Napsugár, 1997 (41. évfolyam, 477-486. szám)

1997-04-01 / 480. szám

6 MESE A LEGOKOSABB NYÚLRÓL ZELK ZOLTÁN Egyszer volt, hol nem volt, túl a he­gyen, túl a réten, egy kis erdő köze­pében, az erdőben egy tisztáson, fűszá­lakból vetett ágyon, ott, ahol sosem járt ember, s egy farkas a polgármester, ahol ezer róka túl, ott lakott egy kicsi nyúl. A kis nyúlnak háza nem volt, szeme kettő, orra egy volt, hosszú füle, kurta farka, semmi furcsa nem volt rajta. Egyszer volt, hol nem volt, egyszerű kis nyuszi volt. Szarvas és őz jó barátja, minden madár jó pajtása, így éldegélt békességben, a kis erdő közepében, így éldegélt, amíg egyszer meg nem halt a polgármes­ter, a bölcs farkas, s elte­mették, megsiratták, mert szerették. Az állatok össze­gyűltek, egy tisztásra települ­tek, éjjel-nappal tanakodtak, polgármestert választottak. Róka mondta: - Róka legyen! Szarvas mondta: - Szarvas legyen! Őz kiáltott: - Őzön a sor! Teli faág, teli bokor, ma­dár ült minden ághegyen, s kiáltozták: - Madár legyen! Addig-addig tanakodtak, a végén majd hajba kaptak, míg egy nyúl szólt: - Most az egyszer nyúl le­gyen a polgármester! Erre elkezdtek kacagni. - Nem tud az mást, csak szaladni, az árnyék is meg­kergeti, úgy megijed, hideg lesi, ha ág törren, rögtön szalad, vagy meglapul a fű alatt. Most legyen o­­kos az ember, ki lesz itt a polgármes­ter? Szól a bagoly az ághegyen: - Az a fontos, okos legyen! Akár bátor, akár gyáva, ész legyen a kobakjába! Mind így szóltak: - Okos beszéd! Próbáljuk ki ki-ki eszét... Igen ám, de hogy próbáljuk? Máris szólt a bagoly rájuk: - Aki becsapja a rókát, az kiállotta a próbát! Rajta, szarvas! Rajta, őzek! Lássuk, ki lesz a legbölcsebb! Ki fog győzni az észtornán? Ki tud kifogni a rókán? Előbb az őz került sorra. - Ide figyelj, ravasz róka! Felhők közt lakik az égen, sohasem járt erdőn, réten, mégis ő növeszt fűszálat, zöldbe borít bokrot, ágat...

Next