Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-02-14 / 13. szám

Brassó, 1871. Megjelenik ez a lap hetenkint kétszer kedden és pénteken.V. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon. Első évi folyam 13. szám. Kedd, február 14. ааотгша*^тдахвшвавшвяшакг»зяиааяряп1 Hirdetési díj : 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvéntetnek a szerkesztőségbe és Römer és Kamner nyomdájában. Politikai, közgazdászaid és társadalmi lap. Vidékünk népnevelésügye. I. Épen leírtam már a fennebbi czímet és szándékoztam közölni az oktatásügyi előterjesztés alapján a körünkbe fekvő vidékek népnevelési helyzetét, — midőn Háromszéknek egy szép reményű fiától, Orbán Ferencztől, Schweitzből az alábbi érdekes levelet kaptam. Most ezt közlöm először, hogy szolgáljon összehasonlításul a további közleményekre nézve. Ebből megláthatjuk, milyen egy szabad nép népnevelése, és hogy mennyire nincs joga egyik vidéknek is itten felfúni magát az eddigi eredmény dicsőségétől. Itt következik a levél. Weltingen, 1871. jan. 28. Legyen szabad a tanügytéren tett észleleteim egyik ágából , a schweiczi népnevelési viszonyokról, különösen Aargau kantonéról, rövid vázlatot közölnöm. A kanton összes nevelésügyi viszonya felett egy hat tagból álló „nevelő igazgatóság“, mint kantoni főiskolatanács, őrködik. E tanács elnöke a kanton kultusministere. Ezen igazgató-testület tagjait kinevezi a nagy tanács, mely 200 tagot számlál. A 6 tagú főtanácsnak jog- és munkaköre következő : a) Mindennemű iskola — név szerint : községi, kerületi, kanton és ennek alnemei: gymnasium kereskedelmi, tanitóképezde és magánintézetek felett gyakorolja a főfelügyeleti jogot. b) Nevezett iskolák részére törvényt szab és rendeleteket ad. c) Minden nyilvános iskola részére taneszközökről és a községi iskolák tankönyveinek szerkesztéséről, gondoskodik. Az ilynemű könyveken rendesen az áll: „Für die Gemeindeschulen des Kantons Aargau.“ d) Az egyes iskolák berendezését, úgyszintén tantervét megállapítja. e) Tanfelügyelőknek, tanintézeteknek, tanítóknak stb. évi járulékát, azaz a budgetet, megszabja. f) Vizsgákon, különösen érettségi, tanítóképesítő és kerületin, képviselteti magát. g) Választja a tanfelügyelőket, kerületi iskolatanács tagjait, tanárokat és tanítókat stb. Bizonyosan nem ismerik a mi tanfelügyelő-elleneseink ezen szervezést, mert ha tudják azt, hogy itt minden 56 községnek egy tanfelügyelője van, lehetetlen, hogy a mieink száma ellen szóljanak. Máskülönben megjegyezni kívánom, hogy ezeknek sem jogköre, sem díjazása nem terjed akkorára mint nálunk. Említett kantoni főtanácson kívül, minden kerületnek van egy hat tagból álló al-, azaz kerületi iskolatanácsa, melynek legtöbb esetben a kerületi inspektor az elnöke, azonban nem mindig. Ezen tanács felügyel az egyes iskolák javaira beszámol azok költségeivel a fennebbi testületnek kisebb panaszok föllött ítél, vagy röviden első folyamodásu és végrehajtóbiróság. Mindkétnemű tanács tagjait illetőleg megkivánoa jegyezni, hogy nem afféle vicispán meg téni-nemes szolgabirókból telik az ki, amik csakugyan nem is léteznek, hanem egytől-egyik mind tan- és szakférfi nevezett tanácson kivül minden kerületnek, ami 5—6 — 7 községet számlál, van egy tanfelügyelője végül minden községnek egy 3 tagú iskolaszéke. Ha nem leszek érdektelen, legyen szabad még egy rövid kivonatot adnom : a kantoni főtanács múl évi zárüléséről, melyen magam is szerencsés voltak jelen lehetni. Nem sok czeremonia után az 1871. évre megkészítették a költségvetést következőleg: 13418 fr. 7 cs. igazgatási czélokra , kárpótlásus komissiók, látogatások, jutalmazások, taneszközül 11160 fr. 60 cs. kerületi iskolatanács és községi skolai felügyelet. 3523 fr. 50 cs. katonai könyvtá 1237 fr. 10 cs. természetbúvárok és történelmi, földrajzi társulatok, természeti múzeumok és antiquarium részére. 220328 fr. 56 cs. községi iskolákra. 8490156 cs. kerületi iskolákra. 62367 fr. 52 cs. kanto iskolákra. 29233 fr. 55 cs. tanitóképezdére. 3650 dologházra. 