Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-05-26 / 42. szám
Péntek, május 26. Brassó, 1871. évi am szám. Megjelenik ez a lap hetenkint kétszer kedden és pénteken. Á г a : Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás : Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Kantner nyomdájában. Poroszország’ létre jövetele és terjeszkedése. (Történelmi correpetitió.) irta a Denevér. (Folytatás). A háborútól tartózkodott, de 1715-ben mégis kénytelen volt XII. Károly Eehvéd király ellen fellépni, mely hadjáratban Schvéd-Pomeránia nagy része a poroszok által elfoglaltatott, az 1720-ban Stockholmban kötött béke folytán pedig Stettin és Külpomeránia 2.000.000 tallér iránt bocsáttatott Poroszország birtokába, minekutánra már az 1713-ban létrejött utrechti béke folytán Geldern egy része, az orániai hercegséghez formált jognak Francziaország javára létre jött átengedés nyomán, Poroszország területét gyarapította. I. Frigyes Vilmos ugyan ismét közeledett Ausztriához, de fia II. Frigyes „a nagy és egyedüli király“, a nép szájában „der alte Fritz“ ki 1740— 1786-ig uralkodott, ismét külön vált az osztrák érdekektől. II. Frigyes 1712-ben január 24-én született Perlinben mint atyjának harmadik fia, de két bátyja korán halván el ő lett korona örökössé. — Gondos de szigorú neveltetése folytán atyja szigorú elveit magáévá tette, — megtanult vakon engedelmeskedni és tűrni, azonban míg atyja öt katonává igyekezett képeztetni, Finkenstein gróf tábornok és Kalkstein őrnagy által, ő különös b vonzalmat tanúsított a tudományok iránt. Azon időben — azt az ellenségnek is el kell ismernie és helyben hagynia — Francziaország politikában, tudományok és művészetekben Európa első állama volt, — a németeknek akkor még irodalmuk se volt és II. Frigyes a nagy és egyedüli király franczia modorban neveltetvén nem feltűnő dolog az, hogy ő a franczia nyelv és franczia nemzet iránt különös előszeretettel viseltetett. Voltairevel és más franczia tudósokkal élénk levelezésben állott, azon franczia nemzetet tisztelte, melynek Poroszország haladásának nagy részét köszönheti, ugyanazon franczia nemzetet melyet utódja ma a porba rántott, melynek szellemi fensőbbségét, mindenét a mai pangermanok eldisputálni akarnának. — Mit mondana az „alter Fritz“ mindezekhez? — Atyja Fritzről nem volt a legjobb véleménnyel és kimondotta, miszerint „Fritz tilinkos és költő, a katonákkal nem törődik, egész munkámat el fogja rontani.“ — De az öreg király csalódott mint a következmények eléggé bizonyítottak, - - sőt mi több I. Frigyes Vilmos a most beszédben forgó fiát, öcse javára az öröklésből is ki akarta zárni. Megemlítést érdemel azon tény, hogy Frigyes mint korona örökös, atyja zsarnokságát sőt embertelenségig fokozódó szigorát többé eltűrni nem bírván, Keith és Katz hadnagyok segedelmével Berlinből édes anyja bátyához II. György angol királyhoz akart szökni, de utolérezvén 1730. évben Küstrin várába mint fogoly szigorúan bebürtönöztetett, most atyja őket közönséges szökött katonának tekintvén hadi törvényszék elé akarta állítani és kivégeztetni, és csak is a német császár, a lengyel- és angol királyoknak közbenjárása birta reá a szívtelen zsarnokot, hogy fiának megkegyelmezzen. Ennélfogva Frigyes a korona örökös kegyelem utján egy évig a börtönben tartatott és azon büntetést kelle tűrnie, hogy leghívebb barátjának Katt hadhadnagynak pallós általi kivégeztetését börtöne ablakából kelle néznie, Keith, ki Frigyes alatt tábornagyi tisztségi haladott szerencsésen külföldre menekült, Frigyes pedig ki 1733-ban braunschnweig-beverni Erzsébettel nősült atyja haláláig nem jelent meg az udvari körben, hanem Pheinsbergben visszavonultan a tudományoknak élt. Bocsánatot szives olvasó, hogy ezen fejedelem nevelésére befolyással volt tényeknél oly hosszasan tartózkodtunk, de ezen nevezetes férfi úgy kisszem megérdemli. II. (a nagy) Frigyes a kormány átvételekor azonnal oda törekedett, hogy az osztrákház és kormányközi viszonyt megsemmisítse és államát elsőrangú önálló hatalmasságé emelje ; — azért is 72.000 embernyi hadseregére támaszkodva a „nagy választó fejedelem által 1686-ban kárpótlásul nyert „schwibusi kerületet,“ és az I. Frigyes király által még trónörökös korában 1694-ben kötött titkos szerződést Austriának vissza adván, a Siléziában fekvő — és 1675-ben briegi György Vilmos utolsó piaszházbeli siléz fejedelem elhunytával I. Lipót császár által, mint elévült hohenzollern-brandenburgi hűbérességek címe alatt Austriához csatoltatott „Jägerndorf, Liegnitz, Brieg és Achlau“ herczegségekhez való örökösödési igényeit érvényesíteni