Napi Magyarország, 1999. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

4 MAGYARORSZÁG A napokban kezdődik az egyik legveszélyesebb kétszikű gyom­növény virágzási ideje, amely jó idő esetén az ősz végéig is eltart­hat. Magyarországon az allergi­át okozó füvek és gyomok pol­lenje leginkább a szennyezett le­vegőjű nagyvárosokban, főként Budapesten támad. A szezonális túlérzékenységben szenvedők között sok a pubertáskor előtti gyermek, a hazai korosztály két százaléka úgynevezett hergi asztmás. A parlagfű, latin nevén ambrosia elatior július végén kezdődő vi­rágzása a rossz idő beköszöntéig tart. A gyomnövény köznapi neve jelzi: elsősorban a műveletlen me­zőgazdasági területeken, elhagya­tott telkeken, utak és vasúti tölté­sek mellett terem. A fővárosban főként a külső kerületekben okoz gondot, de egy erősebb széljárás az egész belvárost beterítheti a szennyezett pollennel. Az allergi­ás tünetek hasonlók a megfázás­hoz, ezért teljes biztonsággal csak a szakgondozókban elvégzett bőr­próba után lehet megállapítani a túlérzékenységet. A szezonális allergia nem egyenlő a betegséggel, azonban gyógyszeres kezelés, esetleg be­­légzéses ellátás híján akár össze­­eséssel járó súlyos asztmatikus ro­hamokhoz, szemgyulladáshoz ve­zethet - nyilatkozta lapunknak Si­mon György professzor, a Svábhe­gyi Állami Gyermekgyógyintézet főigazgatója, az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) fővárosi szakfőorvosa. Elmondta: minden második ma­gyar gyermek helgi asztmában szenved. A szülőknek azt taná­csolja, hogy hosszabb megfázási tünetek, allergiagyanú - asztma tí­pusú köhögési kényszer, vagy hosszan tartó tüdősípolás - esetén haladéktalanul forduljanak az ille­tékes tüdőgondozóhoz, mert a túl­érzékenység gyógyszeres kezelés­sel, súlyosabb esetben inhalálással elviselhető szintre állítható be. A nyaralni vagy kirándulni induló gyermekek szülei kérjék ki a keze­lőorvos tanácsát, s ha kell, védő­­szemüveggel és más óvintézke­déssel előzzék meg a pollen okoz­ta rohamot. A parlagfű természete­sen az idősebbeket is megtámad­hatja, hiszen virágzás idején csak Budapesten billiónyi pollen teríti be a várost. 1 Úszással megúszhatjuk A pollen okozta allergia meghatá­rozza a szabadidő, a vakáció eltöl­tésének a módját is, egyes sport­ágak - például a biciklizés­­ nem űzhetők, viszont az úszás kifeje­zetten ajánlott - tette hozzá a pro­fesszor, aki a fővárosi orvosi háló­zatot kitűnőnek tartja. Az Orszá­gos Közegészségügyi Intézetben elkészítettek egy pollennaptárt is, amely az ország nagyvárosaira le­bontva mutatja be, hogy a parlag­fű és a többi gyomnövény mely hónapban virágzik. Simon profesz­­szor szerint az utóbbi években ret­­tegetté vált polleninvázió nem új keletű, azonban a modern élet, az évtizedeken át tartó környezet­szennyezés hatására lett ilyen ve­szélyes. Az irtás pénzigényes A parlagfű növényvédelmi szem­pontból nem számít vesz­élyes ká­­rosítónak, így irtása nem kíván különleges eljárást - mondta el la­punknak Pataki József, a Fővárosi Növény-egészségügyi Állomás szakértője­. Az itézmény tavasz­­szal felhívta az illetékesek figyel­mét: gyermekek és iskolások ne gyűjtsék a legveszélyesebbnek számító parlagfüvet, mert már a növénynyel való érintkezés is ká­ros lehet. Helyette a gyakori ka­szálás ajánlott. A szakértő szerint a nagy, gyomos területek irtására az államnak kellene keretet biztosíta­nia, mert jelenleg erre egyetlenegy intézményben sincs fedezet. Az önkormányzatok igyekezete di­csérendő, de például a hatóságok sem tudnak mit tenni, ha az adott terület tulajdonjogilag tisztázat­lan. Előfordult, hogy egy kéthek­tárnyi területre 100 tulajdonost je­gyeztek be a földhivatalban, így az irtás elmulasztásáért százfelé kellett volna osztani a bírságot. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a parlagfű megterem például a nagy búzatáblákon is. A lelkiis­meretes gazdálkodóknak minden aratás után tarlóhántást kell végez­niük, hogy a gyomnövény ne sza­porodhasson el az őszi szántás idejéig. Burjánzás Budapesten A fővárosi önkormányzat - csak­úgy mint tavaly - idén is mintegy 260 millió forintot áldoz a tulaj­donában lévő területek gyomtala­nítására - közölte lapunkkal Bíró Eszter, a Főpolgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyosztályá­nak főtanácsosa. Elmondása sze­rint a parlagfűirtási programot 1995-ben indította a Városháza, azóta minden évben kétszer ka­szálják le a kétezer hektáros fővá­rosi tulajdonú területeken a gyomnövényeket. Az irtás miatt a közelmúltban egy százalékkal csökkent a parlagfűvel borított földek nagysága. A legnagyobb gondot azonban a Budapest kül­területein található mezőgazdasá­gi földek jelentik, mivel ezek ál­talában magántulajdonban van­nak, s gazdáik nem veszik figye­lembe a növényvédelmi törvény által előírt kötelező gyomirtást. Bíró Eszter megjegyezte: sajnála­tos módon a hanyagságot legna­gyobb részben az okozza, hogy az illetékes növényvédelmi ható­ságok kapacitás híján nem ellen­őrzik kellőképpen ezeket a terüle­teket. Demszky Gábor főpolgár­mester néhány évvel ezelőtt bein­dított Birkákkal a parlagfű ellen elnevezésű kampánya továbbra is tart, jelenleg a 111. kerületi Mocsárosdűlőn legeltetik a juho­kat. A parlagfű-mentesítésre szánt pénzösszeg egy részét okta­tófilmekre és egyéb, a gyomnö­vény okozta veszélyekről szóló felhívások elkészítésére fordítják. Amíg egyébként országosan tíz százalékkal nőtt a parlagfűvel bo­rított területek nagysága, Buda­pesten ez az arány az előbbi egy­­tizede. Magyarországon nem foglal­koznak súlyának megfelelően a parlagfűvel, ezt jelzi az is, hogy az egészségügytől egymilliárd forin­tot vesz el a gyomnövény okozta allergiákra, betegségekre fordított kezelési költség - nyilatkozta la­punknak Marsi Péter Pál, a fővá­rosi miép frakcióvezető-helyette­se. Elmondta: nemcsak Budapest külterületein burjánzik de­ ambró­zia, hanem a belvárosban, sőt a Városháza egyik elhanyagolt ud­varán is találhatunk akár méteres példányokat is. Szabó Zsolt-Pál Gábor Országos pollennaptár az allergiásoknak Parlagfűvirágzás­­ az őszi lombhullásig A BKV villamospályái mentén sok helyütt burjánzik a parlagfű. Képünk a Tabánnál készült FOTÓ: HATLACZKI BALÁZS , 1999. augusztus 2., hétfő A tíz évvel ezelőtti felére zsugorodott a költségvetés Az egészségügyi rendszer a működőképtelenség határára érkezhet Minden esély megvan arra, hogy az amúgy is alulfinanszírozott egészségügyi rendszer idén végleg a működőképtelenség stádiu­mába kerüljön. A januári 4,2 milliárdos téves átutalás miatt au­gusztustól hatvan kórháznak több mint tízmilliót kell havonta visszafizetni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kasszájá­ba. A kórházszövetség rendkívüli közgyűlés összehívását tervezi, egy-két kórház pedig a per lehetőségét latolgatja. A történet 1995-1996 fordulójára nyúlik vissza, amikor bevezették a nettósított finanszírozási rendszert. Ettől az időponttól kezdve az OEP a kórházi járandóságoknak csak a közterhek járulékaival csökkentett összegét fizette ki. A fordulópon­ton sajnálatos tévedés történt, mi­közben a kórházak befizették a já­rulékokat, az OEP még egyszer le­vonta, de a túlfizetést azóta sem kompenzálta. Ezért nem érezték jogtalannak a januárban számlá­jukra érkező bruttó finanszírozási összeget a kórházak, amit többsé­gük már fel is használt. Joggal gondolták­­, a túlfizetés oka az évekkel ezelőtti adósság rendezése - tudtuk meg dr. Varga