Nefelejts, 1861. április - 1862. március (3. évfolyam, 1-52. szám)
1861-05-19 / 7. szám
-os 74 %«' hullámait ellenben három évszakon át a halász-csoportok csónakjai lepik el. Koronás fejű turul madarat övedző kígyó! A vitéz és bölcs koplánok, egyazokat vér szerint követő Károlyiak családi ereklyés czímere. Szittyaországból másodízben kijött 216,000 fegyverfogható népet adott, 108 törzsökös magyar nemzetségnek egyike volt a Koplon nemzetség, melyből Károlyi grófiág veszi származását, ezen nemzetség Szatmár vármegyében telepedvén meg, a vérrel pecsételt törvényekhez képest, végrehajtott első osztály alkalmával itt nyerte birtokát, melyeknek részét a Károlyi grófi ág, mint Koplon törzseknek egyik sarjadéka mostanában is birja. ]) Károlyiak főnöksége örökösödés utján van Szatmármegyéhez kötve. Károlyi néven első említetik Miklós, Urdung András gróf fia, ezen Miklósnak testvére volt Simon, ettől született László, kinek Zsigmond király 1387-ben szabad ispánságot adott. 1419-dik évben új adományokkal erősíttettek. Mihály volt, ki II. Ferdinánd király által e megye főispánságára és II. Mátyás alatt báróságra emeltetett. Ennek fia Ádám 1649-ben Szatmár vár főkapitányának és a megye főispánjának neveztetett ki. 1688- ban Károlyi Sándor viselte e czímet, és ő volt ki félszázadon át (52 évig) kormányozta e megyét, midőn VI. Károly király által grófságra emeltetett. Fia Ferencz 1743 jun. 22-kén atyjának eltemettetése után másodnapon iktattatott főispánságába, ennek érdemeit és tisztségeit említi az 1751. 26. trvczikk, meghalt 1758 aug. 15-én, utána fia Antal kapta a szatmári főispánságot, ki 1791 szept. 1-én, élete 59-ik évében halt meg. 2) Családfái Gr. Károlyi Antal neje B. Harukker Josefa István, Ede, Pest megye főispánja )Sándor, Lajos , gyUl a Nyitra megye főispánja 1 Gábor György, (Viktor (Szatmár megye főispánja)Tibor, /István, István, Lajos, György érdemekkel fénylenek a magyarok javára. A koronás fejű madár! A karvalyt (Nisus) vitéz Kaputon hordotta czímerében, és e madártól származik a család neve. Karvaly, Karul, Károly (Döbröntey) mithoszi értelemben had- és védnemző. (Ipolyi Myth. 239. lp.) Jelvénye a megtermékenyítésnek is. 3 * L) Karvaly koronája! A magyar királyokkali vérség bizonylata-Kigyó, okosság jelvénye ! oly családok kapták czímerekbe, kik ősi alkotmányunk kezdetétől, mindenkor eszélylyel, jósággal ragyogtak édes hazánk láthatárán. Kéve és szőlőfürt! Első jelvénye a megye síkjain buján termő buzaáldásnak, melylyel Isten megtéríti milliónyi emberek asztalát! Utóbbi hirdeti a megye nevezetes szőlőmivelését, kedves borait. J) Szarvas Őseinknek a szarvasok, mint szent állatok voltak vezetői, Hungor s Magar, Nimrod elsőszülötteiről iratik, midőn egy napon vadászanak, nőstény szarvas bukkant fel előttük a pusztában, ezt űzték, mignem az a mesti mocsárok közt eltűnt szemeik elől, — a testvérek megálltak, belátták a vidék alkalmas voltát baromtenyésztésre, és odaköltözének! Makk? Hirdeti e megye gazdag tölgyes cser-erdeit, melyek órányi területeket foglalnak el, és mig hajdan áldozat-helyet nyújtanak,most galyjaikból a hősnek nyújtanak koszorút! Czímer fölött korona és ezt övedző virágok! Honunk ékei! A korona főkincsünk virágai — ösztönök, érzelmek, értelmi erők. Magyarok! Figyeljünk a Szittyaországból kijött törzsökös magyar nemzetségre. — Kössünk virágokból füzért, s nyújtsuk azoknak, kiknek hű igyekezetük kiérdemli a koszorút, kiknek tetteik beszélik, hogy ők e honnak hű és kivételes fiai! ifj. E. s. Károlyi József 1768- 1803 Gr. Waldstein Erzsei 3) 1830 kisasszonyhó 4-én Szegváron gr. Károlyi Lajos főisp. helyettes beiktatásakor mondott beszédekből. *) Id. Rése Encsel Sándor. „Magyar Sajtó“ 1856 jun. 15.138. sz. 3819-ben Emese a magyarok ősanyja, midőn jó reményben vala, egy éjen karvaly alakban tűnt fel előtte isteni jelenet, mely öt megtermékenyité (Horváth Mih. „Magyarország tört.“ II. kiadás, I. K. 4. lp.) Bethlen család czimerében is aranyalmát harapó kigyó van. Eichorn a kigyó tekervényeit (emberi alakon) heliodromosnak vagy napúsnak veszi. (Commentationes Societatis regia Scientiarum Göttingensis 1816. 4. T. III.) Kigyó összetekeritett farkkal — bölcseség symboluma. GR. TELEKI LÁSZLÓ HALÁLÁRA. *) Még nem száradtak könyeid fel Egymást ért veszteség után . Sim újra gyász lebeg feletted. Oh gyötrődött szegény hazám! Nem volt elég a jajkiáltás Mely szállt az ég lakóihoz ? Nem volt elég kínszenvedésed Az ég hogy mégis ostoroz ? Most a midőn egész hazánkat Egy testté kell forrasztani: Egymásután most hullanak el Mind legnemesebb tagjai. Kinek nővére a hazának, A nemzetnek reménye szállt Teleki meghalt!... s ki nem érzi Meg kétszeresen e halált! Annyit sirat ez árva nemzet, Oly sokat kelle veszteni; Hogy e dicső ravatalára Maradtak csak vérkönyei. 3) Jeruzsálem templomaben találtatott szőlőfürt, a bor istenének Bachusnak volt szentelve. (Plutarchus Simposiae L. 4. Quaest. 5.) Az ótestamentomi egyház úgy adatik elő mint szép szölöte. (Esaias 5. 1. 7. sait. 80. 8. Ezek 15. 2. 6.) Jézus magáról mondá: Én vagyok ama valóságos szelete (Jan. 15. 1.) egy volt s lesz a jelvényekkel való élés. !?) Mint honleányi szózatot siettünk a költönő eme sorait közleni, hogy a gyászkoszorúban költönőink bánatvilága is képviselve legyen. Szerk.