Napi Magyarország, 1999. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-30 / 228. szám

1999. szeptember 30., csütörtök * Új hangnem Pozsonyban Második ülését tartotta tegnap Po­zsonyban a magyar-szlovák ki­sebbségi vegyes bizottság. A ma­gyar küldöttséget Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai ál­lamtitkára, a szlovákot Ján Figel külügyi államtitkár vezette. A kül­döttségek azt vizsgálták, hogy a vegyes bizottságok budapesti ala­kuló ülésén elfogadott ajánlásokat a felek időközben milyen mérték­ben tudták teljesíteni, mit sikerült megvalósítaniuk a szlovákiai ma­gyar és a magyarországi szlovák kisebbség helyzetének, jogállásá­nak javítását célzó szándékokból —jelenti az MTI. A pozsonyi ülésen külön fi­gyelmet szenteltek a kisebbségi jogokat rögzítő nemzetközi doku­mentumoknak, így a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, a Kisebbségvédelmi Keretegyezménynek és a Helyi Önkom­ányzatok Európai Chartá­jának. A tárgyaló küldöttségekben a szlovákiai magyar és a magyar­­országi szlovák kisebbség képvi­selői is jelen voltak. Ismeretes, hogy az előző szlovák kormány idején a vegyes bizottság - az alapszerződés aláírása óta - azért nem jöhetett létre, mert Pozsony nem egyezett bele abba, hogy a bi­zottság szlovák tagozatában a szlovákiai magyar kisebbségek le­gitim képviselői is helyet kapja­nak. A Mikulás Dzurinda vezette új kormány felállása után a szlo­vák álláspont megváltozott, így az érdemi munka már a budapesti alakuló ülésen elkezdődhetett. Kiadják az aradi Szabadság-emlékművet Az aradi minorita rend október elsején szállíthatja el az aradi vár katonai raktárából a Szabadság-emlékmű ott őrzött darab­jait - közölte tegnap az MTI-vel Csergő Ervin, az aradi minori­ta rendház főnöke. A házfőnök tegnap állapodott meg Bukarestben a román védel­mi minisztérium illetékeseivel az emlékmű átadásának és elszállí­tásának technikai kérdéseiben. Ezek szerint ma az aradi katonai várparancsnokkal aláírják az át­adásról szóló jegyzőkönyvet, majd másnap kerül sor az öt nagyalakú szobor elszállítására. A román-magyar kapcsolatok kiválóak, ennek „titkát” a kölcsö­nös érdekek mellett a bizalom és egymás tisztelete jelenti - hangsú­lyozta Victor Babiuc román védel­mi miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában. A román védelmi miniszter abból az alkalomból vá­laszolt a Magyar Távirati Iroda kérdéseire, hogy tegnap kétnapos hivatalos látogatást kezdett Romá­niában Szabó János magyar hon­védelmi miniszter. A kétoldalú katonai együttmű­ködés legfontosabb formája a kö­zös román-magyar zászlóalj felál­lítása - folytatta a miniszter. Babiuc elmondta, hogy már min­den technikai megállapodás meg­született, jelenleg a román kor­mány határozata készül a román fél finanszírozási kérdéseiről. „Bízunk abban, hogy ez a határo­zat hamarosan megszületik, így ez a szép kezdeményezés konkrét formát ölthet” - tette hozzá. Ismét megjelenik a Magyar Szó Több mint egy hónappal ezelőtt igen borúlátó tudósításban szá­moltunk be a vajdasági magyar­ság egyetlen napilapja, az újvi­déki székhelyűi Magyar Szó vég­napjairól. A nem egészen százta­gú szerkesztőség ugyanis - vég­ső elkeseredésében - sztrájkba lépett és bejelentette, hogy mind­addig nem veszi fel a munkát, amíg az alapító, a vajdasági kép­­viselőház nem biztosítja számára az önálló gazdálkodás feltételeit. Fél évvel