Napi Magyarország, 2000. április (4. évfolyam, 77-88. szám)

2000-04-06 / 81. szám

2000. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK s Jezsó­ f Környezetvédelmi Minisztéri­umnak (KÖM) hamincnyolc olyan romániai cégről van tudo­mása, amelyik a Tiszát és a Sza­most a közelmúltban tönkrete­vő ciánkatasztrófához hasonló mértékű környezetvédelmi szennyezést képes előidézni - je­lentette ki az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottságának tegnapi ülésén Borbély János, a tárca helyettes államtitkára. A tanácskozáson a testület tagjai azokat az intézkedéseket tekintették át, amelyeket a KÖM, a közlekedési tárca, vala­mint Gönczy János kormány­­biztos a tiszai szennyeződések ügyében hoztak. Borbély János a magyar környezetvédelem egyik fontos feladatának nevez­te, hogy Romániában is meg­­szűnjenek a potenciális szeny­­nyező források. Kijelentette: a minisztériumnak meg kell erő­sítenie a riasztó- és a monito­ringrendszereket. Gönczy János kormánybiz­tos szerint a Tisza katasztrófá­ját egységes szemlélettel lehet orvosolni, a munkát a kor­mánybiztosi irodán keresztül kell koordinálni. A tanácskozás során Nemcsók János (MSZP) azt javasolta, hogy évi 350-500 millió forintos keretből létre kellene hozni a Tisza-völgyi ku­tató­intézetet. Illés Zoltán, a bi­zottság fideszes elnöke szerint összeurópai üggyé kell emelni a térség környezetvédelmi helyzetét. A bizottsági ülésen elhang­zott kritikákra hivatkozva Bor­bély János a védelmi törzs ve­zetője Bankó Gyula és Müller Tibor miniszteri biztossal együtt beadta lemondását a környezetvédelmi miniszter­nek, Pepó Pál azonban azt nem fogadta el. A bizottság tagjai többek között azt kifogásolták, hogy meghívása ellenére nem a tárca vezetője tájékoztatta a testületet. Romániai veszélyforrások A környezetvédelmi miniszter nem vett részt a bizottság ülésén Fotó: Nagy Zoltán ÉS: helyreigazításra kötelezve Mégis pert nyert a Fidesz A Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati eljárásban tegnap hatályon kívül helyezte a Kövér László és társai által az Élet és Irodalom ellen indított perben korábban hozott jog­erős ítéletet. Az LB az első fokon eljáró bíróság végzését hagyta helyben, amely helyreigazításra kötelezte a lapot. G. T.-B. L. A kifogásolt cikk fő mondaniva­lója az a feltételezés, hogy a Fi­­desz-székház értékesítéséből származó bevétel a párt vezetői­nek magánvagyonát gyarapítot­ta. A tegnapi LB-döntés indoklá­sa szerint ez nem vélemény és értékítélet, hanem tényállítás. Az indoklás szerint tévedett a jogerős ítéletet hozó bíróság, amikor a terjedelmes cikk egyetlen mondatára koncentrál­va egy pártrendezvény résztve­vőinek hírforrásként kezelt vé­lekedését ténytartalmat nélkü­löző véleménynek tekintette, és emiatt a keresetet elutasította. Az LB álláspontja szerint a tömegtájékoztatási eszközök társadalmi rendeltetésüket csak akkor tudják betölteni, ha híven tájékoztatnak a valóság­ról, és közléseikkel nem sértik mások személyiségi jogait és érdekeit. Az ÉS nem tudta iga­zolni állításait, az újságcikk pe­dig csak általánosságban utalt informátorokra, más szóorgá­­numok tartalmára való hivatko­zás pedig önmagában nem al­kalmas annak bizonyítására, hogy a Fidesz-vezetők saját cél­jukra fordították a székházból származó bevételeket. A Fidesz tíz vezető politikusa a hetilap 1999. augusztus 20-i számában megjelent „Fiúk a bá­nyában” című riport egy mon­data miatt kezdeményezte a bí­rósági eljárást. A Fidesz-szék­ház korábbi értékesítéséből be­folyt összeg sorsát kutató írás megkérdőjelezett mondata, amely egy, a témával