Napi Magyarország, 1999. november (3. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-01 / 254. szám

1999. NOVEMBER 1., HÉTFŐ A környezetvédelmi miniszter stabilnak érzi helyzetét Pepó Pál: Orbán nem bírálta személyemet Pepó Pál környezetvédelmi miniszter nem számol a le­váltásával. Úgy látja, továbbra is élvezi Orbán Viktor kormányfő bizalmát. Lapunknak adott interjújában bí­rálta Illés Zoltánt, a parlament környezetvédelmi bizott­ságának fideszes elnökét, aki korábban kritikus meg­jegyzéseket tett a kisgazda miniszter tevékenységéről. (Lapunk megkereste Illés Zoltánt is, aki tegnap nem kí­vánt reagálni a miniszter által elmondottakra.) Pepó Pál továbbra is kitart amellett, hogy Aradi Csaba, a Horto­bágyi Nemzeti Park igazgatója súlyos törvénytelensége­ket követett el. Elfogadja a fegyelmi tanács Aradival szemben meghozott felmentő döntését, bár - mint mond­ta - meglepődött, amikor erről értesült. A hét végén egyébként Torgyán József földművelésügyi miniszter is beszélt a park gazdálkodásában szerinte tapasztalható törvénytelenségekről. S Jezsó Ákos - Egyetért azzal, hogy egy ideig nagyon közel állt a leváltásához? - Azonkívül, hogy a sajtó ilyen jellegű hírekről tudósí­tott, számomra semmilyen egyéb, konkrét jel nem muta­tott erre. A kérdéssel egyéb­ként nem foglalkoztam, hi­szen az ilyen híresztelések csak arra jók, hogy megbont­sák a koalíció egységét. Nyil­ván mindig lehet olyan mi­nisztert találni, akivel kap­csolatban az eseményeket „fel lehet fújni”, hogy ezzel a kormányban változásokat idézzenek elő. - Még Orbán Viktor kor­mányfőtől is nagyon ko­moly bírálatot kapott, a parlament környezetvé­delmi bizottsága pedig le­szavazta a Hortobágyi Nemzeti Parkkal kapcso­latos beszámolóját. - Válasszuk külön ezt a két ügyet. Kezdjük Orbán Viktor rádiónyilatkozatával. Konkré­tan mire vonatkozik a kér­dés? - Arra, hogy a minisz­terelnök szerint önnek bo­csánatot kellett volna kér­nie Aradi Csabától. Vagy ezt a megjegyzést nem te­kinti bírálatnak? - Orbán Viktor rádiónyilat­kozatában egyetlen mondatá­ban sem bírált engem. Ha pontosan megnézzük, hogy mi hallható a magnószalagon, rájövünk, hogy ott nem hang­zott el olyan bírálat, amely a személyemet érintette. A Hor­tobágyi Nemzeti Parkban le­folytatott vizsgálatról a kor­mányfő a találkozásaink so­rán sem tett ilyen jellegű meg­jegyzést.­­ És a környezetvédel­mi bizottság? - Ott valóban szép számmal kaptam kritikus megjegyzést akkor, amikor a Hortobágyi Nemzeti Parkkal kapcsolatos vizsgálati eredményeket is­mertettem. Számomra érthe­tetlen módon a bizottság elnö­ke szavazást kezdeményezett, hogy a jelen lévő tagok elfo­gadják-e a beszámolómat vagy sem. Ezt követően valóban le­szavaztak, de ebből nem kö­vetkezik az, hogy engem ezért meneszteni kell. - Illés Zoltán, a bizott­ság fideszes elnöke is meglehetősen kritikus hangnemben nyilatkozott a munkájáról. - Illés Zoltán bele akart avatkozni a Környezetvédel­mi Minisztérium személyzeti, szervezeti és gazdasági ügyei­be. Én több alkalommal is je­leztem, hogy hajlandó vagyok vele együttműködni - hiszen koalíciós partnerek vagyunk -, de a döntéseket mégis ott kell meghozni, ahol azért a fe­lelősséget vállalják. Ez pedig a minisztérium. A parlamenti bizottságnak az a feladata, hogy a tárca feletti törvényes­ségi jogkört gyakorolja. Mun­kamegosztás van közöttünk. - Illés Zoltánnak más­féle elképzelése volt? - Úgy tűnik, hogy az elnök úr a sértődött ember szerepét játssza. Nem tehetek arról, hogy nem ő lett a környezetvé­­delm­i miniszter. Nagyon sok emberét behoztam a miniszté­riumba, és a korábbi időszak­ban elfogadtam