Nefelejts, 1875. január-február (17. évfolyam, 1-9. szám) - Divat-Nefelejts, 1875. március-december (1. évfolyam, 1-43. szám)

1875-02-28 / 9. szám

XVII. ÉVFOLYAM. NEFELEJTS. Irodalom. — [„Magyar k­ö­n­y­v­e­s h­á­z.“] Gyűjteménye a régibb és újabb magyar és külföldi, valamint ókori (belien és római) je­lesebb műveknek. A vállalat programmja a következő: A szellem hó­dításai képezik minden művelődésnek alapját! Ezen sarkalatos igaz­ságtól áthatva, elhatároztuk egy oly vállalat megindítását, amely a világirodalom remekeit mentül szélesebb körökre nézve hozzáférhe­tőkké, s az­által közbirtokká tegye , mert mennél nagyobb olvasó­­közönséget tudunk nyerni az elismert jelességű műveknek, annál szélesebb medret ásunk a közművelődésnek. Midőn tehát a „Magyar könyvesház“ egyrészt a külföldi irodalmak sekélyes termékeit (a­melyek nálunk, fájdalom, ijesztőleg elterjednek) a bitorolt térről leszorítani igyekszik, addig másrészt törekvése leend, a ponyvairo­dalom káros befolyását mindinkább csökkenteni s ellensúlyozni. E culturális nagy czélt gondos választás, valamint rendkívül olcsó ár által reméljük elérni A választásnál, — melyben szakavatott írók tanácsával élünk — azon szempontból indulunk ki, hogy m­íg a köl­tők fenkölt eszméivel az elméket foglalkoztatjuk, a mellett a kedély­nek is nyújtsunk táplálékot szórakoztató olvasmányokban. Minden először előforduló irót rövid élet- és jellemrajzban fogunk bemutatni, hogy ezáltal a jelesek viszontagságaival is megismerkedhessek, és a modern külföldi írók csakis kiválóbb költői s prózai műveit fogja a „Magyar könyvesház“ jó fordításban közölni. A magyar iroda­lomra különös súlyt fog fektetni a „Magyar könyvesház“ és mivel régibb jeles íróink művei vagy egészen letűntek a könyv­­piaczról, vagy fölötte ritkák, vagy drágák, vagy pedig még össze­gyűjtve sincsenek, ennélfogva idővel régibb íróink minden neveze­tesebb műveit fel fogjuk venni a „Magyar könyvesház“-ba, a­meny­nyiben azok már olcsó kiadásokban meg nem jelentek volna. Kevésbé kitűnő régibb íróinknak, gondos szemelvényekben, válogatott költe­ményei s prózairatai fognak a „Magyar könyesház“-ban megjelenni. Újabb íróinktól szintén fogunk eredeti műveket közzétenni, még pe­dig részben eddig meg nem jelenteket, részben pedig lapokban és folyóiratokban elszórva közlöiteket. Ezekre nézve meggyőződésünk az, hogy a választás szigorát szabad alább hangolnunk; de­­azért ezek közül is csak jót és érdekeset adunk. A „Magyar könyvesház“ 1875. ápriltól fogva, 3 — 5 éves füzetekben (szükség szerint kettős és hármas füzetek is) jelen meg, és minden füzet egy egészet képez, úgy, hogy töredékes, vagy hosszan elnyúló, befejezetlen műveket egyáltalában nem adunk. Ennélfogva minden füzet külön is kapható. A „Magyar könyvesház“-ből egyelőre évenkint 2 folyam (kötött) vagy 20 füzet jelen meg. Előfizetési ára egy folyamnak 2 frt. Egyes füzet ára 20 kr. A füzetek az előfizetőknek bérmentesen küldetnek meg. Minden, egy folyamot képező 10 füzethez külön czímlapot és tartalomjegyzéket nyomatunk, úgy hogy a füzeteket együvé is be le­hessen köttetni. Fogunk továbbá olcsó s díszes bekötési táblákról is gondoskodni, és ezáltal elősegíteni azt, hogy bárki s bárhol idővel igen csinos könyvtárra tehessen szert. A „Magyar könyvesházat“ a következő művekkel indítjuk meg: Ányos Pál költeményei. Kár­mán József: Fanni hagyományai. Aristophanes : A békák, fordította Veress Ignácz. Turgeneff: A fatalista. Beszély. Tennyson: Enid (király-idyllek) fordította Csukásai József. Erckmau-Chatriau: Franczia életképek. Sacher-Masoch: Holdas éj, Beszély. Tervbe vettük továbbá, s részben már sajtó alá rendeztetjük a következő magyar írók részint eredeti, részint fordított műveit: Ányos Pál (prózai iratai), Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor, Benőfy