Nefelejts, 1874. január-december (16. évfolyam, 1-52. szám)

1874-04-12 / 15. szám

XVI. ÉVFOLYAM NEFELEJST. hátra Művei közül különösen a „Kandi Klára,“ „Bandi koma,“ „A kis gazda báránya,“ „A jó Lajoska és Jósz Gyuricza* czimü versek igen kedvesek kivált a kisebb korú gyermekeknek. Alig van olvasó­könyv, melyben Dienes Lajos kedélyes verseiből legalább egynéhány helyt nem foglalna. Irálya a gyermekek felfogása s kedélyéhez mért, könnyen érthető, nyelvezete tiszta magyaros. Pár év előtt veszté el nejét (Lendvayné nővérét) s egy 10 éves fiát, kiknek halála mély bánatba, ez pedig betegségbe ejté a munkás életű férfiút, s múlt szombaton maga is elköltözött azokhoz, kiket oly igen szeretett. Zene. — P a 11 itt végre hallottuk. Tizenöt éve folyvást beszélte a hit diadalait, miket Európa nyugati városaiban arat páratlan művé­szetével, és az ezidei húsvéti napok meghozták nekünk is az élve­zetet, éneke varázsában gyönyörködni. A vigadó két terme, a nagy és a kicsi, a szó teljes értelmében a legkisebb zugig megtelt mind­két estén. A műsor első számait másodrendű művészek és signora Bernardi artistanő töltötték ki, kiknek éneke alatt a feszültség, a várakozás nőttön nőtt. Végre kilépett a várva várt Patti, középter­metű, barna hajú nő, tele bájjal, kellemmel, s örök mosolylyal ar­­czán, melynek szép szabályos vonásairól azonban már hiányzik az az üdeség, mely évek előtt éneke gyönyörűségével vetekedett. Taps­vihar és virágözön fogadta őt. A zongora bevezető akkordjai után siki csönd állt be és mindenki leste a művésznő ajkáról elreppenő hangot. Ismeretes olasz dallamok voltak egyes operákból, melyeket azonban Patti csodálatos művészetével újjá tőn. Varázsos volt éneke. Rendkívül magas hangokon a legnagyobb könnyűséggel csattogtatta trilláit, majd elhagyva, majd megkezdve halkan, és a legerősebb fortén végezve. Közben-közben czikáztatta hangját a legmélyebb hangtól a legmagasabbig A közönség e rendkivüliségen — nincs rá találóbb kifejezés — hüledezett. Patti megmutatta, hogy nem­csak rendkívüli hanganyagával és kápráztató énekmodorával tud hatni, hanem bensőséggel is. A véget, hosszat nem érő tetszésnyilat­kozatot mindig egy oly dallal jutalmazta meg, mely e tulajdonságot is kitüntette. A második estén különösen bőkezű volt a műsort megtoldó rögtönzésekkel, és ilyenkép hallottunk tőle egy ismeretlen, talán egyenesen számára írt keringőt, melyben művészetét minden­oldalúlag ragyogtatta. Meg kell még emlékeznünk a hangverseny hézagait kitöltő művészekről. Ezek közül leginkább kivált Mendioroz baritonista, és signora Bernardi artistanő, kik sok hatással éne­keltek, íme, ennyiből áll az első szám tartalma, mely legjobban beszélhet önmagáért. — Előfizetési ára félévre 6 frt, egész évre 12 frt. Az előfizetési összegek a „Történeti Lapok“ szerkesztőségéhez utasí­­tandók Kolozsvárra, nagy piacz, gr. Teleky Domokos-ház. A Művész­ház építését határozta el a képzőművészeti tár­sulat márczius 31-diki ülésében, s e czélra a társulat elnöke, Báth Györgynek, sikerült a sugár­ után 687 négyszögölnyi területet olcsón megvásárolni. A művészház építési költségeit nagyobbára fedözi a társulat törzsvagyona, s a mi még hiányzik, azt nagy sors­játékból, gyűjtésből és alapítványokból fogják beszerezni. Ez ügyet országos bizottság veszi kezébe s számos kitűnőség ajánlá föl köz­reműködését. A műsorolásra már huszonnégy művész ajánlotta föl egy-egy ingyen-festvény adását, u. m. Burszky, Than, Lotz, Mol­nár, Telepy, Jakobey, Kugler Ilaschke, Ligeti, Izsó, Brodszky, Gre­­guss, Landau, Keleti, Baucher, Morelli, Kern, Jankó, Székely, Ad­ler, Dunaiszky, Wagner, Barabás, Mészöly, Hausmann és Madarász. Csak e fölajánlott képek ára tizenötezer írtra tehető. A műbarátok is megkezdték az adakozást. Először