a javaslatait. De odáig jutottunk, mintha a tárcánál ő látná el az operatív feladatokat. Ez pedig az én kö­telességem és feladatom. Ál­láspontom szerint Aradi Csa­ba ügyének vizsgálata során kellő körültekintéssel jártunk el. A bizottság előtt ismertet­tem a vizsgálóbiztos által elké­szített, mintegy 1500 oldalas jelentés tartalmát. Ezekből ki­derült, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parknál nemcsak vét­kes kötelezettségszegés tör­tént, de nem tartották be a bruttó elszámolás elvét, meg­sértették a számviteli és az áfatörvényt, valamint a polgári perrendtartás és a földtörvény egyes fejezeteit. A bérleti díjak megállapítását sem szabályoz­ták, az ugyanis kizárólag az igazgató személyes döntésén alapult. 1998-ban például az év során megvásárolt 8323 hek­tárnyi területből 8112 hektárt ingyenes használatra, verseny­­tárgyalás nélkül adták vissza a korábbi tulajdonosnak. Arról már nem is beszélve: Aradi Csaba megengedte, hogy azok a vállalatok, amelyek a földet ingyen visszakapták, a bérleti jogokat alhaszonbérleti szer­ződés keretében, már a piaci árnak megfelelő összegért ad­ják tovább. Ez szintén törvény­be ütköző tett volt. Ezért tá­mogattam annak idején az ala­pos vizsgálat elindítását.­­ Ha valóban ennyi jog­sértés történt, akkor­ a fe­gyelmi eljárás során miért mentették fel Aradi Csa­bát?­­ Ezen nagyon meglepőd­tem, ennek ellenére mégis el­fogadtam a fegyelmi bizottság döntését. Hozzá szeretném azonban tenni, hogy nemcsak az ügyben eljáró Medgyessy Balázs államtitkár, de a fe­gyelmi tanács tagjai is ismer­ték a jelentés tartalmát. Medgyesy Balázs ezek után továbbra is él­vezi a bizalmát? - Tájékozódnom kell eb­ben az ügyben. Még nem érté­keltem a tevékenységét, hi­szen ő a tárca harmadik em­bere. Azt hiszem, mindenki belátja: nem maradhat a posztján az a miniszter vagy az az államtitkár, aki a kor­­mánnyal szembemegy. Medgyesy Balázs ezek szerint szembement? - Erre a kérdésre még nem tudok válaszolni. - Bizonyára egyetért ve­lem abban, hogy az Aradi­ügy sokat ártott a kor­mánynak, ami politikai hi­ba volt a minisztérium ré­széről. Sokan ezzel magya­rázzák azt, hogy Torgyán József is ringbe szállt. Mi más köze lenne a Hortobá­gyi Nemzeti Parkhoz a föld­művelésügyi miniszternek? - Nincs Aradi-ügy, mint ahogy Pepó-ügy sincs. Szerin­tem mindez nem ártott a kor­mánynak. Az emberek ugyan­is látják, hogy a kormány min­den jogsértést orvosolni kí­ván. Nem Aradi Csaba áll te­hát a reflektorfényben, ha­nem a természetvédelmi va­gyonkezelés ügye. Jelentős állami vagyonról van szó. Torgyán Józsefnek egyéb­ként a földtulajdon védelmé­ről és használatáról kell gon­doskodnia. Nem engedheti meg, hogy akkor, amikor már nincs megfelelő földalap, akár falu nagyságú területek tűnjenek el, és a vételár kifi­zetése után ezt továbbra is azok a nagyüzemek használ­ják, amelyek korábban is mű­velték. A Hortobágyon mint­egy 39 ezer hektárról van szó.­­ Politikai indokok nem merültek fel akkor, ami­kor Torgyán József meg­hozta ezt a döntését? - A termőföldet és a kistu­­lajdonnal rendelkező gazdá­kat védi Torgyán József. Ő te­hát a mezőgazdaság és a vi­dék fejlesztése mellett szállt síkra.