ezelőtt már volt egy ilyen próbálkozás, de három hét után, főleg az anyaszerkesztő­ségben dolgozók megalkuvása miatt a munkabeszüntetés ered­mény nélkül kifulladt. Ezúttal azonban már a kezdetben világos volt, hogy a kivárás lapjára ját­szó hatalom reményei nem való­sulnak meg. Az újságírók és a segédszemélyzet a többszöri un­szolás és vezérigazgatói fenye­getőzés ellenére sem hátrált meg. Tulajdonképpen a kollektíván úrrá lett a „minden mindegy” ke­serűsége, s a Fórum közvállalat és egyben a Magyar Szó alapító­ja, az állam, kénytelen volt belát­ni, hogy ha nem tesz eleget az egyetlen követelésnek, újabb, a kisebbségi jogok durva elfojtása miatti nemzetközi felháborodás­nak teszi ki magát. A tárgyalások ekkor megsza­kadtak, s végül a vajdasági parla­ment felelős személyei kérték azok újrakezdését. Már a leg­utóbbi rövid megbeszélésen fel­vetették, hogy a Magyar Szó a Fórum Holding keretein belül önálló folyószámlával rendelke­ző jogi személlyé alakuljon. En­nek fontosságát csak akkor lehet megérteni, ha tudjuk, hogy az ál­lam havonta, az ígért 700 000 di­nár (kb. hétmillió forint) támoga­tás helyett 350 000 dinárt juttatott a Magyar Szónak, de a pénz elve­szett az évek óta a tönk szélén ál­ló Fórum feneketlen kútjában. A lap saját folyószámlájának meg­nyitása után ez a pénz egyenesen és csak a laphoz kerül, ami lénye­gében biztosítja a napi túlélést. A jelek szerint az újság a napokban ismét az olvasók elé kerülhet. B. M. Thatcher Pinochetért Brit lapértesülések szerint Lady Thatcher volt konzervatív kor­mányfő arra készül, hogy a tory párt jövő heti éves konferenciá­ján kampányt indít Augusto Pi­nochet tábornok szabadonbo­­csátása érdekében. A volt chilei államfő kiadatása ügyében Lon­donban folyó bírósági meghallga­tás harmadik napján a The Daily Telegraph napilap hírül adta, hogy a konzervatív párt konferenciája keretében Lord Lamont, egykori pénzügyminiszter, Augusto Pino­chet szigetországi híveinek vezére és a tábornok támogatóiból ala­kult társaság találkozót tart, ahol a szónokok a kiadatási folyamat azonnali lezárását sürgetik majd. A volt brit miniszterelnök, aki a chilei exdiktátor egyik legerősebb támogatója fontolóra vette, hogy személyesen szólaljon meg az eseményen - tudósít az MTI. Külpolitika Takács Csaba a román nacionalizmus kicsúcsosodásairól Megkérdőjelezett francia modell Erdélyben Egy évvel a parlamenti választások előtt ismét forrósodik a poli­tikai légkör Romániában. A nacionalista hangok egyre erőtelje­sebbek, a nem éppen magyarbarátságáról híres Iliescu-párt pe­dig magasan vezeti a népszerűségi listákat. Ezekről és egyéb - az erdélyi magyarságot érintő - aktuális kérdésekről nyilatkozott lapunknak Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke. - Egy nyugodtabb időszak után - amikor a közvélemény már-már a Funar-jelenség elhalványulásáról kezdett be­szélni - Kolozsváron ismét gond van. A polgármester provokál, fenyeget, rágal­maz. Újabb nacionalista hul­lám van kibontakozóban? - Nem hiszem, hogy egyetlen percig is leáldozóban lett volna az úgynevezett Funar-jelenség. Romániában a nacionalizmusnak időnként vannak kicsúcsosodá­­sai, mint például az új kolozsvári főkonzul beiktatását megelőző, illetve követő provokációk. Most éppen egy újabb nacionalista hul­lám feltörésének lehetünk tanúi. Ilyen hullámot tapasztalhattunk tavaly nyáron az oktatási tör­vényről folyó parlamenti vita alatt, illetve ilyen nacionalista felhangok kísérik jelenleg a köz­­igazgatási és a restitúciós jogsza­bályok körül zajló politikai csatá­rozásokat. Amikor tehát alkalom adódik, az erre hivatottak azon­nal felelevenítik a nacionalista retorikát. Sajnos egyelőre Romá­niában még mindig politikai tő­két lehet kovácsolni a kisebbség­­ellenességből.