Napi Magyarország, 2000. április (4. évfolyam, 77-88. szám)
2000-04-06 / 81. szám
2000. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK Ku Io I_ I1 KA Martonyi: Vannak aggodalomra okot adó jelek EU-csatlakozási zörejek Hírösszefoglaló Bizonyos jelek néga aggodalomra adnak okot az EU-val zajló csatlakozási tárgyalások további kilátásait illetően, de a tárgyalások eddigi menete ezeket az apró zörejeket nem támasztja alá - jelentette ki tegnap Budapesten Martonyi János külügyminiszter. A diplomáciai vezető a Trend/Prognózis Gazdasági Klub vendégeként tartott előadást az euroatlanti integráció aktuális kérdéseiről. Martonyi János szerint vezető politikusok, brüsszeli bizottsági tagok egyes nyilatkozataiból „nem lehet nem észrevenni”, hogy létezik valamilyen „gondolati vonal” a csatlakozási tárgyalások esetleges lassítására. Magyarország továbbra is úgy készül, hogy 2002-re készen áljon az Európai Unióba való belépésre - idézte egy budapesti külügyi illetékes szavait tegnap a német közszolgálati rádió. A Deutschlandfunk Europa - heute (Európa - ma) című magazinműsorában, amelynek témája az EU bővítése volt, Szombati Béla, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának helyettes vezetője kjelentette: a 2002-es célidőpont nem jelenti azt, hogy Budapest ne kérne bizonyos területeken átmeneti szabályozást. Panaszkodó románok Elnyomottnak érzik magukat a Székelyföldön Botos László Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföld délkeleti részén fekvő Háromszék központjában április 13-án utcai tüntetést szerveznek a helyi román pártok és civi szervezetek. Képviselőik, pártvezetőik nylatkozatai szerint a háromszéli románság hátrányos megkülönböztetéseknek, elmagyarosítási kísérleteknek van kitéve a létszámfölényben lévő magyarok, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bizonyos politikusai és önkormányzati, helyhatósági tisztviselői részéről. A háromszéki román politikusok kifogásolják, hogy Sepsiszentgyörgyön a magyar polgármester és a helyi tanács közreműködésével zajlik az utcanevek elmagyarosítása, eközben elhanyagolják a Mihai Viteazul (volt román uralkodó) szobrával ékesített teret. A Kovászna megyei (háromszéki) román pártok kezdeményezik, hogy több helységben is közös jelöltet indítsanak a júniusi helyhatósági választásokon. A választási szövetségben nyolc parlamenti párt venne részt, köztük vannak mind kormánykoalciósok, mind ellenzékiek. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) - a legfőbb kormánypárt - azonban ez idáig nem csatlakozott a tervhez. Természetesen a magyarellenességükről elhíresült nacionalista egységpártiak és ultranacionalista nagyromániások a hangadók. A Kovászna és Hargita megyei román pártok az őszi általános választásokra szeretnének közös jelölteket állítani, de ez ideig nem sikerült megegyezésre jutniuk. Jelenleg a Kovászna megyei (24 százalék) és Hargita megyei (15 százalék) románságnak nincs saját választott képviselője vagy szenátora a román parlamentben. Kihelyezett - úgynevezett „ejtőernyős” - képviselőjük Petre Turtea (Román Nemzeti Egységpárt), akit magyargyűlölő nyiatkozatairól, nézeteiről és megnyivánulásairól ismer a közvélemény. Bizonyos román pártok úgy próbálják növelni a román jelöltek esélyeit, hogy igyekeznek magyar szavazópolgárokat is megnyerni a maguk számára A székelyföldi kormánykoalíciós és - főleg ellenzéki - román pártok szinte kivétel nélkül elítélik vagy elutasítják a tömbmagyarság önrendelkezési törekvéseit, az autonómiaelveket, ellenzik az iskolai szeparatizmust”, vagyis a magyar anyanyelvi oktatás kiszélesítését. Gyakran támadják a romániai, erdélyi magyarság magyar nemzeti érzéseit. Mindezekről az a véleményük, hogy románellenes megnyilvánulások. ♦ A román alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte azt a kormányrendeletet, amely kimondta, hogy a temesvári Magyar Házat vissza kell adni a romániai magyar közösségnek. A testület ugyanakkor hangsúlyozta, a kormánynak lehetősége van arra, hogy ezt a lépést alkotmányos úton megtegye - áll abban a közleményben, amelyet az alkotmánybíróság tegnap juttatott el az MTI bukaresti irodájához. A szerb