Ferenctől. A Kórházszövetség elnöke el­mondta, a rendkívüli közgyűlés összehívását további tárgyalások fogják megelőzni. Két kérdéskört kell a Pénzügyminisztérium és az OEP illetékeseivel megvitatni: az egyik a finanszírozás alapját szol­gáló HBCS-kódok (Homogén Betegség Csoport) körüli anomáli­ák, illetve az új HBCS forintérté­kének változását. Az OEP januári téves kiutalása a másik, mert ha az év hátralévő öt hónapjában a plusz összeg visszavonásra kerül, az olyan megterhelést jelent a kórhá­zat számára, amit jó néhány intéz­mény már nem tud elviselni. - Bár tudjuk, hogy a költségve­tés egy zárt rendszer, ami havi be­fizetésekre tervezett, mégis úgy lenne igazságos, ha a túlfizetést az OEP bizonyos haladékkal vonná csak vissza - mondta dr. Varga. Egy kórház tartalék nélkül Az elmúlt időkben a kórházak többsége ledolgozta adóssága nagy részét, bár nyár elején még 22 kórháznak volt harminc napon túli adóssága. A Jahn Ferenc Kór­ház is közéjük tartozik. Az intéz­mény főigazgatója, dr. Fónyad László úgy fogalmazott, gondjaik voltak, vannak és lesznek, de a jú­liust sikerült úgy lezárni, hogy je­lenleg kifizetetlen vagy lejárt számlájuk nincsen, ám tartalékuk sem maradt. Ez szerinte azért nagy baj, mert nemrég az OEP 62 millió forint túlfizetésről értesítette a kór­házat, a többletet öt hónap alatt 12 milliós részletekben vonnák tőlük vissza. - Csak sejtéseim vannak, hogy fizetőképességünket mindez ho­gyan befolyásolja a következő fél évben - mondta a főigazgató. - Minden intézménynél azonosak a gondok. Amikor a nettósított fi­nanszírozás beindult, kétszer von­ták le a járulékok összegét, s ezt azóta sem rendezték. Amikor a kórházszövetség tájékoztatója megjelent, én is azt javasoltam az elnökségnek, alkalmas időben hív­juk össze a közgyűlést, és az állás­pontunkat hozzuk nyilvánosságra. - Miben reménykedik? Van öt­lete arra, hogy a havi 12 milliót honnan lehetne lecsippenteni? - kérdeztük a főigazgatót. Úgy fo­galmazott: erre ma senki nem tud­na válaszolni. Arra lát csupán jó esélyt, hogy hatvan napon túli adósságuk azért nem lesz. Prof. Kupcsulik Péter, a Ma­gyar Orvosi Kamara elnöke szerint a kamara, mint szakmai köztestü­let közvetlenül nem szólhat bele gazdasági kérdésekbe, de felhív­hatja a figyelmet arra: vizsgálni szükséges, az OEP ezen lépése megfelel-e azoknak a szerződési szabályoknak, amelyek a kórházak és az OEP között fennállnak. Van­­­ joga a jelenleg folyó betegellá­tásból a tévesen kiutalt pénzek au­tomatikus elvonására? - érvelt a profeszszor. - Ha ugyanis polgári szerződésnek tekintjük az OEP- nek a kórházakkal kötött szerződé­sét - és azt feltételezzük, hogy egy jogállami rendszerben élünk -, ak­kor az ilyen jellegű követeléseket bíróság előtt kell érvényesíteni. Ebben az esetben az OEP felszólít­hatja a kórházakat, fizessék vissza a többletet. A kórházak ennek vagy eleget tesznek, vagy nem. Ha nem, akkor kezdetét veheti egy hosszú jogi procedúra. Bár a kórházaknál megjelenik egy látszólagos adós­ság, de ez még mindig kisebb baj, mintha a jelenleg folyó finanszíro­zásból az OEP visszavonná tőlük a téves utalást. És az is kérdés, hogy ezt meglépheti-e az OEP? - így a professzor, aki a továbbiakban ar­ról beszélt: valós statisztikai adat, miszerint ma az egészségfinanszí­rozás reálértéke- az 1989. évinek csupán az ötven százaléka, ugyanakkor a gazdaság teljesítő­­képessége most elérte az 1989. évit. - Mi indokolja, hogy épp az egészségügy legyen az a terület, amelyik a tíz évvel ezelőtti finan­szírozásának csak a felét kapja? - tette fel a kérdést Kupcsulik, majd hozzátette: az idei kórházfinan­­szírozás különösen alacsony. A kamara információja szerint a kórházak felénél a minimális bér­­növekedést - ami éves szinten kö­rülbelül 13 százalék körül mozog - se tudták megadni. Az is nehezí­ti a kórházak helyzetét, hogy a gyógyító tevékenységben semmi­féle amortizáció nincs megjelenít­ve, és ilyet nem is terveznek. Az egészségügyi költségvetésben az idei 13. havi bér sem volt beter­vezve, s ezt elismerte az egész­ségügyi illetve pénzügyi kor­mányzat is. Volt egy hétmilliárdos összeg, ami a 13. havi bér körül­belül hetven százalékát fedezte volna, s amit tartalék címén zárol­tak - sorolja a profeszszor. Ezt a zárolást most az év második felé­re véglegesítették, a pénz tehát már eltűnt az egészségügy kas­szájából. Veszélybe kerül a betegellátás? - Van-e szerepe, illetve milyen szerepet vállalhat az Orvoskamara ebben az egész finanszírozási ügy­ben? - kérdeztük. - Tisztában vagyunk azzal, hogy a pénzügyi döntések nem tar­toznak a kamara kompetenciájába, nem is vállaljuk, hogy megoldáso­kat ajánljunk pénzügyi döntések­hez - válaszolt a MOK elnöke. Felhívják azonban a figyelmet, hogy ha a rendszer egy bizonyos minimális finanszírozást nem kap meg, ha az említett elvonások megtörténnek, és ha a tíz évvel ez­előtti felére zsugorított egészség­­ügyi költségvetést tovább csök­kentik, komoly veszélybe kerül a betegellátás. - Dr. Gógl Árpád miniszter a minap azt nyilatkozta, hogy a ka­marai törvény önöknek több jogo­sítványt, nagyobb beleszólást ad szakmai kérdésekbe. - A szakmai kollégiumok szervezetileg valóban átkerültek az orvosi kamarához, de hogy a kamara mibe szólhat bele, az egy érdekes kérdés. Az orvosi kama­ra az OEP általános szerződéskö­tésénél egyetértési joggal rendel­kezik, de az ez évre szóló általá­nos szerződéskötési feltételeket a Magyar Orvosi Kamara nem írta alá. A tárgyalások év elején elin­dultak, legutolsó véleményünket - amiben több kifogást emeltünk - márciusban elküldtük az OEP- nek, de azóta sem kaptunk rá vá­laszt. Az OEP-szerződés rendkí­vül egyoldalú, nem tekinti egyenlő partnernek a finanszíro­zót és a szolgáltatókat. Az OEP- nek olyan jogosítványai voltak az ellátóval - orvosokkal, kórhá­zakkal­­ szemben, melyek nem elfogadhatók, ezért javasoltuk a módosítást. Jelen pillanatban nincs olyan szerződés, amely megfelelne a törvényi feltételek­nek, illetve ami a kamara egyet­értését bírná. Ilyenkor a korábbi szerződések szerint folyik a fi­nanszírozás tovább, sajátos pénz­ügyi rendszerben, ahol a kórhá­zak hitelben teljesítenek az OEP felé. Állandó kamatmentes hite­lezőként szerepelnek, hiszen a fi­nanszírozó az elvégzett munkát a teljesítéstől számolva csak két hónap elteltével fizeti ki. Az ilyen rendszer nem is működtet­hető igazán jól. Az egész rend­szernek van egy orvosszakmai vonatkozása, amire mindig azt mondja a pénzügyi kormányzat: az orvosszakmának az a dolga, hogy abból a pénzből végezze a betegellátást, amit adunk, s nem az a dolga, hogy megmondja, mennyi pénzre van szükség. Én erre csak azt tudom válaszolni, hogy valamilyen mércét mégis­csak szabni kell. Ha mi Európá­hoz akarunk közeledni, akkor tu­domásul kell venni, hogy Euró­pában is vannak beteg emberek. S ha Európában van egy átlagos finanszírozási költség, akkor ezt Magyarországon is meg kellene közelíteni. Európában az egy fő­re jutó összeg a magyarországi­nak a tizenöt-hússzorosa. Ha en­nyivel több ott az egy betegre ju­tó keret, akkor el kell gondolkod­ni azon, hogy Magyarországon milyen betegellátást lehet nyújta­ni abból a pénzből, ami ma ren­delkezésre áll. Réz Kata Vidám NyÁRI VÁGÁ­ 9 Július 26-tól augusztus 13-ig a BÁV Rt. ruházati üzleteiben és áruházaiban! Nyári ruha Lábbeli Szandal Strandcikkek Camping áruk Nyári sportszer 20-30 % 20-30 7o 30% 30% 30% 20-30 % 30-30% árengedmény Az áraink az érveink!

Next