Nefelejts, 1860. április - 1861. március (2. évfolyam, 1-53. szám)
1860-06-03 / 10. szám
HETI NAPTÁR 1860. Junius Katholikus és protestáns naptár Görög-orosz naptár Zsidó-naptár Napkelte nyugta 6. p. 15. p. Holdváltozások 8 9 10 11 12 13 Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Űrnapja Medárd Columb föl. G 3 Margit Barnabás Ján. Fog. Pád sz. Antal Kornél Medárd Primus G 1 Sz. Hál- u. Barnabás Metropol Polykarp 26 27 28 29 30 31 1 Korpácz Pál János Niczét B 1 Mind. sz. Péterböjt k. Sophos Junius 17 18 19 20 21 22 23 38. Sah. 4 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 7 52 7 53 7 54 7 55 7 55 7 56 7 56 Utolsó negyed. 12-én, 2 óra 20 perczkor este. LEVELEZÉSEK. DRESDA, május 23. 1860. Kedves barátom !*) Tegnap estre az itteni udvari színházat látogattam meg, hol Bulyovszky Lilla lépett fel mint „Stuart Mária“ s megvallom hogy minden várakozásomat felülhaladta. Nem csak, s nem annyira a szerep felfogásában, mely — noha én R i s to rt láttam abban — csaknem tökéletes volt, — de főleg a német nyelv kiejtése tekintetéből, mely oly tiszta és tökéletes, hogy abban nem csak idegen s magyar accent észre nem vehető, de jobb volt, valamennyi a darabban vele szereplő színészekénél, s az itt Dresdában, mely a német színészet főiskolájának mondatik, ugyan sokat nyom. Bayer-Berknés Devrient ugyan nem játszottak ez este, azokkal nem is volt alkalmam őt összehasonlítani,de a többi színészeket nagy mértékben fölülmúlja, s meggyőződtem, hogy a német ítészek ítéletei, melyeket mindeddig olvastam, Bulyovszkynéról bár minő kitűnőt, csak valót mondtak. Engem csak az szomorít, hogy a nemzeti színpad, egy oly rendkívüli talentumot, mely universalitásra nézve még párjára aligha talál, exilbe küld, s valódi értékét csak akkor fogja fölismerni, ha majd a külföld által ítéletileg reá fog oktrogroztatni. Érdekesnek tartom, írni neked Bulyovszky Lilla itteni föllépéséről — hogy énnekem e tekintetben van némi tapasztalatom s Ítéletem, azt úgy hiszem fölteszed rólam. Végre csak még azt akarom megjegyezni, hogy előadása nagy lelkesedéssel fogadtatott, s a nyílt jelenetekben is többször hivatott stb. Freund Károly, PARIS, május 20. 1860. A tavasz nálunk is már hetek előtt beköszöntött szerény ibolyáival és illatozó virágaival, a ligetek, melyeknek lombjai közt zengő csalogányok tartják hangversenyeiket, lassan kint népesednek, az elyzei mezőkön estvénként hosszú sora látható a fényes fogatoknak és egész tömege a gyalog sétálóknak, mindenki igyekszik az újjá született természet nyújtotta gyönyörökben részt venni, csak a magas aristokratia bir nehezen megválni salonjaitól, ezekben még most is a legnagyobb élet pezsg, mulatnak, zenélnek és tánczolnak — igen, még most is tánczolnak. Különösen nagy divatba jöttek az idei idényben a jelmezbálok, melyekben legtöbb alkalma nyílik az aristokratiának gazdagságát, kincseit fölmutatni. A salonokban még most is közbeszéd tárgya azon fényes tánczvigalom, mely múlt hó végén a d’ Albe-hotelben tartatott. Az ünnepély valóban roppant fénynyel rendeztetett, azonban a hasonló mulatságokkal közös hibától nem volt ment: az első órákban t. i. kimondhatlan volt a tolongás. A táncz 11 órakor vette kezdetét. Az elemek négyesében, minden elemet egy bájos delnő képviselt. Azok között kik a „föld“ jelmezében voltak, kettőt emelek ki különösen, egy lengyel nőt, Schweikowska herczegnőt, és Persigni grófnőt a ki szépsége és öltözéke által feltűnt. A „jég“ szintén igen kedves képviselőkre talált Metternich herczegnőben gaze és gyémánt costum-jével, Morny grófnőben, egy ifjú amerikai delnőben és Schweikowska herczegné nővérében. W ae w s ka grófnő, de Gretry, Labedoyéreaszszonyságok s egy orosz herczegnő a „viz“ Del Villaraszszonyság, Pourtales grófné Brassu k. a. s az említett amerikaié nővére a „tűz“ szerepét vállalták el. A „velenczei karnevál“ czimü négyesben Sand Mór munkáiban leirt costumek fordultak elő. E négyest álarczban kezdék tánczolni, később azonban eldobák álcráikat. A „Lafontaine meséi“ czimü négyes, melyet első ízben Freury tábornoknál tánczoltak, szintén előadatott. Mathilde herczegnő mint egyett nő jelent meg, arcza, vállai s karjai barnára voltak festve. Clotilde herczegnő pásztormézet viselt, Napoleon herczeg velenczei dominóba burkolódzott. A császárnőt fehér dominóban vélték jelenlenni, valamint a császárról is azt hitték, hogy szintén dominót visel. Feltűntek még: Miss Wellesley az angol követ Cowley lord leánya, mint éj, és nővére mint nappal, Poua de aszszony mint Rebecca, de Boigne Gzyniewitsch grófnő, egy ifjú menyecske mint Najád, d’ Almeida asszony, a portugalli követségi titkár neje Petersburgban, rocococostumben, nővére mint Poitiers Diana. Szembetűnt a gyémántok roppant tömege, mely alatt a delnők csaknem görnyedeztek. Az urak közöl emlitendők, Nienwerkerkeur mint Guise herczeg, és de la Moskawa herczeg német középkori costumben, amely Dürer Albrecht egyik festménye szerint készült. Az ünnepély legfényesebb pillanata az volt, melyben a jelenlevőket,a bankett-teremtől elválasztó függönyök szétvonattak, s a vendégek egyikébe azon velenczei teremeknek látták magukat átvarázsolva, amelynek alkatrészei csak arany,áspis, és márvány. Tizenegyszáz vendég lehetett jelen, reggeli 6 óráig tánczoltak, de még 8 órakor is pezsget a terem. Az ünnepély honneurs-jeit Tascher de la Pagerie herczeg és herczegnő végzék. Isy herczeg menyegzője Calley Saint Paul börzeüzér leányával, ma ment véghez. Az esküvőn Francziaország több marsalja tanúskodott. Az arisztokratia legújabb időkben örömest lép összeköttetésbe a börze-világgal, és most már bizonyos, — pedig tagadják — hogy Polignac Alfonz herczeg *) E magánlevelet Pompéryt. barátunk volt szives velünk közleni. Szerk.