Napi Magyarország, 1999. október (3. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

Napi Magyarország O­l_ D Demszky Gábor tartózkodott a szavazáson A fővárosi képviselők átvilágítását kezdeményezik A fővárosi önkormányzat képviselőinek átvitatását kezde­ményezte a MIÉP-frakció a tegnapi közgyűlésen. A Fidesz- MDF-MKDSZ- és a MIÉP-frakción kívül mindössze néhány szocialista és szabad demokrata városatya támogatta az ügy­nöktörvényben meghatározott vizsgálat lefolytatását. G. K. A határozati javaslatot a köz­gyűlés többsége annnak ellenére elvetette, hogy a MIÉP-fra­kció a javaslatban azt is leírta: aki nemmel szavaz, azt automatiku­san érintettnek tekintik. Demsz­ky Gábor a szavazástól tartóz­kodott. Mint ismeretes, a Ma­gyar Fórum című hetilap egy olyan dokumentumot adott köz­re, amely szerint a főpolgármes­ter 1976-ban felbántotta szolgá­latait a III/III-as alosztálynak. A közgyűlésben később vita alakult ki az ügy kapcsán. Ajkai Zoltán, az MSZP frakcióvezető­je kijelentette: a vitában sem résztvevő, sem hallgató nem kí­ván lenni, ezért a szocialista képviselőcsoport kivonult az ülésteremből. Példájukat a sza­bad demokraták is követték. Tirts Tamás, a Fidesz frak­cióvezetője legalábbis visszás­nak nevezte a kivonulást, hiszen a két frakcióból többen is meg­szavazták a képviselők átvilágí­tására vonatkozó javaslatot. Tirts sjnálatosnak tartotta, hogy a jelek szerint bizonyos kérdések egyáltalán nem tehe­tők fel a fővárosi közgyűlés ülé­sein. Perlaki Jenő, a Fidesz frak­­cióvezető-helyettese kijelentet­te: vannak olyan témák, amelye­ket végig kell beszélni. A város­atya a főpolgármesternek azt mondta: amennyiben a Magyar Fórum által közölt dokumentum valódi, úgy kérjen bocsánatot a társadalomtól, mód mondjon le tisztségéről, így megadhatja a le­hetőséget a választópolgárok­nak, hogy eldönthessék: megbo­csátanak-e Demszky Gábornak. Amennyiben azonban a doku­mentum hamisítvány, akkor a je­lenlegi eljárás a helyes. - Mi, a demokratikus ellenzék egykori résztvevői, akik több mint egy évtizeden át együtt küzdöttünk Demszky Gábor­ral, erkölcsi felelősségünk tu­datában kijelentjük: Demszky Gábort a politikai rendőrség soha nem tudta beszervezni, sem arra rábírta, hogy társai­ra terhelő információkat ad­jon ki - áz abban a tegnapi nyiatkozatban, amelyet aláírt többek között: Eörsi István, Hodosán Róza, Kenedi Já­nos, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető Iván, Rajk László, Szent-Iványi István és Ta­más Gáspár Miklós is. Itt Demszky! Jelentem, van egy szamizdatom! Kállay Zsolt rajza Demszky és Csurka vitája Demszky Gábor a TV3 Nap-kelte műsorában tegnap cáfolta a Csurka István által felvetetteket, azaz nem volt rendőrsé­gi besúgó a hetvenes évek közepén. Demszky közölte, hogy tizenöt éven át a demokratikus ellenzék tagjaként számos házkutatást, rendőri zaklatást viselt el, ez is bizonyítja: nem volt ügynök. R. M. A főpolgármester azzal érvelt, az átvilágítóbírák tisztának találták, ezért nem igaz Csurka István­nak a felvetése. A MIÉP elnöke ezzel szemben telefonon kelt vi­tába Demszkyvel, és közölte: a főpolgármester önként ment be, és aánlkozott besúgónak. Demszky elismerte, hogy 1976- ban megpróbálták beszervezni, de a beszervezési kísérlet ered­ménytelen volt. A MIÉP elnöke kijelentette: erről is tájékoztat­ni kellett volna a választópolgá­rokat, s nem pedig hősnek fel­tüntetnie magát. A műsorvezető kérdésére, miért most hozta nyilvánosság­ra értesüléseit a pártelnök, Csurka István elmondta: azért, mert ugyanaz a kör, amely most támadja, azzal vádolta a MIÉP-et Strasbourgban, hogy antiszemiták, a kisgazdapártot pedig azzal, hogy