Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-09-19 / 75. szám
9. Vajdahunyad, mely csak 2615 lakost számlál és 6573 írt. 79 kr. egyenes adót fizet. 10. Udvarhely, mely csak 4353 lakost számlál és 11,556 írt. 6672 kr. egyenes adót fizet. 11. Csíkszereda, mely csak 1247 lakost számlál és 4468 írt. 80 kr. egyenes adót fizet. 12. Bereczk, mely csak 4633 lakost számlál és 5579 frt. 2570 kr. egyenes adót fizet. 13. Illyefalva,mely csak 1410 lakost számlál és 4035 frt. 35 kr. egyenes adót fizet. 14. Oláhfalu, mely csak 3514 lakost számlál és 5534 frt. 20 kr. egyenes adót fizet. 15. Sepsi-Szent-György, mely csak 4354 lakost számlál és 10,692 frt. 72 kr. egyenes adót fizet. — 16. Kézdi-Vásárhely, mely csak 4427 lakást számlál és 7214 frt. 41 kr. egyenes adót fizet. A tervezetet ezekben előadván, a törvényhozáshoz és kormányhoz fordul az emlékirat, igyekezvén meggyőzni azokat ezen terv igazságáról és czélszerűségéről. Idézzük még belőle a következő részeket: Mi őszintén akarjuk a jelenlegi állapotok megszilárdítását ; őszintén akarjuk a jelenlegi kormány fennállását s épen azért igazságot kívánunk, mi nélkül egy kormány sem állhat fenn ; mi őszintén akarjuk a magyarokkal való egyetértést, s ép azért sajgó szívvel s könnyes szemekkel kérdjük a kormánytól s annak pártjától: Miért akarják a magyarok érdekeit és óhajtásaikat a románok érdekeivel ellentétbe állítani, és a szellemet s igazság helyett, mely egyedül képes tartósan s biztosan egyesíteni, miért akarják ezen törvény további föntartása által a féltékenységnek, keserűségnek s gyűlöletnek magvát elhinteni azon népek között, melyek multjuknál s helyzetüknél fogva nem arra hivatvák, hogy egymásnak ellenségei legyenek, hanem arra, hogy békében s szeretetben védjék s támogassák egymást minden időben? Miért akarja a kormány ezen igazságtalan s a jogegyenlőséggel ellentétben álló törvénycikk további fentartása által az erdélyi románokat azon hitre kényszeríteni, hogy azok után, mik ily módon történnek, nincs többé mit veszteniük ! Mi okultunk a múltból s azért az ország és szabadság ellenségeinek soha nem fogunk kezet adni, azonban Magyarországra nézve elég káros lenne az, ha a lakosság egy ötödrésze, azon tudatban, miszerint nincsen mit vesztenie, közönynyel nézné az ellenség győzelmét. Adjon az országgyűlési többség az erdélyi nem-nemes románoknak alkalmat, s meg fogják mutatni, hogy valamint a román ajkú nemesség soha sem harcolt Magyarország integritása és alkotmánya ellen, úgy a román ajkú felszabadult soha sem fogja szavazatával vagy fegyverével a haza és szabadság ellenségeit győzelemre juttatni. Egy püspök megdorgáltatása. A hivatalos lap f. hó 12-ki számában ezeket olvassuk : „A székesfehérvári megyés püspök hivatalosan megidéztetvén, a folyó hó 11 én déli egy órakor tartott minisztertanács előtt megjelent. A miniszterelnök úr a püspök úrhoz intézvén a szót, előadta, hogy a császári és apostoli királyi felsége őt legmagasabb kéziratával legkegyelmesebben megbízni méltóztatott, hogy a püspök urnak, azon tette miatt, hogy a conciliumi határozatokat és pápai rendeleteket — az 1870. évi augusztus hó 9-én kelt abbeli legfelsőbb királyi elhatározás ellen * 24 néve, melylyel az ő felségét mint Magyarország apostoli királyát