Nefelejts, 1874. január-december (16. évfolyam, 1-52. szám)

1874-01-04 / 1. szám

HETI NAPTAK. JANUÁRIUS Katholikns és protestáns naptár. Görög-orosz naptár. Zsidó naptár. áapk6lte Sipijugti a Holdváltozások. Ü ó. p. ó. p. •<*k«cot'-ooc5©3$ ___ ___ _ V asárnap Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat D Titus püsp. Telesfpr pápa Vizkereszt Bálint Szörény ap. Julián vért. Agathon pk. I) Izab. Simon Vizkereszt Bálint Fodor Erős Ernő BíB8888í!8i8í8í!8SBí!8S8iS 23 G 30 10 vért. j 15 Habakuk 7 52 4 19 B 24 Kar. el. b. v. 16 7 52 4 20 £ 25 N. Karácson 17 Hebron 7 52 ' 4 21 (££ Utolsó négy. §§ 26 Isten sz. a. 18 Elizeus 1 7 51 4 22 í 10. 9 óra 11 p.e. » 27 Sz. Istv. vt. 19 7 51 4 23 28 2000 vt. ! 20 Eliazim I 7 51 1 4 24 *8 19 Apró szentek | 1 Sab. Vajé 7 50 i 4 26 g* 58888888Í íí 5853S585 X»««»» íSBBBBíBí« »1 m XB88XB8888 8 » Y egyesek. — [Kőszénnel fűthető kenyérsütő kemen- czék.] A tüzelőfának az ország nagyobb részében mindinkább érezhető drágasága a földmivelő népesség- s gazdasági cseléd­ségnél oly főző és sütő készülékek használatát teszi kivána-' tossá, melyek a sokkal olcsóbb kőszénnel füthetők legyenek, mi által egyrészt a fával való tüzelés mellőzhető lenne, más-; részt pedig a mezőgazd aságra nézve oly hátrányos szalmatüze­lés szűkebb korlátok közé szorittatnék. Ily készülék hiánya különösen a kenyér sütésnél érezhető. Ez ügyet a földmivelós, ■ ipar és kereskedelmi ministerium tanulmánya tárgyává tévén,) figyelmét a kenyérsütés czéljaira alkalma tosnak látszó — Jea Matthys brüsseli czég állal készített — kőszénnel fűthető ke-n nyérsütő-kemenczére irányozta, s egy ily kemenczét kísérletek < tétele végett 1871. év nyarán hozatott. E kemencze ára csoma­golással együtt 90 franc volt. Az ezen kemenczével Budapesten ■ tett kísérletek jó eredménye arra vezetett, hogy a gazda-közön- ) ségnek alkalom nyujtassék e készülék gyakorlati megismerésére. ) E czélból számra nézve hat ily kemencze lett Budapesten egy < helybeli czég által utáncsináltatva s mindazon gazdasági egyle- < teknek megküldve, melyek ezzel kísérletet óhajtottak tenni. < Kísérletet tett e kemenczékkel : Az országos gazdasági egylet, a heves- és jászkun-kerületi, a veszprémmegyei, a sárosmegyei, az esztergom-vidéki, a pozsonymegyei, a szepesmegyei, a kecs- kemét-vidéki, a békésmegyei s az erdélyi m. gazdasági egylet ; s több más g. e.; végre az országos iparegylet. Az ezen kémén- < czével tett kísérletek eredményéről beérkezett jelentések meg- egyeznek abban, hogy ezen kemencze a kenyérsütésre előnynyel ' használható. A beérkezett jelentések kivonataként a következők közölhetők : A kemenczébe tett kenyér-tészta átlag 15 font, mely-) nek kisütésére 40—100 percznyi idő kivántatott; a kemencze ) előleges fűtése pedig 15—45 percznyi időt s 5—15 font kő- s szenet vett igénybe. A sütési idő s tüzelő anyag mennyiségében < tapasztalt ingadozások magyarázatukat a kezelési ügyesség kü- < lönböző minőségében találják. E kemencze előnyeiül jelezte- < tik, hogy olcsón és gyorsan süt és bárhol felállítható. Süthető J ezen kemenczében egyszerre 5 drb kenyér. Egyik kedvezőbb ki- j sérlet alkalmával felhasználtatott 61/* font siléziai darabos kő- ; szén 6 kr. értékben és */s kr. értékű fa a begyújtáshoz, egy kenyér kisütése tehát 1.3 krba került. További előnyéül szolgál, e kemenczének, hogy bárhol, akár szabadban is, könnyen szál-j litható és felállítható. A kísérletek alkalmával azonban más- J részt nehány módosítás szüksége merült föl, mely a kemenczén < könnyen eszközölhető leend, mi iránt a kellő lépések már meg- < tétettek és ezek megtörténtével a kísérletek ismételtetni fogván, íj az elért eredmény az érdeklett közönséggel tudattatni fog. ) [Athene Görögország fővárosa] magábanvéve \ egy nagy iskolához hasonló benyomást tesz a szemlélőre. 