Napi Magyarország, 1999. december (3. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-01 / 280. szám
1999. DECEMBER 1., SZERDA Legalább 150 milliárd a CW Bank hiánya Egyértelmű szakmai felelősség A CW Bank veszteségeit feltáró parlamenti albizottság tegnapi ülésén egyértelművé vált, hogy az MNB bécsi leánybankjának kintlevősége jóval meghalaja a korábban emlegetett 70 milliárd forintot, a teljes öszszeg 150 milliárd forintra tehető. IB. L. - A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) különböző tőkepótlások és a garanciavállalás miatt 1987 óta mintegy 5,2 milliárd schillinget (hozzávetőleg 69 milliárd forintot) kellett kifizetnie a CW Banknak - jelentette ki Láng László, a bécsi bank volt vezérigazgatója az albizottság tegnapi ülésén. Rámutatott arra is, hogy 1998 nyarán egy könyvvizsgáló cég tételes portfólióelemzése derített fényt arra: a bank behajthatatlan kintlevősége mintegy 85 milliárd forintot tesz ki. Ez a két tétel összesen 150 milliárd forint, melynek jelentős részét már kifizette az MNB. A könyvvizsgáló cég által megállapított 85 milliárd forintos kintlevőség nagy része a CW Bank leányvállalatainál, elsősorban a lízingcégeknél található. Láng László a leányvállalatokkal kapcsolatban elmondta, hogy 1997. december 31-én a CW-nek 21 darab leánycége volt, amelyek összesen további 13 leányvállalatot hoztak létre. Idén október 31-én a leányvállalatok száma 8-ra csökkent, ezek közül egy felszámolás alatt van, hármat pedig értékesítenek. A leányvállalatok leányvállalatainak száma 7-re csökkent. Ezek közül kettőt felszámolnak, kettőt értékesítenek. 1997 decemberében a banknak saját leányvállalatai felé 2,5 milliárd schillinges követelése volt, amelyre 28 millió schillnges céltartalékot képeztek. Idén októberben a CW Banknak 1,5 milliárd schllnges követelése volt a leányvállalatok felé, erre 768 millió schilling céltartalékot tettek félre. Láng László meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az 1997 nyaráig működő felügyelő bizottságok szakmai felelőssége egyértelmű, ez azonban nem jelent egyben jogi felelősséget is, azaz az fb-tagok nem perelhetők. A vezérigazgató rámutatott arra is, hogy a bankban 1997-ig felelőtlen üzletpolitikát folytattak. Példaként említette, hogy csak 1997 második felében hozták létre az úgynevezett cenzúrabizottságot, amely a kölcsönök közvetítése során a nagyhitelekről mondja ki a végső szót. Kialakultak a büdzsé fő számai Új javaslat munkanélküli-ellátásra Folytatás az 1. oldalról Molnár Gyula (MSZP) az azonnali kérdések és válaszok órájában, míg Szent-Iványi István (SZDSZ) interpellációban adott hangot véleményének, amely szerint Jeszenszky Géza alkalmatlan a nagyköveti tisztség betöltésére. Martonyi János külügyminiszter megismételte korábbi álláspontját: a diplomata hibát követett el azzal, hogy a követség levélpapáját használta, de ez nem akkora súlyú, hogy enyatt le kelljen váltani. Martonyi ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy egyetlen politikus sem akarja pusztán pártérdekek miatt napirenden tartani ezt a kérdést, ami semmlyen diplomáciai problémát nem okozott. Endre Sándor a Fidesz részéről az M5-öS autópálya további építéséről érdeklődött interpellációjában. Katona Kálmán közlekedési miniszter arról tájékoztatta a képviselőt, hogy a tízéves fejlesztési program előírása alapján 1999 és 2001 között kell megkezdeni az autópálya Kiskunfélegyházát és az országhatárt összekötő szakaszának munkálatait. Körömi Attila (Fidesz) arra várt választ, hogy Tribuszerné sikeres elfogását követően számíthatnak-e mabb sikerre a „Tribu-ügy” kárvallottjai, vagyis, hogy az egykori cég még szökésben levő könyvelőjének elfogására van-e remény. Megemlítette azt is, hogy a szökésben lévő könyvelőnek az a Lusztig Péter volt az élettársa, aki szocialista képviselőként dolgozott az előző parlamenti ciklus idején. Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában leszögezte, hogy az említett hölgy elfogására van esély. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter expozéjával megkezdődött az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája A javaslat célja az, hogy fokozottabban ösztönözze a munkanélküli ellátásban részesülőket a munka világába való visszakerülésre. Az előterjesztés a rövidítés mellett meghosszabbítja a munkanélküli járadék folyósításának időtartamát azok esetében, akik az első hat hónapban bekapcsolódnak a képzésbe. A tartósan munkanélküliek esetében előtérbe kell kerülnie a foglalkoztatás ösztönzésének - hangsúlyozta Harrach Péter. Pénzbeli támogatásra csak akkor kerülhet sor, amikor a foglalkoztatásra nincs lehetőség. A segély megállapítása előtt meg kell kísérelni legalább harminc napra a foglalkoztatást, és a segélyezettnek el kel fogadnia az önkormányzat által felbánlott munkát. A vitában a kormánypárti felszólalók támogatták a kormány előterjesztését. - Az embert a munka tette emberré, nem pedig a segély - mondta Fazekas Sándor, a Fidesz vezérszónoka Szerinte az az önkormányzat, amelyik ma Magyországon nem tud harminc nagjra munkát adni, nem áll hivatása magaslatán. Kiss Péter (MSZP) kijelentette, hogy a törvényjavaslat elfogadása „szociális robbanást eredményezhet”, mert miközben megszünteti az ellátás rendszerét, munkahelyeket nem teremt. Az MSZP-s képviselő azt javasolta, hogy a kormány vorja vissza az előterjesztést, tegyen lépéseket új munkahelyek teremtésére, kezdeményezze a fekete foglalkoztatás visszaszorítását, s csak ezután nyiljtsa be iljra javaslatát Az SZDSZ-es Béki Gabriella keretlennek nevezte az indítványt, amely szerinte a szegények elleni újabb támadás. Vele ellentétben Erkel Tibor (MIÉP) még szigorúbb rendszer bevezetését tartaná szükségesnek. Horn Gyula könyve népszerű az SZDSZ képviselői körében Fotó: Burger Zsolt Új lakáskoncepció Felülbírált megállapodás Folytatás az 1. oldalról A kabinet jövőre 3 százalékos hitelkamat-támogatást kíván biztosítani, amelyet azoktól a bankoktól igényelhetnek a lakásvásárlók, amelyek a Földhivatal és Jelzálogbank Rt-vel szerződéses viszonyban állnak. Borókai Gábor szóvivő kijelentette: a kormány 8 millió forintos kedvezményes kamatozású kölcsönt kíván biztosítani a 35 évnél fiatalabb és a legalább három gyermeket nevelő házaspárok számára Változatlan marad az adó-visszatérítési rend, amely alapján jövőre is 400 ezer forintos áfát igényelhet vissza az, aki új házat épít. A kormány az új koncepciótól azt reméli, hogy jövőre mintegy 40 ezer lakás épül hazánkban. A kabinet tegap újjragondolta az Erzsébet téri beruházás sorsát, azaz nem hagyta jóvá azt a korábbi megállapodás-tervezetet, amelyet a tér rendezéséről korábban kötött a kultusztárca és a főváros. Ennek lényege az volt, hogy a területen a föld alatt egy mélygarázs és üzleti létesítmény épül, a felszínen pedig közparkot alakítanak ki. Borókai Gábor a mostani döntés kapcsán úgy fogalmazott „A kormány kifejezte azt a szándékát, hogy nem akar millenniumi emlékművet építeni, és a legkisebb költséggel kívánja befejezni az építkezést. Megtudtuk, a kabinet ahhoz a szerződéshez ragaszkodik, amelyet először kötött a fővárossal. Mint a szóvivő kijelentette: Várhegyi Attilának, a kultusztárca politikai államtitkárának a most jóváhagyott kereteken belül kel Demszky Gábor főpolgármesterrel megállapodnia A tanácskozáson jelen volt Schwajda György, a Nemzeti Színház kormánybiztosa, aki bejelentette: elkezdődött az építkezéshez szükséges közbeszerzési pályázatok kiírása Az építkezés a nyáron elindulhat. A kormány a malennium évében ingyenes vasúti utazásról szóló bérletet kíván adni azoknak a középiskolás, valamint az általános iskola felső tagozatába járó diákoknak, akik vidékről el kívánnnak