Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-10-27 / 86. szám
kenyeret adott, nem volt joga járulni. Vajjon vagyon-e széles országban a „Kronstädternek“ oly bárgyú olvasója, a ki ellnhesse miszerint azon gazilag’szász bildmives, ki masokkal, plane nemes emberekkel csépeltet, 8 írt. censussal ne bírna? — Állítja továbbá, hiogy az universitas gyűlése 1867-ben nuirez. 18-kan a ministerium 1867-ben nuirez. 8-ka történt felhatalmaztatása következtében nem tartathatott meg. Hogy a „Kronstädterber” megjelenő czikkek gyakran hordják magukon azt, miszerint iratoknak az azt olvasók értelmisége felöl nagyon alanti képzete van, azt tapasztalaltuk, de a jelen esetben csodálkoznunk kell, hogy az „ignotos fallit“ elvét is mi módon akarhatta alkalmazni, ha a két kelet közötti csekély időkülönbséget megtekintette. — S hát ha figyelemre vesszük meg, hogy a kérdéses gyűlés azonban „már február 28-án be volt a királyi főkormányszék által tiltva,", és igy az csak oly formán folyhatott a márcz. 8-ki felhatalmazásból mint a múlt heti sor a jövő hónapi esőből, mit kell ítélnünk azokról, akiknek előre hirdetett „Warheitjai“ ilyenek ! ! Valóban megdöbbentő látni, mi módon töröl le az arczátlanság minden erkölcsi szemérmet az emberről annyira, hogy másokat ily galád ferdítésekkel félrevezetni nem kételkedik ! ! — Ennyit most mutatványul. * A második, mit megjegyzendőnek tartunk: örömünk, miszerint a volt bureau-i cratia, ha szinte mozgatni akarja is fejét, de hála Istennek, a jelek mutatása szerint, azt annyira elvesztette, hogy fel aligha fogja emelhetni. — A szándék megtétele s a körülmények netaláni kedvezni látszása mellett ez is vigasztalás. De mind e melm + f c./Ulrario’OU Q7mibnne vi cryázat, is. főként mikor ilyetén Bach, vagy akarom mondani bagolyféle hangok emelkednek. Részünkről a vigyázatra lesz gondunk ezután is. A még előbbi években tett némi ajánlat , továbbá a Csángóbét,falusi Baranyi Benedek által ajándékozott 12.000 frt, melynek kamatai már folyóvá is tétettek. A szükséges kormánysegély meg van ígérve, körülbelül meg is állapítva , de még nem utalványoztatok. Azok közül, kik az intézet létrehozásában munkások voltak különösen megérdemli az elismerést Molnár Victor, hosztfalusi evang. lelkész, a népnevelési egylet elnöke és az egész ügynek buzgó vezetője. Midőn ezen szép áldásos kezdeményt ezennel följegyezzük, egyszerű más helyénvalónak tarjuk figyelmeztetni a csángó népet, hogy ezen intézetben emelkedésének egy biztos eszköze van letéve. Ha azt kellőleg és lelkesen karolja fel, méltónak mutatja magát másnemű támogatásra is ; ellenkezőleg maga lesz oka romlásának. Sirás-sopánkodás magában semmit sem ér. Tettel mutassa meg a csángóság, hogy elmaradásának nem ő az oka,s mikor haladni lehet, ő haladni fog. P. A hosszufalusi felső népiskola fúlió 30-ikán ünnpélyesen megnyittatik. A megnyitás részleteivel-tudósítást remélvén a helyszínéről - most nem foglalkozunk , inkább őszinte elismerésünket fejezzük ki a brassóvidéki népnevelési egyletnek, mely ez intézetet létesíti. Ennek a 20.000 brassóvidéki magyar csángónak semminemű tanintézete nem volt, a szokásos felekezeti elemi iskolákon kívül. Aki tanulni akart közülök, a brassói szászok tanintézeteiben