katolikusok. Azaz a párt és személy szerint a pártelnök ellen is egy aljas kampányt indítottak, ezért dön­tött a dokumentum közlése mellett. Demszky Gábor úgy vélte, a MIÉP politikai hecckampányát az időközi képviselő-választá­sok, valamint a metróépítés mi­atti vita okán indította ismét. Csurka István erre reagálva el­mondta, ha már a főpolgármes­ter a választásokat említette, a közvéleménynek joga van arról is tudomást szereznie, hogy a siófoki SZDSZ-es képviselő a Postabank VIP-listáján szerepel. Végezetül Demszky úgy ítél­te meg, először megvizsgálják a nyilvánosságra hozott doku­mentumokat, csak utána dön­tenek arról, beperelik-e Csurka Istvánt. Röviden Más nyomoz a sortűz ügyében ■ mti A Nyugati pályaudvar közelében lezajlott 1956-os sortűz ügyében az ORFK helyett a Budapesti Katonai Ügyészség folytatja tovább a nyomozást, miután az eddigi vizsgálatokból kiderült, hogy a le­hetséges elkövetői kör a katonai büntetőeljárás hatálya alá tarto­zik. A katonai ügyészség iletékessége kiterjed az 1956-os karha­talmi alakulatok által elkövetett cselekményekre is. A büntetőel­járás még 1998 júniusában indult a Deport ’56 feljelentése nyo­mán. A szervezet álláspontja szerint a Nyugati pályaudvar köze­lében, 1956. december 6-án szovjet katonák és magyar karhatal­­misták brutálisan szétvertek egy tüntetést. Vége a huzavonának a SOTE-n? ■ Kerek Patrícia A Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) gazdálkodását felügyelő kincstári biztos tegnap tájékoztatta az egyetem rektorát: ellenjegyzi az egészségügyi dolgozók 13 százalékos bérfejlesztését július elsejére visszamenőleg. Az érdekeltek hamarosan értesülhet­nek arról, mennyivel lesz több pénz havonta a borítékokban. Meghallgatták Aradi Csabát ■ J. Á. A Környezetvédelmi Minisztériumban (KÖM) mintegy öt órán ke­resztül tartott tegnag­ Aradi Csabának, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójának meghallgatása A tegnapi meghallgatással a fegyelmi eljárás egyik utolsó szakasza zárult le. A vizsgálóbiztos ezt követő­en állítja össze a végleges iratanyagot, amelyet a közeljövőben jut­tat el a fegyelmi tanács elnökének, akinek a hatályos törvények szerint a dokumentumok kézhezvételétől számított nyolc napon belül össze kell hívnia az üggyel foglalkozó testületet, taxidroszt nincs, üzemeltető már van ■ p. g. A fővárosi képviselők tegnap levették a közgyűlés napirendjéről a taxidrosztokról szóló előterjesztést, mivel azzal az ellenzék és a taxitársaságok képviselőinek heves tátakozása mellett az SZDSZ- frakció sem értett egyet. Az eredeti indítványból csak a drosz­­tokat üzemeltető társaság megalakítására vonatkozó részt fogad­ták el. A koalíciós feszültségek feloldására egy hónapja van az MSZP- és az SZDSZ-frakciónak, mivel az ügyről a következő ülé­sen kell végső döntést hozni. 1999. OKTÓBER 1., PÉNTEK Veszélyben a Mammut 2? Elakadt a kármentesítés Egy jogtalan épülethasználó miatt egyelőre nem tudják felszá­molni a volt Ganz-telep alatti olajszennyeződést. A hozzáfér­hetetlen terület alatt található olaj ezért a Mammut 2 - egyéb­ként már megtisztított - építési területét is veszélyezteti. SZ. ZS.