Soma, Bessenyei György, Bozzay Pál, Császár Ferencz, Czakó Zsigmond, Dayka Gábor, gr. Dessewffy József, Döbrentei Gábor, Dugonics An­drás, Fábián Gábor, Faludi Ferencz, gr. Gvadányi József, Horváth Cyrill, Horváth Endre, Kazinczy Ferencz, Kis János, Kuthy Lajos, Péczeli József, Révai Miklós, Kiskó Ignácz, Baráti Szabó Dávid, Szentmiklóssy Alajos, Szenvey József, D. Takács Judit, Tinódi Sebestyén, Tóth Endre, Vajda Péter. Végre Székely Sándor nép­költési gyűjteményét (mintegy 1200 számra terjedő ballada, népdal, mysterium stb ) Midőn a „Magyar könyvesházat“ a magyar nemzet pártfogásába ajánlanék, reméljük, nem lesz olvasókör, casinó, egy­let, önképző kör, községi és népkönyvtár, amely azt örömmel ne üd­vözölné; de számítunk azonkívül az irodalombarátok, lelkészek, ta­nárok és tanitók, a lelkes nők, és a törekvő tanuló ifjúság tömeges támogatására is! Csekélynek látszó eszközökkel nagy culturalis czélt akarunk elérni, s azért bizunk a nemzet jobbjainak tettleges rész­vétében! Budapest, 1875. február hóban. Aigner Lajos könyvkiadó hivatala Budapesten. Egyletek. — [Az orsz. nőiparegylet Cret o u „jel m e z* p­ik­­ui kje] a Hungária, dísztermében márczius 2-kán érdekes mulat­ság lesz. Már czime is mutatja, hogy sajátságos vonásokkal fog birni. Kedves farsangi emlékek elevenülnek fel benne : a közvacsora csinos franczia creton-jelmezei s a nőképző-egylet tombola-estélye változatos jelmezei. Lesz ezeken kívül még számos új jelmez, melyek külön ez alkalomra készülnek. A rendes báli öltözékek sem fognak hiányzani, csakhogy — mint halljuk — az egyöntetűség kedvéért inkább kerek ruhákban (robe-ronde) mint nagy uszálylyal. — S igy bizton lehet hinni, hogy ez elegáns társaság nemcsak egy érdekes s kellemes estét fog együtt tölteni, hanem a jó czélra szép hasznot is hozand. — A férfiak természetesen frakkban jelennek meg. — [A központi Fröbe­­-n­ő egy­let n évi közgyűlését Majláth Györgyné egyleti védnöknő elnöklete alatt közelebb tartotta meg. A Schulbof Géza jegyző által fölolvasott és jóváhagyott jelen­tésből kitűnik, hogy az egylet vagyoni állása kedvező s a kezelés a legjobb rendben van. A nagy választmányba következők választot­tak : de Grollier grófné, Schulhof Gézáné, Wirava Józsefné, Hruby- Turay Magdolna, Rosenfeld Mina, Roth Teréz, Sárkány Józsefné, Kendelényi Vilma, Amtmanné, Salm Ernesztine, Feinel Róza, Kho­­rin Teréz, Pechata Gyuláné, Vaskovics Izabella, Wolfner Anna, Wohlfarth Klementine, Wolfarth Anna urhölgyek. Tiszteletbeli ta­gokká : gróf Szapáry Gyula, gróf Károlyi Istvánná, szül. Orczy bárónő, Bója Gergely tanfelügyelő, Jókai Mór, Steinacker Gusztáv lelkész urak választattak meg. — [A budapest-józsefvárosi Il-ik kisdedóvó­egylet] évi közgyűlését e hó 21-én tartotta meg; a közgyűlésen az egylet pártfogója Ráth Károly főpolgármester és számos nőtag volt jelen. Szentkirályi Mór a csak múlt év május havában alakult egy­let áldásos működésének úgy anyagi, mint szellemi szép eredményére — a nyomtatásban foglalt jelentésre — utalván, ebből a következők emelendők ki: az egylet törzsvagyona 1910 és forgalmi pénz marad­ 9* Zene. — [Richter János nagy zenekari hangverse­nye] f. hó 24 én volt a vigadó nagy termében, mely szorongásig megtelt válogatott közönséggel. —Első darab Mehul szép nyitánya volt, melyet a Richter vezetése alatt kitűnő szabatossággal játszó zenekar adott elő. Ezután Isavek Minnie k. a. énekelte a „Kennst du das Land“ szép dalt sűrű tapsok és ismételt kihívások közt. Utánna a „Wallkürök“ következtek; a zenekar ennél mutatta ki tel­jes erejét, sikerrel legyőzvén a nagyszabású mű óriási nehézségeit. A közönség hosszantartó tapsokkal jutalmazta a kitűnő zenészeket és jeles karmesterüket e darab, úgyszintén a záradékul előadott Schu­­mann-féle szimfonia után is. 107

Next