Nefelejts, 1863. április - 1864. március (5. évfolyam, 1-52. szám)

1864-02-21 / 47. szám

Peréni Péter.***) Perén­i Péter, Simon fia, Maróthy Jánossal együtt vala macsói bán. Zsigmond császár Erdélybe őt küldte el azon lárma lecsillapitására, melyet ott Ludán Tamás és Debrő István uralmék csináltak. — A kuruczok csakugyan szét lettek verve, fényes győzedelmet vivott fölöttük Peréni uram. — Ezért Zsig­mond császára Sárkány rendébe bevette, s Abaujvár megyében Nagyida, Kamarótz, Cséts, Magrántz, Bodoló helysé­geket adományozta neki. Ott volt Péter Ráczországban Zsig­mond mellett a galambocsi csatában , ott hősiesen forgatta ma­gát és a fején négy sebet kapott, s épen ekkor járt jegybe, fölgyógyulását csupán szeretett mátkájának köszönheti, a­ki sok éjjel virrasztott álmatlanul fölötte, igaz erényes nő példá­jaként. Oláhországban 10 csatában volt, a töröktől saját kezé­vel ragadta el a zászlót, ezen csaták egyikében a lábán kapott veszedelmes sebet, s e miatt élte a sirba kezdett hanyatlani észre­vétlenül. De még azután is sok hős tettet vitt véghez, midőn Zsig­mond a pártos oláhok megfenyítésére ment, az oláhok a magyar tábort lesbe csalták , elkezdték nyilazni; ekkor Péter magát Zsigmondot a halál karjából ragadta ki hősi bátorsága által. A Szerémségen 18 csatát vivott a törökkel, s bal karján épen oly veszedelmes sebet kapott, mint a múltkori csatában lábán. Hatalmas ellensége volt Péternek Debrő István a ku­ruczok vezére. Most újra összegyűjtött néhány ezer népet s Péterre ment, hogy megboszulja. Péter hősiesen küzdött . . csodálatos, én Istenem ! magyar magyar ellen harczolt . . egy testvérek voltak mind, és mégis örömmel nézték egymás bukását. Előre mondhatta Bornemissza, a későbbi század sirálya, h­o­g­y a magyarnak jó éjszakát? Pétert Debrő egy buzogánynyal úgy ütötte főbe, hogy a sisakja összehorpadt. De Debrő halálos sebbel hullott Peréni lábaihoz, nem is szólott, nem is átkozódott; két percz múlva lelke elszállt Péter nem sokáig élt, a sebek melyek megannyi véres rózsaként testét elfödék , siettették halálát, még egyszer elaludt, sokáig álmában mindig Magyarország szebb jövőjéről beszélt, diadalmas csatákat látott, míg végre néma lett az ajk, a szem nem nyilt fel többet, a szív megszűnt dobogni, a kar nem feszült, az álom a halál álma volt. A hon gyászolta Peréni halálát, a 15-ik század egyik leg­nagyobb daliáját temette hant alá. Legjobban siratta Perénit szeretett özvegye, a dicső hon- l­eány Szekcsői H­e­r­c­z­e­g A­n­n­a, a­ki először S­z­é­c­s­e­n­i Lászlót boldogította szerelméért, s második férjéül Perénit választotta Most két hant fölött sirhat, az egyik alatt S­z­é­­­s­e­n­i László álmodik, a másik alatt Peréni Péter. Mind a kettőt szerette Anna, ők a közanyának egyaránt méltó fiai voltak- A szeretem­. Kérdeztem a kertnek gyönyörű rózsáját Miért olyan boldog? *) Kútfők : Bethlen Farkas, Budai, Péczeli. Illatos kebelén a kedves örömnek Könye miért ragyog ? A rózsa szeliden így válaszolt nekem : „Boldogságom s üdvöm Az édes szerelem.“ Játszva szállt a szellő, s víg dalokat zengett Széles jó kedvében. Szólék miért örül? s miért szárnyal olyan Boldogan és hévvel? A szellő suttogva ily szavakat zengett : , A szerelem teve Boldoggá engemet.“ Édes dalt zengett el a dalos csalogány. Úgy szivhez szólt dala ! Kérdém miért eped ? és a bűvölő dalt Keblének mi adja? És ő szólt: „dalaim Szerelmemnek nyelve, Lángoló szerelmem Életemnek üdve.“ Oh édes szerelem, isteni hatalom, Mindenütt létezel! A roppant világon mindenekben lángolsz S te benned él minden, Te emeled éghez az erőtlen embert, Angyallá te teszed, S az angyalok gyakran a mennyei üdvöt Feledik éretted. Minden a mi kedves, minden a mi dicső, Az csak a te műved! Te kapcsolod össze az örök lét honát És a múló földet. Oh hát hadd lobogjon az én Szivemben is Isteni világod . S élvezzem te benned a földi örömet S örök boldogságot.Andokká gyula. A korhol­y. — Elbeszélés. — Irts: IDEÁK FARKAS. (Lásd a 46-ik számot.) VI. A végzetteljes levél igy hangzott: „Kedves barátom! „Nagyon fáj nekem azon tudat, hogy tégedet meg kell­ szomorítanom ; ha hidegen fogod tekinteni a dolgot, be fogod látni, hogy általában a nagymamának igaza van. Tudom, hogy te igazán szeretsz, meg vagyok győződve barátságodról, s tudom, hogy nekem is roszul, nagyon roszul fog esni a távollét, de úgy tartom helyes lesz nagymamának azon rendelkezése, hogy mi 554 v- - it 1.33v":'£.®1 V’T—

Next