megillető királyi tetszvényjog (jus placeti regii) gyakorlatbavétele elrendelve lön, — Ő felségének engedélye nélkül, és a magyar királyi minisztériumnak ugyanazon évi augusztus hó 10-én kiadott tiltó rendelete daczára egyházmegyéjében ünnepélyesen kihirdettette, 20 császári és apostoli királyi felsége egyenes rendeletéből és nevében a királyi visszatetszést, rászólást és megfeddést kinyilatkoztassa. E legfelsőbb parancsot teljesítvén, a miniszterelnök úr egyszersmind kifejezést adott azon várakozásnak, hogy a püspök úr jövendője a törvényeknek és ő felsége legmagasabb rendeleteinek köteles tisztelettel engedelmeskedeni és azok megsértése által ő felsége visszatetszésére többé alkalmat adni nem fog.“ A „Reform“ ugyane tárgyban a következő részletekről értesül : „Andrássy gróf díszterme, melyet a fővárosi körök csak az estélyek kedélyes fényében láttak, ma egy ép oly ritka, mint ünnepélyes jelenetnek volt színhelye. Egy magyar püspök jelent meg ott a király személyét képviselő minisztérium színe előtt meghallgatni annak fejétől, ő felsége „visszatetszését, rászólását és megfeddését“ azért, hogy az ország törvényét egyházi túlbuzgalmában áthágta. A miniszterek ő felsége személyének képviseletében elhagyva tanácskozásuk rendes helyiségét, ünnepi díszben, főúri nemzeti öltözékben, kardosan és kalpaggal gyűltek össze a nagy teremben. Sorukból csak a távollevő Tisza Lajos közlekedési miniszter hiányzott. Néhány perccel egy óra előtt jelent meg Jekelfalusy Vincze székesfehérvári megyés püspök — egyszerű bérkocsiban, dísz nélküli püspöki öltönyben. Egyesek, a kik a kapu előtt kíváncsian megállották, habár nem tudták, mily sajátszerű jelenetnek megy a püspök úr elébe, mégis némi érdekkel nézték az egyházfejedelmet, ki szolgájának és a miniszerelnöki kapuőr karjára támaszkodva, haladt fel a lépcsőzeten. A jelenetről, amint az főn lefolyt, részleteket természetesen csak beavatottak mondhatnának el. A hír úgy beszélt, hogy az elejétől végig komoly és impozáns volt, és hogy sem előzőleg, sem utólag nem történt semmi, ami annak hivatalos jellegéből bármit elvehetett volna. A püspök úr egyenesen az összegyűlt minisztertanács elé vezettetett és a legfelsőbb feddés meghallgatása után, melyet néhány szóval „hódolatteljesen tudomásul vett,“ távozott a teremből és a miniszterelnöki palotából. Mondják, hogy a királyi megintés szövegét írásban is kikapta, s igy lehet reményünk, hogy a klérushoz közel álló valamely lap hasábjain megtaláljuk az érdekes okmányt. Anynyit megtudtunk róla, hogy a királyi tetszvényjog teljes érvényét fentartva, a legegyenesebb módon, a fönt idézett hármas megerősítéssel (visszatetszés, rászólás és megfeddés) dorgálja a püspök úr eljárását. Érdekes azon körülmény, hogy hasonló királyi megfeddésre — bár nem felelős kormány által — történetünkben két praecedens van, melyeknek egyikében egy gróf Andrássy nevű püspök játszotta Jekelfalusy szerepét. Arra azonban, hogy felelős kormányra, a tisztán világi exekutivára bízatott volna a fejedelmi hatalomnak az egyházival szemben való képviseltetése, eddig aligha volt példa, s így a jelenet, mely a miniszterelnök palotájában tegnap lefolyt, nemcsak az egyház és állam közti küzdelem jelen korában fog európai figyelmet gerjeszteni, hanem azontúl is történelmi érdekességet leend.