Napi Magyarország, 2000. április (4. évfolyam, 77-88. szám)
2000-04-06 / 81. szám
2000. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK s Jezsó f Környezetvédelmi Minisztériumnak (KÖM) hamincnyolc olyan romániai cégről van tudomása, amelyik a Tiszát és a Szamost a közelmúltban tönkretevő ciánkatasztrófához hasonló mértékű környezetvédelmi szennyezést képes előidézni - jelentette ki az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tegnapi ülésén Borbély János, a tárca helyettes államtitkára. A tanácskozáson a testület tagjai azokat az intézkedéseket tekintették át, amelyeket a KÖM, a közlekedési tárca, valamint Gönczy János kormánybiztos a tiszai szennyeződések ügyében hoztak. Borbély János a magyar környezetvédelem egyik fontos feladatának nevezte, hogy Romániában is megszűnjenek a potenciális szenynyező források. Kijelentette: a minisztériumnak meg kell erősítenie a riasztó- és a monitoringrendszereket. Gönczy János kormánybiztos szerint a Tisza katasztrófáját egységes szemlélettel lehet orvosolni, a munkát a kormánybiztosi irodán keresztül kell koordinálni. A tanácskozás során Nemcsók János (MSZP) azt javasolta, hogy évi 350-500 millió forintos keretből létre kellene hozni a Tisza-völgyi kutatóintézetet. Illés Zoltán, a bizottság fideszes elnöke szerint összeurópai üggyé kell emelni a térség környezetvédelmi helyzetét. A bizottsági ülésen elhangzott kritikákra hivatkozva Borbély János a védelmi törzs vezetője Bankó Gyula és Müller Tibor miniszteri biztossal együtt beadta lemondását a környezetvédelmi miniszternek, Pepó Pál azonban azt nem fogadta el. A bizottság tagjai többek között azt kifogásolták, hogy meghívása ellenére nem a tárca vezetője tájékoztatta a testületet. Romániai veszélyforrások A környezetvédelmi miniszter nem vett részt a bizottság ülésén Fotó: Nagy Zoltán ÉS: helyreigazításra kötelezve Mégis pert nyert a Fidesz A Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati eljárásban tegnap hatályon kívül helyezte a Kövér László és társai által az Élet és Irodalom ellen indított perben korábban hozott jogerős ítéletet. Az LB az első fokon eljáró bíróság végzését hagyta helyben, amely helyreigazításra kötelezte a lapot. G. T.-B. L. A kifogásolt cikk fő mondanivalója az a feltételezés, hogy a Fidesz-székház értékesítéséből származó bevétel a párt vezetőinek magánvagyonát gyarapította. A tegnapi LB-döntés indoklása szerint ez nem vélemény és értékítélet, hanem tényállítás. Az indoklás szerint tévedett a jogerős ítéletet hozó bíróság, amikor a terjedelmes cikk egyetlen mondatára koncentrálva egy pártrendezvény résztvevőinek hírforrásként kezelt vélekedését ténytartalmat nélkülöző véleménynek tekintette, és emiatt a keresetet elutasította. Az LB álláspontja szerint a tömegtájékoztatási eszközök társadalmi rendeltetésüket csak akkor tudják betölteni, ha híven tájékoztatnak a valóságról, és közléseikkel nem sértik mások személyiségi jogait és érdekeit. Az ÉS nem tudta igazolni állításait, az újságcikk pedig csak általánosságban utalt informátorokra, más szóorgánumok tartalmára való hivatkozás pedig önmagában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a Fidesz-vezetők saját céljukra fordították a székházból származó bevételeket. A Fidesz tíz vezető politikusa a hetilap 1999. augusztus 20-i számában megjelent „Fiúk a bányában” című riport egy mondata miatt kezdeményezte a bírósági eljárást. A Fidesz-székház korábbi értékesítéséből befolyt összeg sorsát kutató írás megkérdőjelezett mondata, amely egy, a témával foglalkozó, 