foglalko­zó, 1993-ban lezajlott frakció­megbeszélést taglal, úgy szól: „ez a frakcióhétvége minden­esetre később szakadást oko­zott a párton belül, és alapjául szolgált annak a ma is élő véle­kedésnek, hogy a Fidesz jelen­legi vezetőinek anyagi jólétét a székházakból származó pénzek alapozták meg”. A másodfokú ítélet szerint ennek a mondat­nak a nyelvtani értelmezése, a cikk egészének felépítése, logi­kája is azt igazolja, hogy a fel­peresek által sérelmezett mon­datrész csupán egy kialakult vélemény közlése. A vélekedés tartalma pedig nem fogható fel tényállításnak, az egy, a tények­ből levont következtetés, így véleménynek kell tekinteni. Ezt az értelmezést bírálta most felül az LB.­­ Az olyan érdemi kérdése­ket, miszerint a székházeladás­ból származó pénzek hová ke­rültek, nem érintette a tárgyalás - nyilatkozta lapunknak Kovács Zoltán. Az ÉS főszerkeszője hozzátette: ezt ugyanis a Fidesz nem tette a per tárgyává. A most az LB előtt lezajlott per tárgyát képező cikkben ők csu­pán egy kialakult vélekedésről tudósítottak. - Örülök a bíróság dönté­sének - nyiatkozta lkunknak Kövér László a Fidesz elnöke. Farkas Attila, a párt sajtófőnöke emlékeztetett rá, hogy a Fidesz már korábban jogerősen pert nyert a hetilappal szemben, az ÉS-nek január 3-án több ponton is helyreigazítást kellett közölnie. Hangúlyozta: a mostani döntés v­ágos cáfolata mind a miniszter­­elnökkel, mind a Fidesz vezetői­vel, minc peg a párt egészével szemben az ÉS-ben megfogalma­zott vádaskodásokna­k. Árvízmegelőzést sürget a MIÉP P. G. - Gátakat, víztározókat kell építe­ni, s hosszú távon kell felkészülni Magyarországnak az esőzésekre, árvizekre - közölte tegna Csur­­ka István, a MIÉP elnöke. Szerin­te ha nem történik ellenintézke­dés, a Tisza völgyében mindig lesz árvíz. - A megelőzés csak egy hatalmas nemzeti program keretében valósulhat meg, amelynek figyelembe kell vennie, hogy a Kárpát-medence egysé­ges, összefüggő természeti rend­szert képez - tette hozzá Csurka Hangsúlyozta: az új szemléletű vízgazdálkodási rendszer kiépíté­se nem csak hazánk feladata, azt szomszédaink­kal összefogva kell megoldani. Örvendetesnek tar­totta, hogy Orbán Viktor minisz­terelnök is hasonlóképpen nyilat­kozott az ügyben. A Napi Magyarország és a Magyar Nemzet összevonásá­val kapcsolatban elmondta: az utóbbi lap színeváltozása nem a politikai, hanem a kulturális életben hagy űtt maga után. Gáz­ár dilemma MTI Orbán Viktor szerint a magyaror­szági gázárakat csak fokozato­san, a reálbérek növekedésével, a minimálbér javasolt jelentős megemelésével és az állami alkal­mazottak helyzetének javulásá­val párhuzamosan lehet közelíte­ni a v­ágpiaci szinthez. A kor­mányfő úgy nyilatkozott a Ma­gyar Rádiónak adott szerda reg­geli interjújában, hogy ezt nem is annyira az antiinflációs politika indokolja, hanem az, hogy sokan, akik az elmúlt években megtaka­rított pénzükön bevezették a gázt, nem, vagy csak nagy nehéz­ségek árán tudnák kifizetni a megemelt díjat. Felhívta a figyel­met: a regionális multinacionális céggé váló Mól Rt. üzleti szem­pontból jogosan igényli a gázár­emelést és ez a dilemma már 8-9 hónapja komoly fejtörést okoz a kormánynak. A miniszterelnök pozitívan értékelte a Mól és a szlovák Slovnaft tranzakcióját A demonstrációra készülő gazdák és az­grártárca közötti vitáról úgy nyiatkozott a minisz­terelnök, hogy a kormány feje­ként miniszterének hisz. Közlése szerint személyes tapasztalatai is azt igazolják, hogy 90 százalék­ban megvalósult az agrármegál­­lapítás, és Torgyán József tenni próbál az ágazat érdekében. K. F. - Az MSZP elnökének