Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-08-04 / 62. szám

áramlatot megakadályozzon. Azt tanúsítja, hogy a leg­életrevalóbb elvek bukása is bizonyos, mihelyt egyéni érdekek, kényelmű ambitiók lépnek előtérbe. Megkísértjük kimutatni azon okokat, melyek az ellenzék győzelmét lehetségessé tették e székelyföl­­dön. Újra ismételjük, nem a Deák politikája iránti bizalmatlanságban, hanem egyebütt keresendő a baj. A baloldalnak a választások alkalmával kifejteni szokott egyöntetű, csaknem katonai szervezete közis­­meretű tény. Mindnyájan tudjuk, hogy a baloldalt igen sok vá­lasztó­kerületben eddig is, nem annyira az elvei iránti ragaszkodás mint az előre látó gondoskodás, minden kicsi körülményre kiterjedő figyelem, a tömör, compact eljárás vezette győzelemre. Azt is tudtuk, hogy a bal­oldal ,­­ észrevevén a királyhágón túl a lábai alatt ingó földet, actiójának súlypontját Erdélybe, de különö­sen a székely földre tette át. S mind­ezek daczára mit tapasztalunk a székelyföldön? Azt, hogy a központi bi­zottmányok vagy nem sejtve a részt, vagy kicsinyeive azt, a 12. órában fogtak a munkához. A baloldal no­­tabilitásai, elárasztva a székely földet, az előkészületek során már jó előre haladtak volt, midőn a jobboldal mozogni kezdett. A­ki előbb megy a malomba az őröl. Betölt itt is. A központi bizottmányok csak akkor kezdettek mozogni, midőn késő volt, midőn más már elfoglalta a tért. A baloldal felléptetett már jó előre egy néhány jelöltet, kik a székely nép „véréből való vér.“ Ismerni kell a székely atyafiságos jó­in­dulatát. Úgy gondolkozott , „hogy ámbár tiszteli és követésre méltónak tartja a Deák politikáját, de most­­ az egyszer engedjen meg neki a világ, mert nem tart­­­­hat vele, tiltja a rokonsági, sógorsági, komasági viszony.­­ Nem akar halálig való gyülölséget szerezni magának,­­ miután még az apjuk, nagyapjuk is békés egyetértés-­­­ben éltek egymással. Ha előre szavát nem adta volna, még csak meggondolkoznék stb.“ A székely be is szokta váltani a szavát, a­mint az eredmények mutatják. A másik hibát, s ez­által a jobboldal bukását egyesek ambitiója szülte. Az egyéni érdek, a szerepel­ ■ hetnemségi vagy némely választókerületben anyira meg­osztotta a jobboldal erejét, hogy az ellenzék győzelme­­ már előre biztosítva volt. Nagy kár, hogy az a ferde felfogás, miszerint csak akkor tudunk a hazának mél­tóan szolgálni, ha honatyai magas székben ülünk, akkor ural némelyet, midőn előre tudja, hogy szemé­lyes viszketege csak a közérdeknek árt és még magá­nak sem használ sokat. Kár, hogy némelyek nem tud­nak megférni abba a körbe, melybe a végzet helyezte,­­ hanem minden alkalmat felhasználnak egyéni hiúságok kielégítésére, essék bár maga az elv áldozatul. Udvarhely város egyik jobboldali jelöltje daczára a tömeges kérésnek e gyengeségét nem tudta áldoza­tul hozni, mi azt is bizonyítja, hogy maga az ügy sem feküdt nagyon a szívén, és ezzel megnyitotta a balol­dal győzelmi zsilipjét. Ki kell még mondanom egy igen fontos, talán legfőbb okát a jobboldal bukásának, mert megfordulva a székely nép között, csak e nép közérzületét tolmá­csolom ez által. Értem a kormány nagyon is közönyös eljárását , a székely nép érdekei iránt. Megvárva az igazat, a­ székely nép 67-től fogva még nem sok jótéteményé-­­ ben