látogatni a Parlamentbe, valamint a székesfehérvári és ópusztaszeri nemzeti emlékhelyekre. Adatkérő MSZP-politikus Folytatás az 1. oldalról Kitért arra is, hogy korábban működött titkosszolgálati irányítással adatgyűjtést, megfigyelést végző szervezet. Az elmúlt év őszén a szocialista párt tisztújító gyűlése előtt hivatalomban megkeresett egy szocialista képviselő, és arra kért, a titkosszolgálatok szolgáltassanak kompromittáló adatokat párttársára, hogy ne ő nyerje el az MSZP valamelyik pozícióját -jelentette ki az államtitkár. Hozzátette: attól fél, hogy az Uyen gyakorlatot a szocialisták természetesnek tartják. - Uyen mentalitással hogy ülhetnek itt, a parlament padjaiban? - kérdezte Demeter, aki szerint az MSZP-sek a megfigyelési bizottság megalakulásának pillanatától kezdve az igazság tederítése helyett azon dolgoztak, hogy bebizonyítsák: nem volt megfigyelés. Lapuunk úgy értesült, hogy Vancsik Zoltán volt az a szocialista politikus, aki arra kérte az államtitkárt, hogy a titkosszolgálatok adjanak kompromittáló adatokat Kiss Péter MSZP-s képviselőről. Vancsik ezt álítólag azzal magyarázta: mindenkinek az az érdeke, hogy ezek a „BIT-es fiúk” ne kerüljenek pozíciókba (A tavalyi kongresszuson Kiss Péter Szekeres Imrével szemben nyerte el az ügyvezető alelnöki posztot - a szerk.) Demeter Ervin az általa említett személyről csak annyit közölt, hogy parlamenti felszólalása idején jelen volt az ülésteremben. Vancsik Zoltán a Napi Magyarország kérdésére válaszolva hazugságnak nevezte azt a feltételezést, amely szerint ő lett volna az, aki ilyen kéréssel fordult Demeter Ervinhez. Hozzátette: járt a Nemzetbiztonsági Hivatalban, de nem tárgyalt olyasmiről, amiről Demeter beszélt. A titkosszolgálatok ismét erőfeszítéseket tesznek egy politikai cél érdekében - vélekedett lapunknak nyilatkozva Kiss Péter. „Mivel a megfigyelési ügy lufija kipukkadt, a döglött lovat a mi utcánkba akarják átvontatni” - fogalmazott K. F. A MIÉP elnöke nem foglalkozik azzal, hogy hétfői napirend előtti felszólalása után az SZDSZ-es Kis Zoltán botrányosnak szünősíthető kijelentést tett. Mint lapunk tegnapi számában a parlamenti jegyzőkönyv alapján közöltük, Kis a következőket kiabálta be: „Semmi zsidózás? Sz...itl érzem magam!” Csurka István, a MIÉP elnöke a történtekkel kapcsolatban lapunknak csupán annyit mondott: nem látja értelmét annak, hogy foglalkozzon az SZDSZ-es képviselő kijelentésével, amelyet valószínűleg ő sem gondolt komolyan. Kis Zoltán bekiabálását Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője sem kommentálta Elszomorít, hogy egyes politikusok még az adventi időszakban sem tudják visszafogni az acsarkodó hangnemet, ugyanakkor várom azoknak a szervezeteknek a nyilvános tiltakozását az SZDSZ-es otrombaság után, akiket ez a kijelentés hitükben, felekezeti hovatartozásukban durván megsértett - nyilatkozta lapunknak Horváth Béla kisgazda fikcióvezezetőhelyettes. A kisgazda képviselő korábban törvénymódosítást kezdeményezett az ülésteremben elhangzó durva kijelentések szankcionálására. Emlékezetes, hogy néhány hete a szocialista Szabó Zoltán ragadtatta magát trágár kijelentésre a Házban. No comment Napi Magyarország Sz... érzés Ludwig Emil Csurka Istvánnal a jelek szerint ugyanaz a baj, mint ama bizonyos mádi honpolgárral, aki - Mikszáth idilli korának anekdotája szerint - akár kalapban ült a miskolci kávéházban, akár kalap nélkül, mindenképp ki akarták onnan taszajtani. Ha Csurka „zsidózik”, az a baj, ha nem „zsidózik”, akkor meg az a baj, amint kiderült tegnapelőtt a parlamentben. Történt ugyanis a hétfői plenáris ülés napirendjét megelőző felszólalások során. Hegyi képviselő úr (MSZP) oktalan és idétlen ebéd utáni böffenete, mag a Dávid miniszter asszony (MDF) nevelő célzatú válasza után, hogy Csurka frakcióvezető úr (MIÉP) emelkedik szólásra. Az országgyűlés