Nefelejts, 1859. április - 1860. március (1. évfolyam, 1-52. szám)

1859-04-03 / 1. szám

A divattudósításoik ellen sokan duzzognak , de azért mind felsóhajta­­nak: ejnye be angyali hölgy , ejnye be ritka szép nő ! — Pedig ma fél kevéssel szebb mint a többi, de Ízléssel öltözik. Ízlés van egész lényén. S erre egy jódivatlap sok segédkezet nyújthat. Mi magunk is elátkozzuk a czifrálkodást, fényűzést, a túlhajtott piperét, mely annyi nyomorúság és ínség okozója volt már a világon, mely­­nemcsak hogy egyeseket koldusbotra juttatott, de egyes családok békéjét, nyugalmát fölzavarta , jólétüket áldozatul ejtette. Oh titeket ti könnyelmű csipkeruhák , chinai legyezők , marabont tollak , tarka török shawlok nem egy átok terhel már ! De hiszen a legártatlanabb tárgy is nem válhatik-e öldöklő fegy­verré a visszaélés kezében ? ! Hogy az ember szépen, ízléssel öltözzék, ahhoz nem kell gazdagság, nem pazarlás; egy szorgalmas , dolgos leányka mint a selyembogár ma­gamagát felöltözteti. Nem kell mindennap új ruha. Egy jó divatlap jó tanácsadó , min­den évszakban megmondja milyen a szabás, milyen a szín ; erre kell hall­gatni , s akkor nem jön abba a helyzetbe senki , hogy barátnőjén újabbat látva , a magáét, mert nem talál a divattal, ismét egy újabbért ellöki. A kereskedelem és iparosok egy igen bokros vi­rága a divat, de meg kell jegyezni, hogy ámbár a ruha sokat tesz a mai műveit s fino­mult érzésekkel biró társaságban, de azért . Függjön rajtad darócz bár a szembántó szinzavar. Dicső, hogy ha hazáért Égő szivet takar ! Kezedbe adván kedves olvasónő ezen jó ellenszert, most már inkább szörpölheted ezt az „édes mérget.“ — Derűn , márcz. 24. Felszólításodnak szivesen engedek , noha mint tudod nem vagyok oly szenvedélyes öltöztető mint kedves regényirónk b. J. M.... időm ki lévén szabva, elégedjél meg ezúttal e rövid tudósítással : A tavasz már itt északon is megnyita cornucopiáját annyi bájnak és örömnek , még­pedig oly hévvel, hogy ismét kalapcseréről kezdünk gondoskodni. Az utczákon már sok szalmakalapot lehet látni, még nem a nők fe­jén ugyan , hanem csak a takarékos porosz gazdasszonyok kezében , kik a múlt évi szalmakalapot a tiszti tóhoz adták, és most a küszöbön levő verő­fényes évszak számára újra földiszítteteni viszik. A kalapok formája alig fog megnagyobbodni. A párisi könnyű selyem tavaszi kalapminták, melyekből itt többe­ket láttunk, oly kicsinyek mint ennek előtte; a tömött, magasra csúcso­sodó hajviselet, a homlokról egészen hátraszoritja , s hátul a függöny (bavolet) mélyen a vállra hull. E kalapok kelméje többnyire vagy zöld és fehér, vagy kék és fehér selyem; találkozik szürke és rózsa­­s­z­í­n is, azoknál a­kiknek már nem csak jelene, de m­ú­lj­­­a is van, virágokkal és csipkékkel gazdagon ékesítve ; ez utóbbiak olyformán alkal­­mazzák , hogy mint két egymásra hajtott háromszögű csipkekendőcske (á la Fanchon) függnek le a kalap hátulján. •„ E divatos fej viseletén minden részecske kecsesen és légszerűen van dolgozva és ha a kis forma nem felelne meg a „kalap czéljának,“ majd gondoskodnak az amazonkalapok valami változatáról. Miként az elm­ílt télen a sok mindenféle köpenymustrák épen oly nehézzé tették kedves testvéreimnek a köpeny választást, mint a mytholo­­giai Paris-nak a három istennő — úgy lesz most a tavaszi­ manteaux-kal (mentékkel) is. Azon párisi minták közöl, melyek egy itteni előkelő raktárba ér­keztek , három tűnik ki ízletessége és ruházósága által. Megjegyezvén hogy a szövet leginkább könnyű ruganyos gyapot­­trkcot, fekete és fehér csíkokkal, vagy koczkákkal is. Vállravetőkül ke­csesebb viseletét alig lehet képzelni. Hogy saját gyarlóságunkkal ne büntesselek benneteket, megoldom a kíváncsiság lakat­­át és mindjárt a legszebbiket emlitem. Ez az á­r a T o g e — (classicus köpeny 1) A váll felső részén keresz­tül a könyökig testhez szoruló, innen lefelé redő hullámmá bővül ki; a csuklya formájánál fogva némileg hasonló a beduin bournoushoz *), mely a téli évszakban mint sétaköpeny oly kedves