Napi Magyarország, 2000. március (4. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

2000­. MÁRCIUS 1., SZERDA A Javaslat a műsorelosztás szabályaira­­l­ Várhegyi a rémhírterjesztésről A parlament tegnap jóváhagyta az egyes elkobzott dolgok köz­­­érdekű felhasználni i­­ó c/öírt Törvényjavaslatot, majd elfogad­­ta a Történeti Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót.A képviselők az év végéig meghosszabbították a választási refor­­mot előkészítő bizottság mandátumát. v._• K. F.­P. Z. - A polgári kormányzás bázisá­nak szélesítését támogató erők aggódva figyelik azokat a híresz­teléseket, amelyek korábban a Duna Televíziónak a Magyar Te­levízióba történő beolvasztásáról, illetve a napokban a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország összevonásáról szólnak - kezdte­­ napirend előtti felszólalását is Csapody Miklós (MDF). Hozzá­tette: a Duna Televízió körül ki­­/­­­V alakult „művi harc” szerencsére f­­­elült, de a tanulságokra fel kell­­ hívni a figyelmet A közszolgálati f­­MTV-nek a Duna TV eltüntetése­­ nélkül kell működnie. Csapody VT sajnálatát fejezte ki a TV3 meg­ Y­szűnése miatt is, mivel az MDF a YY sokszínű tájékoztatás híve. A­­ honatya arról is szólt a Magyar V Nemzet ugyan súlyos anyagi vál­­­t­ságban van, de szerinte a nyeresé­­­­ges Szabad Föld és más források bevonásával hosszú távon is mű­ködtetni lehetne mindkét konzer­vatív napilapot Verheczm Attila a kulturális tárcák politikai államtitkára vála­­szában elmondta: az MTV és a Du­na TV összevonásáról megjelent sajtóhírek rémhírterjesztésnek minősíthetők, mivel ilyen kezde­ményezés vagy ötlet nem volt, és esély sem lehetett a megvalósítá­sára, mivel ez kétharmados tör­vényt érintett volna A politikus szerint az MDF-es képviselő által említett hírek terjesztése az ellen­­érdekelt felek malmára hajtják a vizet, növelve azok kereskedelmi és reklámtevékenységét. Várhe­gyi Attila leszögezte: a kormány­nak lehetősége és szándéka sincs arra, hogy a Csapody által említett ügyekbe beavatkozzon. Lányi Zsolt (FKGP) méltatta a polgári kormány eddigi intézke­déseit, amelyek a határon túli ma­gyarok érdekeit szolgálták. Fel­hívta a figyelmet, hogy a kormány már dolgozik a Magyar Állandó Értekezlet által kezdeményezett törvényjavaslatokon. Ugyanak­kor azt is hangsúlyozta: a Nyuga­ton élő magyar emigránsok sérel­mezik, hogy a választási rendszer nem adja meg nekik azt a jogot, amely minden nemzetet megillet. Lányi Zsolt arra kérte a kormányt, hogy tűzze napirendre a választó­jog megadását az emigrációban lévő magyarok számára Németh Zsolt külügyi államtitkár elismer­te, hogy a nemzetközi gyakorlat­ban elterjedt a választási névjegy­zékben nem szereplő, külföldön élő állampolgárok szavazati joga­­ is. A kormány célja, hogy minden határon túl élő magyar állampol­gárnak biztosítsa a választás lehe­tőségét - fogalmazott. Hozzátette: a választási reformot előkészítő parlamenti bizottság mandátu­mát az Országgyűlés az év végéig meghosszabbítja, így a testület re­mélhetőleg megoldást talál erre a­ kérdésre is. Vastngh Pál (MSZP) a buda­pesti FBI-iroda felállításával kap­csolatban a silóban megjelent ellentmondásos nyilatkozatok­ról kérdezte a belügyfi intéziót- Pintér Sándor válaszában el­mondta: a szervezett bűnözés megelőzése, illetve visszaszorítá­sa érdekében dolgoznak majd itt az amerikai szakemberek. A mi­niszter hangsúlyozta: fegyvert vagy kényszerítő eszközt nem használhatnak, nyomozni pedig nem lesz lehetőségük. Vastagh Pál a választ elfogadta. A műsorelosztás részletes sza­bályairól szóló törvényjavaslat ál­talános vitájának megkezdésekor elmondott expozéjában Cfiatom Kálmán közlekedési miniszter a jwlPSI