Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-08-04 / 62. szám
éri el czélját, s e mellett még botránkozás is történhetik, mint történt hajdan Pál apostollal, illetőleg Troasban tartott prédikálása alkalmával. „Ugyanis Pál apostol ez a Krisztus hűséges szolgája prédikál Troás várossában egy felházban s mi alatt ő prédikálná történt, hogy egy Eutikhus nevű ifjat annyira megnyom az álom, miként eltántorodván, az ablakból hol üle, és igy a harmadik emeletből alá esék s halva vevék fel a földről“ Csel: 20.9. — Leesett tehát ez a szerencsétlen, leeshetnek még mások is — s miért vájjon ? ! nem egyébért, de mint ezt a szent iró is megjegyzi : mert a beszéde igen hosszú volt. — S ez az eset leghama- ' rább előfordulhat épen temetéseknél, hol a kesergő szív, mélyen szánva az elvesztettet sir, zokog az utolsó révparton s ha ehez járul még, hogy ott fáj-dalmai közepette is órákig kell hallgatnia a szép de hosszú beszédet, lehetetlen le nem esnie mint Pál apostol ifja, kit aztán szabnia szeszszel is későre ébreszthetni föl. — Osztom tehát én is czikk iró ur azon véleményét miszerint a népszerű, rövid, velős beszéd sokkal czélirányosabb minden tekintetben a hosszas, órákig tartó predikationál. Mellőzöm itt az egyesektőli búcsúztatásra tehető véleményemet, s e helyett egy más , a régi korból fennmaradt nem egészen jó, sőt káros szokást említek meg. Hiszem, hogy sok helyt megvan, de bizonyosan megvan azon községben, hol én tanítóskodom az a kiirthatlan szokás a nép között, hogy ha halottja van, megvárja sőt némelyik jogosan kívánja, hogy a Mester úr, s ha őkeme nincs jelen, én is elmenjek virasztani. No már aztán, hogy a halott fel nem ébred azon méltán lehet csodálkozni, mert nem hiszem, hogy az angyal trombitája élesebb hangot adjon a támadást hirdető napon, mint hangzik a virasztási ének. — De hagyjuk az éneket, van a virasztásnak egy más fele s ez az eszünk, iszunk, még pedig egyegy annyit, hogy aztán egymást hordogatják haza. Erre nézve tehát az volna szerény véleményem, hogy ha már csakugyan megkívánják a belső személyzettől a virasztásoni éneklést, tekintsék azt úgy mint isteni tiszteletet, s a helyett, hogy pálinkáznak, kártyáznak s aljas beszédeket folytatnak, mint az isteni tiszteleten énekeljenek 4—5 darabot. így aztán lehet értelme a virasztásnak, s igy én is szívesen megjelenek bárhol, de míg buzgóság helyett pálinkás üveg, sajnálat helyett aljas beszédek, káromkodások foglalnak helyet, addig kérem az ég urát: ne vigiy nyam kipártotba ! Tovább menve, az utczákon való éneklés és tározásnak határozott ellensége vagyok, azért, mert míg az elsőnél rút nyikácsolás által nem egyszer válik nevetség tárgyává temetésünk , addig a torozás és virasztásnál eszünk, iszunk, köszönthetjük a poharat, csinálunk a keserveseknek költséget, adósságot s ahelyett, hogy sorsokon bánkódnánk, a leg-többször egészen lakodalmi tárgyakra megyünk, hagyván, hogy a hallott nyugodjék, a kesergők sírjanak. Ezeket tehát, bár világért sem akarok reformer lenni, addig mig nálamnál jártasabb egyének, tiszteletre méltóbb férfiak vannak — ezeket mondom mind mellőzendőknek vélem, mert hiszem, hogy Krisztus és az apostolok sem virasztottak, toroztak senkit, s ha igen is, az megjárt az ő idejökben, de ma, midőn a felvilágosodás napja süt, bátorsággal mellőzhetők. Én nem igen szoktam firkálni különösen lapokba, mert falun lakván, ha megtámadna valaki, melyhet nem védhetném magamat kellően; mindazonáltal alázatos tisztelettel kérem a tekintetes szerkesztő urat, ha lapjában kiadhatónak véli soraimat, adja ki , hisz én csak azt mondtam, hogy a Pál apostol szép ugyan, de hosszas predikatiojának is lett áldozatja, leesvén Eutikhus a harmadik emeletből ; köztünk is lehet, mert akár hányszor láthatni templomainkban szépen alvókat, de lehet még a virasztásnak s leghamarább a tározásnak áldozatja. A rosszat győzzük le, a jót juttassuk diadalra. — Józsa Mihály s k. tanító. va, — igyekezett gyenge tehetségét bámulat tárgyává tenni. Különben tisztelet itt is a kivételek mint Breznay és Breznaynénak , kiknek játékán észrevehető, és dicsérendő, hogy igyekeznek a vidéki színészet felvirágzását előmozdítani, — csak azok a Liberális Nagy Mihályok ne játszanának, kik