pozíciója inogni látszik, ez a bizonytalan­ság okozhatta, hogy kedden el­vesztette önuralmát - nyilat­kozta lapunknak tegnap Hor­váth Béla, az FKGP elnöki ka­binetfőnöke Kovács László ki­jelentéseire reagálva. A szocialista pártelnök ked­den úgy fogalmazott: Torgyán József alkalmatlan a földműve­lésügyi és vidékfejlesztési tárca irányítására, az MSZP már nem lát reményt arra, hogy a kisgaz­da elnök eleget tud tenni fel­adatkörének. Horváth Béla szerint az idő­közi választásokon elért el­söprő jobbközép többség meg­kérdőjelezi az MSZP irányvo­nalának helyességét. - Egyér­telmű, hogy a magyar társada­lom elveti a szélsőbaloldallal való együttműködést - tette hozzá a politikus az MSZP és a Munkáspárt viszonyára utalva. Horváth Béla úgy véli, hogy Kovács László „kiborulása” összefüggésben van a párton belüli konfrontációkkal. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője üdvözli a szo­cialista képviselőcsoport ja­vaslatát, amely a Házszabály módosítása érdekében hat­párti egyeztetést javasol - ol­vasható a frakció lapunkhoz eljuttatott közleményében.­­ Mivel az Országgyűlés ügyrendi bizottságának már van egy, a Házszabály módosí­tását előkészítő albizottsága, mód van arra, hogy e testület munkájába az MSZP is bekap­csolódjon - véli a vezető kor­mánypárt. Horváth: Kovács kiborult Napi Magyarország ÍZÁG 3 Fura csúcs Csontos Csaba Amikor a híreket figyelő ember azt látja, hogy Kairó­ban a világ legszegényebb kontinensének, Afrikának és a földkerekség egyik leggazdagabb „klubjának” számító Európai Uniónak vezető politikusai csúcsta­lálkozót tartanak, akkor elgondolkodik, vajon a díszes konferenciaközpontban egymás mellé ültetett politiku­sok a szokásos protokollüdvözlésen, a fotósoknak szó­ló bájcsevegésen túl találnak-e közös hangot, közös té­mát. Azt ugyanis a világpolitika útvesztőiben nem túl jártas hírfogyasztó is érzi, hogy nem csupán a két ré­gió eltérő fejlettsége és kulturális hagyományainak különbözősége okozhat nehézséget a kölcsönös megér­tésben. És még csak nem is arról van szó, hogy az egy­kori gyarmattartók és az egykori gyarmatok képvise­lői gyűltek össze. Ez a feszültség is inkább csak látensen volt jelen a tanácskozáson. (A régi időket idéző antikolonialista, nyugatellenes szónoklattal csak a nemzetközi politikai színtérre most visszatért líbiai vezető, Kadhafi elnök rukkolt elő.) A múltat a résztvevők, úgy tűnik, lezárták. A két kontinens jövőbeli együttműködésének feltételei­ről azonban teljesen másként gondolkodnak. Afrika konkrét gazdasági követelésekkel állt elő: az adóssá­gok elengedését vagy az adósságteher enyhítését kéri (összesen 350 milliárd amerikai dollárról van szó!), külföldi befektetéseket vár és egyenlő feltételeket köve­tel a kereskedelemben. Az EU ezzel szemben általános, az afrikai államok számára talán kicsit a gyarmati időket idéző, kioktatónak tűnő javaslatokkal állt elő: a demokrácia megszilárdítása, az emberi jogok tisztelet­ben tartása, küzdelem a korrupció ellen, a polgárhábo­rúk befejezése stb. Kairóban nyilvánvaló volt, hogy az EU és Afrika ve­zetői elbeszéltek egymás mellett. Akkor miért volt értel­me mégis összehívni a csúcstalálkozót? Afrika számá­ra a cél egyértelműen megfogalmazható: kiemelkedés a szegénységből, felzárkózás a világ fejlettebb régióihoz. Az EU érdekei ennél jóval összetettebbek. Néhány évvel ezelőtt az uniónak még talán az lett volna az elsődle­ges célja, hogy tagállamait „megvédje” az afrikai me­nekültek, a nyomor és a polgárháborúk elől érkezők hullámától. Ma az EU számára világos, hogy az Egye­sült Államokkal csak akkor