13344 fr. 95 cs. ösztöndíjak. 8850 iskolai épületekre, javítások. 5000 fr. nyugdíj (tanító részére). 5000 fr. siketnémák intézete. 1400 fr. dedóvó, szegények számára. 700 fr. nép és fiatal könyvtára. 700 fr. művészeti és tornászati czélok. Összesen 464,815 frank 81 centimes. Mielőtt az iskolák számát és viszonyait elöl csátanám, idejegyzem Aargau kantonnak lélekszámát és területét, hogy ítélni lehessen a nevelésügy felett. Lélekszám 196,000. Terület 25 és egy negyed négyszög mértföld. A fennebbi tárgy bevégeztetvén, a kerületi iskolatanácsok által benyújtott jelentéseket tárgyalták; ebből a következőknek jöttem tudomására : Aargau kantonnak van 527 nyilvános községi iskolája 284 közönségben. Ezek közül 144 vegyes, azaz alsó- és felső-iskola együtt van, 158 alsó-, 35 közép-, 164 felső-népiskola és 26 magasabb képzést adó intézet. Az iskolaköteles növendékek száma 29.069. Igen természetes, hogy ezen szám nem csak az „iskolaköteles“, hanem az „iskolába jár“ rovatban is benne van , mert ki nem veszi onnan semmi hatalom, ha csak nem a halál. A törvényes maximumnál (80), 47 iskolának van több növendéke. A kanton növendékei a közelebbi évben 290,206 iskolai félnapot mulasztottak el, 230,967-et mentséggel, 59,239-et a nélkül. Átlag véve egy gyermekre esik 10 absentia, 8 mentes és 2 nem. A büntetést érdemlett absentiákért beszámoltak az illetők 1298 fr. és 10 centimessei; ezenkívül növendékek és szülők 1584 órát fogságban töltöttek. Az 527 iskolában működik 530 tanerő, úgymint: 478 tanító és 32 tanítónő. A törvény szerinti legkisebb tanítói díj : faluhelyen alsóbb iskolában 800, felsőbb 900, kantoni iskolában 1400, városon legkisebb fizetés 1000, legnagyobb 2200 frank. Nyugdíjban részesítenek évenkint 21 elaggott tanítót összesen 4312 frankkal. Ebből egy személyre 150—300 frank jut. Az összes tanítói fizetés felmegy közel egy fél millióra, pontosan számítva 4£h,131 fiaguk, miből állam 186,460 frot fedez, tehát egy harmadon felül. Ezen számok nem leptek meg annyira, mint a következő eset: egy kerületi tanfelügyelő jelentést tesz, hogy vannak olyan tanítók, kik rendes tanítói hivatalukon kívül, más mellékfoglalkozást is űznek, p. o. némely orgonista, más meg földjét is megmiveli, mit haszonbérbe vett ki stb. Rögtön felfüggesztettek egy tanitót, hivatalában túlhalmozott mellékfoglalkozásaiért; pedig egyebet nem csinált a jámbor, mint orgonáit meg földet mivett és irnokoskodott. A már említett iskolákon kívül következő intézeteket bír még Aargau kanton. Leányok részére dolgozó iskola van 298. Ilyneműekben nyáron 3, télen 4 órán nyernek oktatást. A tanítónők száma 293.Egynek fizetése, legcsekélyebb 100, fél 800 frankig. Összesen 55,797 frank. Ezen összegnek egy harmadát — 18.697 frankot — fizeti az állam. A tanulók száma itt 11.740, kik legkevesebbet 141,311 darab női munkát készítenek, amiket természetesen eladnak. Magánjellegű intézetek is szép számmal vannak: a) Pestalozzi-féle 42 növendékkel, 9 évestől 18 évesig; b) büntető-iskola 7 osztálylyal; c) szegény leányok intézete, az államtól 400 frankot nyer; d) szegények intézete, elkülönítve nem szerint, ez 1000 frank államsegélyt kap. e) három siket-néma-intézet, 5000 frank államsegélylyel. Új önképzőkör felnőttek részére húsz helyen , mindenik 35—60 frank államsegélylyel. Ezekenkivül ki tudná előszámlálni a sok Gesang meg Turn-Vereinokat? Fenntartom magamnak a szerencsét máskorra ujabbak és másneműek közlésére. Magyar képviselőház. . A febr. 8-iki ülésben a kereskedelmi ministerium költségvetés megszavaztatott az előirányzat szerint. Az nap megkezdetett és 9-ikén folytattatott az igazságügyi minisztérium költségvetéseinek tárgyalást . Ez alkalomból 9-ikén Horváth Boldizsár miniszter Dietrich képviselőnek jeleltében a következő örvendetes nyilatkozatot tette. Azt mondja a képviselő úr, hogy a törvénykezési reform terén alig történt egyéb, minthogy a felsőbb bíróságok átalakíttattak, és hogy ennek nincsemmi haszna. Engedje meg a félreértést felderítenem. Igen, a felsőbb bíróságok