“ Ami az ország érdekét illeti, ott, hol ha ezévi alkotmányszünetelés után minden téren hiány mutatkozik, hol minden párt tehetséges közreműködésével, közös erővel is alig található fel a különböző téren megkívántató erő, azt mondani: „azért, mivel valaki ma nem tagja a parlamentnek, —ki azonban holnap az lehet, — az nem lehet miniszter„ — oly felfogás, melyet azt hiszem, nyugodt meggondolás után senki sem fog osztani. Schwarz Gyula és Simonyi Ernő interpellálták a kultuszminisztert is a csalhatatlansági hitczskk kihirdetése miatt, előbbi közoktatásügyi kérdésekben is. Ezek kiadattak felelet végett. Ь Az elnök és Kerkápoly miniszter jelentése szerint ezen ülésszak teendője csupán egy kölcsönre vonatkozó törvény megalkotása ; azzal a pénzügyminiszter benyújtja a jövő évi költségvetést, mely a pénzügyi bizottsághoz utasíttatik és az ülésszak feloszlik, térségre szorítvák ; engedné meg az ottan alakult gyárak tökéletesithetését — bár ezzel érdemesítvén annyit kiásott veszedelmeztetésekért, és asszignálna most előlegesen bár csak hatvan ezer pengő forintot — node mint féltem oly telt dagadt kebellel jöttem ki kabinetjából mivel becsület szavát ígérvén, 24 órát tűzvén ki eligazíthatására többet felelendeltelt a 24 óra, de megjött ám a 60 ezer; hála Istennek, biztosítva lehet a székely nép, hogy pénz több mind idáig forgand körmünk között. De kötelességemmé van is ám téve, hogy hetenkint a hadügyminiszter úrhoz pontos számadást és előhaladást küldjék, úgy hát ha pártolást nyertünk, akkor rendre is szükség jönnünk. Tehát Hankó urat megkérvén, hogy a székely nép minden művészeit, tudatván velek ezen dolgot, szólítsa föl ; haza mentemmel őket fölveendem kettőzöt napidíjjal és, hogy egyszersmind tudassa az egész nemzett el járás és eszközléseim. Debreczen május 12-én 1849. Gábor. 298 — Magyar képviselőház. A képviselőház ülésszaka f. hó 14-én megnyittatott Simsich elnök által. Számos elnöki kijelentés után Simonyi Ernő megtámadja a kormányt Tisza Lajosnak miniszterré, neveztetése miatt. Szerinte parlamenti kormánynak csak olyanok lehetnek tagjai, akik már előbb tagjai voltak a törvényhozás valamelyik házának. Erre gr. Andrássy következőkben felelt : Simonyi kép ur azt mondotta, hogy a jelenlegi kormány megszűnt parlamentáris lenni, mivel miniszerekké olyanok is neveztettek ki, kik a parlamentnek nem tagjai. Ezen állítás a fölfogás legnagyobb zavarára mutat. Parlamenti kormány ismertető jele nem az, vájjon a parlamentből vétettek-e tagjai vagy nem ? Megtörténhetik ugyanis, hogy valamely kormány minden tagja a parlamentből való, ha ez azonban anélkül, hogy a törvényhozásban többsége lenne, megmarad hivatalában, okvetlenül megszűnik — legalább fogalmaim szerint — parlamentáris kormány lenni ; ellenkezőleg lehet valamely kormány tökéletesen parlamentáris, bárha egyetlen tagja sincs a parlamentből való, mihelyt a törvényhozásban többséggel bir. Ő Felsége kinevezési jogának pedig e tekintetben sem törvény, sem gyakorlat korlátokat nem szab. Vi1 . k. Csiksoisilya, 1871 september 14-én. A „Nemere“ 63. számában Sz.-Udvarhelyről 7. jegy alatt, 72. számában pedig Gy.