pártok nehezen értik a világot Ellenzéket próbáló idők” 99 Roppant nehéz helyzetbe került a szerbiai ellenzék. Több olyan esemény is volt az elmúlt napokban, amelyek után színt kell vallania: valóban tiszteletben tartja-e a fejlett világ értékrendjét és kiérdeml-e a nyugati országok eddigi megelőlegezett bizalmát. ■ Páinkás Ferenc (Újvidék) Az első próbatétel elé a koszovói szerbeknek az a része állította a szerbiai ellenzéket, amely hoszszas habozás után vállalta, hogy ideiglenes jelleggel bekapcsolódik a nemzetközi békefenntartók által Koszovóban létrehozott közös szervek munkájába Az ellenzék az idén már két szakértői bizottságot is alakított a Koszovóval kapcsolatos tevékenység egyeztetésére. Az azonban, hogy ezek a csoportok egyszer sem ültek össze, azt bizonyítja, hogy az ellenzéknek Koszovó jövőjének kérdésében nincs kikristályosodott álláspontja Több ellenzéki politikus még a múlt héten is azt tanácsolta a koszovói szerbeknek: ne lépjenek be a közös intézményekbe, amíg a nemzetközi erők nem szavatolják a tartomány több nemzetiségű jellegét. Most viszont, hogy ez mégis megtörtént, eltérők a reagálások: a döntést csak néhány kisebb párt üdvözölte, míg mások a hatalmon lévő pártokhoz hasonlóan tragikus hibának és a mostani állapotok törvényesítésének minősítik, hogy a szerbek egy része hajlandó együttműködni az albánokkal és a külföldi megbízottakkal. A többség megpróbált semleges maradni és úgy véli, hogy ezt a problémát mégiscsak a koszovói szerbeknek kellett megoldaniuk és ezek után nekik kell viselnüük a felelősséget döntéseikért. Hasonlóan komoly próbatétel volt a szerb ellenzék számára a boszniai békeerők hétfői akciója is, amelyben letartóztatták és Hágába szállították a háborús bűnök elkövetésével vádolt Momcsilo Krajisnik egykori szerb parlamenti elnököt, aki másfél évvel ezelőtt még a közös boszniai elnökség tagja volt. A hivatalos Belgrádhoz hasonlóan az ebben a kérdésben nyiatkozó ellenzéki pártok is elítélték az SFOR akcióját és különösen azt, hogy a letartóztatás a titkos vádlottlista alapján történt. A többségi vélemény szerint az akciót szándékosan időzítették erre a hétre, hogy ezzel is befolyásolják a hét végi boszniai helyhatósági választások eredményeit. Az említett két esettel kapcsolatos reagálások világosan mutatják, hogy az elvi nyilatkozatok ellenére a belgrádi ellenzék nem kész mindenben együttműködni a Nyugattal és ezen felül továbbra is gondot jelent számára, hogy megteremtse a külföldi tényezők által is szorgalmazott egységet. Az elmúlt egy évben a tavalyi NATO-csapásokban megrongálódott 38 hidat építettek újjá, illetve 640 lakóházat és lakást építettek fel vagy hoztak helyre Szerbiában - írta tegnap a Politika című vezető belgrádi kormánypárti napilap. Az újság abból az alkalomból tekintette át a helyreállítás eredményeit, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök éppen egy évvel ezelőtt hozta létre az újjáépítési kormánybizottságot. Ankara: Ecevit veresége MTI A török parlament tegnap elvetette azt az alkotmánymódosítást, amely lehetővé tette volna, hogy Süleyman Demirel török elnök másodszor is megpályázza az államfői posztot. A módosítást - amelynek értelmében az elnöki mandátumot kétszer öt évig is be lehetne tölteni, a jelenlegi egyszeri hét év helyett a parlament 550 képviselőjéből csak 303 támogatta, a szükséges kétharmados, 367 szavazatos többség helyett. A szavazás kínos vereséget jelent Ecevit kormányfő számára, aki egy héten át küzdött a módosítás támogatóinak összegyűjtésén, mivel úgy vélte, hogy Süleyman Demirel államfői ténykedésének meghoszszabbítása fontos volna a mélyreható gazdasági reformokra vállalkozó kormány stabilitásának megőrzéséhez. A 75 éves Demirel elnöki mandátuma idén májusban jár le, és Ecevit attól tart, hogy a Demirel utódlásáért folytatott versengés ellentéteket szülhet a bal-jobb kormánykoalícióban. Bár a szavazás eredménye elsősorban Denarel személyének ellenzéki elutasítását jelzi, a kudarc meggyengítheti a módosítás mellett határozottan kiálló Ecevit kormányfő pozícióját. A szavazás után azonban Ecevit mindenesetre leszögezte, hogy helyén marad. Napi Magyarország.7