ékes s hangjok erőltetett nyájassága által, az élvezet szánandó nemét, a szánalmat keltik fel, minden műveit s a színművészetért lelkesülő egyén kebelében, főkép ha egy Libera kontárkodik ócska hangjával ott, hol egy nagy művész lelkesült és kitűnő játéka a színművészet fölényét bámulat tárgyává tesszi. Vasárnap, julius 30-án adatott az utolsó előadás, amikor a nagy művész elvesztését fájlaló közönség hála nyilvánítását nincs toll mely képes volna visszaadni, a játéka élvezete örök emlékű leend mindnyájunk kebelében, s e téren, illetőleg a vidéki színművészet terén, mentői többször üdvözölni s főkép e kis székely városban forró óhajtásunk. Soós mezei, Kézdi-Vásárhely, 1871 Julius 30-án. Lendvay Márton ur, a magyar színészet egyik első rendű tagja, a Nagy Mihály színtársulatában közreműködése által kitűnő élvezetben részesítette városunk minden szép és jóért lelkesülő polgárságát. — A hálanyilatkozat, kitűnő művészünk irányában, a lelkesülés és pártolás legmélyebb nyilvánításában kifogyhatlan volt, valóban köszönet, hogy kitűnő tehetségét, a vidéki színészet terén is bemutatnni kívánta s ez által emelni óhajtá a nagyon gyenge lábon álló, s gyenge tehetségekkel bővölködő Nagy Mihály színtársulatát, a mely úgy látszik,a derék művész közreműküdése által mint egy áthat — 246 — ií i f ö 11. FRANCZIA ÜGYEK. Uj franczia egyetem Nancyban. Miután Eliasz-Lotharingia elszakasztatott Francziaországtól s a straszburgi egyetem megszűnt franczia államintézmény lenni, a franczia köztársasági kormány elhatározta egy hasonlóan adományozottat Nancy-ban felállítani, mely a Strassburgban levő, vagy valószínűleg Metzbe áthelyezendő német irányú egyetemet ellensúlyozza. Egyúttal hivatása lesz a német és franczia tudomány összekötő kapcsává válni. Ez egyetem lesz azon forrás, melyben az elszászi ifjúság, Strassburg, Metz, Colmar, Schlettstadt, Saverne, Mühlhausen és Altenkirchen városok virága, a franczia haza és franczia miveltség iránti szeretetet meríthetik. Nancy az egyetlen hely keleten, hová a straszburgi facultások áthelyezhetők, hol a hazafias ifjúság legszívesebben egybegyülne, hogy tanulmányait hona földjén fejezze be. A németek faggatják folyvást a st.denisieket, kilencz óra után szigorúan meg van tiltva négy embernél többnek együtt az utszán járni, tíz óra után pedig mindenki, ki az utszán találtatik, minden tekintet nélkül kalodába kerül, s addig szabadon nem bocsátják, míg 10 frankot nem fizet. Ily módon folytatják a németek a requisitiót anélkül, hogy a békeszerződést megsérteni látszatnának. Páris környékén erélyesen folynak a munkálatok a háború által okozott rombolások nyomainak elhárítása körül ; a kivágott fákat tövestül kiássák, és helyükbe újakat ültetnek ; a leégett vagy összelőtt malmok helyreállittatnak, az összeomlott falak kijavíttatnak. Az aratás szintén megkezdődött a főváros körül s a gabna igen bő termést igér, valamint széna is bőségben van. A „Bien Public“ írja: „Wimpffen tábornok követeli, miszerint katonai bizottság elé állittassék. Ő, mint tudva van, Mac Mahon megsebesülése után vette át a sedani ütközet vezényletét. Bazaine tábornok a bizottság által felhivatott, miszerint jelenjék meg előtte , de eddig még nem válaszolt. Canrobert ellenben késznek nyilatkozott az igazság felderítésére Metz kapitulácziója felett. OROSZ ÜGYEK. Orosz telepitvényesek. Körülbelül egy évszázada múlt már, hogy az orosz kormány a birodalom pusztaságainak és újonnan meghódított tartományainak benépesítésére saját költségére idegen, nagyobb részt német telepítvényeseket tömegesen vitetett Oroszországba. A telepítvényes községek többféle fontos kiváltságokat élveztek, adómentesen űztek kereskedelmet, ujonczozási, előfogati s katonabeszállásolási kötelezettségek alól ki voltak véve s közigazgatási tekintetben az átalános orosz közhatóságok illetőségéhez nem tartoztak, ügyeik fölött első folyamodásban maguk a községek, további fokozatokban pedig külön telepitvényi hatóságok és a kincstári javak minisztériuma bíráskodtak. Ezen kiváltságok folytán a telepitvényesek, kiknek rendszerint nagyobb földbirtokok hasittattak ki állami földekből , csakhamar meggazdagodtak, s miután oroszul megtanulni nem voltak kénytelenek, s arra hajlamuk sem volt, Oroszország lakosainak ugyan igen, de orosz alattvalóknak magukat nem tekintették, annál kevésbé, minthogy a telepítvények és hatóságaik közti érintkezésben kizárólag a német nyelv használtatott. Figyelembe véve ezen oroszellenes szellemet a pétervári kormány, most már a fél milliót meghaladó telepítvényesek összes kiváltságainak véget vetett, a telepítvényes községek közigazgatási és törvénykezési tekintetben a rendes orosz hatóságok alá helyeztetnek, s minden ügyeikben be- és kifelé kötelező hivatalos nyelvül az orosz hozatik be; minthogy pedig ezentúl az összes folyó országos terheket viselni tartoznak, a telepítvényesek és az eredeti orosz alattvalók között minden különbség megszűnik. OLASZ ÜGYEK. Bűnbocsánat. A S. Pietro in Vincoli basilikában f. hó 30.3- én és aug. 1-én három napi ünnepély rendeztetett, hogy a hivek fohászaik által kieszközöljék istentől a szent egyház és a pápa felszabadítását és diadalát sz. Péter közbenjárására. „Hogy a hivek minél nagyobb számban jelenjenek meg, a szentsége, IX. Pius pápa a szent bűn bocsánat kincses ládáját méltóztatott megnyitni s teljes bűnbocsánatot ad mindazoknak, kik meggyónjnak, megáldoznak s naponkint részt vesznek az es-i teli ájtatosságokban s ott a pápa kívánatéhoz képest imádkoznak, továbbá 7 évi részbeni bűnbocsánatot ad azoknak, kik ez ájtatosságokban legalább egyszer részt vesznek. NÉMET ÜGYEK. Az ó-katholikus mozgalmak Németországban, naponta nagyobb mérvet öltenek; minden posta írt összeütközési esetekről értesít bennün- Ikét. Úgy látszik, hogy Würtembergben is daczára , azon óvatosságnak, melylyel eddig Hefele püspök és a stuttgardi kormány szép egyetértésben a modern egyházi kérdések szirtjeit keresztülevezték, az ó-katholikusok mozgalma Münchenből mégis némi hullámot akar vetni. Friedrich müncheni tanár kezdeményezésének köszönhető, hogy néhány stuttgarti katholikusoknak bátorsága volt elvtársakból gyülekezetét összehívni , és ezzel egy ó-katholikus mozgalom szervezéséhez az első lépést megtenni. Egy nagy strike tartja ismét izgalomban Németország munkásosztályát valamint vállalkozóit. A strickeet a berlini ácsok és a kőművesek rendezték, s mint ottani lapok írják, e vita kimenetének nagy fontossága van, mert döntő befolyása lesz a munkáskérdés további fejlődésére Németországban. Az építész- és ácsvállalkozók kemény ellenállásra készülnek s körlevélben támogatásra hívják föl az épitőtársulatokat ; kijelentik, hogy a 10 órai normál munkanapot s 1 tallér munkaminimumot készek megadni 1872. jan. 1-tól kezdve, de most rögtön, mint a munkások a stricke által kierőszakolni kívánják, semmi esetre. A mesterek szövetségéhez csak nyolc vállalkozó nem csatlakozott, s ezek olyanok, kik nem küzdhetnek a viszonyok ellen, mint p.. a parlamenti palota építője stb. A mesterek meg vannak győződve arról, hogy számukra életkérdés a stricke legyőzése, mert különben egyik munkaszünet a másikat követendi ; fölszólítják ez okból az építő közönséget, hogy saját érdekében legyen elnéző a vállalkozók iránt, ne követelje a szerződések teljesítését, mert ha a mesterek vesztesek lesznek e stricke-ban, következménye az építési árak nagy emelkedése lesz. Másrészt azonban a munkások is erősen készülnek a haverra s múlt vasárnap Hasenderer elnöklete alatt nagygyűlést tartottak, mely határozottan kimondotta, hogy a jelen striche a legnagyobb erőfeszítéssel végig küzdendő s általa a munkáskérdés szabályozása kierőszakolandó. F. hó 28-iki távsürgöny szerint a munkásmozgalom nagy mérveket öltött; az ácsok és kőművesekhez egyéb munkások is csatlakoztak. Legújabb: Flórencz, julius 28. Antonelli egy jegyzéke minden kételyt eloszlat a pápának további Rómában időzése fölött. Páris, julius 28. A st.-cloudi lakosok egy kérvénye konstatálja, hogy a poroszok által a fegyverszünet után 623 ház közül 600 fölgyujtatott. A haditörvényszékek hihetőleg csütörtökön ülnek össze. Páris, juli 28. Metternich herczeg elutazott, s Johannisbergbe ment. München, júl. 28. A király a német császárt gasteini utazásakor üdvözölni fogja; a találkozás helye hihetőleg Regensburg lesz. Bécs, július 28. A „W. Abend”. a lapok azon közleményét, mely szerint a minisztertanács a brüni kerületi tornászon-