-Sz. Miklósról Juhász Károly úr által intéztetik kérdés az „illetőkhöz“ a Csíkszeredai és gyergyószentmiklósi gazdasági iskolák mibenléte s megnyitása iránt. Mely kérdésre eddigien senki sem felelvén, szolgáljanak a következők a felszólalók és a közönség tájékozására. — „A Csíkszeredái“ gazdászattal összekötött felsőbb népiskola I. osztálya még a múlt tanévben megnyílt s évei július végével a szék küldöttsége és a tanfelügyelő úr jelenlétében fényes vizsgát tett nemcsak a tanteremben előadott tárgyakból, hanem a tornászaiból s katonai gyakorlatokból is. A II. osztály a jövő tanévvel szintén megnyílik és igy következetesen be fog állitatni mind a négy osztálya. — S e felvilágosítás után szabadjon hinnünk, hogy a következő iskolai évben Sz.-Udvarhelyről is számos tanonczal fog ez iskola dicsekedhetni, még pedig Z. ur kérdéséből következtethetőleg kiválóan sok Z. nevűvel. A gyergyó-szentmiklósi „felsőbb nép- és ipariskola“ megnyitását semmi egyéb nem akadályozza, mint a helyiség hiánya, mennyiben az érd. rom. k. püspöki szék azon épületet, melyben eddig az elemi és reáliskola elhelyezve volt, a magáénak lenni követeli. Azonban úgy tudjuk, hogy közelebbről erélyes lépések fognak létezni, melyek a vitás kérdést lehetőleg a község javára oldandják meg , s akkor ez iskola megnyitásának sem fog útjában állani semmi. Addigran talán J. K. ur is szives lesz türelemmel lenni, Z. ur pedig kis Zakot toborzani ez iskolát látogatandókat. Levelező: Bereczk, 1871 September 7-én. A hét testvér székely város főispánja, méltóságos Lázár Mihály urnak, K.-vásárhelyen f. hó 3. s 4-én ünnepélyes beiktatása után ő méltósága másnap Bereczk városát szerencsélteté. A falvak egész határuk hosszáig zöld ágakkal felépitett ajtókon diadalszerűen fogadták ő méltóságát, mint már volt, de lankadatlan munkássága által feledhetlenné vált igazgató királybirájukat. S nem csoda, ha érzékenyen vett búcsút az uj főispántól Bereczk határán, Kézdiszék egyik érdemes nestora Szentiványi J. De a mily érzelemdús volt itt ezen Kézdiszékről vett búcsú, annál lelkesültebb, a két nemzeti s egy román zászlót lobogtató székely és román bandériumunk által történt üdvözlet, melyet Y. Gy. városkapitány iparkodott üdvözlő beszéde által minél méltóbban s szívélyesebben tolmácsolni, mit ő méltósága ékes beszéddel viszonozván, a számosan sorakozott szomszédfalusi lovassággal a város végén emelt zöld lombok s virágfüzérek által koszoruzott diszkapu alá kisértetett, hói F. K. v. k. egyesbiró a nagy számmal összegyűlt városi közönség nevében üdvözlé e méltóságát. Ez üdvözlet után a főispán az édes emlékek felelevenítéséről áthatott jeles beszéddel válaszolt taraczk lövések kíséretében történt nagy éljenzések között. Ezután megindult a menet a hosszan zöldágakkal diszitett utón , méltóságát két lobogóval jelzett szállására kisérvén. Egy óra múlva előleges meghívás folytán megjelent ő méltósága a képviselőtestületi gyűlésben, kineveztetési okmányát s az esküformát felolvastata, az esküt ünnepélyesen letéve s ezt követett beköszöntő beszédében az alkotmányos átalakulás nagy fontosságától áthatottan híva fel a jövő jóllétének megalapítása végett egyesült erővel honfiúi munkásságra, tevékenységre. Erre D. J. közügyész válaszolt. Ezután a szervezési terv kidolgozására egy 24 tagú bizottmány választatván indítvány folytán egy-