Napi Magyarország, 2000. március (4. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-01 / 51. szám
2000. MÁRCIUS 1., SZERDA A Javaslat a műsorelosztás szabályairal Várhegyi a rémhírterjesztésről A parlament tegnap jóváhagyta az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználni ió c/öírt Törvényjavaslatot, majd elfogadta a Történeti Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót.A képviselők az év végéig meghosszabbították a választási reformot előkészítő bizottság mandátumát. v._• K. F.P. Z. - A polgári kormányzás bázisának szélesítését támogató erők aggódva figyelik azokat a híreszteléseket, amelyek korábban a Duna Televíziónak a Magyar Televízióba történő beolvasztásáról, illetve a napokban a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország összevonásáról szólnak - kezdte napirend előtti felszólalását is Csapody Miklós (MDF). Hozzátette: a Duna Televízió körül ki/V alakult „művi harc” szerencsére felült, de a tanulságokra fel kell hívni a figyelmet A közszolgálati fMTV-nek a Duna TV eltüntetése nélkül kell működnie. Csapody VT sajnálatát fejezte ki a TV3 meg Yszűnése miatt is, mivel az MDF a YY sokszínű tájékoztatás híve. A honatya arról is szólt a Magyar V Nemzet ugyan súlyos anyagi váltságban van, de szerinte a nyereséges Szabad Föld és más források bevonásával hosszú távon is működtetni lehetne mindkét konzervatív napilapot Verheczm Attila a kulturális tárcák politikai államtitkára válaszában elmondta: az MTV és a Duna TV összevonásáról megjelent sajtóhírek rémhírterjesztésnek minősíthetők, mivel ilyen kezdeményezés vagy ötlet nem volt, és esély sem lehetett a megvalósítására, mivel ez kétharmados törvényt érintett volna A politikus szerint az MDF-es képviselő által említett hírek terjesztése az ellenérdekelt felek malmára hajtják a vizet, növelve azok kereskedelmi és reklámtevékenységét. Várhegyi Attila leszögezte: a kormánynak lehetősége és szándéka sincs arra, hogy a Csapody által említett ügyekbe beavatkozzon. Lányi Zsolt (FKGP) méltatta a polgári kormány eddigi intézkedéseit, amelyek a határon túli magyarok érdekeit szolgálták. Felhívta a figyelmet, hogy a kormány már dolgozik a Magyar Állandó Értekezlet által kezdeményezett törvényjavaslatokon. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a Nyugaton élő magyar emigránsok sérelmezik, hogy a választási rendszer nem adja meg nekik azt a jogot, amely minden nemzetet megillet. Lányi Zsolt arra kérte a kormányt, hogy tűzze napirendre a választójog megadását az emigrációban lévő magyarok számára Németh Zsolt külügyi államtitkár elismerte, hogy a nemzetközi gyakorlatban elterjedt a választási névjegyzékben nem szereplő, külföldön élő állampolgárok szavazati joga is. A kormány célja, hogy minden határon túl élő magyar állampolgárnak biztosítsa a választás lehetőségét - fogalmazott. Hozzátette: a választási reformot előkészítő parlamenti bizottság mandátumát az Országgyűlés az év végéig meghosszabbítja, így a testület remélhetőleg megoldást talál erre a kérdésre is. Vastngh Pál (MSZP) a budapesti FBI-iroda felállításával kapcsolatban a silóban megjelent ellentmondásos nyilatkozatokról kérdezte a belügyfi intéziót- Pintér Sándor válaszában elmondta: a szervezett bűnözés megelőzése, illetve visszaszorítása érdekében dolgoznak majd itt az amerikai szakemberek. A miniszter hangsúlyozta: fegyvert vagy kényszerítő eszközt nem használhatnak, nyomozni pedig nem lesz lehetőségük. Vastagh Pál a választ elfogadta. A műsorelosztás részletes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor elmondott expozéjában Cfiatom Kálmán közlekedési miniszter a jwlPSI piac YTMTMhht .Immimikus fejlődésének elősegítését, az átláthatóság, valamint a fogyasztóvédelem erősítését nevezte az előterjesztés legfőbb célának Jelezte: a javaslat három ponton módosítja a médiatörvényt, ám egyes esetekben a távközlésről szóló jogszabályt is pontosítja, összhangot teremtve a kapcsolódó törvények között. A miniszter kiemelte, hogy a törvényjavaslat megfelel mind a liberalizált piac, mind az Európai Unió követelményeinek. Katona Kálmán arra is emlékeztetett, hogy ezen jogszabály megalkotását a médiatörvény teszi kötelezővé. Szalai AntiWuma (Fidesz) pártja nevesen támogatásáról biztosította a javaslatot, szerinte az indítvány megszünteti a média és a távközlési törvényben lévő koherenciazavarokat, és megfelelően szabályozza a piaci viszonyokat is. Mint mondta, a jogszabály hozzájárulhat a monopóliumok leépítéséhez, és csökkentheti a fogyasztók ma még gyakori kiszolgáltatottságát az erőfölényben lévő szolgáltatókkal szemben. Kálmán András (MSZP) ezzel szemben általános vitára is alkalmatlannak minősítette a törvényjavaslatot A képviselő szerint az indítvány alkotmányos problémákat is felvet. Úgy látja ugyanis: a jogalkotó maga sem döntötte el, hogy piacot vagy szolgáltatást akar szabályozni, így pedig valószínűsíthető, hogy az egész javaslat és nem csak a médiatörvényt érintő részek elfogadásához kell kétharmados többség. Gv 000 ---------------------------------------Belföld fl-----—-------;--------mu^2L°J 'linr 1 1-------^TKtöZ lm Kovács Thürmerrel kampányolt Folytatódó polémia a szélsőségekről ! Kelet-Magyarország Összefogott a baloldal Gyarmaton ímmel megjelemítTtrtrisítása SZei'lfir kovács I ASzb. az 1VIN/.P A Kelet-Magyarország Összefogott a baloldal Gyarmaton címmel megfemert malósítása SZei HH Kovács lászló, az MSZP elnöke szombaton Fehérgyarmaton közös rendezvényen szerepelt Thürmer Gyulával, a nemzetközi közösség általegységesen elítélt iraki és jugoszláv diktátor rívi trópusiatokat ápoló Munkáspárt, elnökével. Mint ismert, a két baloldali párt közös jelöltet támogat a fehérgyaroilatdeközi választ’"' Jólson- Eközben tegnap a parlamentben több felszólalás is érintette a szélsőséges erőkhöz fűződő viszony kérdését. Kis-Pásztor - A Fidesz elítéli a rasszizmust, a fajs és vállási megkülönböztetés minden formáját - jelentette ki a parlamentben Sasvári Szilárd. A frakcióvezető-helyettes napirend előtt elmondta: érthetetlen és megdöbbentő, hogy a magyar igazság és élet nevében egyesek rokonszerveikét fejezik ki az osztrák szabadságpárt iránt, amelynek vezetőe piloni EU-csatlakozását. Érthetetlen az is, hogy irbagát egyedüli liberális pártnak nevező SZDSZ egyik vezetője fontos tisztségviselője egy olyan csoportosulásnak, amelynek elöljárója kijelentette, a római katolikus egyházat Mussolini alapította, és Adolf Hitler erősítette meg. Sasvári felszólította a szabad demokrata képviselőket, hogy határolódjanak el a rasszista alapon gyalázkodó Hit Gyülekezetétől. A politikus úgy folytatta: az SZDSZ származási okokból nem választott meg valakit vezető pozícióba, szerintük mégis az „zsidózik”, aki Bauer Tamás őszinteségi rohamát idézni meri. Hozzátette: „Ha Leon Blum feltámadna Magyarországon és pechjére SZDSZ-tag lenne, biztosan nem választaná meg pártja miniszterelnök-jelöltnek.” Sasvári szerint az SZDSZ államtitkári pozícióval, majd frakcióvezető-helyettesi poszttal jutalmazta azt a politikusát, aki hosszú éveken át üzlettársa volt az ÁVH egyik legkegyetlenebb pribékjének. ,férfi és tettestársai nemcsak háromszáz dolláros óradíjat, sápot húztak a privatizációs szervezettől, de elvállalták öreg ávósok jogi védelmét egykori megkínzottaikkal