­­ A legfrissebb közvéle­mény-kutatási felmérések szerint Ion Iliescu és az ál­tala irányított baloldali for­máció magasan vezeti a népszerűségi listát. Mi vár­ható akkor, ha a jövő évi választásokat valóban Ilies­­cuék nyerik?­­ A román politikai életet is­merve korai lenne Iliescuékat előre győztesnek kikiáltani. Az RMDSZ mindenesetre foglalko­zik egy esetleges új politikai helyzet kialakulásával. A romá­niai magyar érdekvédelmi szö­vetségnek fel kell készülni arra, hogy egy újabb nemkívánatos időszak vár Romániára. Ugyan­akkor én még látok tartalékokat a jelenlegi kormánykoalícióban. Bíznunk kell a nemzetközi gaz­daság főszereplőinek józanságá­ban. Itt elsősorban a délszláv válságot követő helyzetre gon­dolok, reméljük, hogy­ Románia hatékony szerephez jut az újjá­építési folyamatban.­­ Az autonómiáról tovább­ra is sok szó esik az RMDSZ-en belül, de azon kívül is. Bizonyos erdélyi román értelmiségi körök­ben egyre nyíltabban be­szélnek a Bukaresttől való függetlenedés előnyeiről. Milyen jövőjük lehet az auto­nómiáknak Romániában?­­ Ha pontosan körülírnánk, politikai-jogi keretbe helyeznénk az autonómia fogalmát, akkor sokkal nyíltabban lehetne beszél­ni erről a kérdésről. Kétségtelen, hogy a nehéz gazdasági helyzet következményeként az erdélyi lakosság körében - főleg a vállal­kozók berkeiben - észlelhető egy kiszolgáltatottságérzés. A román társadalmi fejlődés szintje ugyanakkor még nem elég magas ahhoz, hogy a demokratikus érté­kek összességét reálisan érzékel­ni tudja. Ezáltal egyelőre nincs túl sok esély arra, hogy az auto­nómia politikai támogatást kap­jon. Romániában továbbra is a központosító jellegű francia mo­dell határozza meg a közigazga­tást, bár tény, hogy ezt Erdélyben sokan megkérdőjelezik. Ha vi­szont magyar-román kérdést csi­nálunk az autonómia ügyéből, máris tovább csökken az elfoga­dottság esélye. Az autonómiát is a társadalmi reformfolyamat ré­szeként kell kezelni. Előbb-utóbb Romániában is érvényesülnie kell az európai tendenciáknak, a régiók együttműködésének, a na­gyobb autonómiákat igénylő döntési mechanizmusoknak. - Az RMDSZ régóta tervbe vett belső választásainak megrendezéséről megoszla­nak a vélemények a szövet­ségen belül. Meg lehet-e szervezni olyan módon az említett választásokat, hogy valóban az erdélyi magyar­ság akaratát tükrözzék? - A régóta tervezett belső vá­lasztásokat hosszas halogatás előzte meg. Ez elsősorban a szö­vetségen belüli politikai helyez­kedések, a különböző érdekek ütközése miatt történt éveken keresztül. A jövő év elejére ter­vezett belső választások lebo­nyolításának módját nem a ve­zetőség határozza meg, meg­szervezésük kizárólag a területi szerveken, felkészültségükön múlik. Sem a szövetségi elnök­nek, sem az ügyvezető elnöknek nincs olyan hatásköre, amelynek révén beavatkozhatna a területi szervezetek munkájába. Az RMDSZ területi szervezetei meglehetősen nagy autonómiá­val rendelkeznek. Természetes ugyanakkor, hogy a helyi szer­vezetek megkapják azt a