Napkelet, 1927. július-december (5. évfolyam, 6-13. szám)
1927-10-01 / 10. szám - Sipos Domokos: Két tűz között (Vers)
Két holttestet emeltek ki belőle. Az egyik egy öreg szerb halász volt, a másik Danica. — Mégis utánam jött —suhant át rajta a gondolat s úgy tetszett neki, mintha az asszony nyakán megcsörrentek volna a nagy aranypénzek. Azután semmit se látott, semmit se hallott többé, csak megtántorodott és végigvágódott a sárba, az asszony mellé. Majthényi György: KÉT TŰZ KÖZÖTT. Tanyánk Széljárta, puszta szírt. Állunk A csúcson viharban, napba nézve. Kitárjuk keblünk, Hogy a föld minden rezdülése Mi egyik pólustól a másik pólusig Az embereken átremeg, Fájó szívünkön átszűrve Érjen téged: Erdélyi A szírt alatt, a szírt körül, Dús földeken, szép házakban A sok-sok ember ránktekint. És szórja ránk szavának nyilait. Az öregek régi buzogánya Bosszúsan csap felénk És ifjak fürge kelevére Süvítve éri meztelen mellünk. És harsan a kiáltás innen és onnan: Mit akarnak e furcsa katonák?! Kinek a posztját állják e rideg tetőn? Kinek nevében mondják az imát: Hogy tied a dicsőség és az ország?! S mi állunk! A viharvert tetőn Állunk! És vérző szívünk az égre tartjuk, Hadd lássa idegen és testvér: Nekünk Erdély Erdély a hazánk! Sipos Domokos