Nefelejts, 1860. április - 1861. március (2. évfolyam, 1-53. szám)
1860-10-21 / 30. szám
—4 361 író* világtárlatokon már rég kitűnőnek s eredetinek ismertetik és becsültetik. E nemben a legszebb formákat és munkákat Deák Jánosnál találtuk. Az ő kalpagjainak, túri süvegeinek kucsmáinak eredetisége és szépsége ment a különben észrevehető lengyel reminiscentiáktól, kár hogy a fövegek legeredetibbje az Árpád-kalpag, egy bársony föveg köröskörül prémkarammal és oldalt egy sastollal ékesítve, kiment a divatból. Egy fajtája az ismét divatba jött rövid kunsági és hevesi mentéknek az ősszokású rókamályból, valamint czoboly, menyét és más bundákból e jeles mester által újra érvényre jutott, mi a régi magyar viselet minden búváránál és ismerőjénél örömet fog gerjeszteni. A hölgyek számára divatba jött az asztrahánnal díszített hosszú úgynevezett Hungyadi-mente, mely mind ízletességét ---------mind jellemét tekintve minden más díszfelöltőt háttérbe látszik szorítani. A gombkötő- és paszomány-munka a legfontosabb a magyar ruhánál, oly ipar, melyet az időszaki divat már csaknem megszüntetett, s melyből nem egy díszkellék, tán a legszebb mit e munka előállíthat, elveszett. A magyar ruha nagy felvirágzása egyszerre az újak mellett fölidézte a régibb formákat. Hogy a zsinórfonások nem mindig a régi mustrák szerintiek, azt még kevésbbé lehet sajnálni mint azt hogy az új mustrák sokszor nagyon elütnek a magyar sujtásolás igazi jellegétől. Azért Böhm Sámuel gombkötő, ki az eredeti formák megtartására nagy gondot fordít, elismerésre méltó. (Vége köv.) KEMPF FERENCZ. few--------- MI ÚJSÁG? — A közelebb lefolyt napok legnagyobb fontosságú és legérdekesb eseményét a magyar akadémia nagygyűlése és a Széchenyi-emlékünnep képezék, melyre tudományos intézetünk igazgató- rendes és levelező-tagjai a haza minden vidékéről összegyűltek. A nagygyűlés október 12-dikén tartatott a nemzeti múzeum dísztermében, mely egészen megtelt a legválogatottabb közönséggel, a karzatokat díszes hölgykoszorú foglalván el. Az ülést az elnök gr. Dessewfy Emil igen szép beszéddel nyitá meg, melyben a többek közt megemlítő azon országos részvétet, mely az akadémia palotája és tőkéje iránt nyilvánult, annyira, hogy tíz hónap alatt a nyolczszázezer forintot megközelítő összegig emelkedtek az aláírások ; azután lankadatlan tevékenységre buzdítá a tagokat, hogy ne feledjék soha azon zászlót, melyet az akadémia halhatatlan alkotója gr. Széchenyi vitt a nemzet előtt, s melynek felirata ez volt: „előbbre!“. Az elnök beszéde után Toldy Ferencz titkár előadá az akadémia 1860-diki történetét, s kihirdető az uj választásokat, melyeket alább közlünk. Az ülés egyéb tárgyait tevék: Wenzel Gusztáv történelmi előadása; gr. Mikó Imre emlékbeszéde Kemény József fölött; Szabó József értekezése ,,a magyar alföld alakulásáról, geológiai tekintetben“; gr. Teleki Domokosnak Szász Károly által felolvasott emlékbeszéde b. Wesselényi Miklós fölött, s végre Csengery jelentése az akadémiai jutalmazásokról. Az ülést az elnök délután 5 órakor rekeszte be egy zárbeszéddel. Október 13 - ik án a múzeum díszterme az ünnepély megkezdése előtt már egy órával megtelt. Az akadémiai tagok számára készült emelvény közepén volt felállítva az ünnepelt mellszobra. A nagy közönség a belépő nevezetes férfiakat hangos éljenekkel üdvözlé, ezek közt különösen Bartakovics Béla egri érsek, Deák Ferencz, gr. Károlyi István és György, Zsedényi Eduard, Arany János, és a dicsőült reménydús két fia nagy lelkesedéssel fogadtattak. Végre ismételt „Éljen“ kiáltások hirdeték a két elnök megérkeztét, ezután ünnepélyes csend jön, b. Eötvös a zöld bársonynyal bevont asztalhoz lépett s elmondá a gyönyörű emlékbeszédet, mely többször zajos éljenekkel szakittatott meg. Utána a koszorús költő Arany János emelkedett fel, és illetődött hangon szavalá el mai számunk élén olvasható Apotheosisát, mely rendkívüli hatást szült, és minden versszaka után éljenekkel kisértetett. Midőn a nagy költő befejezte szavalását, a mágnások és akadémiai tagok körülvevék őt, hogy meleg kézszorításaikkal fejezzék ki elismerésüket érdemei iránt. Miután az elnök néhány lelkes szóval befejezi az ülést, az egész közönség felállva elzengő a „Szózat“első három versszakát. Végre az egri érsek, Széchenyi két fia, gróf Batthyányi Lajos özvegye és többen ismételt éljenekkel üdvözöltettek, melyeket gr. Dessewfy Emil elnök fejezett be egy „Éljen a haza“ kiáltással, mi ezer alakról viszhangozván lassan kint kiürült a terem, melynek történetében e nap is arany betűkkel leend följegyezve. — Az idei akadémiai választások eredménye: Igazgatósági taggá, a gr. Széchenyi halála által megürült helyre báró Vay Miklós választatott. A mathematikai osztályban Stoczek József budai műegyetemi tanár rendes tag jön; levelezőtagokat választottak a nyelvtudományi osztályba: Márkfi Sámuel pesti egyetemi rector, Vámbéry Ármin Konstantinápolyban keleti tudományok mivelője; a bölcselmi osztályba : Hegedűs László pataki ref. pap ; a törvénytudományiba: Kautz Gyula budai műegyetemi tanár; a történelmibe: Kukulyevics Iván, a déli szláv történelmi társulat elnöke Zágrábban ; a mathematikaiba: Weninger Vincze kereskedelmi ak. tanár; végre a természettudományiba : Margó Tivadar pesti egyetemi tanár, b. Prónay Gábor, Römer Flórián győri tanár és Thann Károly bécsi vegytudor. Külföldiek közöl: Stier Gottlieb wittenbergi tanár, Grunert Ágost greifswaldi tanár, és Boué Ami bécsi geológ választottak. * Károlyi Ede gróf, kinek előbb letartóztatását később Fótra érkezését jelentették a lapok néhány napi engedelmet nyert ügyei rendezése végett Magyarországon időzhetni, azután mint hírlik Gráczba fog belebbeztetni. * Hindy Kálmán és Árpád testvérek fölmentetését a cs. k. főtörvényszék helyben hagyta s szabadon bocsáttatásukat elrendelte. Hindy Árpádot, kitől olvasóinknak minap egy csinos regét adtunk, veszélyes mellbaj fenyegető. — A „Vasárnapi újság“ szerkesztője nemes feladatául tűzte ki annak kipuhatolását, hogy Petőfi Sándor hol és mikor halt meg ? azért is felhl minden igazlelkű embert, aki nem üres pletykák, hanem meggyőződése és igaz tudomása szerinti tények előadása által kitűzött czéljához vezetheti. szives-31* L S A L O N. dl