szokott szerencsét próbálni. Természetes, hogy nem sok adta fejét a tanulásra , és ez az oka, hogy népes falvakban mindazon állomásokat, amelyekre észbeli munkálkodás szükségeltetik , nagyobbára idegenek töltik be. Összes jegyzőik közül csupán kettő csángó születésű; 40—50 tanító közt megint nem több 4-nél 5 f él. Arról természetesen a csángó nem is ábrándozik, hogy közüle még szolgabiró is lehessen. Az már rengeteg magas állomás az ő szemében. Egy szóval roppant szükség van rá, hogy ezen nép tanintézetekkel elláttassék. Egyházilag nem tehettek semmit, mert saját egyházaiknak semmi erejük sincs ; a szász superintendentiától pedig, mely alatt állanak, nem várhattak segélyt. Községileg sem mozdulhattak, mert a községekben magyarok és románok vegyesen s a románok nem akartak beleegyezni közös felsőbb iskolák állításába. Ennek következtében történt, hogy a magyarok ngyszere tőbb egyénei „brassóvidéki népnevelési egyletté“ egyesültek; egyletüket szervezték, felsőbb helyen megerősíttették , s működéshez kezdve egy felső népiskola állítását tűzték első czélul. Ezen felső népiskolának most csak egy ősz- itálya nyílik meg egy tanítóval. Tanítónak, mint már említettük, Nagy Sándor, Zilahon dicséretesen működött leánytanitó választatott meg. Évről évre be fog állitatni a szükséges többi tanító személyzet. Ezen felsőbb népiskolával a lehetőleg ipari szaktanítást szándékoznak összekötni : e czélból már ez év folytán faragó mestert hozatni Schwarczból, műfaragványok tanítására Az iskola alapjául szolgál a községek által A várva várt „Nemere“ megindultakor több ízben biztattam együtt küzdő honfitársaimat érdekes czikkecskék közlésére. A barczasági mozgalmas élet mezején annyi szép virág szedhető, — ideértve a gyógyszerül használható mérges burjánokat is, hogy bizony a „Kronstädter“ mellett mi is füzögethetünk azokból egy egy bokrétácskát jó „Nemerénk“ számára. — „De mit írjunk?“ kérdező nevetve három barátom. E kérdés nagyon hasonlított a farizeusok ama kérdéséhez : „kell-e a császárnak adót fizetni vagy Magyar képviselőház, nem ?“ Ha én nekik, elég szép tapasztalatokkal birakmi anyagot nyújtok körülbelül ezeket mondom : Írjatok az erdélyi lutheránus magyarok egyházi különvállásáról s Barczaságon egy magyar dékániság felállításáról ; vagy Írjatok a brassói inspectorságnak Hosszufaluba áthelyezése kiáltó szükségességéről ; vagy Írjatok a brassói szász gymnasiumról mint a barczasági ág. hitv. szászság és magyarság közbirtokáról, hol némely tantárgyak szász tanárok által német nyelven, és némely tantárgyak magyar tanárok által magyar nyelven adatnának elő ; vagy írjatok azon égbekiáltó igaztalanságról, hogy Izétfaluban még mindig csak a magyar fiúk állnak sorozás elé, pedig a jogegyenlőség ennek ellene szól ; vagy írjátok le azon gyönyörű eljárást mely szerint a brassóvidéki iskolatanácsban egyetlen magyar pap sem választatott be tanácsosnak, kik pedig fölényezők voltak a felekezeti iskoláknak községiekké átalakításában, s jelenleg oly többség jutott túlsúlyra, melynek egyetlen községi iskolája sincs. Ha én azokat ajánlom : az én birka türelmű, ósdi nagy urakból egy tálból cseresznyét evő nádlakó baráti m árgusi szemeket meresztettek volna rám, bár ők is ép úgy