piac YTMTMhht .Immim­i­­kus fejlődésének elősegítését, az átláthatóság, valamint a fogyasz­tóvédelem erősítését nevezte az előterjesztés legfőbb célának Je­lezte: a javaslat három ponton módosítja a médiatörvényt, ám egyes esetekben a távközlésről szóló jogszabályt is pontosítja, összhangot teremtve a kapcsoló­dó törvények között. A miniszter kiemelte, hogy a törvényjavaslat megfelel mind a liberalizált piac, mind az Európai Unió követelmé­nyeinek. Katona Kálmán arra is emlékeztetett, hogy ezen jogsza­bály megalkotását a médiatör­­­­vény teszi kötelezővé. Szalai AntiWuma (Fidesz) pártja nevesen támogatásáról biz­tosította a javaslatot, szerinte az indítvány megszünteti a média és a távközlési törvényben lévő koherenciazavarokat, és megfele­lően szabályozza a piaci viszonyo­kat is. Mint mondta, a jogszabály hozzájárulhat a monopóliumok leépítéséhez, és csökkentheti a fo­gyasztók ma még gyakori kiszol­gáltatottságát az erőfölényben lé­vő szolgáltatókkal szemben. Kálmán András (MSZP) ezzel szemben általános vitára is alkal­­matlannak minősítette a törvény­­javaslatot A képviselő szerint az indítvány alkotmányos problémá­kat is felvet. Úgy látja ugyanis: a jogalkotó maga sem döntötte el, hogy piacot vagy szolgáltatást akar szabályozni, így pedig való­színűsíthető, hogy az egész javas­lat és nem csak a médiatörvényt érintő részek elfogadásához kell kétharmados többség. Gv 000­­ ---------------------------------------­B­elföld fl-----—-------;--------mu^2L°J 'linr 1 1-------^TKtöZ lm Kovács Thürmerrel kampányolt Folytatódó polémia a szélsőségekről ! Kelet-Magyarország Összefogott a baloldal Gyarmaton ím­mel megjelemítTtrtrisítása SZei'lfir kovács I ASzb­. az 1VIN/.P A Kelet-Magyarország Összefogott a baloldal Gyarmaton címmel megfemert malósítása SZei­ HH Kovács l­ászló, az MSZP elnöke szombaton Fehérgyarmaton közös rendezvényen sze­­repelt Thürmer Gyulával, a nemzetközi közösség által­­egysé­­gesen elítélt iraki és jugoszláv diktátor rívi trópusiato­kat­ ápoló Munkáspárt, elnökével. Mint ismert, a két balolda­li párt közös jelöltet támogat a fehérgyar­oilatdeközi választ’"' Jólson- Eközben tegnap a parlamentben több felszólalás is érintette a szélsőséges erőkhöz fűződő viszony kérdését. Kis-Pásztor - A Fidesz elítéli a rasszizmust, a fajs és vállási megkülönböztetés minden formáját - jelentette ki a parlamentben Sasvári Szilárd. A frakcióvezető-helyettes napirend előtt elmondta: érthetetlen és megdöbbentő, hogy a magyar igazság és élet nevében egyesek rokon­szer­­v­eikét fejezik ki az osztrák szabadságpárt iránt, amelynek vezetőe piloni EU-csatlakozását. Érthetetlen az is, hogy i­rbagát egyedüli liberális pártnak nevező SZDSZ egyik ve­zetője fontos tisztségviselője egy olyan csoportosulásnak, amely­nek elöljárója kijelentette, a ró­mai katolikus egyházat Mussoli­ni alapította, és Adolf Hitler erő­sítette meg. Sasvári felszólította a szabad demokrata képviselőket, hogy határolódjanak el a rasszis­ta alapon gyalázkodó Hit Gyüle­kezetétől. A politikus úgy folytatta: az SZDSZ származási okokból nem választott meg valakit vezető po­zícióba, szerintük mégis az „zsi­dózik”, aki Bauer Tamás őszinte­­ségi rohamát idézni meri. Hozzá­tette: „Ha Leon Blum feltámadna Magyarországon és pechjére SZDSZ-tag lenne, biztosan nem választaná meg pártja miniszter­elnök-jelöltnek.” Sasvári szerint az SZDSZ államtitkári pozícióval, majd frakcióvezető-helyettesi poszttal jutalmazta azt a politiku­sát, aki hosszú éveken át üzlettár­sa volt az ÁVH egyik legkegyetle­nebb pribékjének. ,férfi és tet­testársai nemcsak háromszáz­­ dolláros óradíjat, sápot húztak a privatizációs szervezettől, de el­vállalták öreg ávósok jogi védel­mét egykori megkínzottaikkal szemben” - emlékeztetett Sasvá­ri Szilárd.