Napi Magyarország, 1999. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-24 / 223. szám
2* MAGYARORSZÁG Elvárás és valóság A rendszerváltozás óta eltelt évtizedet elemzik, emellett a tíz évvel ezelőtti várakozásokat szembesítik a jelenlegi realitásokkal a szakemberek azon a tegnaptól szombatig tartó budapesti nemzetközi konferencián, amelyet a Magyar Szociológiai Társaság szervezett. A konferencián, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia székháza ad otthont, mintegy húsz ország képviselői vesznek részt Ukrajnától Dél-Afrikáig, Oroszországtól Nagy-Britanniáig. Tamás Pál, a szervezet elnöke az eseményről elmondta: a megemlékezések többnyire a tíz éve történtek felelevenítésére törekednek. Ezzel szemben a társaság célja a Ten Years After 1989-1999: A First Balance című tanácskozás megszervezésével az, hogy a kelet- és középeurópai térség egészét tekintve mérleget készítsen az előző évtizedről. MTI Batthyányra emlékeztek Az első felelős magyar kormány miniszterelnöke, Batthyány Lajos halálának 150. évfordulója alkalmából rendeztek emlékkonferenciát tegnap Szombathelyen. A Batthyány-családnak kiterjedt birtokai voltak Vas megyében - uradalmaik székhelyét Ikerváron rendezték be az 1848/9-es szabadságharc 150. évfordulójának tiszteletére rendezett megemlékezések középpontjába Vas megyében éppen ezért Batthyány Lajos személyét állították. A megyeháza dísztermében tartott tudományos tanácskozáson történészek idézték meg a reformkori Magyarország egyik legjelentősebb főrendi politikusának alakját. A konferencián megjelent a család egyik leszármazottja, Batthyány Lajos Ferenc is. MTI Inkubátort kaptak Tegnap délután Debrecenben a semlészeti és nőgyógyászati klinikán az Inkubátor a Koraszülött Gyermekekért Alapítvány inkubátort adományozott az intézménynek. Az adomány összértéke meghaladja a kétmillió forintot. Ezzel a DOTE koraszülöttosztályán tízre emelkedett az inkubátorok száma. Az alapítványt magánszemély hozta létre azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak az országban működő koraszülöttekkel foglalkozó intézményeknek. Fennállásuk óta 71 alkalommal - 150 millió forint értékben - osztottak szét adományokat országszerte. F. J. Belpolitika Politikai vita dúl a Hortobágyon? Pepó Pál cáfolta a személyes érintettség vádját Lapunk információi szerint az Aradi Csaba által vezetett Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) több magánszeméllyel is a hatályos földtörvény rendelkezéseivel ellentétes tartalmú szerződést kötött. Orosz János, Aradi Csaba jogi képviselője úgy véli: ügyfele egy politikai jellegű vita áldozata. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter lapunknak cáfolta, hogy a kialakult vitát összefüggésbe lehet hozni azzal, hogy a Hortobágyon olyan búzát is termesztenek, amelyet ő nemesített ki. A parlament környezetvédelmi bizottságában Baja Ferenc felvetette: a Hortobágyi Közhasznú Társaság nagy területen termeszti a Pepó Pál által nemesített búzát, ezért a miniszter személyesen is érintve van az ügyben. Pepó Pál lapunk kérdésére elismerte, hogy az egykori Hortobágyi Állami Gazdaság területén gazdálkodó közhasznú társaság mintegy 30 hektáron termeszti a 15 éves kutatómunkája révén nemesített növényt. Cáfolta azonban azt a felvetést, hogy mindez összefüggésben lenne a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója ellen zajló vizsgálattal, amelyet szigorúan szakmai jellegű ügynek tart. Értesüléseink szerint az állásába visszahelyezett ,fraus Csaba ellen a minisztériumban zajló célvizsgálat során előkerültek olyan haszonbérleti szerződések, amelyek ellentétesek a hatályos földtörvénnyel. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy magánszemély 300, jogi személy pedig 2500 hektárnál nagyobb földterületet nem vehet bérbe. Az általunk ismertek között azonban olyanok is akadnak, amelyek mind a két esetben azt bizonyítják, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park ennél nagyobb területet is bérbe adott. Orosz János, Aradi Csaba jogi képviselője szerint ezeket a szerződéseket az előző kormányzati ciklusban a nemzeti parkot felügyelő Rakonczai Zoltán miniszteri biztos utasítására kötötték meg. Kijelentette: Baja Ferenc akkori miniszter belső munkatársa minden esetben személyesen győződött meg arról, hogy megvalósították-e az óhaját. Hozzátette: ügyfele köztisztviselő, akinek a mindenkori miniszter utasításának megfelelően kell cselekedni. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a célvizsgálat során kifogásolt szerződések között előfordulhat olyan is, amely nem igazodott a földtörvény rendelkezéseihez. Mint mondta: ha van ilyen, akkor azt mindenképpen módosítani kell. 1995-ben az Alkotmánybíróság határozata alapján törvény született a védett földek állami tulajdonba vételéről. A jogszabály végrehajtásához azonban nem volt meg a szükséges pénzügyi háttér. Ezért Baja Ferenc miniszteri biztosának utasítására a Hortobágyon olyan szerződéseket is kötöttek, amelyben a nemzeti park a bérlemény tízéves ingyenes használatba adása mellett a valódi ár töredékéért vásárolta meg a földeket. A nemzeti park területe azonban egy négyzetméterrel sem csökkent - mondta Aradi Csaba jogi képviselője. Az RTL Klub híre szerint a környezetvédelmi tárca vizsgálatot kezdeményezett Gordos Dénes, a Környezetgazdálkodási Intézet főigazgató-helyettese ellen. A minisztérium sajtóirodáján lapunknak cáfolták ezt a bejelentést, amelyet Gordos Dénes légből kapottnak nevezett. Jezsó Ákos Kényelmetlen összeférhetetlenség Magyarország települései közül soknál ellenzik az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslatot, melynek benyújtását tervezi a kormány. A helyi korrupció ellen mindenütt fellépnének, azonban az érintettek szerint a különféle cégekben és alapítványokban veszélybe kerülhet az önkormányzati tulajdon képviselete. Az önkormányzatoknak szükségük van az összeférhetetlenségi törvényre, mert a helyi képviselők felelősségéről, esetleges felelősségre vonásáról ma semmiféle jogszabály nem rendelkezik - nyilatkozta lapunknak Gémesi György, Gödöllő MDF-es polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Elmondta: egyetértenek a tervezet legfontosabb részével, amely szerint képviselő nem lehet önkormányzati intézményvezető, illetve bármilyen önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság igazgatója vagy igazgatósági tagja, viszont a helyettesek korlátozását már nem támogatják. Gémesi szerint elhibázott a javaslat alapítványokkal foglalkozó része. A MÖSZ elutasítja a felügyelőbizottságok képviselőtlenítését, mert megszűnhet az önkormányzatok tulajdonosi ellenőrzési lehetősége. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) állásfoglalása szerint az intézményvezetői és a képviselői poszt összeférhetetlenné nyilvánítása megbéníthatná a kistelepülések életét, hiszen a falvakban és a községekben a közéleti szerepre vállalkozók tábora. Dióssy László, a TÖOSZ elnöke, Veszrém szabad demokrata polgármestere kifejtette: az önkormányzati vagyon fölött rendelkező testületek tulajdonosi jogai csorbulhatnak, ráadásul drámai helyzeteket szülne a törvény 2000 januári bevezetése. Ezzel szemben Derce Tamás, a fővárosi Iv. kerület - polgári pártok által támogatott - független polgármestere kilenc éve hangoztatja: a képviselőknek semmi keresnivalójuk a különféle cégekben. A testület feladata nem a végrehajtás, hanem az újpestiek érdekét szolgáló döntéshozás, amiért jobban meg kellene fizetni a közélet szereplőit. A kormányzati kezdeményezést üdvözli Tarlós István óbudai polgármester is, aki szerint a képviselők „tengernyi” joggal rendelkeznek, ám a jelenlegi törvények szerint kötelezettségük nincs. A jó vagy rossz döntésekért csak a polgármestert és a jegyzőt terheli felelősség. Az önkormányzat gazdasági társaságainak stratégiai irányítását és ellenőrzését leginkább a képviselők tudják a település érdekeinek megfelelően ellátni - véli Andó Sándor, a X. kerületi önkormányzat szocialista képviselője. Szerinte nem a több százezer forintos jövedelmek a fontosak, hanem a hozzáértés. Korupciógyanú szinte minden önkormányzatban felvetődött, korábban a VI. kerületben is. Lászay János, a polgári frakció tagja, a vagyongazdálkodási bizottság elnöke ennek ellenére nem tudja elképzelni, hogy képviselők nélkül ki látja majd el a kerületi önkormányzat tulajdonosi képviseletét. Szabó Zsolt Tüntettek a Szabadság téren A civil szervezetek több tucat képviselője és szimpatizánsa tiltakozott tegnap a Magyar Televízió Szabadság téri székháza előtt az Új Reflektor Magazin tervezett megszüntetése, egyszersmind az MTV műsorpolitikája ellen. A demonstrálók, akik elől a rendőrség ráccsal zárta el a székház bejáratát, a Sajtólevelezők Klubjának felhívására vonultak fel. Szentesi Emil, a megmozdulást szervező tömörülés elnöke elismerte: változásra szükség van a Magyar Televízióban, ám a módszert elfogadhatatlannak tartják. Követelésként fogalmazták meg, hogy az Ablak és az Új Reflektor Magazin című műsor megmaradjon. Kijelentette, hogy amennyiben tiltakozásuk nem vezet eredményre, polgári engedetlenségi mozgalmat kezdeményeznek, arra buzdítanak mindenkit, ne fizesse be a rádió- és televíziókészülékek üzemben tartási díját. A szervezők követeléseit tartalmazó petíciót Szabó László Zsolt tévéelnök kabinetfőnöke vett át. Ne Torgyán és Csurka mondja meg nekünk, ázailás. A sajtólevelezők most a tv-elnöknek is írtak FOTÓ: NAGY ZOLTÁN Bizonytalan itt ifyyen • Két adó jövője Lapzártánkkor is tartott a tárgyalás az Antenna Hungária (AH) képviselői és az MSat-ot és Szív Tv-t működtető cégcsoport között a televíziók jövőjéről. Továbbra is érvényben van az adásfelfüggesztés, amelyet az AH rendelt el a napokban. Az intézkedés végrehajtását azonban „bizonyos új körülmények” felmerülése miatt elhalasztottunk - közölte lapunkkal Őri András sajtószóvivő. Hozzátette: amennyiben nem sikerül megegyezésre jutniuk, minden további értesítés nélkül, vélhetően még a mai nap folyamán „leveszik” a két csatornát a digitális műholdról. Amint azt a tévénézők is tapasztalhatták, az MSat és a Szív Tv adása az AH közelmúltban kiadott közleménye ellenére továbbra is látható műholdon és az AM-mikrón egyaránt. Az említett közlemény arról számolt be, hogy szerda éjféltől üzleti okok miatt felfüggesztik a Hungarian Broadcasting