-HGERI Kezünkben lévő dokumentu­mok szerint több tízezer köbmé­ter olajjal és toxikus nehézfé­mekkel szennyezett területet ha­gyott maga mögött a felszámolás alatt álló Ganz Villamossági Mű­vek, amelynek megszüntetése 1996-os áron 627 nalió forintba kerülne. Ebből a területből vásá­rolt telket a Mammut bevásárló­­központ, amely több telek bevo­násával - köztük a Széna téri közpark megszüntetésével - új szárny építését tervezi. A Ganz felszámolója a környezetvédel­mi hatóság határozata alapján megkezdte a szennyezés felszá­molását, s a Mammut által meg­vett területen a talajtisztítást - olajfaló baktériumok bevetésé­vel - el is végezte. Azonban a fel­ügyelőség 1996-ban úgy határo­zott: a talajvíz elszennyeződése miatt a Ganz-terület környezeti kármentesítését egységesen kell kezelni. Ez annyit jelent, hogy a Mammut 2 építési engedélye csak akkor adható ki, ha az egész problémára megnyugtató megoldás született. A cég azon­ban még ebben az évben meg kí­vánja kezdeni a nagyszabású építkezést. Kenyeres Sándor - akinek titkárnője ismét elhárította az ügyvezető személyes válasz­adására vonatkozó kérésünket - levelében úgy fogalmazott: nincs olajszennyezés a Mammut 2 telke alatt. A környe­zetvédelmi hatóság ugyanis el­fogadta a kármentesítés első ütemét. Emellett birtokukban van egy szeptember 24-i, a fel­ügyelőségtől származó irat is, amely szerinte egyenértékű az építésiengedély-kérelmük kör­nyezetvédelmi jóváhagyásával. Tény: a Mammut két nappal azt követően jutott a felügyelőségi okirathoz, hogy lapunk az ügy­ben érdeklődött a hatóságnál.­­ A felügyelőség fenntartja múlt heti nyiatkozatát, miszerint még nem látta a Mammut 2 építé­si engedélyezési dokumentáció­ját - válaszolta a Mammut által megfogalmazott vádakat érintő kérdésünkre Gömöri Edit, a Kö­­zép-Dunavölgyi Környezetvédel­mi Felügyelőség illetékes elő­adója Hozzátette: jelenleg folyik az üzletközpont környezetvédel­mi engedélyeztetése, amely meg kell hogy előzzön minden más, az építkezésre vonatkozó engedély kiadását, így az építési engedé­lyét is. Tehát a Mammut valószí­nűleg helytelenül értelmezte a felügyelőség szeptember 24-i le­velét, mert az nem jelenti sem a környezetvédelmi engedély ki­adását, sem az építési engedély jóváhagyását. Csupán annyit je­lent, hogy a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatá­sát eleve kizáró ok nincs. Termé­szetesen az építési tervekben vizsgálni kell, hogy az építkezés során terveznek-e olyan beavat­kozást, amely érintheti a Ganz Vilamossági Művek területén fel­tárt talaj- és talajvízszennyezést, illetve az ott folyó kármentesítési munkálatokat. Ha igen, az építési tervben ki kell térni a két munká­lat összehangolására­­A X. kerületi Ganz Villamos­­sági Művek (GVM) területén ta­lálható olajszennyezés mentesí­tése folyamatban van, és a Mammut Kft. inga­tlana alatt már nincs olaj - mondta el lapunknak Zsiga László, a GVM felszá­molóbiztosa, aki szerint a kárel­hárítás első ütemét minden te­kintetben pozitívnak minősítette az ületékes hatóság. A Ganz-terü­let szernyezését egy komplex kárelhárítási program alapján „tüntetik el”, s ennek fedezetét a felszámolási vagyonból biztosít­ják. Zsiga hozzátette: a mentesí­tés második ütemét azért nem tudják elkezdeni, mert az egyko­ri hatalmas gyár­­ épületéből még nem sikerült kirakni annak jogtalan használóját. Márpedig a bontási kötelezettséggel terhelt ház alatt van a legnagyobb kiter­jedésű szennyezés. Megtudtuk még, hogy a Mammut Kft. által megvásárolt területre nem kerül építmény, hanem oda egy beh­úzó utat kép­zeltek el a tervezők. FKGP: Az egyházügyi törvényt! Jezsó Ákos A jelenleg hatályos egyházala­pítási és lelkiismereti törvény nem akadályozza meg a rasszista tanokat hirdető és pártpolitikai célokat szolgáló egyházak műkö­dését, ezért mindenképpen mó­dosítani kel a jogszabályt - mondta tegnapi sajtótájékoztató­ján Molnár Róbert kisgazda kép­viselő. Álláspontja szerint az SZDSZ és a Hit Gyülekezete kö­zötti kapcsolatot firtató interpel­lációját a szabad demokraták par­lamenti alelnöke pártpolitikai megfontolásból akadályozta meg. Megtudtuk: a Ház elé terjesz­ti a lelkiismereti és a vallássza­badságról szóló törvény módosí­tásáról szóló egyérv képviselői indítványát, amellyel az FKGP nem várja meg a Semjén Zsolt által vezetett egyházügyi állam­­titkárság által kidolgozott javas­latot. Véleménye szerint sértené a lelkiismereti szabadság jogát, ha az egyházalapítás jogát tíz­ezer főhöz vagy a százéves ho­nosság elvéhez kötnék.