Nappali ház - művészeti és irodalmi szemle, 1997. 2. szám
Egy lap akkor van bajban, ha elfogy a szufléja. Ha szerkesztőinek egyszercsak nem jut eszébe semmi. Ha szerzői unatkoznak és olvasói dühöngenek. Meg akkor van bajban, ha vannak ugyan ötletek, de azok kényszeresen mindig ugyanarra a pályára siklanak rá. Akkor is baj van, ha a lap csak rutinosan létezik: kataton szerkesztők, tátogó szerzők, légszomjas olvasók. A legnagyobb baj mégis akkor van, ha egy lapnak nincs pénze. Pénz nélkül ugyanis nagyon nehéz folyóiratot csinálni. A lapot a papír, a gondos szedés, a szépen nyomott képek, a logikus és harmonikus tördelés, a végiggondolt írások és az alapos szerkesztői koncepció teszi lappá. Pénz hiányában minden kiadó és szerkesztő erkölcsi kötelessége végiggondolni egy negatív lap lehetőségeit. Szerkesztői koncepció nélkül még könnyen elképzelhető olvasható folyóirat. Jó írások nélkül már nehezebben, de volt már ilyenre is példa. Lehet ömleszteni az írásokat és sutba dobni a tördelést.