Corporation (HBCO) cégcsoporthoz tartozó MSat és Szív Tv műsorainak műholdas sugárzását, s azt követően a két csatorna kizárólag az AM-mikro rendszeren fogható majd. A döntés oka minden valószínűség szerint az, hogy a két televízió jelentősen elmaradt az AH-t megillető terjesztési díj kifizetésével. gt- • 1999. szeptember 24., péntek Baloldali kritika a lakáskoncepcióról• Új támogatási rendszer A kormány elképzelései szerint a jövő évtől gyökeresen átalakulna a jelenlegi lakástámogatási rendszer. Az alanyi jogon járó szociálpolitikai támogatást az önkormányzatok által nyújtott otthonteremtési támogatás és a hosszú lejáratú, kedvező kamatozású hitel váltaná fel. A Baloldali Önkormányzati Közösség csak akkor tartja elfogadhatónak a lakáskoncepciót, ha a támogatás elnyerése a legkevésbé függ az adott önkormányzat gazdasági helyzetétől. A kabinet jövőre 71 milliárd forintot különítene el a költségvetésben lakástámogatásra, ez az összeg 30 százalékkal magasabb az ideinél. A lakáskoncepció lényege, hogy megszűnne az alanyi jogon járó „szocpol”, amelyet az önkormányzatok által folyósított otthonteremtési támogatás és az alacsony kamatozású, hosszú lejáratú jelzáloghitel váltana fel. A tapasztalatok szerint ugyanis a szocpol viszszaélésekre adott lehetőséget: rossz minőségű, félkész házak épültek. Várkonyi András, a Fidesz képviselője elmondta: hátrányt jelent az is, hogy a támogatást kizárólag új lakás építéséhez lehetett igénybe venni, vagyis a fiatal házasok rá voltak kényszerítve az építkezésre, és legalább 70 százalékos önrészt kellett felmutatniuk. Az otthonteremtési támogatást és a lakáshiteleket azonban felújításhoz, bővítéshez, átalakításhoz is igénybe lehet majd venni. Emellett kisebb, mintegy negyedrésznyi önrész felmutatása is elegendő a támogatások igénybevételéhez. A tervek szerint már jövőre 6-8 százalékkal csökkentenék a jelenleg 22-25 százalékos lakáshitelkamatokat, s ezt gyermekenként további 3 százalékkal csökkentenék. Az első lakáshoz jutást további kedvezményekkel segítenék. A tervek szerint ebben az esetben csupán 7-8 százalékos lenne a kamat. Az új rendszer másik alappillére az önkormányzatok által folyósított otthonteremtési támogatás. Ennek összege településenként más és más lenne, ugyanis az önkormányzatok helyi rendeletben szabályoznák, hogy a támogatást milyen rászorultsági elv alapján folyósítják. - A kormány a lakáskoncepció tervezetével úgy vesz el, mintha adna - áll az MSZP közeli Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) állásfoglalásában. Lakástámogatás és jövedelemkiegyenlítés ürügyén az önkormányzatok döntési jogköréből 65 milliárd forintot akarnak elvonni, hogy egy hányadát többletforrásnak elnevezve adják vissza. Nem hisszük, hogy az önkormányzatok zsebében kotorászó kormány jobban tudja, hol van az adott településen a legjobb helye a pénznek - olvasható az állásfoglalásban. A BÖK ugyanakkor üdvözli, hogy a kormány tervei szerint kiterjesztik a felhasználás lehetőségeit a használt lakásvásárlás és -felújítás felé. Bírálják viszont, hogy el akarják venni a két gyermek utáni 1,2 és a három gyermek utáni 2,4 milliós biztosan járó támogatást, és helyébe egy kiszámíthatatlan konstrukciót szándékoznak állítani. Kifogásolják, hogy a kormányzat úgy köti önkormányzati hozzájáruláshoz saját támogatását, hogy tudja, idén a települések bevételeinek 90 százaléka a kiegészítő forrás, harmaduk önhibájukon kívül hátrányos