­­ Mit keresett Budapesten az osztrák kormány külügyminisz­tere címmel interpellált Szent- Iványi István (SZDSZ)? Kifogá­solta, hogy a magyar kormány álláspontja nem volt egyértelmű az osztrák kormány megítélésé­ben. Bírálta, hogy a néppárti­­szabadságpárti kormány első hi­vatalos kétoldalú találkozójára Budapesten került sor. „Nekik ez jó, de jó-e ez Magyarország­nak is?” -­ tette fel a kérdést. A politikus feltételezte, hogy az Európai Unióban felerősödnek a már meglévő kételyek a tekin­tetben, hogy Magyarország kel­lőképpen elkötelezett-e az EU normái iránt. Felszólította a kor­mányt, tegye egyértelművé az itthoni és a külföldi szélsőségek­hez való viszonyát. Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában elmondta: Magyarország teljes mértékben osztotta az unió ál­láspontját, és egyetértett az ag­godalmakkal is. Ugyanakkor megjegyezte: nem követhető az EU politikája, mivel Magyaror­szág nem tagja a szervezetnek. Szabó Zoltán (MSZP) inter­pellációja szerint az új osztrák kormányt egyetlen civilizált ál­lamban sem fogadják. Úgy vélte, Európa semmilyen kapcsolatot nem kíván fenntartani az új oszt­rák kormánnyal. Szerinte Ma­gyarország azzal, hogy fogadta a szomszédos ország külügymi­niszterét, segített kitörni Auszt­riának az elszigeteltségből. Né­meth Zsolt emlékeztetett arra, hogy Szlovéniában, illetve Hor­vátországban is járt az osztrák külügyminiszter, és a kancellárt hamarosan fogadják Svájcban. ­ Autópálya-program Folytatás az 1. oldalról Az MFB a kormány határozata szerint a jövőben felhasználhatja a tőkeemelés biztosította anyagi forrásokat, ezen felül a központi költségvetésben e célra szánt ösz­­szeget - idén huszonhétmilliárd forintot különítettek el gyorsfor­galmi úthálózat fejlesztésére a költségvetésből külföldi és ma­gyar pénzintézetektől hiteleket vehet fel és lakossági kötvényt bocsáthat ki. A költségvetési for­rásokból az idén sem lehet több pénzt autópálya-építkezésre el­vonni, mint amennyiről korábban határoztak, az üzleti szektor azon­ban ugrásra kész - hangoztatta a miniszter. A kormány elképzelé­sei szerint a hatszáz kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatot öt év alatt meg lehet építeni, mindez éves bontásban kétszer akkora telket jelent, mint amit egy évvel korábban meghatároztak. A tegnapi döntés értelmében azonnal - azaz tavasszal - meg kell kezdeni az M3-as autópálya továbbépítését Polgárig, ugyan­így még ebben az évben fogná­nak hozzá a Miskolc körüli elke­rülő szakasz és a szekszárdi Du­­na-híd építésének. Az év második felében indulna az M7-es autópá­lya felújítása és továbbépítése Zamárdig, és 2001-ben kezdené­nek hozzá a Nyíregyházát elkerü­lő gyorsforgalmi útszakasz meg­valósításához. Matolcsy György tegnap úgy nyilatkozott, hogy a hazai pénzintézetektől több tíz­­milliárd forint hitelre lehet számí­tani, kötvények kibocsátásából pedig legfeljebb ötvenmilliárd fo­rintot remél a tárca A korábban meghatározott tízéves gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének első szakaszában nem szerepelt a nyíregyházi és a miskolci elkerülő szakaszok építése.