részesült az új alkotmányos életnek. Egy néptörzs­­ érdekében sem történt még eddig oly kevés. Mindaz, mit vívmányképpen fel tudunk mutatni e népnek, egy ta­­nító­képezde, nép­iskola, s még azok is milyen lábon,­­­egyéb semmi. E nép anyagi felvirágzása érdekében még mi sem történt. Pedig a népnek kézzel fogható, szemmel látható eredmény kell, ha meg akarjuk nyerni. A vasutak mellette mennek el, még csak egy által sem érintve. Az ipar, kereskedelem érdekében absolut semmi sincs téve. E tekintetben még máig is magára van hagyat­va a székelyföld. Kérem már most, csuda-e, ha egyik helyről a má­sikra lehet terelni e népet, meglévén győződve, hogy tényleges állapota mit se javult ? Igen jó kortes fegyver volt ez a baloldal kezében, mit fel is használt em­berül. Tekintsen tehát valahára a kormány a székely népre. E nép politikai ér­zü­lete most is a Deáké, a kormánynak kötelessége ez érzületet megerősíteni az által, ha kielégíti jogos érdekeit, ha nem tekinti mosto­hának, így cselekedve, meg vagyok győződve, hogy a baloldal fegyverének nem lesz a székely nép között éle, s nem lett volna eddig is. Hunty. Az osztrák nemzeti bankr­ól a „N. fr. Presse“ a következőket írja: Ama jegyzék, melyet a magyar pénz­ügyminiszter a nemzeti banknak küldött, mint előrelát-­ ható volt, föltételeket tartalmaz, melyek mellett a bank Magyarországon törvényesen elismertetnék a bank­sza­badalom időtartamára. A jegyzék természetesen a bank igazgatóság beható tanácskozmányának tárgyát fogja képezni de már ma annyit hallunk, hogy e föltételek között több olyan is találtatnék, melyeket a nemzeti bank semmiképen sem teljesíthet. A leglényegesebb követelések a következők : A nemzeti banknak önálló képviselete Magyarországon, és a pénzügyminiszter jogosultsága, hogy az egyes fiókin­tézetek dotatióját korlátlanul meghatározhassa. Az utóbbi a legnehezebb pont. A nemzeti bank semmi szín alatt­­ sem bocsájthat ki kezeiből oly fontos jogot és nem bíz­hatja egész ügykezelését a magyar minisztériumra. A bank igazgatóságnak nem marad tehát egyéb hátra, mint kereken kijelenteni, hogy az előterjesztett pontok­­ nem alkalmasak arra, hogy azok alapján egyezmény létre jöhessen. 246 V­egyes. (A „Nemere“ I. olvasóihoz). E lap szerkesztőjének, Orbán F­erencz urnak elutazása miatt a lap szerkesz­tését ideiglenesen átvettem. H­errmann Antal félgymnasiumi tanár. (Királyunk ő felsége) a porosz koronaherczeggel való találkozása és az ezt nem sokára követendő s­alz­burgi összejövetel, melyeknél mind Andrássy gróf mind Bismarck herczeg jelen lesznek, a „P. N.“ Bécs­­ből vett értesülése szerint azon czéllal bírnak, hogy Ausztria - Magyarország és Németország szövetségéhez Oroszország is hozzá csatlakozzék, illetőleg ily csatla­kozás esélyei megbeszéltessenek. E hit természetesen a conjecturális politika terméke, de legkülönbözőbb ol­dalakról oly öszhangzatosan juttatják nyilvánosságra, hogy figyelmet érdemel. (Deák Ferenczről) betegségének híre alkalmából Bismarck hg. lapja, a „Norddeutsche Alig. Zeitung“ hosszabb czikket közöl, melyben a legmelegebb elisme­rés hangján szól nagy hazánkfia, s az általa alkotott műről. A külföldi lapok is egyáltalán nagy részvéttel fogadták a Deák betegségéről szóló hírt, s örömmel fogják majd registrálni a tudósítást nagy