szemben” - emlékeztetett Sasvári Szilárd. Mit keresett Budapesten az osztrák kormány külügyminisztere címmel interpellált Szent- Iványi István (SZDSZ)? Kifogásolta, hogy a magyar kormány álláspontja nem volt egyértelmű az osztrák kormány megítélésében. Bírálta, hogy a néppártiszabadságpárti kormány első hivatalos kétoldalú találkozójára Budapesten került sor. „Nekik ez jó, de jó-e ez Magyarországnak is?” - tette fel a kérdést. A politikus feltételezte, hogy az Európai Unióban felerősödnek a már meglévő kételyek a tekintetben, hogy Magyarország kellőképpen elkötelezett-e az EU normái iránt. Felszólította a kormányt, tegye egyértelművé az itthoni és a külföldi szélsőségekhez való viszonyát. Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában elmondta: Magyarország teljes mértékben osztotta az unió álláspontját, és egyetértett az aggodalmakkal is. Ugyanakkor megjegyezte: nem követhető az EU politikája, mivel Magyarország nem tagja a szervezetnek. Szabó Zoltán (MSZP) interpellációja szerint az új osztrák kormányt egyetlen civilizált államban sem fogadják. Úgy vélte, Európa semmilyen kapcsolatot nem kíván fenntartani az új osztrák kormánnyal. Szerinte Magyarország azzal, hogy fogadta a szomszédos ország külügyminiszterét, segített kitörni Ausztriának az elszigeteltségből. Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy Szlovéniában, illetve Horvátországban is járt az osztrák külügyminiszter, és a kancellárt hamarosan fogadják Svájcban. Autópálya-program Folytatás az 1. oldalról Az MFB a kormány határozata szerint a jövőben felhasználhatja a tőkeemelés biztosította anyagi forrásokat, ezen felül a központi költségvetésben e célra szánt öszszeget - idén huszonhétmilliárd forintot különítettek el gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére a költségvetésből külföldi és magyar pénzintézetektől hiteleket vehet fel és lakossági kötvényt bocsáthat ki. A költségvetési forrásokból az idén sem lehet több pénzt autópálya-építkezésre elvonni, mint amennyiről korábban határoztak, az üzleti szektor azonban ugrásra kész - hangoztatta a miniszter. A kormány elképzelései szerint a hatszáz kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatot öt év alatt meg lehet építeni, mindez éves bontásban kétszer akkora telket jelent, mint amit egy évvel korábban meghatároztak. A tegnapi döntés értelmében azonnal - azaz tavasszal - meg kell kezdeni az M3-as autópálya továbbépítését Polgárig, ugyanígy még ebben az évben fognának hozzá a Miskolc körüli elkerülő szakasz és a szekszárdi Duna-híd építésének. Az év második felében indulna az M7-es autópálya felújítása és továbbépítése Zamárdig, és 2001-ben kezdenének hozzá a Nyíregyházát elkerülő gyorsforgalmi útszakasz megvalósításához. Matolcsy György tegnap úgy nyilatkozott, hogy a hazai pénzintézetektől több tízmilliárd forint hitelre lehet számítani, kötvények kibocsátásából pedig legfeljebb ötvenmilliárd forintot remél a tárca A korábban meghatározott tízéves gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének első szakaszában nem szerepelt a nyíregyházi és a miskolci elkerülő szakaszok építése. A kabinet tegnapi ülésén véglegesítette azon jelöltek névsorát, akik idén Kossuth- vagy Széchenyi-díjban részesülhetnek. Borókai Gábor kormányszóvivő elmondta a hetven jelöltből negyvenöt személy harminchárom díjat kap majd, ugyanis több esetben megosztott díjat adnak át Hozzátette: a kormányülésen „apró vita” bontakozott ki a jelöltekről. Az elismeréseket a március 15-én Göncz Árpád köztársasági elnök adja át. Éjszakába nyúló elnökségi ülésen vitatta meg hétfőn az MSZP székesfehérvári szervezete a Vancsik