tarthatja a lépést a globá­lis gazdasági versenyben, ha előrelép a korszerű tech­nológiák meghonosításában (erről szólt a lisszaboni EU-csúcs) és ami legalább ilyen fontos, a korábbi ér­dekszférákon kívüli területek meghódítása termékeik számára és cégeik kooperációjának világméretűvé szé­lesítése. Az EU Latin-Amerika felé már korábban is tett óva­tos lépéseket, bár az világossá vált számára, hogy az egységes amerikai gazdasági térség létrehozásának tervével az Egyesült Államok már „lenyúlta” azt a tér­séget. A 15-ök most Afrika felé nyitottak. Kérdés, hogy ez mennyire lesz sikeres, ha az EU nem tanulja meg az amerikaiaktól azt az alapelvet: egy dolog a magasztos eszmék betartásának számonkérése (demokrácia, em­beri jogok) és hangoztatása, és más az üzlet. A finy­­nyásságon kívül van egy másik gond is ezzel a „globális terjeszkedéssel”. Az EU, úgy tűnik, nagyratö­­rő, világraszóló terveket sző versenyképessége javítá­sára, eközben elfeledkezik a következő lépésről, az unió kibővítéséről. Gógl az egészségügyi reformról Egyes kórházakban fizetnek majd a betegek Az egészségügyi reform céljairól, a tervezett változtatások­ról beszélt tegnap Gógl Árpád egészségügyi miniszter az Or­szággyűlés egészségügyi és szociális bizottságának ülésén. Az elképzelések szerint többek között a betegeknek is ön­részt kell vállalniuk. A bizottság nem találta általános vitá­ra alkalmasnak az egészségügyi szakdolgozók kamarájáról szóló indítványt. Berek Patrícia Gógl Árpád elmondása szerint az ellátórendszeren belül a sür­gősségi rendszer és az alapellá­tás szorul fejlesztésre. A tárca munkaanyagában szerepel töb­bek között a co-payment is, vagyis az a díjfizetési önrész, amely a beteget terhelné, ha há­ziorvosi beutaló nélkül venné igénybe a lehetséges szakellátá­si formákat. A reform alapján a területi ellátási kötelezettség nélküli kórházakban is fizetnie kellene a betegnek. Az indoklás szerint a járóbeteg-ellátás keretén be­lül a patikában hozzáférhető gyógyszereket ingyen kapják meg a betegek a kórházakban, s ez a bennfekvésre ösztönzi a pácienseket. Szocialista képviselők sze­rint ezek a kórházak elnéptele­nednének, mert túl nagy lenne a teher a betegeken, a miniszter azonban közölte: az inflációnál nagyobb mértékben nem nő­hetnek a betegek terhei. A fideszes Mánya Kristóf szerint a paraszolvencia ellen a co­­paymenttel hatásosabban lehet védekezni, míg a „zsebbe fize­tett” összeg évente 40-50 mil­­liárdot is kitesz, a díjfizetési ön­rész ennek összességében a ti­zede lenne. A miniszter elismerte: az egészségügyi irányítás nem mindig hozott racionális dön­tést, például az agyhártyagyul­ladás elleni vakcina finanszíro­zásánál, amely várhatóan 100- 200 millió forinttal terheli meg a kasszát. Az egészségügyi szakdolgo­zók kamarájának megalakításá­ról szóló indítványt a bizottság nem tartotta általános vitára al­kalmasnak. A szocialista képviselők in­dítványának indoklása szerint a népesség elöregedése miatt felértékelődik az egészség­­ügyi szakdolgozók munkája. Felhívták a figyelmet: olyany­­nyira nincs képviseletük ezek­nek a dolgozóknak, hogy van, akit a kézműves kamara tart nyilván. Mint Mánya Kristóf (Fidesz) lapunknak nyilatkozott, az in­dítvány szerinti testület nem látna el közfeladatokat, s nem képviselné elég markánsan a kamarai tagok érdekeit. Össze­mosná a legkülönfélébb helyze­tű szakápolók érdekeit. Ugyanakkor hozzáfűzte: re­méli, az egészségügyi miniszter nyitott lesz azon korábbi elkép­zelése módosítására, miszerint a szakápolók a Magyar Orvosi Kamarán belüli tagozatban képviseltetnék magukat.

Next