­­ A kabinet tegnapi ülésén véglege­sítette azon jelöltek névsorát, akik idén Kossuth- vagy Széche­­nyi-díjban részesülhetnek. Boró­kai Gábor kormányszóvivő el­mondta a hetven jelöltből negy­venöt személy harminchárom dí­jat kap majd, ugyanis több eset­ben megosztott díjat adnak át Hozzátette: a kormányülésen „apró vita” bontakozott ki a jelöl­tekről. Az elismeréseket a márci­us 15-én Göncz Árpád köztársa­sági elnök adja át. Éjszakába nyúló elnökségi ülésen vitatta meg hétfőn az MSZP székesfehérvári szervezete a Vancsik Zoltán szocia­lista képviselő fiának kábítószerügye miatt kialakult hely­zetet. Az ülés előtt egyes tagok még úgy vélekedtek: a bot­­rány az egész MSZP-re rossz fényt vet, később azonban egy olyan közleményt hagytak jóvá, hogy a pártszervezet to­vábbra is támogatja Vancsik Zoltán politikai munkáját. Huth-Villányi Az elnökségi ülésen az érintett mellett megjelent Orgovány Ist­ván, az MSZP megyei szerveze­tének alelnöke is, aki korábban élesen bírálta Vancsikot, mert „nem fordít elegendő figyelmet a fiára”. Pénzes Mihály, a városi szervezet elnöke a találkozó előtt úgy nyilatkozott: szó sincs arról, hogy vizsgálatot indítaná­nak Vancsik ügyében, csupán tájékozódni kívánnak. Értesülé­sünk szerint az ülésen azt is megvitatták, hogy juthatott-e Vancsik Zoltán fiának bűncse­lekményeire utaló információ helyi szocialista politikustól a rendőrségre vagy a sajtóhoz. Pénzes az ülést követően ezt nem tartotta elképzelhetőnek. Számára az érintettek meghall­gatása után az derült ki, hogy a helyi szervezet egy „tudatosan gerjesztett folyamat” áldozata, amelyben a továbbiakban nem kívánnak részt venni. A kiadott hivatalos közle­ményben úgy fogalmaztak: „A helyi szervezetben az ügy kap­csán nincs feszültség, ezért an­nak politikai kezelésére sincs szükség. A jobboldali sajtó ez irányú állításainak nincs valós alapja. A pártszervezet Vancsik Zoltán politikai tevékenységét egységesen ítéli meg, és ennek alapján politikai munkáját a to­vábbiakban is támogatja.” Or­govány István korábban la­punknak azt nyilatkozta: Szé­kesfehérvárott valóban szóbe­széd tárgyát képezte ifjabb Vancsik Zoltán kétes üzleti te­vékenysége. Többször figyel­meztette a székesfehérvári egyéni körzetből az Országgyű­lésbe jutó Vancsik Zoltánt: több figyelmet fordítson fiára, mivel személye az egész MSZP meg­ítélését rontja Információink szerint Orgovány e nyilatkoza­tát a Magyar Televízió Híradójá­nak is megismételte, ám később nem járult hozzá annak közlésé­hez. Pénzes Mihály erről azt ál­lította nem tiltották meg Orgo­­ványnak a nyiatkozattételt, a politikus saját elhatározásából döntött a letiltás mellett. Mint korábban beszámoltunk róla Vancsik Zoltán MSZP-s kép­viselő fiát két és fél héttel ezelőtt egy kilogrammnyi különféle ká­bítószer birtoklása miatt Auszt­riában letartóztatták. Azóta a fiú­ra kifizették a százezer schillin­ges óvadékot, így az ifjabb Vancsik hazatérhetett Székesfe­hérvárra Az MTV tegnapi tájé­koztatása alapján az összeget idősebb Vancsik fizette ki. La­punk korábbi értesülése szerint a Vancsik fiúnak 1993 óta garáz­daság, fegyverrel és kábítószer­rel való visszaélés, testi sértések miatt több rendőrségi és bírósági ügye volt már, egy ízben felfüg­gesztett börtönbüntetést szabtak ki rá Az egyik bírósági végzésből az is kiderült, hogy 1993-ban if­jabb Vancsik még közös háztar­tásban élt édesapjával, és apja cégéhez volt bejelentve. Vancsik Zoltán cikkünk megjelenése előtt még azt állította: húsz éve nem él közös háztartásban a fiá­val, nincs napi kapcsolatban ve­le, ezért nem tud az ügyeiről. /VG? Vancsikról vitáztak a székesfehérvári szocialisták Elboronálták az ellentétet. Fotó: Koncz György Napi Magyarország,3 Óvodai üdére Galsai Pántét. Áder János, a parlament elnöke óvó néninek öltözve kézen fogta a pöttömnyi Lénával Ildikót, és a kantáros, rövid nadrágban feszítő Kuncze Gabikát, s így szólt hozzájuk: „No, gyerekek, elég a hüppögésből, odamegyünk ahhoz a rosszcsont Csurka Pistikéhez, és mindjárt eldöntöm, ki csente el a másiktól azt a fránya médiahomokozó lapátot!” Rémálom ez a javából, ám aki végig követte az elmúlt napokban feléledt, médiakuratóriumok közötti hercehur­cát, bízvást számíthat