Nefelejts, 1865. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)

1865-10-08 / 41. szám

386 § óta élvezi a nőnem, miért záratik ki egyébből. Az rendén van, hogy a békekötésnél a férfi fizeti a hadiköltséget egy egy pacificáló sállal, kalappal, új ruhával... de a pénztár kulcsa azért nem illetheti őt kizárólagosan. Aztán ha a férfi igényli magának a kormányt, miért akar egyszersmind opponálni is. Két bőr egy rókáról nem járja. Tagadhatatlan, hogy a divatos öltözék elegánsabbá, szebbé tesz benneteket, s ha ti szépek akartok lenni, ez csupán a férfiak kedvéért történik; mire való tehát, hogy e szép szándékban gátolni akarnak, és saját érdekük ellen tiltják tőletek sokszor az új ruhát. Hasonlóképen van az általuk annyira követelt szólásszabadsággal. Miért ne birnátok ti is ez alkotmányos joggal? Sőt a beszéd egyedül a tiétek lenne, miután a férfiút a tett illeti. Ti ebben is rövidséget szenvedtek. Eddig a sok szóból mindig csak az utolsó volt a tiétek. Ők annyi helyet foglalhatnak el a társadalomban, s tőletek irigylik azt a kis helyet a mit abroncsszoknyáitok elfoglalnak. Ők iveket irkálnak össze a selyemtenyésztés hasznairól, s nektek rosz néven veszik, ha uszályotok csak egy félréffel hosszabb, s gyakorlatilag bizonyítjátok a selyemtenyésztés szükségét. A férfiak magukat a teremtés urainak vallják, s mégis mindjárt kétségbeesnek, ha a házhoz egy kissé többet kell teremteni. Mindezen sérelmek alkotmányos orvoslását ígérjük, sőtt, polgártársnők és hölgyek, önállóságtok is elsősorban... (Az önállóság szóra iszonyú zúgás. Hölgyek , nem kell! Mi csak paritást akarunk!!) Íme egy helytelenül választott szó és kész a bukás . . . T. polgártársnők, mi lemondunk a dicsőségről, hogy az alkotmány sánczaiba bevigyünk titeket, inkább majd csak régi szerény alakunkban járogatunk el hozzátok vasárnaponkint továbbra is mint szépirodalmi és divatközlönytök. Választástok pedig essék egy jó férjre, a ki jogaitok legbiztosabb őre, s boldogságtok valódi előmozdítója leend, és akkor lesz az is, a ki képviselőtök legyen — arczvonásra, erényre hasonlító — kedves gyermekeitek. B. Gyula: Mi ujjfáju — Ő Felsége névnapját fővárosunk nevezetességei fényesen ünnepelték meg. Isteni tisztelet után több testület küldöttsége tisztelgett b. Sennyei kir. főtárnokmester ő excjánál. —• Azon alkalomra, ha Ő Felsége évenkint 3 hónapot töltene hazánkban, már ki van adva a rendelet, hogy az élelmezési tisztek 370 paripa eltartása felől gondoskodjanak. A fejedelmi pompa tehát csakugyan „felséges“ lesz. — A „V. Újság“ írja, hogy mágnásaink, azon esetre, ha Magyarország királya évenkint csakugyan hosszabb időt töltene a budai királyi palotában, meg akarják venni s czélszerűen átalakítani a gödöllői kastélyt és vadaskertet, s azt hódolati jelül és nyaralóhelyül neki ajánlani. — Emlékezni fognak olvasónőink, hogy több lelkes honleány az akadémia számára egy disszőnyeg hímzését határozta el. E szőnyeg Arad megyében talált legtöbb buzgó kézre. Ott ugyanis az eddig elkelt 50 koczka közöl 16-an dolgoznak. Mivel azonban körülbelül száz koczkára lesz szükség, még elég van, mely vállalkozó hölgyekre vár. Akik részt akarnak venni e nemes munkában, Farkas Anna nevére (Pest, két sas-utcza, Bohus-ház) küldjék leveleiket. A kész koczkák is oda küldendők.