Nefelejts, 1865. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)

1865-12-03 / 49. szám

rakozó, komoly, méltóságos magatartása a népnek. Az idő folyvást derült, kissé novemberi, a­mi azt teszi, hogy hűvös. Ha rómaiak volnánk, s hinnénk bennük, az előjele­ket kedvezőknek mondanék ; de mivel magyarok vagyunk, kik annyiszor s oly igen erősen csalódtunk, megindulás nélküli számító hidegséggel s egyszerűen tudásul veszszük. Azon óhajtásunk, hogy az országgyűlés tagjait tisz­teletből, dij nélkül fogadjuk házainkhoz, a lehetőségig tel­jesült; ez oktatás lehet azoknak, a­kik az ily alkalmakat zsákmányolásra szeretik használni. Nincs szebb, mint az önmegtagadás erénye; nincs drágább, mint a hazáért ho­zott áldozat. Kolozsvár kevély lehet arra, hogy daczára annak, hogy a letűnt kormányrendszer alatt szinte egészen elszegényült, az erkölcsi és hazafius érdekek iránt szeplőt­len hűséggel viseltetik. E népnek, mely az erdélyi ma­­gyarság igazán példányképe, valóban jól van alkotva szive. A pillanatnyi haszonnak minden téren eléje teszi a haza és alkotmány javára czélzó tartós műveket, s a becsület kérdését. November 18. a falakon táblák jelenték, hogy dél­után 4-kor előleges értekezlet lesz —a kiké másoké, mint az országgyűlés törvényes tagjaié. Meg jön tartva a vá­rosi redout-teremben, a mi országgyűlési tanácskozási helyige van az 1848-ki alakban elkészítve. Északi végében a trón, közbül az országos elnök és itélőmesterek, kir. táblai ülnökök és írnokok helye, balra a királyi hivatalosok, jobbról a vármegye, vidékek és székely székek követei, déli végében a szász és taxalis követek ülő­helyei; szintén közbül van a gyorsírói személyzet is, a karzatokon a néző s hallgató­ közönség. Jegyeket a tanácsháznál lehet kapni, külön a vidékiek, helybeliek, az iskolák ifjúságai sat. ré­szére. Az e napi értekezletben meglehetősen vettek részt a nemzetiségek, ámbár külön értekezletük is volt. Elnök­e. Kemény Ferencz, a tárgy a másnapi (nov. 19.) ország­gyűlési előleges ünnepély és nagy Te Deum-htm. való rész­vétel volt. Egyek voltak az elmék, egy az akarat. A köl­csönös ismerkedések után megállapodván a teendők iránt, az értekezletnek vége lett. Estve a színházban ő felsége, a császárné nevenapja előestéjén dísz-előadás és nagy közönség. Novemb. 19-re (vasárnap) a fali táblák országgyűlést hirdettek. Az országgyűlés kevéssel 10 ór­a után együtt volt, s az elnök vezetése alatt testületileg a piaczi nagy templomba ment isteni tiszteletre, mely gyönyörű, sőt nagyszerű énekes misével volt egybekötve. Ott volt kir. biztos gr. Crenneville ő­rmaga is, valamint a katonai tiszti kar, élén derék tábornokával. Maga az országgyűlési te­rem, a tagok, az egész testület külső alakja mutatja, hogy itt egy ország törvényhozói vannak együtt. Látható volt különböző nemzetiségű viselet: papi, katonai,polgári, ma­gyar, német, oláh, főúri, nemesi, polgári, posztó, selyem és bársony öltönyök; fekete, kék, zöld, veres és fehér szí­nű kelme és zsinórozás; egyszerű horgas huszárkard, frin­gia, Rákóczi-kard, és hadzsár alakú, bőrrel, bársonynyal és drágakövekkel bevonva; kalpag, csalm­a, csákó, pap­i és püspöki, csárdás és kun kalap, különböző tollak, czifra fogatok, huszárok, stb. stb. Sok ezerre megy az isteni tiszteletben és a bámulásban résztvett úri és köznép száma. E nap valódi ünnep volt. Estve tele szinház, előadva az országgyűlés megnyílása alkalmára: Mátyás király lesz czimű­ darab. Nagy közönség, élénk előadás. November 20. jó reggel a táblákon isméte volt írva: • ma 10-kor országgyűlés. Volt sürgés-forgás!1­8 órakor már gyűlt a közönség. Fele se fért be, a­kiknek jegye volt, tizedrésze sem, a­kik bejutni vágytak. Az országgyűlési lak előtt díszkatonaság állott, zászlóval és bandával.