1993-ban lezajlott frakciómegbeszélést taglal, úgy szól: „ez a frakcióhétvége mindenesetre később szakadást okozott a párton belül, és alapjául szolgált annak a ma is élő vélekedésnek, hogy a Fidesz jelenlegi vezetőinek anyagi jólétét a székházakból származó pénzek alapozták meg”. A másodfokú ítélet szerint ennek a mondatnak a nyelvtani értelmezése, a cikk egészének felépítése, logikája is azt igazolja, hogy a felperesek által sérelmezett mondatrész csupán egy kialakult vélemény közlése. A vélekedés tartalma pedig nem fogható fel tényállításnak, az egy, a tényekből levont következtetés, így véleménynek kell tekinteni. Ezt az értelmezést bírálta most felül az LB. Az olyan érdemi kérdéseket, miszerint a székházeladásból származó pénzek hová kerültek, nem érintette a tárgyalás - nyilatkozta lapunknak Kovács Zoltán. Az ÉS főszerkeszője hozzátette: ezt ugyanis a Fidesz nem tette a per tárgyává. A most az LB előtt lezajlott per tárgyát képező cikkben ők csupán egy kialakult vélekedésről tudósítottak. - Örülök a bíróság döntésének - nyiatkozta lkunknak Kövér László a Fidesz elnöke. Farkas Attila, a párt sajtófőnöke emlékeztetett rá, hogy a Fidesz már korábban jogerősen pert nyert a hetilappal szemben, az ÉS-nek január 3-án több ponton is helyreigazítást kellett közölnie. Hangúlyozta: a mostani döntés vágos cáfolata mind a miniszterelnökkel, mind a Fidesz vezetőivel, minc peg a párt egészével szemben az ÉS-ben megfogalmazott vádaskodásoknak. Árvízmegelőzést sürget a MIÉP P. G. - Gátakat, víztározókat kell építeni, s hosszú távon kell felkészülni Magyarországnak az esőzésekre, árvizekre - közölte tegna Csurka István, a MIÉP elnöke. Szerinte ha nem történik ellenintézkedés, a Tisza völgyében mindig lesz árvíz. - A megelőzés csak egy hatalmas nemzeti program keretében valósulhat meg, amelynek figyelembe kell vennie, hogy a Kárpát-medence egységes, összefüggő természeti rendszert képez - tette hozzá Csurka Hangsúlyozta: az új szemléletű vízgazdálkodási rendszer kiépítése nem csak hazánk feladata, azt szomszédainkkal összefogva kell megoldani. Örvendetesnek tartotta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is hasonlóképpen nyilatkozott az ügyben. A Napi Magyarország és a Magyar Nemzet összevonásával kapcsolatban elmondta: az utóbbi lap színeváltozása nem a politikai, hanem a kulturális életben hagy űtt maga után. Gázár dilemma MTI Orbán Viktor szerint a magyarországi gázárakat csak fokozatosan, a reálbérek növekedésével, a minimálbér javasolt jelentős megemelésével és az állami alkalmazottak helyzetének javulásával párhuzamosan lehet közelíteni a vágpiaci szinthez. A kormányfő úgy nyilatkozott a Magyar Rádiónak adott szerda reggeli interjújában, hogy ezt nem is annyira az antiinflációs politika indokolja, hanem az, hogy sokan, akik az elmúlt években megtakarított pénzükön bevezették a gázt, nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudnák kifizetni a megemelt díjat. Felhívta a figyelmet: a regionális multinacionális céggé váló Mól Rt. üzleti szempontból jogosan igényli a gázáremelést és ez a dilemma már 8-9 hónapja komoly fejtörést okoz a kormánynak. A miniszterelnök pozitívan értékelte a Mól és a szlovák Slovnaft tranzakcióját A demonstrációra készülő gazdák és azgrártárca közötti vitáról úgy nyiatkozott a miniszterelnök, hogy a kormány fejeként miniszterének hisz. Közlése szerint személyes tapasztalatai is azt igazolják, hogy 90 százalékban megvalósult az agrármegállapítás, és Torgyán József tenni próbál az ágazat érdekében. K. F. - Az MSZP