Román Nyelvű Katolikus Gimnázium, Naszód, 1941
II. Iskolánk története az 1941 — 42. tanévben. 1. A tanév lefolyása. Az iskolai évet a Délvidékkel megnagyobbodott hazában egy boldogabb jövőbe vetett hittel kezdtük. Az újból megnagyobbodott ország, valamint a súlyos háború azonban nagyobb felelősségtudatot is jelent számunkra. Az egész iskolai évben háborúban állt az ország, hogy az európai műveltséget a vörös rémtől megszabadítsa. Mindenki ott küzd, ahol az ország érdeke kívánja: a harctéren az ellenséggel vérét áldozva, vagy itthon a belső fronton jó állampolgárokat, műveit hazafiakat nevelve. Ezen a belső fronton dolgozott a tanári testület nagyobb része ebben az iskolai évben, és hogy munkája minél eredményesebb legyen, a Nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi Miniszter Úr gondoskodása folytán a tanári testület nagy része az iskolai év megküzdése előtt, szeptember 1-től 15-ig nemzetismereti tanfolyamon vett részt Budapesten. A magyar művelődés beható megismerése mellett alkalmuk volt a főváros szépségeit megtekinteni és a magyar műveltség jellentős alkotásait megismerni. Ez tette szükségessé a szeptemberben szokásos javító- és magánvizsgálatok idejének előbbre helyezését, amelyeket augusztus 25—27-ig tartottunk. Az utólagos beíratás augusztus 25—30-ig volt, majd a nemzetismereti tanfolyam befejezése után, szeptember 15-én tartottuk meg a Veni Sanctet, és ezt követően az osztályrendezést, törvénymagyarázatot. A rendes tanítást szeptember 16-án kezdtük meg. Ekkor a tanári testületből csupán három kartársunk hiányzott, ugyanis Jágits Pál r. tanár a visszafoglalt Délvidékre távozott, Domokos Sámuel és Soma László h. tanárok katonai szolgálatot teljesítettek. Ez a helyzet azonban némileg javult e két kartársuknak katonai szolgálatból való visszatérése után, de nemsokára Braun Ferenc h. tanár és Felszeghy Elemér igazgatóhelyettes távozott el körünkből más állomáshelyre, majd három más kartársunk, Misgan János, Sorobetea Aurél r. tanárok és Spányik József h. tanár vonult be katonai szolgálattételre. Január havában a nm. V. K. M. dr Câmpian Leonidász, Kávási Gyula és Sorobetea Aurél tanárok ideiglenes alkalmazását visszavonta. Az így előállott tanárhiány rendkívül megnehezítette az eredményes munkát és több alkalommal csak a legnagyobb nehézségek mellett tudtuk az esetleg egy-két napig betegeskedő kartársunk óráit ellátni. E nehézségek ellenére, amennyire a rendkívüli körülmények megengedték, bár csökkentett óraszámmal, de kötelességeink teljes tudatában a legmegfelelőbben igyekeztük a reánk bízott növendékek lelki gondozását szolgálni. Különbözeti magánvizsgálatot tartottunk november 30-án és december 1-én, majd december 25-ig voltak a szokásos magánvizsgálatok. A Rendtartásban előírt szünnapokon felül egy alkalommal kényszerültünk a komoly munkában szünetet tartani, amidőn a háborús tervgazdálkodás szüksége miatt február 5—12-ig fűtési szünet volt. Február és június hónapokban a tanári testület egy-egy új taggal gyarapodott, ugyanis Teleki Éva és Nagy Lászlóné Bálint Erzsébet h. tanárok intézetünknél nyertek alkalmazást. A tanári testület tagjai közül az iskolai év folyamán Domokos Sámuelt helyettes, Inczefi Géza dr-t és Misgan Jánost a nm. V. K. Miniszter Úr rendes tanárrá nevezte ki. Nagy Gyula rendes tanár az iskolai év folyamán a VI. fizetési osztály 2. fokozatába lépett. A VII. osztály magánvizsgálatait május 4—6-ig tartották és az évvégi összefoglalók az említett osztályban május 10—14-ig, a többi osztályokban június 15—20-ig, az évvégi magánvizsgálatok pedig június 4—14-ig voltak. Az iskolai év Te Deummal és ünnepélyes évzáróval ért véget június hó 25-én. Pálffy Endre igazgató évzáró beszédében először vázolta a nehézségeket, amelyeket le kellett küzdenünk, majd felmérte az iskolaév eredményeit, örvendetes haladásról számolt be a tanári testület önművelését, tanítványainknak a