Nappali ház - művészeti és irodalmi szemle, 1996. 2. szám

KARL KRAUS-ROVAT - Igazmondó Juhász Lógok a mesék tején

Mi lehetett például A széttáncolt cipellők (MARC, AMI A LÁBAT ILLETI) királylányainak titka? Bőrük mint a friss hó, arcuk mint a nyári alma. Oil of Olaz? Sanex dermoprotector? És Hófehérke haja ragyogása? Wash and go? S aki elvétette, mit hibázott? Rigócsőr királyfi választottja vajon mért gúnyolhatta ki kérőit? Nem hordtak Adidast? Ismeretlen volt előttük az Axe? S vajon a pásztorfiú, kinek okossága messze földön híres volt, maga is bölcsnek tartaná a három ponton hajlított intelligens Signal Professional fogkefét? És Kékszakáll? Eszét vette a szerelem? Elvégre tudjuk, Judit haja hagyott némi kívánnivalót maga után. Vagy az öt ajtó minden átadását megelőzte hat hajápolásos hét? Ott dünnyögött másfél hónapig egyik oldalán a Clear shamponnal, másikon a hagyományossal? Bizonyára Borsószem - ki­rály kisasszonyt ál­mában az IGLO terméke nem nyomta volna, s ki tudja, tán Buddenbrook Tamáson is segíthetett volna a Blend-a-med Fluoristat... TSCHIBO - A LEGTÖBB MI AZ ÉLETBEN ADHATÓ. Tschibo persze nem volt mindig. Fokról fokra kellett megismernünk és megtapasztalnunk a kevesebbeket és az apróbbakat. De botorság volna azt hinnünk, hogy pusztán azért, mert a LEGTÖBB mint létező még nem bukkant fel, ezért az emberek ez irányú vágya sem volt korábban jelen. Közismert irodalmi termék Poe Ellopott levele. Ebben a történetben egy általunk nem ismert tartalmú levél mozgat mindent és mindenkit, mint valami fékezhetetlen erő irányít tudót és tudatlant, birtoklása a hatalom birtoklása, aki elveszíti, hatalmát, erényét, tisztességét vagy épp az evvel való visszaélhetést veszíti el. Ez a mozgatóerő. Elvesztése és megszerzése csak nyílt színen történhet, hiszen rejtettsége nem rejtettség, inkább valami reciprok­­rejtés. A legszembetűnőbb helyre teszik, belehelyezkedve a keresők logikájába, így ez a bújtatottság sokkal inkább hozzáférhetetlenség, mint bújtatottság. Az elérésére irányuló vágy viszont végtelen, mindent körülölelő dinamizmus. A reklámmesékre mindez érvényes, bár kis kiigazítással. Ami hozzáférhetetlen, aminek az elérése szinte lehetetlen, azt rejteni sem kell, egyszerűen fel kell villantani elérhetetlenségük árnyképét. Ahogy egy lopott levél által hagyott hiány motorként működhet, úgy tapaszt a képernyőhöz ezernyi vágyott hajzselé, szósz, praktikus szomizé. Felvillantják, létét elénk tárják, miközben képbe rejtik. Bárki elérheti, aki képes a logikába belehelyezkedni. Természetesen nem szerezhet be mindenki egy Suzukit vagy egy Opel Corsát. Ám, ha majonézt vesz, az alapszabály kötelezi, hogy ez csak HELLMANS lehet. Az alapszabály pedig nem más, mint egyetlen mondat abszolút igazságának elismerése, jelesül annak, hogy TSCHIBO A LEGTÖBB, MI AZ ÉLETBEN ADHATÓ. Kiegészítésül pedig hozzávehetjük a záradékot, a mondat végét, hogy mindez a boldogság, a szeretet és a szórakozás pillanataira igaz, s ha eddig úgy képzeltük, ezekben az áhítatos percekben valami egészen másra vágytunk, jobb, ha belátjuk, mindez öncsalás volt. Hazugság, önámítás vagy egyszerűen a saját érdekeink fel nem ismerése. Hisz mivel a legtöbb, dőreség volna többre vágynunk, ami nincs, nem adható. S mi okból önáltató szemérmességgel a kevesebbet vágyni? Lépjünk eggyel tovább. SOFTLAN -PUHASÁGA A TE ÉRINTÉSED. Egyszerű mondat, de hogy történetiségében megvizsgálhassuk, vegyünk egy másik közismert irodalmi portékát. Oscar Wilde titok nélküli szfinxének legkínzóbb fájdalma az volt, hogy bár titokkal nem rendelkezett, úgy érezte, a nő egyetlen vonzereje a titokzatosság. Ez tébolyít meg minden férfit, szenvedélyük ettől kap lángra. A nő rejtelme hálót fon köréjük. A szfinx tévedett. Mint ezt azóta már jól tudjuk, a férfi a nőben a Softlant keresi. Amennyiben a nő képes felidézni ennek az öblítőnek a puhaságát, nyert ügye van. A reklám meséje tengerében a nő titka többé nem titok. Két ember mágikus vonzása egy mindenki által megvásárolható ruhaöblítő folyadékkal előidézhető, abszolút demokratikus, hiszen mindenki vonzhat bárkit. Eddig tehát beláttuk, hogy a reklám delejező hatással bír, régebbi mesék üres helyeiben kimutattuk a reklámhiánypontokat, s elkülönítettünk igen lényeges motivációs rendszereket (Softlan-vágy, Tschibo-szeretet). De láthatjuk, e fogalmak némi rövidtávúságra utalnak, ideje valami időtlenebbet is megvizsgálnunk, vegyük hát a hűség fogalmát. Hogy konkrétan a Softlanhoz a továbbiakban hű marad-e a nő, ez teljességgel elhanyagolható kérdés, fontos viszont, hogy általánosságban márkahűek-e a magyar háziasszonyok. Márkahűek. De e jelenséget tovább kutatva felfigyelhetünk arra is, hogy a hűséget (legalábbis a mosóporokhoz) nem befolyásolja a férj nevének teljes vagy csak félig való felvétele (sajnos leánykori nevüket megtartó hölgyekre a vizsgálat nem terjedt ki), így hát ahol te Gaius, ott én Gaia, Te Ariel, és én köszönöm!

Next