elnökének pozíciója inogni látszik, ez a bizonytalanság okozhatta, hogy kedden elvesztette önuralmát - nyilatkozta lapunknak tegnap Horváth Béla, az FKGP elnöki kabinetfőnöke Kovács László kijelentéseire reagálva. A szocialista pártelnök kedden úgy fogalmazott: Torgyán József alkalmatlan a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca irányítására, az MSZP már nem lát reményt arra, hogy a kisgazda elnök eleget tud tenni feladatkörének. Horváth Béla szerint az időközi választásokon elért elsöprő jobbközép többség megkérdőjelezi az MSZP irányvonalának helyességét. - Egyértelmű, hogy a magyar társadalom elveti a szélsőbaloldallal való együttműködést - tette hozzá a politikus az MSZP és a Munkáspárt viszonyára utalva. Horváth Béla úgy véli, hogy Kovács László „kiborulása” összefüggésben van a párton belüli konfrontációkkal. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője üdvözli a szocialista képviselőcsoport javaslatát, amely a Házszabály módosítása érdekében hatpárti egyeztetést javasol - olvasható a frakció lapunkhoz eljuttatott közleményében. Mivel az Országgyűlés ügyrendi bizottságának már van egy, a Házszabály módosítását előkészítő albizottsága, mód van arra, hogy e testület munkájába az MSZP is bekapcsolódjon - véli a vezető kormánypárt. Horváth: Kovács kiborult Napi Magyarország ÍZÁG 3 Fura csúcs Csontos Csaba Amikor a híreket figyelő ember azt látja, hogy Kairóban a világ legszegényebb kontinensének, Afrikának és a földkerekség egyik leggazdagabb „klubjának” számító Európai Uniónak vezető politikusai csúcstalálkozót tartanak, akkor elgondolkodik, vajon a díszes konferenciaközpontban egymás mellé ültetett politikusok a szokásos protokollüdvözlésen, a fotósoknak szóló bájcsevegésen túl találnak-e közös hangot, közös témát. Azt ugyanis a világpolitika útvesztőiben nem túl jártas hírfogyasztó is érzi, hogy nem csupán a két régió eltérő fejlettsége és kulturális hagyományainak különbözősége okozhat nehézséget a kölcsönös megértésben. És még csak nem is arról van szó, hogy az egykori gyarmattartók és az egykori gyarmatok képviselői gyűltek össze. Ez a feszültség is inkább csak látensen volt jelen a tanácskozáson. (A régi időket idéző antikolonialista, nyugatellenes szónoklattal csak a nemzetközi politikai színtérre most visszatért líbiai vezető, Kadhafi elnök rukkolt elő.) A múltat a résztvevők, úgy tűnik, lezárták. A két kontinens jövőbeli együttműködésének feltételeiről azonban teljesen másként gondolkodnak. Afrika konkrét gazdasági követelésekkel állt elő: az adósságok elengedését vagy az adósságteher enyhítését kéri (összesen 350 milliárd amerikai dollárról van szó!), külföldi befektetéseket vár és egyenlő feltételeket követel a kereskedelemben. Az EU ezzel szemben általános, az afrikai államok számára talán kicsit a gyarmati időket idéző, kioktatónak tűnő javaslatokkal állt elő: a demokrácia megszilárdítása, az emberi jogok tiszteletben tartása, küzdelem a korrupció ellen, a polgárháborúk befejezése stb. Kairóban nyilvánvaló volt, hogy az EU és Afrika vezetői elbeszéltek egymás mellett. Akkor miért volt értelme mégis összehívni a csúcstalálkozót? Afrika számára a cél egyértelműen megfogalmazható: kiemelkedés a szegénységből, felzárkózás a világ fejlettebb régióihoz. Az EU érdekei ennél jóval összetettebbek. Néhány évvel ezelőtt az uniónak még talán az lett volna az elsődleges célja, hogy tagállamait „megvédje” az afrikai menekültek, a nyomor és a polgárháborúk elől érkezők hullámától. Ma az EU számára világos, hogy az Egyesült Államokkal csak akkor tarthatja a lépést a globális gazdasági versenyben, ha előrelép a korszerű technológiák meghonosításában (erről szólt a lisszaboni EU-csúcs) és ami legalább ilyen fontos, a korábbi érdekszférákon kívüli területek meghódítása termékeik számára és cégeik kooperációjának világméretűvé szélesítése. Az EU Latin-Amerika felé már korábban is tett óvatos lépéseket, bár az világossá vált számára, hogy az egységes amerikai gazdasági térség létrehozásának tervével az Egyesült Államok már „lenyúlta” azt a térséget. A 15-ök most Afrika felé nyitottak. Kérdés, hogy ez mennyire lesz sikeres, ha az EU nem tanulja meg az amerikaiaktól azt az alapelvet: egy dolog a magasztos eszmék betartásának számonkérése (demokrácia, emberi jogok) és hangoztatása, és más az üzlet. A finynyásságon kívül van egy másik gond is ezzel a „globális terjeszkedéssel”. Az EU, úgy tűnik, nagyratörő, világraszóló terveket sző versenyképessége javítására, eközben elfeledkezik a következő lépésről, az unió kibővítéséről. Gógl az egészségügyi reformról Egyes kórházakban fizetnek majd a betegek Az egészségügyi reform céljairól, a tervezett változtatásokról beszélt tegnap Gógl Árpád egészségügyi miniszter az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának ülésén. Az elképzelések szerint többek között a betegeknek is önrészt kell vállalniuk. A bizottság nem találta általános vitára alkalmasnak az egészségügyi szakdolgozók kamarájáról szóló indítványt. Berek Patrícia Gógl Árpád elmondása szerint az ellátórendszeren belül a sürgősségi rendszer és az alapellátás szorul fejlesztésre. A tárca munkaanyagában szerepel többek között a co-payment is, vagyis az a díjfizetési önrész, amely a beteget terhelné, ha háziorvosi beutaló nélkül venné igénybe a lehetséges szakellátási formákat. A reform alapján a területi ellátási kötelezettség nélküli kórházakban is fizetnie kellene a betegnek. Az indoklás szerint a járóbeteg-ellátás keretén belül a patikában hozzáférhető gyógyszereket ingyen kapják meg a betegek a kórházakban, s ez a bennfekvésre ösztönzi a pácienseket. Szocialista képviselők szerint ezek a kórházak elnéptelenednének, mert túl nagy lenne a teher a betegeken, a miniszter azonban közölte: az inflációnál nagyobb mértékben nem nőhetnek a betegek terhei. A fideszes Mánya Kristóf szerint a paraszolvencia ellen a copaymenttel hatásosabban lehet védekezni, míg a „zsebbe fizetett” összeg évente 40-50 milliárdot is kitesz, a díjfizetési önrész ennek összességében a tizede lenne. A miniszter elismerte: az egészségügyi irányítás nem mindig hozott racionális döntést, például az agyhártyagyulladás elleni vakcina finanszírozásánál, amely várhatóan 100- 200 millió forinttal terheli meg a kasszát. Az egészségügyi szakdolgozók kamarájának megalakításáról szóló indítványt a bizottság nem tartotta általános vitára alkalmasnak. A szocialista képviselők indítványának indoklása szerint a népesség elöregedése miatt felértékelődik az egészségügyi szakdolgozók munkája. Felhívták a figyelmet: olyanynyira nincs képviseletük ezeknek a dolgozóknak, hogy van, akit a kézműves kamara tart nyilván. Mint Mánya Kristóf (Fidesz) lapunknak nyilatkozott, az indítvány szerinti testület nem látna el közfeladatokat, s nem képviselné elég markánsan a kamarai tagok érdekeit. Összemosná a legkülönfélébb helyzetű szakápolók érdekeit. Ugyanakkor hozzáfűzte: reméli, az egészségügyi miniszter nyitott lesz azon korábbi elképzelése módosítására, miszerint a szakápolók a Magyar Orvosi Kamarán belüli tagozatban képviseltetnék magukat.