érzik e ferde helyzetnek tarthatlanságát mint én. —A képviselőház pénzügyi bizottsága oct. 21-iki ülését az államjószágok előirányzatának tárgyalásával kezdte meg. A rendes bevétel 72-re 4.661,812 frt. A bérleti hátrálék 71-ben a rendes bevételek közé vezetett, 72-re azonban a rendkívüli közé. Jelenleg az összes rendes és rendkívüli bevétel 5.360,128 furt. A kiadások e czimnél 2.518,047 írtal vannak elő- irányozva. A bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy az államjószágok tiszta jövedelme a múlt évihez képest tetemes növekedést mutat fel. Ugyanis 71- re 2.430.000 frt. volt tiszta jövedelem, 72 re pedig 2.602,743 frt. mutatkozik, a bérleti hátralékoknak, mint a rendkívüli bevételeknek és a beruházásoknak mint a rendkívüli kiadások hozzáadása nélkül. Ezekkel együtt az összes jövedelem 2,841,081 frt. A bizottság miután részletesen átvizsgálta, az előirányzatot megszavazta. Az állam erdők 72 re előirányoztatott rendes bevétele 10.181,454 frt, 71 ben 5.256,206 frt. volt. Rendes kiadás 72-re 7,166,909 frt., 71-ben 5 247,244 frt. volt. A tiszta jövedelem 72- re 356,397 frt., 71-ben pedig 9,964 frt. volt, s eszerint " foltum.414'egy jövedelemből 345,241 frt. a határőrvidék tiszta jövedelmére esik, és igy a magyar államerdüség 2,711,123 frt. tiszta jövedelmet mutat fel. A pénzügyi bizottság oct. 22-iki ülésében a vasművek költségvetéseit tárgyalta. Ezután a kőszénbányák költségvetéseit, a sój termelést végre az államnyomda költségvetését vette tárgyalás alá Ez utóbbi szükséglete 658,000 írttal, fedezete pedig 716,000 írttal van előirányozva; 71 re szükséglete 446,200 írttal, fedezete pedig 486,000 írttal s így 71-re a tiszta jövedelem 40,000 frt, 72- re pedig 58,800 frt. A költségek nagy mérvbeni emelkedését az egész nyomda átalakítása, s az üzlet kiterjedése okozzák. A bizottság a rendes költségeket valamint a rendes fedezetet megszavazta. A rendkívüli költségeket, melyekben 15.000 frt. főleg épít- kezésekre s berendezésekre van szánva, később fogja tárgyalni. Szóba hozatott, vájjon nem lehetne e az államnyomdának a tervezett nagy építkezéseket elkerülni, ha az államnyomda az egyetemi nyomdával egyesíttetnék. E tárgy fölött azonban határozat nem hozatott. Az ipartörvényjavaslat tárgyalására kiküldött 15-ös bizottság oct. 23 iki ülésében a javaslat 98 - 99 §-ait, melyek a czéhtársulatok ipartársulatokká való átalakulását, valamint vagyon mikénti kezelését szabályozzák — elfogadtatott. Az V. fejezet 100 §-a valamint azon szakasszok szövegezése, melyek az iparhatóságokkal összekötetésben vannak, függőben tartottak, miután a bizottság beható tárgyalás útján a munka kérdésekből származó perek elintézésére az iparbíróságok eszméjét életbe léptetni szándékozik. A legközelebbi ülés hétfőn d. e. 9 kor lesz , a bizottság vasárnap és hétfőn több gyárat szemlélt meg. Tíz hava már, hogy egy eleven lap akadálytalanul s jó kedvvel futja szerény pályáját bolygatva régi gyepüket is, hol kígyók és varangyok undorkodnak , s én mindig lesve leseid circiunspectus barátim közleményeit, de ők hallgatnak mint a sir, mert hasuk és zsebük és nyugalmuk arkangyal torkával zugja fülükbe : Barczaságon hallgatni arany ! Pedig szájuk oly hatalmas, oly dörgő, hogy péntek