átalakítása körül két nagy eredményt értünk el. Először azt, hogy a felsőbb bíróságoknak rendi jelleme elveszett, és úgy hiszem, hogy ez a jogegyenlőség szempontjából vívmány. Másodszor azt, hogy megszűntek azon panaszok, melyek a bíráknak szakképzetlensége és megvesztegethetősége ellen halomra gyűltek az igazságügyminisztérium kebelében. Ma, hála istennek, ott állunk, hogy sem szakképzetlenség, sem megvesztegethetőség ellen egyetlen panasz sem merült fel azóta, hogy a bíróságok átalakíttattak. Ez olyan országban, hol — fájdalom — a depravatio bizonyosan nagy tért foglalt el, oly országban, hol a bíró, tekintély alapját kell megvetni, rövid két év alatt igen nagy eredménynek mondható. Ugyan ez alkalommal a következőkben sorolta elő a miniszter az igazságügyminisztériumnak a törvényjavaslatok körüli működését: Az országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslatok a következők: 1. a testi fenyíték eltörléséről; 2. az első folyamodású bíróságok szervezéséről; 3. a királyi ügyészekről; 4. a békebírákról; 5. a bírósági végrehajtókról; 6. a vadászati jogról; 7. az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről; 8. az irtványokról; 9. a bérföldekről; 10. az udvartelki zsellérekről; 11. a telepitvényekről; 12. az arányosítás és tagosításról Erdélyben; 13. a magyar földhitelintézetről. Nemzetközi tárgyak pedig: 14. Kiadási szerződés Francziaországgal. 15. Ugyanaz Olaországgal. 16. Ugyanaz Svédországgal. Készen vannak s mihelyt a minisztertanács tárgyalásán áthaladnak s igy még ez ülésszak alatt benyújthatók lesznek a következő törvényjavaslatok: 1. az italmérési jog rendezéséről; 2. a malomjogról; 3. a konzuláris juriszdikezió elkülöntéséről; 4.a jogsegély aauyi TM,B Orarország közt polgári és büntető ügyekben; 5. hasonló tárgyban Magyarország és Würtemberg között; 6. a katonai törvényszékek hatásköréről; 7. a katonai büntető eljárás reformjáról. Előadói tervezett alakjában készen vannak sajtó útján részint már nyilvánosságra hozták, részint pedig legközelebbről közzé fognak tétetni, s a jövő ülésszak alatt törvényhozás elé fognak terjesztetni: 1. szóbeliség és közvetlenség alapelvére fektetett új polgári perendtartás , 2 amortizaczionális törvény, 3 törvény ; királyi jegyzőkről (már közkézen forog); 4. ügyvédi rendtartás (most van sajtó alatt.) Végre miniaalatt vannak: 1. Az anyagi/büntető törvénykönyv; 2. a bűnvádi eljárás; 3. a börtönrendszerről; 4. úrbéri váltsák megtérítéséről Erdőben; 5. a polgári törvénykönyv átalános része, amégy szerződési jogot tárgyazza; 6. a polgári házasság 6. Antall fy ffi is 10. Alig van már Magyarországnak jelentékezőbb vidéke, mely a távírdai hálózatba be ne vola foglalva. Csak Gyergyó népes és élénk kereskedemmel bíró vidéke hiába kérelmezett ez iránt , hiába ajánlotta meg a szükséges helyiségeket. Рек kérelme anyival méltányos, mert területén sem vitt, sem más államut nincs és mert daczára annak, így óriási hegyek úgyszólván mindenfelől elszigetelt, évenkint több millió értéket képviselő nyers kiskedést űz Magyarországban és a szomszéd tartoglyokkal; ezenkivül kebelében van a külföldön is elyesen ismert és onnan sűrűn látogatott borszéki kő, mely az államnak is jövedelmez. Szóló figyelmfet a vidék Romániával való szomszédságának fitikai oldalára s végül határozati javaslatot ad , hogy a rendkívüli költségek közé e sorok helyett. Csik Szeredától Gyergyó-Szent-Miklóson át rtis és Borszéken át nyári állomással Tölgyesig veendő vonalra 15 mföldre 12,640 frt, tétessék —f mfhyi vonalra 126,785 frt. Szláv L A távirda csak akkor czélszerű, ha gyorsnyyködik s ezért nem jó, oly rögtönözve terjeszteni így a szolgálat pontosságáról kellő erők hiányában szeskedni ne lehessen. Kéri, hogy a hat. javaslat adak ki neki tanulmányozás végett s akkor, ha ezeninek mutatkozik, 1872-re elő fogja irányozni illető vonalakat. Itt), febr. 8-án. A „Nemere“ 9-dik számában „eM97 tanító“ aláírással egy czikkecske jelenti/пе1Уге az igazság érdekében szükségesnek látom /megjegyzést tenni.