Napút, 2006 (8. évfolyam, 1-8. szám)

2006-04-01 / 3. szám - Budavár

/wpUr BUDAVÁR Péter egészítette ki és restaurálta a monumentális alkotást. A szobor a Budavári Önkormányzat Nép­jóléti Közalapítványának szimbóluma. Az alkotás a Kiscelli Múzeum tulajdona, leltári száma K.M.86.3. Az aula bejáratával szemben­­ baloldalt - a fel­tehetően bécsi Bauer Mihály szobrász (1789-1854) alkotása áll. A mészkőből készült nőalak az Igaz­ságszolgáltatást (a Törvényességet) képviseli. Ke­sernyés melankóliával néz a messzeségbe, mind­két kezével oszlopra állított bírói fascest fog. Miután a szobrok eredetileg a magasban voltak, a földön állva bizonyos aránytalanságokat mutatnak. Leg­jobban látszik a Törvényesség-szobor női alakjának nyak- és a fejméretén. A szobor eredeti formájában 1844-ben (1845-ben?) készült a pesti Régi Város­házára, majd 1884-ben restaurálták, mielőtt átvitték a Központi Városháza Kammermayer utcai homlok­zatának promattikájára. A második világháború után a Kiscelli Múzeum szoborparkjába került K.M.86.6. leltári számmal. Napjainkban Konkoly György pó­tolta a hiányzó részeket és restaurálta az alkotást. A szobor a Budavári Önkormányzat Vároltalmazó Köz­­alapítványának szimbóluma. Az aula bejáratától jobbra álló szobrot Bauer Mi­hály bécsi szobrász készítette. A közbiztonságot jel­képező női alak bátor, nyílt tekintetű. Baljával pajzs­ra támaszkodik, amelyen bűn nyomába száguldó lo­vas sziluettje látszik, jobbjában bűnmegtorló kardot tart, amit melléhez emel. A mészkőből készült Köz­biztonság-szobor 1842-1844 között készült, 1884- ben restaurálták először, amikor átvitték a Központi Városházára. A szobor a Kiscelli Múzeum tulajdona (leltári száma: K.M.86.5.). Mielőtt a Budavári Önkor­mányzathoz került, 1998-ban Konkoly György szobrász restaurálta. A szobor a Budavári Önkormányzat Közbiztonsági Közalapítványának a szimbóluma. A bejárattól balra a becsületesség szimbólumának megtestesítője áll. A vesztális szendeségű fiatal nő szemérmes óvatossággal egy lezárt perselyt - ta­lán lelki tisztaságot jelképező törékeny edényt - tart az ölében a becsületes­séget allegorizálva. A lírai szobrot Pollack Mihály tervei szerint Uhrl Ferenc olmützi szobrász készítette 1844-ben. Először 1884-ben restaurálták. A szobor a Kiscelli Múzeum tulajdona (leltári száma: K.M.86.4.). Napjainkban Varga Zol­tán restaurálta a Becsületesség (a jóság) szobrát. A Budavári Önkormányzat­ban a Márai Sándor Kulturális Közalapítvány szimbóluma. „E négy allegóriaszobor zárt kontúrba fegyelmezett sziluettje, plasztikusan testhez simuló ráncba szedett ruházata és ezzel összehangozó összeszedett lel­kiállapot-szerűsége a letűnő neoklasszicizmus jellemző sajátosságai" (Schoen Arnold: A Budapesti Központi Városháza, 1930). Uhrl Ferencnek ismert szobra még a pesti Ferenciek teréről a kőbányai Ligetbe áttelepített Najád-kút. Bauer

Next