Napút, 2006 (8. évfolyam, 1-8. szám)

2006-07-01 / 6. szám - Kolozsvárunk

AiApUr 1111JM - ről beszéltünk, a Farkas utca és a Szamos által két oldalról határolt területen be­lülre, a szentpéteri templom és az apátsági templom közti tengelyre vagy an­nak közvetlen szomszédságába esik, ideértve az első magyar Filmgyárat és az egyik első magyar fényképészeti műtermet is? Hogy „valami van" ezzel a tengellyel, azt egy nemrég kezembe került me­moárkötet erősítette meg. Dr. Óváry Zoltán, a kiirtott Óváryak Fia, Végh Sán­dor szomszédja és gyerekkori barátja meséli el a következőket angol nyelven írott memoárjaiban (magyar fordítása kilencven év alatt a Föld körül címmel jelent meg). „Rövid sétára az egyetemtől, a Fő tér közepén áll a Szent Mihály-templom, a város legjelentősebb temploma. A kora gótikus építmény(hez) 1321-ben kezdtek hozzá, és 120 évvel később készült el. A főbejárat fölött a reneszánsz stílusú Szent Mihály-szobor (a 1­1. századbeli Zsigmond király fegyvereit viseli) áll. Karcsú oszlo­pok emelkednek és hajlanak boltozatába, néhány magyar és latin mondás volt az oszlopokba vésve. A reneszánsz stílusú áldozati oltár Johanes Klein ajándéka. Az előcsarnok felett volt az orgona és a kó­rus, ahol Polyxena nagymamám gyakran énekelt szoprán szólókat ünnepnapokon. Az énekek és a közös imák is mindig ma­gyarul szóltak. A mise nyelve a latin volt, amit még sokan megértettek az ösz­­szegyűltekből, hiszen még mindennapos használatban volt olyan szakmákban, mint az orvosi is. A jegyzőkönyvek és a halotti bizonyítványok még mindig latin nyelven íródtak; az igazságszolgáltatásban sok ko­rábbi könyv csak latinul volt kapható. A tér déli oldalán áll Mátyás király szobra, aki szintén Kolozsvár szülötte volt. Ő és a Magyar Királyságot 1001-ben megalapító I. István király volt a két leg­nagyobb magyar király. 1458-1490 kö­zötti uralkodása úgy is ismeretes, mint az ország aranykora. Mátyás egyszerű emeletes házban született alig egy sarokra a mi lakásunk­tól. (...) Mátyás apja, hunyadi János, Ma­gyarország kormányzója volt. (...) Nán­dorfehérvári győzelme 1456-ban fordu­lópontot jelentett a keresztény világ szá­mára, amely még nem heverte ki Kons­tantinápoly elestét három évvel korábban. Hogy örök időkre emlékezetes legyen ez a győzelem, a pápa elrendelte, hogy a ka­tolikus világban minden délben 12 órakor szólaljanak meg a harangok. A harangok még ma is zengnek Magyarországon és máshol is, bár kevesen tudják ma már, hogy miért. hunyadi János fia, Mátyás király erős állammá tette Magyarországot, és úgy emlegetik, mint az egyik legkiemelke­dőbb reneszánsz uralkodót. Feleségével, a nápolyi Beatrix hercegnővel számos hu­manistát és művészt hívott meg Olasz­országból, és ezzel felvirágoztatta a re­neszánsz szellemet Magyarországon. Tör­ténelmi feljegyzések bizonyítják, hogy olyan művészeknek adtak megbízásokat, mint Verocchio és Filippino Lippi. Mátyás még Corvinus néven is is­mert volt, mivel családi címerükben egy holló volt látható. (Latinul corvinus hol­ló.) Hatalmas könyvtára, a Bibliotheca Corviniana, híres volt egész Európában, és csak a Medici-könyvtár szárnyalta túl a maga idejében. A corvinák - értékes ini­ciálékkal díszített, a Mátyás megbízásából másolt és illuminált könyvek - különösen nagybecsűek, mivel sok eltűnt az év­századok folyamán. A még megmaradtak ma már könyvtárak és múzeumok féltve őrzött kincsei, néhány évvel ezelőtt végül is sikerült látnom két ilyen corvinát a New York-i Pierpoint Morgan Könyvtárban. (...) Számomra a corvinákat látni sokkal töb­bet jelentett, mint megnézni valami régi

Next