Napút, 2006 (8. évfolyam, 1-8. szám)
2006-07-01 / 6. szám - Kolozsvárunk
AiApUr 1111JM - ről beszéltünk, a Farkas utca és a Szamos által két oldalról határolt területen belülre, a szentpéteri templom és az apátsági templom közti tengelyre vagy annak közvetlen szomszédságába esik, ideértve az első magyar Filmgyárat és az egyik első magyar fényképészeti műtermet is? Hogy „valami van" ezzel a tengellyel, azt egy nemrég kezembe került memoárkötet erősítette meg. Dr. Óváry Zoltán, a kiirtott Óváryak Fia, Végh Sándor szomszédja és gyerekkori barátja meséli el a következőket angol nyelven írott memoárjaiban (magyar fordítása kilencven év alatt a Föld körül címmel jelent meg). „Rövid sétára az egyetemtől, a Fő tér közepén áll a Szent Mihály-templom, a város legjelentősebb temploma. A kora gótikus építmény(hez) 1321-ben kezdtek hozzá, és 120 évvel később készült el. A főbejárat fölött a reneszánsz stílusú Szent Mihály-szobor (a 11. századbeli Zsigmond király fegyvereit viseli) áll. Karcsú oszlopok emelkednek és hajlanak boltozatába, néhány magyar és latin mondás volt az oszlopokba vésve. A reneszánsz stílusú áldozati oltár Johanes Klein ajándéka. Az előcsarnok felett volt az orgona és a kórus, ahol Polyxena nagymamám gyakran énekelt szoprán szólókat ünnepnapokon. Az énekek és a közös imák is mindig magyarul szóltak. A mise nyelve a latin volt, amit még sokan megértettek az öszszegyűltekből, hiszen még mindennapos használatban volt olyan szakmákban, mint az orvosi is. A jegyzőkönyvek és a halotti bizonyítványok még mindig latin nyelven íródtak; az igazságszolgáltatásban sok korábbi könyv csak latinul volt kapható. A tér déli oldalán áll Mátyás király szobra, aki szintén Kolozsvár szülötte volt. Ő és a Magyar Királyságot 1001-ben megalapító I. István király volt a két legnagyobb magyar király. 1458-1490 közötti uralkodása úgy is ismeretes, mint az ország aranykora. Mátyás egyszerű emeletes házban született alig egy sarokra a mi lakásunktól. (...) Mátyás apja, hunyadi János, Magyarország kormányzója volt. (...) Nándorfehérvári győzelme 1456-ban fordulópontot jelentett a keresztény világ számára, amely még nem heverte ki Konstantinápoly elestét három évvel korábban. Hogy örök időkre emlékezetes legyen ez a győzelem, a pápa elrendelte, hogy a katolikus világban minden délben 12 órakor szólaljanak meg a harangok. A harangok még ma is zengnek Magyarországon és máshol is, bár kevesen tudják ma már, hogy miért. hunyadi János fia, Mátyás király erős állammá tette Magyarországot, és úgy emlegetik, mint az egyik legkiemelkedőbb reneszánsz uralkodót. Feleségével, a nápolyi Beatrix hercegnővel számos humanistát és művészt hívott meg Olaszországból, és ezzel felvirágoztatta a reneszánsz szellemet Magyarországon. Történelmi feljegyzések bizonyítják, hogy olyan művészeknek adtak megbízásokat, mint Verocchio és Filippino Lippi. Mátyás még Corvinus néven is ismert volt, mivel családi címerükben egy holló volt látható. (Latinul corvinus holló.) Hatalmas könyvtára, a Bibliotheca Corviniana, híres volt egész Európában, és csak a Medici-könyvtár szárnyalta túl a maga idejében. A corvinák - értékes iniciálékkal díszített, a Mátyás megbízásából másolt és illuminált könyvek - különösen nagybecsűek, mivel sok eltűnt az évszázadok folyamán. A még megmaradtak ma már könyvtárak és múzeumok féltve őrzött kincsei, néhány évvel ezelőtt végül is sikerült látnom két ilyen corvinát a New York-i Pierpoint Morgan Könyvtárban. (...) Számomra a corvinákat látni sokkal többet jelentett, mint megnézni valami régi