Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-08-04 / 62. szám
áramlatot megakadályozzon. Azt tanúsítja, hogy a legéletrevalóbb elvek bukása is bizonyos, mihelyt egyéni érdekek, kényelmű ambitiók lépnek előtérbe. Megkísértjük kimutatni azon okokat, melyek az ellenzék győzelmét lehetségessé tették e székelyföldön. Újra ismételjük, nem a Deák politikája iránti bizalmatlanságban, hanem egyebütt keresendő a baj. A baloldalnak a választások alkalmával kifejteni szokott egyöntetű, csaknem katonai szervezete közismeretű tény. Mindnyájan tudjuk, hogy a baloldalt igen sok választókerületben eddig is, nem annyira az elvei iránti ragaszkodás mint az előre látó gondoskodás, minden kicsi körülményre kiterjedő figyelem, a tömör, compact eljárás vezette győzelemre. Azt is tudtuk, hogy a baloldal , észrevevén a királyhágón túl a lábai alatt ingó földet, actiójának súlypontját Erdélybe, de különösen a székely földre tette át. S mindezek daczára mit tapasztalunk a székelyföldön? Azt, hogy a központi bizottmányok vagy nem sejtve a részt, vagy kicsinyeive azt, a 12. órában fogtak a munkához. A baloldal notabilitásai, elárasztva a székely földet, az előkészületek során már jó előre haladtak volt, midőn a jobboldal mozogni kezdett. Aki előbb megy a malomba az őröl. Betölt itt is. A központi bizottmányok csak akkor kezdettek mozogni, midőn késő volt, midőn más már elfoglalta a tért. A baloldal felléptetett már jó előre egy néhány jelöltet, kik a székely nép „véréből való vér.“ Ismerni kell a székely atyafiságos jóindulatát. Úgy gondolkozott , „hogy ámbár tiszteli és követésre méltónak tartja a Deák politikáját, de most az egyszer engedjen meg neki a világ, mert nem tarthat vele, tiltja a rokonsági, sógorsági, komasági viszony. Nem akar halálig való gyülölséget szerezni magának, miután még az apjuk, nagyapjuk is békés egyetértés-ben éltek egymással. Ha előre szavát nem adta volna, még csak meggondolkoznék stb.“ A székely be is szokta váltani a szavát, amint az eredmények mutatják. A másik hibát, s ezáltal a jobboldal bukását egyesek ambitiója szülte. Az egyéni érdek, a szerepel ■ hetnemségi vagy némely választókerületben anyira megosztotta a jobboldal erejét, hogy az ellenzék győzelme már előre biztosítva volt. Nagy kár, hogy az a ferde felfogás, miszerint csak akkor tudunk a hazának méltóan szolgálni, ha honatyai magas székben ülünk, akkor ural némelyet, midőn előre tudja, hogy személyes viszketege csak a közérdeknek árt és még magának sem használ sokat. Kár, hogy némelyek nem tudnak megférni abba a körbe, melybe a végzet helyezte, hanem minden alkalmat felhasználnak egyéni hiúságok kielégítésére, essék bár maga az elv áldozatul. Udvarhely város egyik jobboldali jelöltje daczára a tömeges kérésnek e gyengeségét nem tudta áldozatul hozni, mi azt is bizonyítja, hogy maga az ügy sem feküdt nagyon a szívén, és ezzel megnyitotta a baloldal győzelmi zsilipjét. Ki kell még mondanom egy igen fontos, talán legfőbb okát a jobboldal bukásának, mert megfordulva a székely nép között, csak e nép közérzületét tolmácsolom ez által. Értem a kormány nagyon is közönyös eljárását , a székely nép érdekei iránt. Megvárva az igazat, a székely nép 67-től fogva még nem sok jótéteményé- ben részesült az új alkotmányos életnek. Egy néptörzs érdekében sem történt még eddig oly kevés. Mindaz, mit vívmányképpen fel tudunk mutatni e népnek, egy tanítóképezde, népiskola, s még azok is milyen lábon,egyéb semmi. E nép anyagi felvirágzása érdekében még mi sem történt. Pedig a népnek kézzel fogható, szemmel látható eredmény kell, ha meg akarjuk nyerni. A vasutak mellette mennek el, még csak egy által sem érintve. Az ipar, kereskedelem érdekében absolut semmi sincs téve. E tekintetben még máig is magára van hagyatva a székelyföld. Kérem már most, csuda-e, ha egyik helyről a másikra lehet terelni e népet, meglévén győződve, hogy tényleges állapota mit se javult ? Igen jó kortes fegyver volt ez a baloldal kezében, mit fel is használt emberül. Tekintsen tehát valahára a kormány a székely népre. E nép politikai érzülete most is a Deáké, a kormánynak kötelessége ez érzületet megerősíteni az által, ha kielégíti jogos érdekeit, ha nem tekinti mostohának, így cselekedve, meg vagyok győződve, hogy a baloldal fegyverének nem lesz a székely nép között éle, s nem lett