szak­mai, illetve részben anyagi tá­mogatást a felső vezetés részé­ről, amely lehetővé teszi a tiszt­újítást. A területi szervek dönt­hetnek a tisztújítás módjáról, ar­ról, hogy milyen választási rendszerben oldják meg. Ez le­het titkos, közvetlen szavazás, avagy közvetett, elektorok révén történő voksolás. Örülnék neki, ha minden területi szervezet közvetlen módon tudná meg­szervezni a megmérettetést, ak­kor ugyanis általános belső vá­lasztásokról beszélhetnénk az RMDSZ-ben. Bár a szövetség berkeiben minden legális, a bel­ső pluralizmus működéséhez fontosak a tisztújítások. Sokszor hallhatunk RMDSZ-es politiku­sokat az egész romániai magyar­ság nevében beszélni, holott csak saját politikai platformjuk véleményét ismertetik. Mind­annyian kiváncsiak vagyunk az egyes platformok támogatottsá­gára, arra, hogy milyenek az er­délyi magyar közélet valós poli­tikai opciói. Pataky István FOTÓ: MTI Ellenzéki kerekasztal Belgrádban Szerbia-szerte immár második hete tartanak a folyamatos, rendszer elleni tüntetések. A Szövetség a Változásokért szerve­zésében közel húsz városban vonulnak több-kevesebb rendsze­rességgel esténként az utcára azok, akik úgy gondolják, hogy a szerbiai változások alapvető feltétele Szlobodan Milosevics jugo­szláv államfő távozása. A tiltakozások egyelőre koránt­sem olyan tömegesek, mint a há­rom évvel ezelőtti, több mint há­rom hónapos folyamatos tünte­tés volt, de tudni kell, hogy kez­detben akkor is aránylag keve­sen voltak az utcákon, és az elé­gedetlenség az idő elhúzódásá­val növekedett. Igazi áttörést vi­szont akkor sikerült elérni, ami­kor az egyetemisták is csatla­koztak a megmozduláshoz, és amikor ők éjjel-nappal az utcá­kon tartózkodtak. Egyes jelek arra utalnak, hogy a mostani tüntetések folytatásában sem ki­zárt egy ilyen fordulat. Közben ismét lehetőség kí­nálkozik egy továbbra is komo­lyan megosztott szerb ellenzéki színtér tömörülésére. Arról van szó, hogy Dragoljub Micsuno­­vicsnak, a Demokrata Párt első elnökének, a Demokratikus Központ mostani vezetőjének kezdeményezésére ma kerekasz­­tal-megbeszélést tartanak a je­lentős ellenzéki pártok. Micsu­­novics elmondása szerint húsz párt erősítette meg, hogy hajlan­dó egyeztetni álláspontját a vá­lasztási feltételekről, és az sem kizárt, hogy a résztvevők egyet­értésre jutnak az előrehozott vá­lasztások kérdésében, és esetleg konkrét határidőt is javasoltak megtartásukra. Az általános változásokat sürgető szerbiai megmozdulá­sok mellett Újvidéken az úgyne­vezett autonomista pártok veze­tésével is folyamatosan tüntet­nek a tartomány érdemi autonó­miájának visszaadása mellett. A vajdasági székváros tüntetéseit irányítók egyre több jelét adják annak, hogy egy új hatalmi rendszert akarnak. Már a múlt heti első nagygyűlésen „felosz­latták” a Vajdasági Képviselőhá­zat, és kinevezték a Vajdaság Népi Tanácsát. Ezt követően tá­vozásra szólították fel azokat, akik szerintük jogtalanul bito­rolják a parlament épületét, a hé­ten pedig már megalakult a Vaj­daság „átmeneti kormánya” is. Ennek élén Nenad Csanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Li­ga elnöke áll, és eddig három al­­elnökét, illetve tizenhat minisz­terét nevezték meg. Érdekesség­ként nem árt megjegyezni, hogy az alelnökök közül kettő is ma­gyar: Balla Lajos a VMSZ, Ózer György pedig a Vajdasági De­mokratikus Reformpárt képvise­letében. A