Zoltán szocialista képviselő fiának kábítószerügye miatt kialakult helyzetet. Az ülés előtt egyes tagok még úgy vélekedtek: a botrány az egész MSZP-re rossz fényt vet, később azonban egy olyan közleményt hagytak jóvá, hogy a pártszervezet továbbra is támogatja Vancsik Zoltán politikai munkáját. Huth-Villányi Az elnökségi ülésen az érintett mellett megjelent Orgovány István, az MSZP megyei szervezetének alelnöke is, aki korábban élesen bírálta Vancsikot, mert „nem fordít elegendő figyelmet a fiára”. Pénzes Mihály, a városi szervezet elnöke a találkozó előtt úgy nyilatkozott: szó sincs arról, hogy vizsgálatot indítanának Vancsik ügyében, csupán tájékozódni kívánnak. Értesülésünk szerint az ülésen azt is megvitatták, hogy juthatott-e Vancsik Zoltán fiának bűncselekményeire utaló információ helyi szocialista politikustól a rendőrségre vagy a sajtóhoz. Pénzes az ülést követően ezt nem tartotta elképzelhetőnek. Számára az érintettek meghallgatása után az derült ki, hogy a helyi szervezet egy „tudatosan gerjesztett folyamat” áldozata, amelyben a továbbiakban nem kívánnak részt venni. A kiadott hivatalos közleményben úgy fogalmaztak: „A helyi szervezetben az ügy kapcsán nincs feszültség, ezért annak politikai kezelésére sincs szükség. A jobboldali sajtó ez irányú állításainak nincs valós alapja. A pártszervezet Vancsik Zoltán politikai tevékenységét egységesen ítéli meg, és ennek alapján politikai munkáját a továbbiakban is támogatja.” Orgovány István korábban lapunknak azt nyilatkozta: Székesfehérvárott valóban szóbeszéd tárgyát képezte ifjabb Vancsik Zoltán kétes üzleti tevékenysége. Többször figyelmeztette a székesfehérvári egyéni körzetből az Országgyűlésbe jutó Vancsik Zoltánt: több figyelmet fordítson fiára, mivel személye az egész MSZP megítélését rontja Információink szerint Orgovány e nyilatkozatát a Magyar Televízió Híradójának is megismételte, ám később nem járult hozzá annak közléséhez. Pénzes Mihály erről azt állította nem tiltották meg Orgoványnak a nyiatkozattételt, a politikus saját elhatározásából döntött a letiltás mellett. Mint korábban beszámoltunk róla Vancsik Zoltán MSZP-s képviselő fiát két és fél héttel ezelőtt egy kilogrammnyi különféle kábítószer birtoklása miatt Ausztriában letartóztatták. Azóta a fiúra kifizették a százezer schillinges óvadékot, így az ifjabb Vancsik hazatérhetett Székesfehérvárra Az MTV tegnapi tájékoztatása alapján az összeget idősebb Vancsik fizette ki. Lapunk korábbi értesülése szerint a Vancsik fiúnak 1993 óta garázdaság, fegyverrel és kábítószerrel való visszaélés, testi sértések miatt több rendőrségi és bírósági ügye volt már, egy ízben felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki rá Az egyik bírósági végzésből az is kiderült, hogy 1993-ban ifjabb Vancsik még közös háztartásban élt édesapjával, és apja cégéhez volt bejelentve. Vancsik Zoltán cikkünk megjelenése előtt még azt állította: húsz éve nem él közös háztartásban a fiával, nincs napi kapcsolatban vele, ezért nem tud az ügyeiről. /VG? Vancsikról vitáztak a székesfehérvári szocialisták Elboronálták az ellentétet. Fotó: Koncz György Napi Magyarország,3 Óvodai üdére Galsai Pántét. Áder János, a parlament elnöke óvó néninek öltözve kézen fogta a pöttömnyi Lénával Ildikót, és a kantáros, rövid nadrágban feszítő Kuncze Gabikát, s így szólt hozzájuk: „No, gyerekek, elég a hüppögésből, odamegyünk ahhoz a rosszcsont Csurka Pistikéhez, és mindjárt eldöntöm, ki csente el a másiktól azt a fránya médiahomokozó lapátot!” Rémálom ez a javából, ám aki végig követte az elmúlt napokban feléledt, médiakuratóriumok közötti hercehurcát, bízvást számíthat hasonló