hazánkfia fel­­gyógyulásáról. (A Magyarországi n­emzetiségek). A b. Eötvös mint közoktatási minister által 1870ben gyűjtött adatok alap­ján Keleti Károly a „Statistikai közlemények“ 8-adik kötetében hazánknak nemzetiségeit így osztja fel : Összesen : 11117623 2101727 (A közös hadsereg szakállába) ismét belekapasz­kodtak. A franczia szakál viselését nem rég tiltották el, s most a körszakállnak egy hüvelyknél hosszabbnak nem szabad lennie. (Egy újabb [a tizenharmadik] távirászati tiszti tan­­folyamunk) megtartása válván szükségessé, annak folyó évi október hó 17-én Pesten leendő megnyitása elren­deltetett. Ezen legfeljebb három hónapig tartó tanfo­lyamba fölvétetnek a 18-ik évet már betöltött, de a 30-ik életévet még túl nem haladt, hivatalviselésre al­kalmas, egészséges testalkatú s a magyar korona terü­letén született mindazon egyének, kik az érettségi vizs­gát sikeresen letették, vagy főreáliskolát (akadémiát) jó eredménynyel végeztek; kiknek jó kézírásuk van, s kik legalább magyarul és németül tudnak, megjegyez­tetvén, hogy más honi vagy idegen nyelvek tudása már tekintetben egyenlőkkel szemben az alkalmazásnál elő­nyül számittatik be. Azok kik ezen tanfolyamba be­lépni kivánnnak, kötelesek e részbeni sajátkezű­leg irt folyamodványukat ez említett tulajdonságokról szóló és azt, hogy hadkötelezettségüknek mennyiben tettek eleget, kellőleg előtüntető hiteles bizonyítványokkal fölsze­relve a földművelés, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium IV. (távirda) osztályához Pesten legfeljebb f. évi szeptember végéig vagy egyenesen, vagy ha vala­mely hivatalnál már alkalmazva vannak, illető elöljáró­ságuk útján benyújtani, kik netalán már nősek lenné­nek, kérelmükben ezen körülményt is említsék meg. A kitűzött határidőn túl beérkező, vagy a szükséges elő­­iskolákat és egyéb kellékeket ki nem mutató kérvé­nyek nem fognak tekintetbe vétetni. A tanfolyamra fölvettek erről tudósittatván, kötelesek f. évi október 16-káig Pesten a fentirt távirdaosztályban beiratás vé­gett jelentkezni. A beíráskor le kell fizetni o. é. 8 forintot, melyért a fizető a távirászati hálózatnak egy térképét s a szolgálati utasításnak egy nyomtatott pél­dányát is megkapja. (A pesti egyetemen) julius 30-ikán az ókatholicus Hatala Péter választatott meg „Rector magnifiais“-nak. (A nemzetközi meterbizottság), melynek munkálko­dását a porosz-franczia háború 1870-ben félbeszakitotta, f. évi September hó 24-kén Párisban ismét össze fog ülni. A magyar kormányt ezen értekezleten ismét Kru­­spér István és Szily Kálmán műegyetemi tanárok fogják képviselni. (A F. L. panaszkodnak) a magyarok indolentiája felett a hírlapok értesítése ügyében. Pécsett Eötvös­­ünnepély, Gyöngyösön tüzeset volt, s a két városban nem volt egy ember, ki ezt tudatta volna a napi sajtó­val. E tekintetben az angol lapok azon előnynyel bír­nak, hogy majdnem minden ember munkatársuk. (Magyar vendéglői) kíván felállítatni a bécsi világ­kiállításon a kiállítási bizottság s ezen jelentékeny nye­reséget igénylő vállalatot a leghivatottabbnak akarja át­engedni. Felhívja ez okból a vállalkozni szándékozó vendéglősöket, kik tisztán magyar jellegű vendéglő be­rendezésére hivatást és tőkét bírnak, hogy az ajánlás­hoz megkívántató feltételeket a kiállítási irodában (Pest, színháztér 5. sz.) megtudakolják és a berendezés részlet előterjesztésével ellátott ajánlataikat ugyan­oda be­nyújtsák. (A német és cseh mérnökök) rútul garázdálkodnak az ojtozi vasútvonalon. A „N­on“-nak egy mérnöktől vett tudósítása szerint minden tudomány és lelkiismeret melleztével működnek ezen urak és szorosan összetartván Schwindel­ék nem kerül napfényre. Tudományuk nem több, mint magyar mérnököké, de nagy a szemfény­­vesztési képességük. Ők zsebre teszik zsákmányukat s eltűnnek s az ország megint milliókat költ utómun­kákra, melyeknél talán újra idegenek hiznak­. Hazánk tehetős ifjai­ ahelyett hogy meddő politikát űznétek vagy Petőfi verse szerént nemeskednétek, — tanuljatok gazdászati és technikai tudományokat, hogy magatok élvezhessétek és honfitársaitoknak juttathassá­tok dús de kullancsokra szorult hazánk áldását. (Nekrolog). Özvegy Verzár Ferenczné a maga úgy gyermekei: Gergely és neje Gáli Teréz és leányuk, István, Lukács, Kristóf, Mari és férje D­a­­­b­u­l­á­t Emánuel és leányuk, úgy számos roko­nuk szomorodott szívvel tudatják a jó gyermek, szere­tett testvér, sógorné, nagynéne és rokon VERZAR LIZÁNAK folyó hó 1-én éj el­­ 11 órakor, hat havi súlyos mellbaj­­bani szenvedés után, a haldoklók szentségének áhitatos felvétele után életének 21-ik évében történt jobb életre szenderültét. Az elhunyt nemes kebel halt tetemei tegnap dél­után 5­/12 órakor roppant nagy számú közönség őszinte részvéte mellet­tétettek örök nyugalomra a bolonyai rom. katholikusok sírkertjébe. Lelkéért az engesztelő szt. mise áldozat folyó hó 5-én a plébánia­templomban fog az egek urának be­­mutattatni, mely végtiszteletre minden rokonok, jó ba­rátok és ismerősök tisztelettel meghivatnak. Béke po­­­­raira ! Magyar .... Magyarországon . . 5841123 Erdélyben 666175 Német....................... . . 1592034 224034 Román .... . . 1114044 1207862 Tót............................ 210 tízerb ...................... . . 284836— Horvát .... . . 207899 630 Orosz (ruthén) . . . 418040— Egyéb .... . . 102127 2524 Közgazdaság. Erdőkezelés Csikban. E végtelen erdőbírodalom területének sem átalá­­­­ban sem birtokkint még az erdőgazdászat legelső a­b-é­­je sincs meg. Itt máig sem lehet hóld stb. számra beszélni, hanem órai járásra, mely pedig e hegy völgy lepte havasok vidékén a legbizonytalanabb mér­ték ; itt máig sincsenek birtokviszonyok — a választó vonalak rendszeres és pontos határok által tisztába téve, s az erdő egyedül észszerűn lehető kezelési álohája a fordákra s vágásokra osztás, a pagony rendszer stb. még hírben is alig ismeretes. Itt­­ híjában kérdjük : mennyi tűzi-, tutaj-, épület- vagy árboczfa, mennyi gaj stb. kerül ki egy hóldról, s igy egy hóld várha­­ható jövedelme mennyi stb. V erre a felelet legfeljebb egy büszke mosoly — mely azt jelezné, hogy „mi­­ gazdagok vagyunk -- van mit vagyunk elég s nem szorultunk az ily kicsinyes meghatározásokra stb.“ — Azt pedig senki ne hozza fel itt például, hogy vannak mind kül- mind belföldön — egész országrészt tevőleg — még sokkal nagyobb kiterjedésű rengetegei a feny­ves erdőségeknek, de melyek a már régesrég behozott erdőgazdasági törvény szabta józan kezelése által viruló díszben állanak­­— bennök az ily szabad kéz- és tűz-pusztitások rombolások hallatlanok, s a józan

Next