50,000 J lakosa közül minden ötödik vagy taniítással, vagy tanulással íj foglalkozik. Az iskolalátogatók száma 10,000-re megy, a mi hallatlan arány Európában. A görög nép n agy előszeretettel ; viseltetik minden fokú iskolák iránt, és sze gények, úgy mint gazdagok egyiránt szoktak a tanintézetekről végrendeletig megemlékezni; igy van aztán, hogy az egész tanítás ingyenes. — [A. virágkedvelőknek.] A szoba-növényeknek, főleg télen, nincs nagyobb ellenségük, mint a por. Bebizonyított dolog, hogy a szobákban vagy növényházakban telelő növények ■ sokkal könnyebben kiállják a telet, ha leveleiket időnként lan- ) gyos vízbe mártott finom szivacscsal a portól megtisztítjuk. ) Apró levelű növényeknél az öntözés vagy lelocsolás ajánlható, a S mit szabadban csak enyhe időben lehet eszközölni. A gyakori, például gyönge szappanosvizzel való mosás a rovarokat is eltá- ) volitja. — [A halál völgye] A Colorado vasút építése alkal­is mával a californiai mérnökök felkutatták a halál völgyét, mely > a Nevada-határon fekszik, hat mértföld széles és 100 lábnyira \ van a tenger színe felett. A völgybe, melynek homokját kerüli ( minden élő lény, csak két oldalról lehet jutni. Huszonhárom év ) előtt egy karaván jutott ide, elcsábittatva egy fata morgana ) által. Midőn észrevették, hogy eltévedtek, távozni akartak a völgyből, de nem találták meg az utat. A karavánból csak 12 , erős férfinak sikerült egy forráshoz vánszorogni mely azonban ( csakhamar kiapadt. Az egész karavánból, mely 87 családból J állott, csak két egyén bírt hosszas kínlódás után emberekre ) akadni. Most 23 év után találták meg e szerencsétlen emberek ' csontvázait; a kocsik még a legjobb állapotban vannak. — [írók szerzeménye Francziaországban] S Az irótoll mennyi vagyont képes összeszerezni, — arra a leg­szembeötlőbb példákat Francziaország nyújtja. Egy angol lap ugyanis a következő érdekes statisztikai kimutatást közli: Hugo Viktor eddigi irói munkásságával olyan vagyont szerzett, hogy daczára sok jótékonyságának s meglehetős kényelmes életének, ÍJ van most hat millió frt (nem frank) vagyona. Georg Sand, a ) hires regényíró, 12 milliót irt össze. Girardin Emil hírlapírói \ tevékenysége után ismert Írónak nem kevesebb, mint 35 nnl- S lió forint vagyona van. ő szerzett össze tollával legtöbbet. ÍJ Thiers, Francziaország köztársaságának volt elnöke, daczára, ÍJ hogy többször volt miniszter, csak irói utón szerzett vagyonát Jj tudta megtakarítani, az pedig 10 millió írtra rug. About ) Edmund, fantastikus társadalmi regények Írójának vagyona két s és fél, a Jules Janin hírneves tárczaczikk-iróé 7 és fél millió, \ Laboulaye, a csak újabb időben felmerült jeles iró szerzeménye íj 1, Sardou színműíró szerzeménye 5 millió. Gauthier, mikor meg' ) halt, 10 millió forintot hagyott maga után, Seribe és Ponsard j> özvegyei dúsgazdagságban élnek. — Magyarországon nem igen J van példa rá, hogy irodalmi munkálkodásból valaki tetemesb íj vagyont szerezzen.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék