Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-09-12 / 73. szám
a kamra egyik töredékénél sem létezik elegendő bátorság, s függetlenség, azon nézet nyilvánítására, hogy egy nemzet lehet erős, s egyszersmind állandóan szervezett, ha semmi más alkotmány szerint sem kormányoztatik, mint amely egy képviseleti gyűlést, s egy oly miniszerelnököt tételez föl, ki csupán a gyűlés bizalma leírásának föltétele alatt tartja meg hivatalát. Az algieri főkormányzó következő hirdetést tett közzé aug. 27-én : „Daczára, hogy a föllázadt törzsekre kivetett 10 millió franknyi hadi sarcz felsőhelyen még nem hagyatott helyben, s igy még meg is változtathatik, a főkormányzó tekintetbe kivánja venni azon törzseket és falvakat, melyek megfizették azt, mi tőlük követeltetett s minden további követeléstől fel fognak mentetni ; kezeseik szabad lábra tétetnek, requirált öszvéreik visszaadatnak és azoknak, kik kereskedelmi működésüket újból folytatni kívánják, adassanak útlevelek. Ami még a 10 millióból hiányzik, osztassák fel a törzsek között, melyek még nem fizették meg tartozásaikat és különösen vegyék ezt számba azon törzsek, melynek még nem határozták el magukat a rendhez visszatérni és magukat jogos követeléseinknek alávetni. Páris, sept. 5. A tegnapi nap egész Francziaországban nyugodtan folyt le. Csak Nimesben történtek zavargások. Versailles, sept. 5. A nemzetgyűlésben zajos vita folyt Ravnernek azon indítványa felett, hogy a ministeriumok s a nemzetgyűlés állandóan Versaillesben helyeztessék el. A baloldal hevesen ellenzi a javaslatot és a Párisba való visszatérést követeli. Néhány lap megemlíti a hírt, hogy Thiersur s az olasz követ Nigra lovag között élénk értekezletek folytak Olaszországnak a gasteini tárgyalásokban való részvétele miatt. Nigra kijelenté, hogy Olaszországnak nincs más érdeke, mint a béke fentartása, de semmiképen sem óhajtja egy barátságos hatalom károsodását. Roucker egy levélben kijelenté, hogy Corsikában elfogadja a jelöltséget. NÉMET ÜGYEK. Berlin, sept. 5. A román kormány a vasutügy körül táplált nézetei és tervei tárgyában jegyzéket intézett a német kormányhoz, melyet azonban ez Románia souzerainitási viszonyánál fogva Konstantinápolyba utasított. München, sept. 5. A fegyházi tisztviselők congressusa a mellett nyilatkozott, hogy a fegyenczek feltételesen szabadságra is bocsáttathassanak ; továbbá a mellett nyilatkozott, hogy a fegyházak az igazságügyminisztériumok egységes vezetése alá helyzendők, s végül óhajtandónak mondta ki, hogy a foglyoknak szabadabb mozgás engedtessék. A congressuson Elsass is képviselve volt. Berlin, sept. 5. A „Krz. Ztg” értesülése szerint a gasteini tárgyalásoknál a római kérdés felett nem tanácskoztak, mivel azt tisztán olasz belügyi kérdésnek tekinték. München, sept. Mihelyt a országgyűlés összeül, új ügyrend terjesztetik eléje. OROSZ ÜGYEK. Az „Ostsee Ztg.” levelezője a következőket írja: — „A lengyel lapok jelentése szerint, a lengyel emigránsok sorsa Francziaországban nem javult. Munkanélküliség s az ével járó szükség átalánossá kezd válni az emigránsoknál s a csekély segítség, mit hazájukból kapnak, csak egy csepp víz a vederben. Legsúlyosabban éri a kézműveseket a csapás, kik az ipari tevékenység rész állapota miatt majdnem munka nélkül vannak és sehonnan sem jutnak segélyhez. Némelyek, kik még valamely kis vágyónál bírnak, már elutaztak Amerikába, és sokan készülnek még oda. 1831. veteránjai is szenvednek. A csekély nyugdíj, melyet havonként évek óta kikaptak a franczia kormánytól, többektől megvonatott, másoknál oly mértékben megkevésbíttetett, hogy alig menekülhetnek az éhhaláltól. Az irgalmas nénék intézete, hol sok ily veterán részesült egész ellátásban, legtöbbnyire igen csekély díjért, minden pénzforástól meg van most fosztva, s a szerencsétlenekért mitsem tehet. A franczia lakosság részéről sem igen jutnak jótéteményekhez, amennyiben a lengyeleket sok franczia „prussien“-eknek nézi. Kievi tudósítás szerint a cholera ott iszonyuan dühöng. A belgrádi „Jedinstvo“-nak is jelentik Sebastopolból hogy a cholera s a hagymár az azovi tenger környékén a legnagyobb mértékben pusztít. 291 Vegyes. (К e г кápoy miniszter) megígérte, hogy a jövő évben három hetet Élőpatakon tölt. Kilátásunk van egyszersmind, hogy a miniszterelnök is lelő és beutazza a székelyföldet. (Felső fejér megye) képviseletének egyik albizottsága f. hó 12-én Zsidvégen fog ülést tartani a községi faiskolák érdekében. Valószínűleg ugyanakkor történik megállapodás a képviselő-jelöltség felől is. (Torokgyík és gyógymódja.) Háromszéken és Erdővidéken nagyon pusztit a torokgyík a gyermekek néhol a felnőttek között is. Amint halljuk, néhol szintéz közé vegyített lőport használnak gyógyszerül. (It talános jó kedv.) Azt írják a pesti lapok, hogy gr. Andrásy Gyulának, mielőtt Salzburgba indult volna , feltűnő jó kedve volt. Mi Berkápoly miniszterről mondhatjuk el, hogy derültsége meglepte és felvillanyozta azokat, akik itt nálunk körébe fértek. Figyelme kiterjedt mindenfelé és deréknál derekabb terveket alkotott ezen vidék emelése iránt. Szász uraknak is jó kedvök lehet, mert miniszterektől érthették meg, amit nekünk nem akartak elhinni, hogy senkinek sincs eszében elnyomni őket, csupán arról van szó, hogy más ajkú honpolgárok is egyenjogú honpolgároknak tekintessenek. Román atyánkfiainak pedig épen jó kedvük van, mert Kerkápoly őszinte szavaiból is meggyőződhettek, hogy velök szemben a legbecsületesebb szándékai vannak alkotmányos kormányunknak. — Jó kedve van végül a „Nemerének“ ezekért fentebbi jó kedvekért. (Gróf Andrássy Gyula is) szándékozott Erdélybe jönni a pénzügyminiszterrel, csupán a salzburgi találkozás gátolta meg. (Gyulai Pál és Hunfalvi Pál) tudós hazánkfiai Brassóba készültek. Első tervökhöz képest megkéstek ugyan, de még lehetséges, hogy eljönek. Nagyon szívesen látjuk. (Zichy Antal) budapesti tanfelügyelő 10- ben városunkban mulatott. Műkincseink közt az evang. nagy templom, természetiek közt a Czenk és átalában a város fekvése igen lekötötték figyelmét. — Meglátogatta a tanítói pót tanfolyam magyar és román osztályait. Innen Előpatakon, Tusnádon, Homoródon át Székely-Udvarhelyre, onnan Segesvárra, Maros-Vásárhelyre és Maros-Újvárra gr. Mikó Imréhez utazik. (Brockhaus) híres német tudós, a nagy ismerettár szerkesztője városunkban időz. F. h. 11- én kirándult a gyönyörű fekvésű Törcsvárra. Megtisztelőnek tartjuk ilyen vendégek látogatását. (Iskolatanács ülés). Brassóvidéken f. hó 15-ikén d. e. 9 órakor fog tartani Brassóban a tanácsház nagy termében ! Fogarasvidéken f. hó 19- ikén d. e. 9 órakor Fogarasban. (A cholera Oroszországban.) A „Kijevlanin„ rémítő híreket közöl a cholera pusztításáról. A betegek fele majdnem mindenütt a halál áldozatául esik ; számos házak üresen állanak, az utczákon gyász, nyomor és átalános rémület észlelhető , sőt vannak falvak, melynek népessége 200 lelket meghalad, ahol a lakosok egyharmad részét 70, 80 embert a cholera pusztított el. A nép tódul a templomokba az istenségnél vigaszt keresendő, vagy a lelkészek házait ostromolja s tömegesen kiván györni. Sok helységben a harangkongás éjjel-nappal állandó. (Az oroszországi tűzvészek.) A pétervári „Golosz“ hivatalos adatok nyomán közli, hogy Oroszországban folyó évi július hó folyma alatt 17 kormánykerületben mindössze 153 tűzvész fordult elő, 2290 épületet hamvasztott el s 928,639 rubelnyi kárt okozott. (Irodalmunk) egyik legszorgalmasabb tagja, Lörinczi Lehr Zsigmond f. h. 3-án elhunyt Pozsonyban. Legszebb éveiben, 32 éves volt a boldogult, fokozott munkás élete közepett ragadta el a halál. Leginkább idegen nyelvekből fordított szabatosan és hiven, így sok jó költeményt és klassikus művet ültetett át, s a Kisfaludi társaság Shakspere kiadásában is több forditás van tolla után. Ezenkívül mint tanár is igen hasznosan és lelkiismeretesen működött. (Egy hó távirda forgalma Pesten.) Pesten a főállomásnál 1871. augusztus hóban föladatott: 31,714 sürgöny, és pedig: 172 állami 1411 távirda-szolgálati, és 30,131 különféle ügyekben. Érkezett : 33,598 sürgöny, és pedig 145 állami, 1030 távirdai-szolgálati, és 32,423 különféle ügyekben. Az érkezett sürgönyök közül helyben kézbesittetett 23,908, vasutüzleti vonalon továbbszállitatott 445, postával 7, kézbesitten maradt 80. Átszállittatott összesen : 63,672 sürgöny. Az összes havi forgalom 128, 984 darab. A föladott sürgönyökből befolyt 20,646 frt. 33 kr., melyből 14,976 frt. 30 kr. a belföldi forgalomra esik. Közgazdászati rovat. Brassói piacz September 8. 1871. Tiszta búza köble (64 kupás) ft. 8.50 — 9.10. Elegy búza ft. 5.60. — Rozs ft. 5.60—5.80. Агра ft. 3.40 — 4.40. Kukuricza frt. 5.60—6.20 Borsó ft. 8.80. — Fuszujka ft. 6.60. — Lencse frt. 8.60. — Fekete borsó ft. 3.50. — Zab fehér frt. 2.30, fekete frt. 2.40—2.60. — Lenmag frt. 11—. — Kendermag ft. —.—. —Pityóka ft. 2.40 —2.60. Haricska frt. 4.80. — Köles fr. 5.40. — Árpakása fr. 9.50. Köleskása fr. 10.40. — Gyöngykása fr. ll—20 frt. — Zsemlekása fr. 13.— Kukuriczaliszt mázsája fr. 6.—. — Búzaliszt Nr. 00 fr. 14, Nr. 6 fr. 13, Nr. 1 fr. 12, Nr. 2 fr. 11, Nr. 3 fr. 10, Nr. 4 fr. 9, Nr. 5 frt. 7.50. Keményitő fehér brassai mázsája fr. 20—24. — Szurok fekete frt. 11.—. — Repczeolaj mázsa fr. 35. — Firneisz fr. 34. — Photogen fr. 13.50. — Petroleum I. 16110 II. fr. 15.50. Deget vastag frt. 3.50, vékony frt. 8. — Gyertya fagyú fr. 34. — Takarék-Gyertya frt. 36. — Szappan sárga fr. 24. — Szappan szurok fr. 22. — Szappan tarka fr. 23. —. — Fagyu nyers fr. 22. — Fagyu olvasztott frt. 32.—. — Szalona frt. 44. — Füstösszalona fr. 44—46. — Szalona paprikás fr. 44—50. — Sonka fr. 46 — 48. — Szalámi fr. 58 — 60. — Hájus fr. 42—45. Hájó fr. 47 — 50. Skumpia fr. 5.20. — Gubics frt. ll. — Szattyán frt. 72. Szentdomokosi réz frt. 54.— — Réz ócska frt. 40. — Sóshal egy lóteher frt. 80. — Hamuzsir frt. 14 —15.20. — Viasz mázsa frt 90—100. Gyapjú, czurkán fehér okája 1.20 —1.40. Gyapjú sztogos fehér feketével okája 85—90 kr. — Gyapjú bárány czurkány fejér 95 kr. — Gyapjú bárány havasi fejér frt. 1.20, fekete fr. 1—1.10. — Gyapjú czigája fejér frt. 1.10—1.40. — Gyapjú czigája mezőségi ft. 1.10—1.40. Gyapjú czigája fejér havasi frt. 2.30. Kecskeször okája 50 kr. — Kaskávál 80 kr. — Túró vedre frt. 3.20. — Sajt frt. 3.10. — Orda fr. 2.60—2.80. Lenmagolaj kupája fr. 1.15. — Vaj tehén frt. 1.40. — Vaj juh 90 kr. — Ládzsir 80 kr. — Hájzsir frt. 1.20. — Méz frt. 1.10—1.25. Szesz fokja 142— 161/és kr. Abaposztó f. singe 58—68 kr. — Keresztényfalvi posztó fehér singe 34—38 kr. — Rozsnyói fehérposztó singe 32 — 36 kr. — Babavári brassói fehér singe 58—61 ter., szürke singe 50—56 kr., sötét szürke singe 60 — 64 kr. — Szőrvég fekete frt. 35 egy vég, szürke frt. 27—28, fehér frt. 28—30. Rozsnyói flánel singe kék kr. 42—46 , fejér 40—42. — Brassói közepes jó nehézféle fejér, zöld, veres, melértes strófáskék kr. 54—76. — Moldon 54—64. — Szürke poszto frt 1.30—1.80. — Kék posztó keskeny frt. 1.60 — 2.—. — Szederjes frt. 1 40—1.80. — Zsidó posztó szederjes két sing széllességű frt. 1.50—2.10, világos, kék frt. 1.60—2.— — Mellértes veressel frt. 2.20. — Szederjes mellértes frt. 1.80 — 2.10. — Három pecsétű szederjes frt. 1.80—2.20, keskeny frt 2 — 2.40. Cserge tarka Nr. 1 darabja frt. 4.—, Nr. 2 frt. 5.—, Nr. 3 frt. 6.—, Nr. 4 frt. 7. — , Nr. 5 fr. 7.50, Nr. 6 fr. 8.50 ; cserge fehér Nr. 3 frt. 5.66, Nr. 4. ft. 6.80, Nr. 5. fr. 8.50, Nr. 6. fr. 9.50. Közönséges pokrócz darabja frt. 1.20 —1.70. Közönséges pokr. nagyobbféle gyapjú frt. 2.------4. —. — Kordován (14 fontos) kötése frt. 28. — Csuklya fehér kötés fr. 26—27. — Marhabőr párja fr. 20— 34. — Kecskebőr fr. 3—5.60. — Julibőr párja fr. 2 — 3.20.— Cserhaj öle frt. 9.20. — Tűzifa fr. 11 — 12. Lenmag-pogátsa 10 tt. nehézségű egy darab 32 — 36 kr. Marhahús fontja 20 kr. — Disznóhús 24 kr. — Berbécshus 16 kr. Értékpapiros és pénzárak Brassóban Sept. 12. Pénz. Árv. Hitelintézeti sorsjegyek ........................... 183— 185--Osztr. nemzeti adósság ezüstben . . . . 68— 6950 „ „ „ papírban . . . . 58— 5920 Magyar jutalmi sorsjegyek........................... 97— 99— „ „ földteherni. ................................ 79— 80— Erdélyi „ ...................................... 75— 76— Bánáti ...................................... 77— 79— 1839—ki sorsj. kölcsön '/............................— 29650 » » » /5 ................................ 294— 29650 1860-ki 500 frtos 5% sorsj. . . 100—,10125 „ 100 „ „ „ ..................... 113— 115— 1864-ki 100 „ ..................................... 13450 136— Cs. kir. arany........................... 570 575 Ezüst........................... . . . 120_ 126_ Osztr. magy. 8 frtos arany........................... 950 955 Napoleon d’or ... ...................... 950 955 Vereinsthaler ... ..................... 180 187 Porosz tallér . . ......................180 190 Ikosár...........................................................216 212 Unbel...................................................... 186 190 Felelős és szerkesztő kiadó tulajdonos:Kenyeres Adolf.