Napsugár, 1991 (35. évfolyam, 409-420. szám)

1991-03-01 / 411. szám

ZSIGMOND EMESE Pénteken meghalt értünk. Harmadnapon feltámadott. Húsvét vasárnapja örömün­nep: feltámadt Jézus. Mi a feltámadás? Titok, csoda, ígéret. Titok, melyet ér­telmünkkel hiába próbálunk méricskélni, csak hinni lehet benne. Csoda, melyre a szigorú földhözragadtak legyintenek: mesebeszéd. Hisz csoda csak a mesében van.. De ha bajba jut­nak, ők is csodára várnak, cso­dát remélnek. A feltámadás ígéret: a rossz nem győzheti le a jót. Az igazság, a tisztaság, a szeretet nem halhat meg. Nagy­péntek után eljön húsvét vasár­napja. Hátha körülöttünk is, hátha a mi életünkben is... Nézzétek: erdőn és réten már győzött a tavasz. Mi más lenne ez, ha nem feltámadás. Ébredő élet. Fű tövén és ágakon, fé­szekben és alomban. Minden­nek már Krisztus előtt is ör­vendtek az emberek. A pogány tavaszünnepet azonban új hittel töltötte meg Jézus feltámadása. Maga a húsvét szó arra utal, hogy a hosszú böjt s a nagy­pénteki gyász után először ke­rül húsos étel az ünnepi asz­talra. Tudom, hogy sokan szo­­morkodtak emiatt, hiszen ez az ünnepi étel bizony a piros-ro­pogósba öltözött bárányka. Joggal sajnáljátok, ő is a ta­vasz jelképe, a törékeny, új életé. Mégis meg kell halnia. Áldozat ő is. Mózes könyvében olvassuk, hogy amikor az Úr kivezette a zsidókat Egyiptomból, válasz­tott népe bárányáldozattal vál­totta meg szabadságát. A bá­rány vére Izrael népéért, Jézus vére minden emberért hullott. A húsvéti bárányban együtt van keresztény hitünk és az ősi állatáldozat hagyománya. A tojás és a locsolás még en­nél is régebbi jelkép. Európa és Ázsia népei is ismerik azt az eredetmondát, amely szerint a világ egy őstojásból született. Többezer éves sírokból is ke­rült elő festett tojás. Akkor és ma is ugyanazt jelképezi a tojás és a friss víz (mert igaziból csak vízzel szabadna locsolni): termékenységet, fiatalságot, ta­vaszi újjászületést. Piros hajnal, hasadj meg, Abban, Mária, nyugodj meg. Aki ezt a napot felhozta, Mennyországot megnyitja, Poklot összetörett. Néked adom lelkemet, Fekete földnek testemet, Az emésszen meg engemet. Ma van péntek, Annak napja, Az Úr adta magát nagy kínra, Szabad akaratra. Jézust magas keresztfára fölfeszítették, Szent fejére töviskoronát tettek. Onnan is hullott áldott piros Szent Vére. Két kezét két kemény vasszöggel odaszögezték. Onnan is hullott áldott Szent Vére. Két lábát egy kemény vasszöggel odaszögezték. Onnan is hullott áldott piros Szent Vére. Aki ezt a kis imádságot este lefektibe, reggel fölkeltibe elmondja. Mennyországba fölvitetik. Ott is úgy meghallgattatják, Mint egy koronabéli kisdedet, Amen. (Pest megye, népi imádság) MICHELANGELO: PIETA MA VAN PÉNTEK 4

Next