lidérces éjszakára. Ami napok óta sejthető volt, az tegnap bizonyossá vált. Az ellenzéki oldal nem volt képes megegyezni az őket képviselő kurátorokról, így tegnap kizárólag a kormányoldal jelöltjeiről szavazott a Tisztelt Ház. Ez persze nem szerencsés, ám az a megtévesztő és csúsztatásoktól teljes hadjárat, amit ebben a témában az MSZP és az SZDSZ ismét elindított, az sokkal több, mint nem szerencsés... Lendvai Ildikó az MTV hétfő esti Aktuális című műsorában ismét bebizonyította: a konszenzus fogalmának egészen sajátos értelmezése dívik a Köztársaság téren. Az MSZP-s képviselő asszony minden látható szégyenérzet nélkül a Fideszt tette felelőssé az ellenzéki oldal egyeztetésének kudarcáért, majd egy merész huszárvágással előkapta a már megszokott mérgezett nyilat is: a legnagyobb kormánypárt luba alatt kokettál a MIÉP-pel. A helyzet teljesen abszurd és kézenfekvő, s mégis furcsa módon úgy érzem, értelmezni kell a könnyen értelmezhetőt is. Van két ellenzéki párt - az MSZP és az SZDSZ - amelyek az 1998-as parlamenti választások óta folyamatosan, minden eszközzel megpróbálják lejáratni a harmadikat, a MIÉP-et. Emlékezzünk, kezdetben a szabad demokraták még a parlamenti ülésrendet is meg akarták változtatni, viszolyogván a MIÉP-esek testi közelségétől is, s azóta sem múlt el hét, hogy az említett két párt ne szélsőjobboldalizta volna le Csurka Istvánt. Egy percig sem állítom, hogy a bosszú nemes megoldás, de hétköznapi, emberi logikával is megérthető, akit másfél esztendőn keresztül minden reggel pofonnal ébresztenek, attól nehéz baráti jobbot várni. Az MSZP és az SZDSZ szelet vetett, és vihart aratott. Ilyen dolog előfordul a politikában, ám az, hogy a saját csapdájába esett MSZP és SZDSZ ezért a Fideszt okolja, és megannyi Fidesz-ellenes kirohanás után most a házelnököt és a kormánypárti frakciókat kérje föl döntőbírónak, az több mint pimaszság. Ugyanis látni kell: ha ezt a történetet rétegről rétegre megfosztjuk a sallangjaitól, akkor végül kiderül, hogy itt kizárólag a MIÉP-ről van szó. Arról, hogy a médiatörvény elfogadása idején senki nem számolt azzal, hogy egyszer még Csurka István pártja ilyen fontos momentummá válhat. Láthatólag a szociálliberális ellenzék azóta föleszmélt, de erre mondja az egyszeri magyar ember, hogy késő bánat, eb gondolat. Valahol a lelkem mélyén megértem Lendvaildikóék próbálkozásait, hisz a veszett fejsze nyele után is kapkod az ember, ha nincs más megoldás. De a száraz tényekkel szemben mégiscsak igen harmatos próbálkozásnak tűnik, hogy immáron hónapok óta megpróbálják a MIÉP-et valami példátlan parlamenti logikai nonszenszként kormánypárti jelmezbe öltöztetni. Ez persze az MSZP és az SZDSZ szempontjából kettős előnnyel is járhatna: egyfelől lehetőséget ad a médiakurátorokról szóló vita kiteljesítésére, másrészt alkalmas a kormány lejáratására. De ezek csak retorikai zsonglőrmutatványok, a komoly politikai elemzés álorcájába öltöztetett blöffök. Pedig nem bonyolult a dolog: az a párt kormánypárti, amelyik a kormánykoalíció tagja. És az az ellenzéki, aki nem tagja a koalíciónak. Ezek a tények, a többi maszlag. Lehetetlen olyan médiatörvényt létrehozni (nem is szabad!), amelyben azon elv alapján osztják ki a kurátori helyeket, hogy valaki együtt szavaz-e az MSZP-vel vagy sem. A médiakuratóriumok helyzete és létrejötte rendkívül fontos dolog. De Áder János nem óvónő, Csurka István nem napközis, mint ahogy Lendvai Ildikó és Kuncze Gábor sem az. Az pedig, hogy ki kormánypárti és ki ellenzéki, azt nem a dadus néni dönti el a mágneses hirdető tábla előtt. Ezekkel a felnőttes tényekkel nem árt mindenkinek tisztában lenni...