­­ Ez a gondolat nem oldaná meg a val­lással való visszaélés problémá­ját. Az FKGP törvénymódosító javaslata nem térne ki a Sel­yén­­féle számokra, így nem sérti a vallásszabadság mindenkit meg­illető elvét sem. Ezzel szemben fellép a gyűlöletkeltő gondolato­kat hirdető felekezetekkel szem­ben. Ez utóbbi egyébként a pol­gári, valamint a büntető rendtar­tás szigorításának gondolatát is felveti. A kisgazda javaslat az APEH számára is megadná azo­kat a jogosítványokat, amelyek alapján az egyházi területen is kiterjedt és eredményes pénz­ügyi vizsgálatokat folytathatnak - mondta Molnár Róbert. Az SZDSZ továbbra is támo­gatja Wekler Ferenc alelnök te­vékenységét, aki a Házszabály­nak megfelelően járt el, amikor megvonta a szót Molnár Ró­berttel - nyilatkozta Kuncze Gábor. Nincs igen az RTL beszámolójára Valószínűleg addig veszik síjra és újra napirendre az Orszá­gos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ülésein az RTL Klub televízió első féléves beszámolóját, amíg a testület rá nem bólint a jelentésre. A tv2 szerződésduplázása ügyében az ORTT még folytatja a vizsgálatot. GT: Az ORTT tegnai elnökségi ülé­sén az ismételt nairendre vétel ellenére sem fogadták el az RTL Klub első féléves beszámolóját A Napi Magyarország értesülése szerint két testületi tag voksa hi­ányzott az anyag elfogadásához. Bánlaki József elnökségi tag az­zal indokolta „nem” szavazatát hogy a kereskedelmi csatorna nem tett eleget szerződéses válla­lásainak: az előírtnál kevesebb közszolgálati műsort sugároz, és az ott vetített magyar készítésű rajzfilmek aránya is elmarad vál­lalásától. Úgy tudjuk, a beszámo­lók megtárgyalásakor az OR­TT egy másik tagja távol maradt a szavazástól. Amint azt a magát megnevezni nem kívánó testületi tag kifejtette, Uj módon próbált tiltakozni Révész T. Mihály elnök eljárása ellen, aki másodszor is npirendre erőltette az ügyet, jól­lehet az előző napi ülésen támo­gatta a beszámoló elfogadását. Szabó Stein Imre, az R­TL Klub sajtószóvivője lapunknak elmondta a televízió vezetése igazságtalannak tartja az ORTT döntését, mivel a szerződést, amelyre Bánlaki József hivatko­zik, már módosították. A jelenle­gi rendelkezés azt írja elő, hogy a csatorna hetente 30 perc magyar, illetve kelet-közép-európai rajz­­filmet köteles vetíteni. Való igaz - fogalmazott a szóvivő -, hogy eb­ből a szempontból alulteljesítet­tünk, azonban érnnek az az oka, hogy a Magyar Televízió Rt. veze­tése élesen elzárkózik attól, hogy rajzfilmeket adjon át vetítésre a kereskedelti csatornának. Amint arról tegnap hírt ad­tunk, a médiahatóság a két nagy kereskedelmi tévécsator­na - az RTL Klub és a tv2 - 1999. első hat hónapjáról készí­tett beszámolójának megvitatá­sát két nappal ezelőtt már napi­rendjére tűzte. Akkor úgy hatá­roztak, hogy az RTL Klub be­számolóját nem fogadják el, majd a testület elnöke még az­nap indítványozta a téma ismé­telt tárgyalását az azt követő - tegnapi - tanácskozáson. A Napi Magyarország hasáb­jain akkor beszámoltunk arról is, hogy az ORTT két nappal ez­előtti ülésén elfogadták a tv2 ké­szítette beszámolót, ám az idő­közben kiderült: a tv2 műsor­szolgáltatási szerződésének két, eltérő változatát is érvényesnek tekintették a médiahatóságnál. A Révész T. Mihály elnök által az ügyben elrendelt vizsgálat vár­hatóan október 15-ig lezárul.

Next