helyzetű, és jövőre közel ugyanekkora hányaduk jut csődbe vagy annak közelébe. A BÖK csak akkor támogatja a kormány lakáskoncepcióját, ha a támogatás elnyerése a legkevésbé függ az adott önkormányzat gazdasági helyzetétől, és nem növeli tovább a meglévő aránytalanságokat. B. L.Péré Csődbűntettben érintett az MLSZ-elnökjelölt? A Magyar Labdarúgó-szövetség közgyűlése holnap választ elnököt a Hotel Stadionban. Az egyik jelölt, Kovács Attila ellen adócsalás miatt folytat eljárást az APEH, ám mint az a ma utcára kerülő Sport Plusz című hetilapból kiderül, Bozóky Imre is „ügybe” keveredett az elhíresült martfűi pékség miatt. A cég tulajdonosát, Atyánszki Györgyöt 16 millió forintos kárt okozó szándékos csődbüntettel vádolják, s Bozóky is érintett. Az elnöki címre kandidáló volt FIFA-bíró a sportújságban elmondta, hogy a nyolcvanas években különféle megbízásokat kapott a tulajdonostól, s azokat teljesítette is. Bozóky a lapban úgy fogalmaz, hogy társtulajdonos volt, majd a múlt időt firtató kérdésre azt válaszolja, hogy most maga sem tudja mi a helyzet, mert a cég felszámolás alatt van... Visszaélések a zuglói kábeltelevíziónál újabb rendkívüli testületi ülést tart Zugló önkormányzata a kerületi kábeltelevízió ügyében. A jövő hétfői ülést ellenzéki kérésre hívta össze a polgármester a nemrégiben leváltott főszerkesztő, Szűcs Gábor levele miatt. Mint arról lapunk már beszámolt, Zugló képviselő-testülete rendkívüli ülésen döntött arról, hogy eladja a kerületi kábeltelevíziós hálózatot. Az ellenzéki frakciók vagyonkimentést vélelmeztek az ügylet kapcsán. A kábeltelevízió élén mindössze négy hónapig dolgozott a Kurír utolsó főszerkesztője, ám egyik napról a másikra leváltották. Ennek körülményeiről nyílt levélben számolt be a kerületet irányító MSZP- és SZDSZ-frakciónak, az újabb levelet pedig mindegyik frakció megkapta. A levélből kiderül, hogy a kábeltévét üzemeltető Zuglói Kommunikációs Szolgáltató Kft.-nek (ZKSZ) három tulajdonosa van: az egyik az önkormányzat, a másik az önkormányzat egyik részvénytársasága, a harmadik pedig a Mini-Sat Kft. Az IKSZ-nek csak a törzstőkéje megközelíti az 57 millió forintot, ám a Mini-Sat ehhez mindössze 150 ezer forinttal járult hozzá. A társasági szerződés azonban azt rögzíti: a Mini-Sat - 0,2 százaléknyi tulajdonrésze ellenére - a nyereségből 10 százalékot kap, így amennyiben az önkormányzat privatizálja a ZKSZ-t, a Mini-Sat összesen 190 millió forinthoz jut. A levél részletesen taglalja a személyi összefonódásokat is: a Mini-Sat ügyvezetőjeként Szabados Tamás résztulajdonosa a ZKSZ-nek, s az utóbbi cég felügyelőbizottságában is helyet kapott. 1998-ban Szabadost a ZKSZ ügyvezetőjének is megválasztották. A levél azt állítja: Szabados Tamás idén már lemondott a Mini-Satban betöltött pozíciójáról, helyét azonban felesége vette át. Ezenkívül egyidejűleg több név is felbukkant mindkét cégben, így például a Mini-Sat könyvvizsgálója egyben a ZKSZ alkalmazottja is. Az ellenzéki frakciók szerint a Mini-Sat tízszázalékos nyereségrészesedése jelentős vagyonvesztést okoz az önkormányzatnak. A képviselők szeretnék tisztázni azt is, hogy az SZDSZ-es polgármester, Kutalikné Kardos Zsuzsa, mint a többségi tulajdonos képviselője, mennyit tudott a társasági szerződésről. Amennyiben bebizonyosodik, hogy tudomása volt a kerület számára előnytelen helyzetről, akkor kezdeményezik felelősségre vonását szándékosan nagy vagyoni kár okozásáért. G. K.