• A magyar gazdasszonyok árvaleányháza a háromdomb utczai 8. szám alatt már készen áll s csak a fölszerelés van még hátra. E végből az egylet a legnagyobb köszönettel fogad a ház, udvar, szobák, konyha és nyoszolyák fölszereléséhez való minden adományt, mely az egylet elnöknőjéhez, özv. Damjanich Jánosnéhoz (papnő velde-utcza 1 sz.) küldendő. — Deák Ferencz választói, névnapja előestéjén fáklyásmenetet rendeztek ünnepelt hazánkfia tiszteletére. Egy magyar dalt énekeltek „az angol királynő“ előtt,mire ő kilépett az erkélyre s lelkes szavakban megköszönve e figyelmet, több óvatos eljárást ajánlott a politikai téren, s beszédét „Isten tartsa meg a hazát“ szavakkal végezte. A szívből jött „éljen“-eknek vége-hossza nem akart lenni. — Almásy Pál, kinek Igarlsbadból ismét olmützi fogságába kellett volna térnie, Ő Felsége engedménye folytán Morvaországba utazott nővéréhez, Zierotin grófnőhez, s mindaddig ott is fog maradni, mig a legfelsőbb kegyelem teljesen szabaddá nem teszi őt. Nem lesz érdektelen, ha elősoroljuk azon érdemesek neveit, kik a magyar gazdasági egylet részéről az országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslatok készítésével megbízottak. A vízjogi törvényjavaslat készítésével megbízott küldöttség tagjai: Lónyay Menyhért elnöklete alatt: báró Orczy Béla, gróf Károlyi Sándor, Érkövy Adolf, Hollán Ernő, Szathmáry Károly; a vadászati és halászati jog tárgyában ugyancsak Lónyay Menyhért elnöklete alatt: b. Wenckheim Béla, Bérczy Károly, b. Orczy Béla és Szathmáry Károly; az erdőtörvény javaslat készítésével Lónyay Gábor elnöklete alatt: Bemvinkler Károly, Divald Adolf, Hajós József, Szathmáry Károly és Wagner Károly foglalkoznak; végre az adó tárgyában kinevezett bizottmány tagjai Lónyay Menyhért elnöklete alatt: báró Eötvös József, Hajós József, Keleti Károly, Korizmics László, Somsich Pál, Szathmáry Károly, Sürmányi József, Wodiáner Albert, gróf Zichy Ferencz, és gróf Zichy Nándor. — Somogyban, a lengyeltóthi választói kerület Arany Jánost kívánja országgyűlési képviselőül. Szülőföldjén, Nagy-Szalontán is óhajtják őt e megtisztelő állásra fölkérni. — Kolozsvár városa az országgyűlési helyiséget, a város polgársága pedig a követi szállásokat ingyen fogja szolgáltatni. — A Tiszapartján, Tisza Dob és Polgár között, azon hely közelében, hol 20 évvel ezelőtt gr. Széchenyi István a Tisza-szabályozást megkezdette, maga tevén az első kapavágást, egy emlékoszlopot emeltek, melynek egyik oldalán e felirat áll: „Gróf Széchényi Istvánnak, a' Tiszaszabályozás nagy műve megindítójának, ott a hol ő maga a munkát megkezdette, hálás emlékül emelte az alsó-szabolcsi Tisza-szabályozási társulat 1865-ben.“ A másik oldalon pedig Szász Károlynak e két diszichonja: „Két hatalom versenye soká e róna leírásán Emberi szorgalom és a vizek ős eleme. Széchenyi lett biró; a Tiszát medrébe szoritó szózata — s a nagy tér im szabad és a mienk!“ — Kisfaludy Károly pozsonyi lakásáról a lapok következőleg írnak. Jeles költőnk 6 évi bujdosás után 1817-ben Pozsonyba érkezett, hogy ott lakó testvérnénje, Farkasné közbenjárása által, családjával kibéküljön. E szerény ház, melyben egyik legnépszerűbb költőnk több hónapot töltött, még most is jó karban áll. Egy emeletes kerti lak ez a Schiller-féle kertben; a falkerités kecskeutczai oldalára van építve s egyik ajtaja s többi ablakai a kertre szolgálnak. A lak mostani tulajdonosa, Schiller ügyvéd, szép kegyeletet tanúsított, midőn az épület utczai oldalába kőtáblát tétetett e fölirattal: „Itt lakott Kisfaludy Károly 1817-ben.“ — Pest város főkapitánya Thaisz Elek lett. — A horvát udvari cancellárságra gr. Pejacsevics László fogna kineveztetni. — A vukováriak kérvényt szándékoznak, benyújtani Ő felségéhez egy szerb vajdaság fölállításáért. — Sátoralja-Ujhely városából és vidékéről ismét 20 egyén költözik ki Amerikába.