Napút, 2006 (8. évfolyam, 1-8. szám)
2006-04-01 / 3. szám - Budavár
/wpUr BUDAVÁR Péter egészítette ki és restaurálta a monumentális alkotást. A szobor a Budavári Önkormányzat Népjóléti Közalapítványának szimbóluma. Az alkotás a Kiscelli Múzeum tulajdona, leltári száma K.M.86.3. Az aula bejáratával szemben baloldalt - a feltehetően bécsi Bauer Mihály szobrász (1789-1854) alkotása áll. A mészkőből készült nőalak az Igazságszolgáltatást (a Törvényességet) képviseli. Kesernyés melankóliával néz a messzeségbe, mindkét kezével oszlopra állított bírói fascest fog. Miután a szobrok eredetileg a magasban voltak, a földön állva bizonyos aránytalanságokat mutatnak. Legjobban látszik a Törvényesség-szobor női alakjának nyak- és a fejméretén. A szobor eredeti formájában 1844-ben (1845-ben?) készült a pesti Régi Városházára, majd 1884-ben restaurálták, mielőtt átvitték a Központi Városháza Kammermayer utcai homlokzatának promattikájára. A második világháború után a Kiscelli Múzeum szoborparkjába került K.M.86.6. leltári számmal. Napjainkban Konkoly György pótolta a hiányzó részeket és restaurálta az alkotást. A szobor a Budavári Önkormányzat Vároltalmazó Közalapítványának szimbóluma. Az aula bejáratától jobbra álló szobrot Bauer Mihály bécsi szobrász készítette. A közbiztonságot jelképező női alak bátor, nyílt tekintetű. Baljával pajzsra támaszkodik, amelyen bűn nyomába száguldó lovas sziluettje látszik, jobbjában bűnmegtorló kardot tart, amit melléhez emel. A mészkőből készült Közbiztonság-szobor 1842-1844 között készült, 1884- ben restaurálták először, amikor átvitték a Központi Városházára. A szobor a Kiscelli Múzeum tulajdona (leltári száma: K.M.86.5.). Mielőtt a Budavári Önkormányzathoz került, 1998-ban Konkoly György szobrász restaurálta. A szobor a Budavári Önkormányzat Közbiztonsági Közalapítványának a szimbóluma. A bejárattól balra a becsületesség szimbólumának megtestesítője áll. A vesztális szendeségű fiatal nő szemérmes óvatossággal egy lezárt perselyt - talán lelki tisztaságot jelképező törékeny edényt - tart az ölében a becsületességet allegorizálva. A lírai szobrot Pollack Mihály tervei szerint Uhrl Ferenc olmützi szobrász készítette 1844-ben. Először 1884-ben restaurálták. A szobor a Kiscelli Múzeum tulajdona (leltári száma: K.M.86.4.). Napjainkban Varga Zoltán restaurálta a Becsületesség (a jóság) szobrát. A Budavári Önkormányzatban a Márai Sándor Kulturális Közalapítvány szimbóluma. „E négy allegóriaszobor zárt kontúrba fegyelmezett sziluettje, plasztikusan testhez simuló ráncba szedett ruházata és ezzel összehangozó összeszedett lelkiállapot-szerűsége a letűnő neoklasszicizmus jellemző sajátosságai" (Schoen Arnold: A Budapesti Központi Városháza, 1930). Uhrl Ferencnek ismert szobra még a pesti Ferenciek teréről a kőbányai Ligetbe áttelepített Najád-kút. Bauer