­­Egy negyed 11-kor együtt volt a gyűlés. Az ősz elnök éljen­ek közt jelent meg s helyét elfoglalta, gr. Mikó beérkeztekor szintén sűrű éljen­nel fogadtatott. Ezután bizottság ment a királyi biztos ő kegyelmessége meghívására, vezetve a bajnoki kinézésű K. Jósika Lajos Kolozsvár megyei főispán által. Midőn nemsokára megjelent, a katonaság zenével, a nép éljen­nel fogadta. Huszár -tábornoki volt egyenru­hája, arcra derült és tiszteletregerjesztő.Sűrű élim­zén közt foglalván el a trón­széket, a kir. biztossá kinevezéséről kelt latin királyi leirat felolvastatott; miután a királyi biztos az országgyűlést magyar nyelven üdvözölte, s üd­vözletét az elnök b. Kemény viszonozta; ezután az elnök az országgyűléshez intézte üdvözlő beszédét, mit főispán b. Jósika Lajos és itélőmester Gálfalvi Imre viszonoztak; utoljára a magyar nyelven kelt országgyűlést megnyitó királyi leirat, az úgynevezett trónbeszéd, melyben világo­san ki van fejezve, hogy ez országgyűlésnek egyedüli és kizá­rólagos tárgya az erdélyi 1848-ki­l­ső törvényczikk fölötti tanács­kozás és az iránti határozathozás. A királyi leirat nagy be­nyomást látszott tenni minden irányban, valamint a ki­rályi biztosi és országgyűlési elnöki beszédek is. A királyi biztosnak beszéde általánosan feltűnő volt mind formára, mind szabatos, szép előadásra nézve. A kegyelmes királyi leirat az a fölötti előleges tanácskozás végett kinyomatni határoztatott. A követi választások igazolására b. Jósika Lajos elnöklete alatt bizottság jön kinevezve. Az ülés re­mények közt oszlott el. Királyi biztos ő kegyelmessége a helybeli Lyceum helyiségeiben 260 teritékü asztalhoz hízta meg az ország­gyűlés tagjait, hol legelsőbben ő kegyelmessége ürített egészség-poharat Császár és király ő felségére, ismét gyö­nyörű magyarsággal, másodszor a nemzetek közötti egyet­­értésért köszöntött német nyelven ; ezután ő kegyelmes­­ségét köszöntötte báró Kemény, az ősz báró országgyűlési elnököt b. Jósika, gr. Mikót gr. Haller Ignácz éltette. A vendégség vidáman folyt s ötfelé lett vége. Estve színház és kétszeri circusi előadás. Az országgyűlési dolgok további folyamáról később. Most pár napig nem lesz ülés. v—i. US — A múlt csütörtökön, f. hó 23-kán végbement kép­viselő választások elevenséget kölcsönöztek a fővárosnak. Már reggel 6 órakor kezdődött a mozgalom, s különféle pártok gyülekezései. A belvárosi választás, egyhangúlag Deák Ferencz nagy hazánkfiára esvén, komoly méltóság­gal leghamarabb végbement, s ezután a választók csapata elöl két zászlót vivő lovassal megindult a zászlókkal teli aggatott váczi­ utczán keresztül a választott lakása felé, s a redout éttermébe, mely csakhamar megtelt. Néhány percz múlva megjelent a választott az egybegyűlt közönség lelkesült éljenzései között, s egyszerű eszmedús szavakban köszönte meg a közbizalmat. A Lipótvárosban b. Kemény Zsigmond és Ráth Károly pártja közt folyt a szavazás, melynek eredménye jön, hogy az előbbi százöt szavazat­ többséget nyert. Zeneszóval, zász­lókkal, lovasokkal mentek Kemény Zsigmond szállására, s őt nagy lelkesülés közt vitték a redout nagy termébe, hol szép szavakban mondott köszönetet a bizalomért, vá­lasztóinak­ ezután díszmenetben kocsin hordozták körül Lipótváros képviselőjét az utczákon vissza­szállásáig.

Next