is Pfeffer Ignácz, pesti háztu­­­lajdonos ezer írtot ajánla föl a művészház építésére, b. Podma­­niczky László ötszázat, Beitter F. ötvenet, Balsam Emil ötöt, gróf Csáky László pedig a branyiczkói honvédemlék vasöntetű mintájá­val járul a szép czélhoz. A társulat alapítói is szaporodnak. — K­ug­­­e­r szobrász végképen átköltözött Pestről Bécsbe, hol a Belvedere közelében Zumbusch, a német szobrászat jelenlegi nagymestere egyik műtermét neki átadta. Művészünk számos érde­kes tárgyból álló műtermének csak igen kevés példányát viszi ma­gával ; legnagyobbrészt tanintézeteknek ajándékozta azokat. Utolsó megbízása, melyet Pesten készített, egy igen sikerült angyal volt, kezében olajággal, mely az üllői úton fekvő gyógyszertár előtt lát­ható. Óhajtandó, hogy a művész elhagyván hazáját, ne feledtessék honfiai, különösen azok által, kik barátai a szobrászatnak. Irodalom és művészet. — Történetirodalmunk barátait figyelmeztetjük, hogy a „Történeti Lapok“ első száma megjelent a következő érdekes tar­talommal : „1. Az olvasóhoz. 2. Loránfy Zsuzsánna életéhez, közli Szigligeti Sándor. 3. Egy oklevél 1512-ből. 4. Alvinczi Péter pap, kassai prédikátor levele az fejedelemség felől. 5. Barcsai Ákos feje­delem levele 1660-ból 6. Teleki Mihály levele Gyerőfi Györgyhez 1673-ból 7. Id. Czegei Wass György naplója (1704 — 1705.) 8. Kazinczy Ferencz fogsága történetéhez. 9. Adalék Bölöni Farkas Sándor életéhez. 10. Erdélyi levelek gróf Dezsőffy Józsefhez, (1816). Kazinczy­től. 11. Egy oklevél 1848-ból, V. Ferdinánd királytól. 12. Az 1848-diki román mozgalmak történetéhez. 13. A br. Wesse­lényi család zsibói levéltárának irodalmi kincsei: a) Kölcsey Fe­rencz ; b) Fáy András; c) Deák Ferencz levelei. 14. Kossuth Lajos naplója 1837-ből. Közli Jakab Elek. 15. Tárcza. Egy levél Petőfy Sándortól. 16. Gr. Teleky Sándor emlékkönyvébe. Br. Wesselényi Miklós. 17. Bajza József levele. Vörösmarty Mihály levele.“ — intézetek és egyletek. — Baromfi-kiállítás lesz junius hó 4 — 11-dike közti napokon a budapesti állatkertben. Ide vonatkozólag addig is, mig a társulat hivatalos kiállítási hirdetését közzétehetjük, a főbb pon­tokat közöljük. Kiállítható mindenfaju hízott, vagy hizlalatlan ba­romfi (csirke, lúd, kacsa, pulyka stb.) Kiállítási szándékukat az illetők május 15-dikéig az állatkert igazgatóságának bejelentendik, s a kiállítandó tárgyakat legkésőbb június 3-dikáig beküldendik, úgy hogy az állatkert igazgatósága azokat a mondott napig átve­hesse, mert későbbi küldemények nem fogadtatnak el. — Az állat­­kert a pályadijak kiosztása iránt bizottságot nevez ki. — Pályadij lesz huszonegy arany és ezüst jutalommal, 45 elismerési érem, mely­ből 15 arany, 30 ezüstérem. A kiállítási napok alatt gondoskodva lesz a közönség kényelméről és mulattatásáról, s e czélra étkezési helyiségek állíttatnak föl, s zenekarok fognak játszani a nap leg­nagyobb részében. Ezen pontok megállapításával kapcsolatban egy igen praktikus terv is megpendíttetett a bizottság mai ülésében. Gru­­bisicz Jenő úr ugyanis indítványozta, hogy az állat­kert egy czéljai­­val teljesen megegyező vállalatot indítson meg, mely abból állna, hogy az állatkertben, e czélra alkalmas helyiségekben, nagy meny­­nyiségű baromfi hizlaltassék eladás végett, s igy az állatkerti minta­­baromfi-tenyésztésnek a sok anyagi bajjal küzdő társulatra nézve hasznos oldala is lenne. Ennek egyébiránt a főváros közönsége is csak örülhetne, mert az állatkerti baromfi-depótból mindig a legjobb minőségű, s emellett jutányos áru hizlalt apró marhát vásárolhatna. Mivel pedig a társulat a mintabaromfi-tenyésztést és hizlalást szé­les alapra akarja fektetni, ha Magyarországon nem akadna, Fran­­cziaországból fogna hozatni egy szakértő egyént, mert Francziaor- 179

Next