napokon az ó-brassói közebédnél templomok falai omladoznak le, mert hisz szerintük ezekre nincs többé szükség, a papok pedig vonuljanak odúikba, mert már feltűnt a tökéletes világosság. Ohi nagy hangú szalmacsépla péntek-napok és szájhősök ! teremcsetek előbb könyvtárakat, faiskolákat, alakítsatok munkás egyleteket s. t. b. s jönni fog a minek jönni kell: jólét és világosság. Menjünk tovább. Az igaz, a Nemerébe való virágok dusabban teremnek városi mint falusi réteken, én magam is három nap sétálok udvaromon alá s fel s három tollnak rágom végét, mig valami hasznavehető gondolat fordul meg fejemben. Brassó-Bolonya szitája, Újfalu fazaka, Krizba sarlója, Apácza hagymája, Pürkerecz mesze, Zajzon havvize, Tatrang, padló kova, Иовч'itlahi fája, Csornátfalu piacza, Türkös épülendő temploma, Bácsfalu díszes uj irodája mind megfordultak fejemben s szerkesztő úr engedelmével ezekről szándékom koronként holmit elmondani ; nem feledve Hátfalú óriás perét, melynek szerencsés fordulata az egész hazának nyert csatája leend. Szóljunk most a nemzet napszámosairól, a tanítókról. 1857-ben azt kérté egyik barátunktól Baider, a berethalmi derék szász püspök: „hogyan lehet Hétfalunak oly kevés tanítója oly népes iskolák mellett?“ „Bizony úgy, hogy annak a szegény árva népnek nincs pénze, mert pénztárát Brassó kezeli , ott csak jóakaratot találhatni.“ Azóta idők teltek és viszonyok változtak s halld meg nemzet. Hétfalunak már nem hat, hanem husz tanítója van államsegély folytán, kik se jobb se baloldalon, hanem ép a nemzet középutján vezérlik a jövendő reményit a dicső czél felé. • Én istenem, ki hitte volna 1848 előtt, hogy annyi derék ifjú erő fogja munkásságát kifejteni ez addig ismeretlen vidéken. Mint valamely most fölfedözött termékeny szigetre úgy sietnek errefelé a derék székely fiúk, főleg mióta megtudták, hogy a hétfalvi magyar nép nem tatár, hanem székely vérmely nem ismer felekezeti válaszfalt. A kicsiny hitűek felkiáltunk: mi lesz ebből, lutheránus, református, unitárius összegyűlve Hétfalut felfogják forgatni ? De hogy forgatják! Oly szép békesség van itt, s oly szép egyetértés jellemzi a gyűléseket, mint az egész hazának óhajtanánk. Az éretlen szájhősségnek itt nincs tere. Tettel kell itt kitörni ; a hétfalvi azt tartja: sok szó szegénység. Az üres tanítói állomások jelenleg mind batöltvék és általán mind jó reményű fiúkkal. A választásoknál nem fordultak elő vesztegetések; a pártok már kibékültek s a nap nem fog lemenni haragjukon. Oly édesen esik lelkünknek annyi intelligens embert szemlélhetni baráti és értekezleti körökben ; bizony ideje is már, mert sok volt az aratni való de kevés az arató. Egy gyönyörű, még székelyföldön is utánzandó vonást az intelligens rendeletéből nem szabad említetlenül hagynom. Itt a kártyázásnak nincs hite; a drága idő nemesebb élvezetekre használtatik. Az édes haza szent ügye ad elég anyagot szívnek, főnek, nyelvnek és kéznek. Említésre méltó az is, hogy Háromszékről jött tanítók itt tökéletesen felhagytak a kártyázással s három négy újságokat olvasnak szellemi táplálék gyűjtése végett. Nem csuda, ha Hétfalu kocsija ezentúl biztosan fog haladni, mert szép számú tüzes paripák van- Vidék. HoI fa 111, 1871. október 20-án. 342