legradikálisabb párjának vezetője elég visszafogottan utalt a közelgő különleges naptári eseményre, napirend előtti opusza inkább írói munkásságának részeként marad majd fenn a jegyzőkönyvben, mintsem emlékezetes politikai tetteinek legendáriumában. Nem is volna mit beszélni róla, ha rögvest utána nem hangzik el egy beszólás balról, amit az éberebb odafigyelők már a tévéközvetítésből is kiszúrhattak, az estére elkészült jegyzőkönyv pedig szó szerint meg is örökítette: „Semmi zsidózás? Sz...itl érzem magam!” A kommentár a hivatalos napló tanúsága szerint dr. Kis Zoltán SZDSZ-es képviselő szájából hangzott el. Öreg hiba volna ugrani a közbeszólás első felére. A „zsidózni” ige jobb körökben nem forog, rendes ember aktív szókincsében nem tartja, az egyetlen párhuzamaként felhozható „cigányozni” szó azt jelenti, hogy cigányzenére mulatni, cigánnyal húzatni a nótát, ami annyira pejoratív, mint a kártyázni vagy lovizni. Maradjunk ennyiben, volt már a parlamentben hordóügy, akkor hetekig akörülfolyt a bő lé, sokkal fontosabb dolgok helyett. A magyar Országgyűlés azonban nem kocsma, hiába gondolja azt egyik-másik honatyánk, nem szokás benne hordóról szónokolni meg trágárkodni, mint például a szocialista Szabó doktor tette volt a múltkorában, cirkalmasat káromkodván bele a parlamenti jegyzőkönyvbe. A jelek szerint mintha egyes ellenzéki népképviselőink nem tudnának kellőképpen uralkodni magukon, az egyik szexuális vonatkozású gorombaságokat mond a Tisztelt Házban, a másik fennhangon tudatja a többiekkel, milyen állapotban érzi magát. A baj viszont az, hogy ami ott elhangzik, az csöppet sem magánügy. A képviselők - maga a szó emlékeztesse őket, ha elfelednék! -, a választóikat képviselik a törvényhozásban. Nehezen képzelhető el, hogy Kis képviselő urat azzal a választási programmal küldték föl a jászsági az emberek, hogy majd bekiabálja alkalmas pillanatban: „Sz...il érzem magam!” A szabad demokrata honatya ráadásul politikai államtitkár volt a Horn-Kuncze kormányban, jelenleg pártjának frakcióvezető-helyettese, tehát kéne viselkednie, mert még másokra is rossz fényt vet az efféle beköpése. Valaki még hivatalos véleménynek értelmezi... Hacsak, nem éppen itt kéne keresnünk e vallomás lelki mozgatórugóját! Hát persze! Kis Zoltán 1989 óta politizál SZDSZ-színekben, egy évtized alatt megélt már egy s mást, alföldi ember lévén látott már karón varjút. Mondják, ha a kisgazdák korábban keresik meg, most ő is kisgazda volna. De így is megélt szép sikereket, 27 százalékos parlamenti pártarányt, dicsőséges ellenzékiséget, majd koalíciós kormányzást. Közben az SZDSZ elsorvadt, a népszerűség elapadt, s most ott vannak, ahol. Valahol a parlamenti küszöb alatt. Befolyásos politizálás lehet roadshow-zni, meg idegesen oldalvást pislogni a folyamatos előzésben lévő MIÉP-re. Pocsék érzés lehet, annyi szent. Shitty feeling. Újra Helmeczyről L. B. A Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei választmánya szombaton ismételten összeül, hogy megtárgyalja a Helmeczy László kizárását kezdeményező indítványt - értesült a Napi Magyarország. Mint arról már beszámoltunk, a párt ügyrendi bizottsága alapszabály-ellenesnek minősítette a november közepén megtartott ülést, mert nem tűzte napirendjére a kizárási indítványt. A Helmeczy-ügyben vélhetően az országos választmány mondja ki a döntő szót, amely december 20-án, hétfőn ülésezik m£yd. A Fidesz országos elnökségének hétfő esti ülésén csak érintőlegesen volt szó a kizárási indítványról. Felmerült viszont az átvágítási törvény kibővítésének kérdése, valamint az úgynevezett „lex Pokollal” is, amely a sajtóhelyreigazítást a polgári törvénykönyvben szabályozná A kisgazda Csúcs László az ügynöktörvény hatályát a sajtó vezető munkatársaira is kiterjesztené, mog a szintén kisgazda Pokol Béla a sajtó-helyreigazítás lehetőségét bővítené.