­­ Orosz János, Aradi Csaba ügyvédje korábban lapunknak elmondta, hogy kérésére Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője kon­zultált önnel erről az ügy­ről. Kisgazda körökből származó értesüléseink sze­rint önt ezt követően ebből az irányból a pártján belül is komoly támadás érte. - Mindig arra törekedtem, hogy Bánik Attilával is jól tudjak együtt dolgozni. Bár­milyen kéréssel keresett meg, a jogszabályi keretek között mindig megpróbáltam ennek eleget tenni. Meglepetéssel olvastam az újságokban azt a kijelentését, hogy fegyelme­zett kormánypárti politikus­ként az ügyről fogcsikorgatva csak annyit kíván mondani: no comment. Ez nagyon erős prejudikálásnak tűnik. Akkor neki is azt mondtam, hogy a vizsgálattól nem tudunk elte­kinteni. Talán tőle is meg kel­lene kérdezni, hogyan gondol­kodik minderről. - Kommentálná a no commentet? - Sajnálom, hogy ez egyál­talán előfordulhatott. Úgy gondolom, hogy ez akkor nem volt helyénvaló, hiszen a frak­ció vezetőjének is bármikor megvan arra a lehetősége, hogy velem konzultáljon. - Kívülről úgy látszik, hogy az FKGP frakcióveze­tője és a minisztere között politikai párbaj zajlik. - Én nem törekszem politi­kai szerepre, csak arra, hogy a rám bízott feladatokat a leg­jobb tudásom szerint végez­zem. Ilyen értelemben semmi­lyen konfliktus nincs közöt­tünk. De azt elvárom, hogy a frakció is segítse a munká­mat, hiszen egymásra va­gyunk utalva. Nincs Aradi-ügy Fotó: Végel Dániel Fotó: Somoskövy Béla Szabályozzák a nemzeti parkok vagyonkezelését I MTI Az állami tulajdonú védett természeti terüle­tek vagyonkezelésének rendezettebbé tételé­re koncepciót fogadott el a Környezetvédel­mi Minisztérium (KÖM) - mondta Madarász László, a tárca főtanácsadója. A minisztéri­um kezdeményezi a Kincstári Vagyoni Igaz­gatóságnál (KVI), hogy meghatározott felté­telekkel egészítse ki a nemzeti parkok igaz­gatóságaival kötött vagyonkezelési szerződé­seket. Ennek alapján érvényesíthetők, szá­mon kérhetők lesznek ezek az elvárások. A KVI tölti be a tulajdonos szerepét a nemzeti parkok részére visszavásárolt védett földek esetében, és szerződésekkel adja vagyonke­zelésbe ezeket a területeket a nemzeti par­koknak. A KVI célja, hogy a területeken a hosszú távú állami és természetvédelmi érde­kek érvényesüljenek. A védett vagy védelemre érdemes területek visszavásárlására vonatkozó törvény hatályba­lépése óta mintegy 100 ezer hektár került álla­mi tulajdonba a KVI-hez, iletve a kilenc nemze­ti park igazgatóságainak kezelésébe. A koncep­ció alapján elkészült vagyonkezelési szerződé­sek kiegészítése tartalmazza majd, hogy a nem­zeti parkok igazgatóságait milyen sajátos adat­szolgáltatási kötelezettségek terhelik. A tervek szerint azt is szabályoznák, hogyan adható má­soknak használatba ez a terület. Általános sza­bály lesz, hogy bizonyos kivételektől eltekintve versenyeztetés alapján kell kiválasztani a maj­dani használót. A vagyonkezelési szerződés ki­egészítése utal majd a versenyeztetés szabályai­ra. Ettől akkor lehet eltekinteni, ha az adásvé­teli szerződésben vagy az egyidejűleg kötött írásbeli megállapodásban meghatározott idejű és feltételű használati jogot biztosít a nemzeti park igazgatósága az eladónak. Akkor sem ke­rül majd sor versenyeztetésre, ha az adott terü­let korábban községi legelőként szolgált, és to­vábbra is erre a funkcióra célszerű használni. Ez esetben is írásban kell rögzíteni a természet­­védelmi kötelezettségek teljesítését. Kikötés lesz, hogy a nemzeti parkok igazgatóságai a te­rületeket használatra minden esetben csak el­lenérték fejében adhatják ki. Ez az ellenérték lehet a terület - a természetvédelem érdekei­nek megfelelő - fenntartása, az erre vonatkozó szolgáltatás is. A területek használatára kötött szerződésekről a nemzeti parkok igazgatóságai­nak minden esetben nyitvántartást kell majd vezetniük. A korábban kötött szerződések fe­lülvizsgálatától sem lehet eltekinteni - mondta Madarász László. O­I_­D Napi Magyarország ...Hogy miért jó, •• ha Ön a BÁV Rt. záloghitelét választja?

Next