Napút, 2017 (19. évfolyam, 1-9. szám)
2017-04-01 / 3. szám - Rózsák füzére
ÉCALJ /wptkr Sarusi Mihály írók Almádiban* Eötvös Károly: almádi szerelem. A helybéliek az Almádi Újságban megjelenő helytörténeti sorozatból tudhatják, hogy Eötvös Károly író, hírlapíró, szerkesztő, ügyvéd és politikus egy évtizeden át volt almádi üdülőtulajdonos. Az írásból kiderül (ÚAV 2005/4., 2.), hogy Eötvös Károly és felesége, Fromm Etelka tulajdonjogát 1872-ben iktatták a földhivatalban, s a 2 nagyhold és 288 négyszögöl nagyságú szőlőt 1882-ben adták el Eötvösék. (A kis birtok lakóházból, szőlőbeli pincéből, rétből, szőlőskertből és gyümölcsösből állott.) A cikkíró azzal a feltételezéssel zárja beszámolóját, hogy Eötvös Károly Almádiban is írhatta az Utazás a Balaton körül című könyvét. E munkája 1900-ban látott napvilágot, a folytatás pedig, A balatoni utazás vége, 1909-ben jelent meg, a kettő együtt 1982-ben a Magvető Kiadó Magyar Hírmondó című sorozatában kapott helyet. Ez utóbbit elővéve kerestem választ arra a kérdésre, mi köze lehetett Eötvösnek Almádihoz. Azon túl, hogy minden veszpréminek a legelső kirándulóhelye a megyeszékhelytől vagy tizenkét (torony iránt, gyalogán tíz kilométerre fekszik, így nem kell itteni szőlőbirtokosnak lenni, hogy egy kicsit almádinak is érezze magát minden veszprémi. Almádi szőlői, pincéi, majd fürdőháza, fövenyfürdői, korcsmái, szállodái, lég-, nap-, víz- és ételkúrát is kínáló gyógy-idegenforgalmi kínálata, a nyolcszázas évek második felében a leghíresebb környékbeli cigánybandákat foglalkoztató vendéglői a fél országból vonzották a kikapcsolódni, pihenni, gyógyulni vágyó embereket. Az Utazás a Balaton körült 1899-ben írta, az út, amelyet megörökít, 1874-ben esett meg. Emlékezetből írta le a 25 évvel korábbi utat, amelyre öten kísérték el. Környékünkről a Zala és Veszprém megye határán fekvő, emiatt nevezetes Almádi csárda és az alsóörsi halászbokor pusztulásának története kapott helyet. A balatoni utazás vége című munkájában megemlíti, hogy könyvei egy részét a lovasi hegyen írta, bíró barátjánál, Mórocza Kálmánnál, akinek szőlőbeli hajléka „a lovasi hegy látópontján", tehát igen jó helyen volt található. Hogy Almádit behatól- Az 1901-es Révai díszkiadás Részlet a szerző készülő balatoni könyvéből