volna eddig is. Hunty. Az osztrák nemzeti bankról a „N. fr. Presse“ a következőket írja: Ama jegyzék, melyet a magyar pénzügyminiszter a nemzeti banknak küldött, mint előrelát- ható volt, föltételeket tartalmaz, melyek mellett a bank Magyarországon törvényesen elismertetnék a bankszabadalom időtartamára. A jegyzék természetesen a bank igazgatóság beható tanácskozmányának tárgyát fogja képezni de már ma annyit hallunk, hogy e föltételek között több olyan is találtatnék, melyeket a nemzeti bank semmiképen sem teljesíthet. A leglényegesebb követelések a következők : A nemzeti banknak önálló képviselete Magyarországon, és a pénzügyminiszter jogosultsága, hogy az egyes fiókintézetek dotatióját korlátlanul meghatározhassa. Az utóbbi a legnehezebb pont. A nemzeti bank semmi szín alatt sem bocsájthat ki kezeiből oly fontos jogot és nem bízhatja egész ügykezelését a magyar minisztériumra. A bank igazgatóságnak nem marad tehát egyéb hátra, mint kereken kijelenteni, hogy az előterjesztett pontok nem alkalmasak arra, hogy azok alapján egyezmény létre jöhessen. 246 Vegyes. (A „Nemere“ I. olvasóihoz). E lap szerkesztőjének, Orbán Ferencz urnak elutazása miatt a lap szerkesztését ideiglenesen átvettem. Herrmann Antal félgymnasiumi tanár. (Királyunk ő felsége) a porosz koronaherczeggel való találkozása és az ezt nem sokára követendő salzburgi összejövetel, melyeknél mind Andrássy gróf mind Bismarck herczeg jelen lesznek, a „P. N.“ Bécsből vett értesülése szerint azon czéllal bírnak, hogy Ausztria - Magyarország és Németország szövetségéhez Oroszország is hozzá csatlakozzék, illetőleg ily csatlakozás esélyei megbeszéltessenek. E hit természetesen a conjecturális politika terméke, de legkülönbözőbb oldalakról oly öszhangzatosan juttatják nyilvánosságra, hogy figyelmet érdemel. (Deák Ferenczről) betegségének híre alkalmából Bismarck hg. lapja, a „Norddeutsche Alig. Zeitung“ hosszabb czikket közöl, melyben a legmelegebb elismerés hangján szól nagy hazánkfia, s az általa alkotott műről. A külföldi lapok is egyáltalán nagy részvéttel fogadták a Deák betegségéről szóló hírt, s örömmel fogják majd registrálni a tudósítást nagy hazánkfia felgyógyulásáról. (A Magyarországi nemzetiségek). A b. Eötvös mint közoktatási minister által 1870ben gyűjtött adatok alapján Keleti Károly a „Statistikai közlemények“ 8-adik kötetében hazánknak nemzetiségeit így osztja fel : Összesen : 11117623 2101727 (A közös hadsereg szakállába) ismét belekapaszkodtak. A franczia szakál viselését nem rég tiltották el, s most a körszakállnak egy hüvelyknél hosszabbnak nem szabad lennie. (Egy újabb [a tizenharmadik] távirászati tiszti tanfolyamunk) megtartása válván szükségessé, annak folyó évi október hó 17-én Pesten leendő megnyitása elrendeltetett. Ezen legfeljebb három hónapig tartó tanfolyamba fölvétetnek a 18-ik évet már betöltött, de a 30-ik életévet még túl nem haladt, hivatalviselésre alkalmas, egészséges testalkatú s a magyar korona területén született mindazon egyének, kik az érettségi vizsgát sikeresen letették, vagy főreáliskolát (akadémiát) jó eredménynyel végeztek; kiknek jó kézírásuk van, s kik legalább magyarul és németül tudnak, megjegyeztetvén, hogy más honi vagy idegen nyelvek tudása már tekintetben egyenlőkkel szemben az alkalmazásnál előnyül számittatik be. Azok kik ezen tanfolyamba belépni kivánnnak, kötelesek e részbeni sajátkezűleg irt folyamodványukat ez említett tulajdonságokról szóló és azt, hogy hadkötelezettségüknek mennyiben tettek eleget, kellőleg előtüntető hiteles bizonyítványokkal fölszerelve a földművelés, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium IV. (távirda) osztályához Pesten legfeljebb f. évi szeptember végéig vagy egyenesen, vagy ha valamely hivatalnál már alkalmazva vannak, illető elöljáróságuk útján benyújtani, kik netalán már nősek lennének, kérelmükben ezen körülményt is említsék meg. A kitűzött határidőn túl beérkező, vagy a szükséges előiskolákat és egyéb kellékeket ki nem mutató kérvények nem fognak tekintetbe vétetni. A tanfolyamra fölvettek erről tudósittatván, kötelesek f. évi október 16-káig Pesten a fentirt távirdaosztályban beiratás végett jelentkezni. A beíráskor le kell fizetni o. é. 8 forintot, melyért a fizető a távirászati hálózatnak egy térképét s a szolgálati utasításnak egy nyomtatott