Napút, 2017 (19. évfolyam, 1-9. szám)

2017-04-01 / 3. szám - Rózsák füzére

ÉCALJ /wptkr Sarusi Mihály írók Almádiban* Eötvös Károly: almádi szerelem. A helybéliek az Almádi Újságban megjelenő helytörténeti sorozatból tudhatják, hogy Eötvös Károly író, hírlapíró, szerkesz­tő, ügyvéd és politikus egy évtizeden át volt almádi üdülőtulajdonos. Az írásból kiderül (ÚAV 2005/4., 2.), hogy Eötvös Károly és felesége, Fromm Etelka tulaj­donjogát 1872-ben iktatták a földhivatalban, s a 2 nagyhold és 288 négyszögöl nagyságú szőlőt 1882-ben adták el Eötvösék. (A kis birtok lakóházból, szőlő­beli pincéből, rétből, szőlőskertből és gyümölcsösből állott.) A cikkíró azzal a feltételezéssel zárja beszámolóját, hogy Eötvös Károly Almádiban is írhatta az Utazás a Balaton körül című könyvét. E munkája 1900-ban látott napvilágot, a folytatás pedig, A balatoni utazás vége, 1909-ben jelent meg, a kettő együtt 1982-ben a Magvető Kiadó Magyar Hírmondó című sorozatában kapott helyet. Ez utóbbit elővéve kerestem választ arra a kérdésre, mi köze lehetett Eötvösnek Almádihoz. Azon túl, hogy min­den veszpréminek a legelső kirán­dulóhelye a megyeszékhelytől vagy tizenkét (torony iránt, gyalog­­án tíz­ kilométerre fekszik, így nem kell itteni szőlőbirtokosnak lenni, hogy egy kicsit almádinak is érezze magát minden veszprémi. Almádi szőlői, pincéi, majd für­dőháza, fövenyfürdői, korcsmái, szállodái, lég-, nap-, víz- és ételkú­rát is kínáló gyógy-idegenforgalmi kínálata, a nyolcszázas évek máso­dik felében a leghíresebb környék­beli cigánybandákat foglalkoztató vendéglői a fél országból vonzották a kikapcsolódni, pihenni, gyógyul­ni vágyó embereket. Az Utazás a Balaton körült 1899-ben írta, az út, amelyet megörökít, 1874-ben esett meg. Emlékezetből írta le a 25 évvel korábbi utat, amelyre öten kísérték el. Környékünkről a Zala és Veszprém megye határán fekvő, emiatt nevezetes Almádi csárda és az alsó­örsi halászbokor pusztulásának története kapott helyet. A balatoni utazás vége című munkájában megemlíti, hogy könyvei egy részét a lovasi hegyen írta, bíró barátjánál, Mórocza Kálmánnál, akinek szőlőbeli hajléka „a lovasi hegy látópontján", tehát igen jó helyen volt található. Hogy Almádit behatól- Az 1901-es Révai díszkiadás­ ­ Részlet a szerző készülő balatoni könyvéből

Next