Napsugár, 2005 (49. évfolyam, 557-566. szám)
2005-01-01 / 557. szám
Adjon Isten füvet, fát, Tele pincét, kamarát, Sok örömet a házban, Boldogságot hazánkban. A fertődi Esterházy-kastély Magyarország legnagyobb és legpompásabb kastélya, a XVIII. században épült. A kovácsoltvas kapu, a díszpark, a 126 szobás palota méltó volt arra, hogy az osztrák császári család tagjai is itt vendégeskedjenek. A címlapon a nagycenki Széchenyi-kastély majolika-kályhája mellől kukucskálok ki az újévi tájra. Itt élt, s itt van eltemetve gróf Széchenyi István, akit Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezett. Bizakodó, jót remélő újévi hangulatban vágunk neki januári barangolásunknak. Tartsatok velünk Észak-Dunántúlra. Deák Árpád tanár bácsi már sorolja is, mivel utazunk: a Balaton, a Fertő--, a Velenceitó jegén jégvitorlással, a hercegi, grófi kastélyokba hintón, a Bakony-erdő betyárjai és a törökverő várak falai közé lóháton, Győr, Veszprém, Sopron gazdag múltjába csak úgy, a képzelet szárnyán. Az országnak ez a sarka kicsit védettebb a délinél, a keletinél, épebben megőrizte történelmünk utóbbi ezer évének emlékeit: templomokat, várakat, kastélyokat. Sárvár a Kanizsai és a Nádasdy család birtoka volt. A várúr hívására Erdélyből Dévai Bíró Mátyás jött Sárvárra, és 1534- ben református iskolát alapított, ahol a tanulók nemcsak latin, hanem magyar nyelven is tanultak. Itt nyomtatták ki az első magyar nyelvtan- és olvasókönyvet. Mindkettő Sylvester János munkája. A sárvári kastély nagyterme Én hogy festek bíborban-bársonyban? Gróf Nádasdy Ferenc országbíró és felesége