volt, valamint könnyebb kel­méből a színházakba és társaságokba is leginkább használtatott**). Az említett kétszínű szövetből készült köpeny vékony fekete bársony csíkkal van megtűzdelve, a csuklya (capuchon) ezenkívül nagy fekete fehér pu­­schelokkal szegélyezve. Második eminens kecsességre nézve : az á la coquette ***) mely sza­básra nézve a téli Don Juan köpenyegekre emlékeztet Három nagy redő mindegyik oldalon gazdag bőségűvé teszik ; előtrül a redőzet hamis- vagy álujjakat képez. A csuklya gömbölyű, redősen összevonva és fodrozattal (ruche) szegélyezve. A harmadik forma az á la Chatterton, mely bő redő­­zetben borul a termetre , és az előbbi kettőtől különösen különbözik csuk­lyaszabása által, mely laposan hegyes shawl formára fekszik a háton, és ke­resztül kasul futó fekete bársonyszalagokkal van ékítve. Mind a három forma oly szép, ízletes és ruházó, hogy alig hiszszük miként a Párisból e téren megjelenendő újságok ezek elől elvitathatnák a hölgyek — kegyét , ha csak a „L a v a 11­­ év­e“ és „C a p r­i c e'‘ — nem Paris , mart. 20. Nem csak a diplomatáknak, a hölgydivatok hang­adóinak is van egy „Terjedelmes“ kérdésük, melytől élet és halál függ : t. i. a crinolinok élet és halála. Lepattanjanak e a halcsont — vagy aczélabroncsok? .. . Párisban a múlt napokban egészen komolyan fontolóra vették , vájjon a civilizált emberiség női fele a crinolin által meghódított tért föladja-e ? és ezentúl oly kis térrel elégedjék meg, mint a férfiak ? . .. Mint előre látható volt a harc, az abroncsszoknyák életkérdésére nézve kedvezőleg ütött ki. Él és élni fog, ég tudja meddig. A legtöbben azt hiszik, hogy ez azon mythologiai öv, melynek le­hullásával vége minden varázsnak és bűvöletnek. E küzdelmek közepett egy új neme született a krinolinnak, t. i. a japán keményített tüllb­ő­l. Ehhez a legerősebb és legtartósabb gyapot-tüllt választjuk , mely mint gondolható, mosásban a keményítőt igen magába veszi, és ebből aztán több , fokozatosan hosszú szoknya készül, melyek egy övre fűzve, igen kecses alakot kölcsönöznek a ru­háknak. Miután a tánczvigalmi öltözékekről írni már elkésett dolog lenne, ha mindjárt a M­­­r é­s úr közelebbi báljában látott pompás öltözékeket leírnám is, áttérek az ékszerekre. Azon ékszereken kívül, melyek a nőt bensőleg ékesítik, milyen a szendeség, a jóság, erény, honszeretet, és az, melyre a Gradiusok anyja oly büszkén utalt, s melyek maradandók lesznek a világ végéig, a mú­landó ékszerek közt legdivatosabbak most: a tudomány egy új hódít­­mánya az aluminium. Ezen új érez halványszürke színével igen szép és elegáns öszhangzatba hozható az arany és gránát mellkapcsokon, kar­­pereczeken, ujjgombokon, függők és övcsatokon. Hasonlókép igen kedvelik egy nemét a barnított ezüstnek, mely­nek neve Rudolphi, s melyhez rendesen zománczot és lapis lazulit szoktak viselni. Barna hölgyeknek igen jól áll az úgynevezett mór ékszer aranyzek­i­ókból és veres klárisból. A rózsaszín korál és borostyánkő mindinkább kimegy divatból. Karperecznek divatosak és ízletesek az egyszerű színes arany karikák egy függő nagy arany csillagkereszttel. A függőket most már ismét nagyon viselik. Legizletesebbek köz­tük a kettős harangocskák halvány aranyszín, kissé kerekded körte­formában. Az övcsatok ismét divatoznak. Házi öltözékhez a csiszolt sima aczél­­csatok, választékosabb öltözékhez mindazáltal imár a zománczozott *) Lásd mellékletünk első lapján a keleti köpenyeket. S­z­e­r­k. **) Egy kissé eső után adjuk ezen keleti köpenyeket most a ta­vasz elején , de ámbár a politikusok közel meleg napokat várnak, a természetben hűvös napok is lesznek még , é­s azután mint minden ol­dalról biztosíttatunk e köpenyek jövő tavaszra sem fognak visszavándo­rolni az arábiai pusztákra , vagy az izraeliták kezébe. Az első szám elő­készületei mindent kimentenek. A mi buzgalmunk nem hiányzik. A közön­ségtől, leginkább hölgyeinktől,függ, hogy házaikat egy valódi divatlappal megajándékozzák. Szerk. ***) Inkább a köppeny mint a­ki benne van. 2* 11 fő-

Next