példányát is megkapja. (A pesti egyetemen) julius 30-ikán az ókatholicus Hatala Péter választatott meg „Rector magnifiais“-nak. (A nemzetközi meterbizottság), melynek munkálkodását a porosz-franczia háború 1870-ben félbeszakitotta, f. évi September hó 24-kén Párisban ismét össze fog ülni. A magyar kormányt ezen értekezleten ismét Kruspér István és Szily Kálmán műegyetemi tanárok fogják képviselni. (A F. L. panaszkodnak) a magyarok indolentiája felett a hírlapok értesítése ügyében. Pécsett Eötvösünnepély, Gyöngyösön tüzeset volt, s a két városban nem volt egy ember, ki ezt tudatta volna a napi sajtóval. E tekintetben az angol lapok azon előnynyel bírnak, hogy majdnem minden ember munkatársuk. (Magyar vendéglői) kíván felállítatni a bécsi világkiállításon a kiállítási bizottság s ezen jelentékeny nyereséget igénylő vállalatot a leghivatottabbnak akarja átengedni. Felhívja ez okból a vállalkozni szándékozó vendéglősöket, kik tisztán magyar jellegű vendéglő berendezésére hivatást és tőkét bírnak, hogy az ajánláshoz megkívántató feltételeket a kiállítási irodában (Pest, színháztér 5. sz.) megtudakolják és a berendezés részlet előterjesztésével ellátott ajánlataikat ugyanoda benyújtsák. (A német és cseh mérnökök) rútul garázdálkodnak az ojtozi vasútvonalon. A „Non“-nak egy mérnöktől vett tudósítása szerint minden tudomány és lelkiismeret melleztével működnek ezen urak és szorosan összetartván Schwindelék nem kerül napfényre. Tudományuk nem több, mint magyar mérnököké, de nagy a szemfényvesztési képességük. Ők zsebre teszik zsákmányukat s eltűnnek s az ország megint milliókat költ utómunkákra, melyeknél talán újra idegenek hiznak. Hazánk tehetős ifjai ahelyett hogy meddő politikát űznétek vagy Petőfi verse szerént nemeskednétek, — tanuljatok gazdászati és technikai tudományokat, hogy magatok élvezhessétek és honfitársaitoknak juttathassátok dús de kullancsokra szorult hazánk áldását. (Nekrolog). Özvegy Verzár Ferenczné a maga úgy gyermekei: Gergely és neje Gáli Teréz és leányuk, István, Lukács, Kristóf, Mari és férje Dabulát Emánuel és leányuk, úgy számos rokonuk szomorodott szívvel tudatják a jó gyermek, szeretett testvér, sógorné, nagynéne és rokon VERZAR LIZÁNAK folyó hó 1-én éj el 11 órakor, hat havi súlyos mellbajbani szenvedés után, a haldoklók szentségének áhitatos felvétele után életének 21-ik évében történt jobb életre szenderültét. Az elhunyt nemes kebel halt tetemei tegnap délután 5/12 órakor roppant nagy számú közönség őszinte részvéte mellettétettek örök nyugalomra a bolonyai rom. katholikusok sírkertjébe. Lelkéért az engesztelő szt. mise áldozat folyó hó 5-én a plébániatemplomban fog az egek urának bemutattatni, mely végtiszteletre minden rokonok, jó barátok és ismerősök tisztelettel meghivatnak. Béke poraira ! Magyar .... Magyarországon . . 5841123 Erdélyben 666175 Német....................... . . 1592034 224034 Román .... . . 1114044 1207862 Tót............................ 210 tízerb ...................... . . 284836— Horvát .... . . 207899 630 Orosz (ruthén) . . . 418040— Egyéb .... . . 102127 2524 Közgazdaság. Erdőkezelés Csikban. E végtelen erdőbírodalom területének sem átalában sem birtokkint még az erdőgazdászat legelső ab-éje sincs meg. Itt máig sem lehet hóld stb. számra beszélni, hanem órai járásra, mely pedig e hegy völgy lepte havasok vidékén a legbizonytalanabb mérték ; itt máig sincsenek birtokviszonyok — a választó vonalak rendszeres és pontos határok által tisztába téve, s az erdő egyedül észszerűn lehető kezelési álohája a fordákra s vágásokra osztás, a pagony rendszer stb. még hírben is alig ismeretes. Itt híjában kérdjük : mennyi tűzi-, tutaj-, épület- vagy árboczfa, mennyi gaj stb. kerül ki egy hóldról, s igy egy hóld várhaható jövedelme mennyi stb. V erre a felelet legfeljebb egy büszke mosoly — mely azt jelezné, hogy „mi gazdagok vagyunk -- van mit vagyunk elég s nem szorultunk az ily kicsinyes meghatározásokra stb.“ — Azt pedig senki ne hozza fel itt például, hogy vannak mind kül- mind belföldön — egész országrészt tevőleg — még sokkal nagyobb kiterjedésű rengetegei a fenyves erdőségeknek, de melyek a már régesrég behozott erdőgazdasági törvény szabta józan kezelése által viruló díszben állanak— bennök az ily szabad kéz- és tűz-pusztitások rombolások hallatlanok, s a józan