teljesség kedvéért azonban azt is hozzá kell tenni, hogy egyáltalán nem látni, hogy ez az árnyékkormány hogyan fejthetné ki tevékenységét, ugyanis a hivatalos vajdasági szervek még csak válaszra sem méltatták az ellenzéknek azt a követelését, hogy a tartomány­ban tartsanak előrehozott vá­lasztásokat. Pálinkás Ferenc Újvidék MAGYARORSZÁG 7 Horváth Gábor a szegedi rendezvényről Önkormányzati konferencia jugoszláv rendszerváltóknak A Magyar Köztársaság kormá­nya és a Délkelet-európai Stabi­litási Egyezmény Szegeden kö­zös konferenciát szervez októ­ber 7-8-án „Az önkormányza­tok szerepe a stabilitási egyez­mény végrehajtásában” címmel - jelentette be tegnapi tájékoz­tatóján Horváth Gábor külügyi szóvivő. A konferencia célja, hogy a jugoszláviai önkormány­zatok kézzelfogható támogatá­sával, az európai önkormányza­tokkal történő testvérvárosi kap­csolatok kiépítésével és a de­mokrácia gyakorlati tapasztala­tainak átadásával új lendületet kapjon déli szomszédunkban a demokratikus kibontakozás. A konferencia második nap­ján felszólal Orbán Viktor mi­niszterelnök, Martonyi János külügyminiszter és Bodo Hom­bach, az EU délkelet-európai különleges megbízottja is. „A rendezőelv, illetve a meghívás alapja az volt, hogy kik azok az önkormányzati vezetők, akik szembenállnak a jelenlegi milo­­sevicsi rendszerrel, tehát az or­szág demokratikus átalakulását támogatják - s ez vonatkozik a jugoszláviai független, szabad média képviselőire is” - fejtette ki újságírói kérdésre válaszolva Horváth, aki azt is elmondta, hogy az előzetes visszajelzések alapján „mintegy 100 fő körül lesz a rendezvény meghívottai­­nak száma. A résztvevők Szer­bia, Montenegró, a szandzsák­­ és Koszovó­­ területéről is ér­keznek”. A Külügyminisztérium nyitott a Magyar Állandó Értekezleten (MAE) kívül eső határon túli ma­gyar szervezetekkel való, eddig is aktív kapcsolatok ápolására. Összeáll a MÁÉ szakbizottságai­nak szakértői résztvevői köre, s várhatóan októberben kerül sor a szakbizottságok ülésére, s az ott kidolgozott témák szerepelnek a MÁK novemberben ismét össze­hívásra kerülő „plenáris” ülésén -jelezte Horváth. Lapunk kérdésére válaszolva Horváth Gábor a moszkvai ma­gyar kulturális központ tegnapi, moszkvai megnyitását értékelve úgy vélte: ez szintén a bizalom és érdeklődés kielégítését teszi majd lehetővé az orosz állam­polgárok számára. Martonyi Já­nos és Igor Ivanov orosz kül­ügyminiszter megbeszéléseire hivatkozva Horváth Gábor je­lezte: akár október végén, vagy novemberben sor kerülhet Moszkvában a májusban elha­lasztott találkozóra. Horváth ki­fejtette: a magyar külügyminisz­ter látogatásával kapcsolatban a külügy „megfelelő időpontot ja­vasolt” Moszkvának. Horváth többek közt bejelen­tette: ma adja át megbízólevelét Tallinban Jávorszky Béla ma­gyar nagykövet. Az észt főváros­ból képviseli hazánkat Jávorszky Lettországban és Litvániában, ahol megbízólevelét októberben adja át. Október 1-jén Németh Zsolt horvát és kárpátaljai ma­gyar képviselőket fogad. Udvardy AZ E HETI FŐNYEREMÉNYEK 85 MILLIÓ FT mm HATOSÉÉ© * ***** 90 MILLIÓ FT / JX)KEIl 25 MILLIÓ FT A “MINDENNAP EGY MILLIOMOS” akció e hét eleji sorsolásán az előző hét játéknapjainak ezen szelvény azonosító számai nyertek: 9381 12666511 38726 9382 12760532 17973 9383 12792511 23123 9384 12600511 94427 9385 12730552 51774 9386 12792521 06031 9385 12857541 90346

Next