szándékolván, ezen igényei kiegyenlítésére „Alsó-Sileziának“ 2.000.000 tallér iránti átadását követelte az akkor trónra lépett „Maria Therezia magyar királynétól“, — és ezen ajánlata elfogadása esetére frigyét, лт1апп^ a közeledő császárválasztás esetére szavazatát lotkaringkiai Ferencz részére megígérvén. — (Folytatása következik.) SS. A magyar minisztérium. Horváth Boldizsár és gróf Festetich kiléptek tehát a ministeriumból. Önkénytelenül töltősül a kérdés: van e még valaki a régiekből ; önkénytelenül szemlét tartunk a személyek felett. Gróf Andrássy Gyula, akit Deák Ferencz gondviselésszerü férfinak nevezett 67-ben, elnöke még mindég kormányunknak ; a legkisebb hír is eddigelé, amely távozásáról susogott, megdöbbentette az ellenzéket is. B. Eötvös Jószef, kinek „elméje fényétől a külföld jól látta hazánkat“, ez a ritka nagy lélek, nemes szív és tündökletes elme, ez a valódi nagy államférfi, Csirba költözött a bársonyszékből. Nagy terveinek valósítása Dr. Pauler Tivadarra szállott: Gr. Mikó Imre, a lélekkel is főnemes, az átalánosan tisztelt hazafi visszavonult a kormány terheitől. Egészsége ha bírta volna is, neve nem bírta ki ezt az állást, mert az ő nevét tisztelni szeretjük mindnyájan ; a miniszter pedig, főként a közmunkák ministere, sok érdekkel harczol és ki van téve erős ítéletnek. Gorove Istvánnal tettek kísérletet ezen szék betöltésére, mivel előbb kitűnőleg tölté be a közgazdasági miniszterséget. B. Wenkheim Béla — Gróf Széchenyi István mondta volt, hogy csupán két indigenának vette jó hasznát a magyar, egyik a krumpli, a mási. Wenkheim Béla vitte, míg birta a belügyminiszterség terheit ; végül úgy elbetegesedett, hogy vissza kellett lépnie élete megtartásáért. Utána Rajner Pált is gyorsan elviselte az a minisztérium , most az erős és ifjú Tóth Vilmos birkózik terheivel. Lónyai Menyhért bírhatta volna még, habár nem egy erős támadás igyekezett megingatni, de távozott, hogy tért foglaljon a közös minisztériumban, ahol előtte nem ült hazánkfia. Az ő csillaga folyvást fentündöklik s bízvást számítjuk őt sorsunk főintézői közé. — Helyén az Andrássy minisztériumban Kerkapoly Károly ül, a ki négy év előtt kevesektől ismert pápai tanár volt ; most pedig nagy hatalmú miniszter. Ily gyorsan választja ki embereit az alkotmányos élet. — Horváth Boldizsár kitartotta négy esztendeig munkált rendkívül sokat igazságügyünk rendbehozására, mikor aztán föltehetné törekvéseire a koronát, egyszerre félrevonul, másra bízva a munka bevégzését. Miért vonul vissza épen most? Részint egészségi okokból, mert valóban elbetegesedett a szünet nélküli munka alatt, — részint a sok politikai összeütközés következtében, melyekbe demokrat iránya miatt főkép a főrendekkel jutott. Most elutazott Olaszországba. Ha egészsége és kedélye fogékonysága visszatér, újból élen fog haladni ügyeinknek, akár mint miniszter, akár mint képviselő. Még nem tudjuk, ki fogja betölteni helyét. A Nemere úgy hiszi, hogy az erélyes, független nézetű és nagy tanultsági Hofmann Pál. Gróf Festetics a király oldala melletti miniszterséget töltötte be ; most egész véletlenül lépett vissza. Róla nem lehet mondani, hogy a munka viselte volna meg, mert azon állomás terhét gr. Andrássy vitte. Nem is sokat kérdezi senki, hogy miért lépett vissza , lehet derék four, de közéletünk intézésében soha sem vitt főszerepet. Mindenki megnyugszik, hogy K. Wenkheim annyira épült a két évi pihenés alatt, miszerint elfoglalhatja ezen díszes és jól használva fontos helyet. Góröve István van még hátra a régiekből , de sűrűn rebesgetik, hogy viszszalép ő is. Kineveztetésekor nem nagy népszerűségnek örvendett , de erélyessége és tapintatossága által közbecsülést vívott ki. A tárcza változtatás azonban mintha megzsibbasztotta volna tehetségeit. Visszalépése esetére a lángeszű Hollán Ernőt nevezik utódjaként. Ott van még a horváth miniszterség , abból is távozni kellett a kezdetbeli medeti Vich Kálmánnak, hogy bánya legyen s talán, hogy a bánságot is másnak adja át. Most gr. Pejachevich ül a pesti bársonyszéken. Állitsuk össze! 1867-iki minisztérium: Gr. Andrássy b. Eötvös, gr. Miké, b. Wenkheim, Lónyai, Horváth, gróf Festetich, Gorové, Bedekovich. — 1871-iki minisztérium: Gr. Andrássy, dr. Pauler, Tóth Vilmos, Kerkapoly, b. Wenkheim, gr. Pejacsevich és két ösme, rétién, talán Hollán és Hofmann. Tehát az eredetiekből eredeti helyén egyedül gr. Andrássy maradott meg négy éven át. Más helyen ugyan, de a kezdetbeliek közül ott vannak b. Wenkheim és ideigóráig Gorové. A többi mind új. Véleményünket ezen változások hordereje felett a jövő számban fogjuk elmondani. —