hasonló lidérces éjszakára. Ami napok óta sejthető volt, az tegnap bizonyossá vált. Az ellenzéki oldal nem volt képes megegyezni az őket kép­viselő kurátorokról, így tegnap kizárólag a kormányoldal jelöltjeiről szavazott a Tisztelt Ház. Ez persze nem szeren­csés, ám az a megtévesztő és csúsztatásoktól teljes hadjá­rat, amit ebben a témában az MSZP és az SZDSZ ismét el­indított, az sokkal több, mint nem szerencsés... Lendvai Ildikó az MTV hétfő esti Aktuális című műsorá­ban ismét bebizonyította: a konszenzus fogalmának egé­szen sajátos értelmezése dívik a Köztársaság téren. Az MSZP-s képviselő asszony minden látható szégyenérzet nélkül a Fideszt tette felelőssé az ellenzéki oldal egyezteté­sének kudarcáért, majd egy merész huszárvágással elő­kapta a már megszokott mérgezett nyilat is: a legnagyobb kormánypárt luba alatt kokettál a MIÉP-pel. A helyzet teljesen abszurd és kézenfekvő, s mégis furcsa módon úgy érzem, értelmezni kell a könnyen értelmezhetőt is. Van két ellenzéki párt - az MSZP és az SZDSZ - ame­lyek az 1998-as parlamenti választások óta folyamatosan, minden eszközzel megpróbálják lejáratni a harmadikat, a MIÉP-et. Emlékezzünk, kezdetben a szabad demokraták még a parlamenti ülésrendet is meg akarták változtatni, viszolyogván a MIÉP-esek testi közelségétől is, s azóta sem múlt el hét, hogy az említett két párt ne szélsőjobb­­oldalizta volna le Csurka Istvánt. Egy percig sem állítom, hogy a bosszú nemes megoldás, de hétköznapi, emberi logikával is megérthető, akit másfél esztendőn keresztül minden reggel pofonnal ébresztenek, attól nehéz baráti jobbot várni. Az MSZP és az SZDSZ sze­let vetett, és vihart aratott. Ilyen dolog előfordul a politiká­ban, ám az, hogy a saját csapdájába esett MSZP és SZDSZ ezért a Fideszt okolja, és megannyi Fidesz-ellenes kiroha­nás után most a házelnököt és a kormánypárti frakciókat kérje föl döntőbírónak, az több mint pimaszság. Ugyanis látni kell: ha ezt a történetet rétegről rétegre megfosztjuk a sallangjaitól, akkor végül kiderül, hogy itt kizárólag a MIÉP-ről van szó. Arról, hogy a médiatörvény elfogadása idején senki nem számolt azzal, hogy egyszer még Csurka István pártja ilyen fontos momentummá vál­hat. Láthatólag a szociálliberális ellenzék azóta fölesz­mélt, de erre mondja az egyszeri magyar ember, hogy ké­ső bánat, eb gondolat. Valahol a lelkem mélyén megértem Lendvai­ldikóék próbálkozásait, hisz a veszett fejsze nye­le után is kapkod az ember, ha nincs más megoldás. De a száraz tényekkel szemben mégiscsak igen harmatos pró­bálkozásnak tűnik, hogy immáron hónapok óta megpró­bálják a MIÉP-et valami példátlan parlamenti logikai non­­szenszként kormánypárti jelmezbe öltöztetni. Ez persze az MSZP és az SZDSZ szempontjából kettős előnnyel is járhatna: egyfelől lehetőséget ad a médiakurátorokról szóló vita kiteljesítésére, másrészt alkalmas a kormány le­járatására. De ezek csak retorikai zsonglőrmutatványok, a komoly politikai elemzés álorcájába öltöztetett blöffök. Pedig nem bonyolult a dolog: az a párt kormánypárti, amelyik a kormánykoalíció tagja. És az az ellenzéki, aki nem tagja a koalíciónak. Ezek a tények, a többi maszlag. Lehetetlen olyan médiatörvényt létrehozni (nem is sza­bad!), amelyben azon elv alapján osztják ki a kurátori he­lyeket, hogy valaki együtt szavaz-e az MSZP-vel vagy sem. A médiakuratóriumok helyzete és létrejötte rendkívül fontos dolog. De Áder János nem óvónő, Csurka István nem napközis, mint ahogy Lendvai Ildikó és Kuncze Gá­bor sem az. Az pedig, hogy ki kormánypárti és ki ellen­zéki, azt nem a dadus néni dönti el a mágneses hirdető tábla előtt. Ezekkel a felnőttes tényekkel nem árt min­denkinek tisztában lenni...

Next