Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-01-03 / 1. szám

Brassó, 1873. Szü Harmad évi lóivá»* 1. szám. Péntek, jan. 3. Megjelenik ez a lap heten­­kint kétszer, kedden és pénteken. Ara: Egész évre . . 6 f­t. — kr. Félévre . . . . 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Klastrom­itcza 564 szám. 4 . Lakásai Bolgárszeg 1425 sz. S lt‘ •c­ím ,NEMERE I w* Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségnél. Előfizetési felhívás m 9 9No EMER Ю* czimű politikai, közgazdászati és társadalmi lapra. A „Nemere“ 1873-ban III. évfolyamába lépett. E lapot két év előtt azon elodázhatlan közérzet szülte, miszerént Brassó városi és vidéki magyarságának, továbbá az egész székely­földnek okvetlenül szüksége van egy közlönyre, mely a nemzetiségi áramlatok közepett minden tekintetben képviselje a magyarság hazafias érdekeit. Ez volt hivatása a „Nemerédnek s ezt teljesítette is hiven, minden­ körülmények közt. A „Nemere“ megjelenése óta van nyilvános magyar életünk, van magyar közvélemény, van általános magyar politikai önérzet, van fokozódott magyar hazafiság. A „Nemere“ keletkezése tehát üdvös volt a magyarságnak. De ép oly szükséges — sőt ránk nézve mondhatni életkérdés — a „Nemere“ további fenállása, virágzása s minél tágabb körökben terjedése. * A fentnevezett szép vívmányok — megszűnvén egyik hathatós előmozdítójuk — nagyobbrészt ismét elenyésznének. Ezt megakadályozni minden magyar hazafinak erkölcsi kötelessége, sőt legnagyobb anyagi érdeke is. Ki körülményeinket ismeri, ezt könnyen beláthatja. A „Nemere“ ügyének előmozdítása által tehát alkalma nyílik mindenkinek, a mellett, hogy élvezi a „Nemere“ által nyújtott egyéni elő­nyöket, hazafias tényt mivelni és ezen a nagy hazától félreeső, vegyes elemekkel betöltött vidéken nemzeti életünk fejlesztése és erősítéséhez járulni. Mi magunk ezen hazafias vállalatra a múlt évben is a rá szánt időnk és erőnk mellett körülményeinkhez képest igen jelentékeny pénz­áldozatokat is fordítottunk s most is önzetlen jóakarattal fordulunk a t. ez. közönséghez a lap szellemi és anyagi támogatása ügyében. Az előbbi szempontból kiindulva a „Nemeré“-t a hazafiság egyik oltárának tekintjük és minden előfizetést, mint ezen oltárra tett ál­dozatot lapunkban köszönettel nyilvánítunk.­­§^ Ha a közönség lelkes részvéte mellett az előfizetési pénzekből a kiadások leszámítása után többlet mutatkoznék, azt a brassói magyar olvasó egylet által meghatározandó hazafias jótékony czélra ajánljuk fel. ,CS2§6^ Bizalommal teszszük az előfizetési iveket t. ez. olvasóink kezébe, remtéve hogy ezen nemes ügynek saját körükben buzgó pártolókat szereznek. Mi magunk mindent megteszünk, hogy a hazának és közönségünknek minél több előnyöket nyújtsunk, és lapunk jelen jó hírnevét, kivált a fővárosi sajtó előtt, fentartsuk. A „Nemere“ megtartja független, pártszínezet nélküli irányát. Conservativok leszünk mindenben, mi igaz és üdvös és ellenzékiek minden igazságtalan és káros ellen. Folytatni fogjuk harczunkat a nemzetiségünket és jogainkat sőt saját nemzetüket veszélyeztető szász bureau­kratia ellen, de tartózkodunk a személyeskedéstől. Önálló czikkekben — mint eddig — megvilágítjuk körülményeinket és viszonyainkat, a ha­zai és külföldi események megfelelő képét adjuk és különös figyelemmel kisérünk minden érdekeinket illető mozzanatot. Gondoskodunk élvezetes tárczaczikkekről és érdekes helyi rovatról. Kiváló gondot fordítunk a lap közgazdászati részére, mire nézve már több értékes gazdasági dolgozatokkal rendelkezünk. Figyelni fogunk a közlekedési eszközök állapotára, s a vaspálya mozzanataira. Brassói áru­tőzsdénk, mely lapunkat vámhivataloknál és üzletembereknél nélkülözhetlenné teszi, ezután is pontos, hiteles feljegyzéssel hozza a legújabb árakat. Vidékünkön nagyon elterjedtek a különféle sorsjátékok jegyei. Ezért közönségünknek kedveskedni vélünk, ha a sorsjegyek húzásai­nak eredményét azonnal közöljük. Ajánljuk továbbá lapunkat, mint városunkat és vidékünket érdeklő hirdetésekre nagyon alkalmast. A négyhasábos garmondsor terét 4 krjával számítjuk, minden igtatás után efelett 30 kr. kir. bélyegdíj jár. Nagyobb hirdetéseknél kedvezményt engedünk, s nagyon jutányos áron szerződünk egész évi hirdetésekre. A kiadást és administratiót szakavatott kézre biztuk, és így a rendről és pontosságról kereskedhetünk. A „Nemere“ megjelenik hetenkint kétszer, kedden és pénteken délután nagy ívalakban. Előfizetési ár­ak : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt. 50 kr. Külföldre „ „ 7 „ „ 3 „ 50 kr. Noha mi magunknak minden egyes lapunk annyiba kerül, mint az előfizetőknek, még­sem emeltük fel a „Nemere“ árát, mint ez sok más lapnál történt, és a vidéknek továbbra is ugyan azon áron adjuk a „Nemerét,“ melyen a helyieknek, noha azoknál a postabélyeget mi fizetjük. A megrendeléseket kérjük gyorsan (posta utalvány mellett) irodánkba — Brassó, Klastromutcza 564. számú Juga-féle ház — intézni. Legyen ügyünknek olyan sikere, milyent annak fontossága és a mi jó szándékunk és törekvésünk érdemel. BRASSÓ, 1872 dik év deczember havában. It a­­m felgymnasiumi tanár , a „Nemere“ kiadó tulajdonosa és felelős szerkesztője. Brassó, 1873. jan. 3. Mit hoz az uj év hazánknak? Némely pesti lap felettébb sötéten látja a jövőt; pártok oszlá­sáról, általános felbomlásról, iránytalanságról be­szélnek. Mi is úgy tapasztaljuk, hogy a pártok egy­máshoz való viszonya lényegesen megváltozott, épen azért észre is vehető közéletünkön nagyon az átalakulás izgatottsága. De ezen átalakulás, szerintünk, nem betegség, hanem épen gyógyu­lás jele. Mi legalább részünkről mindig abban a meggyőződésben éltünk, hogy nagy bolondság nekünk magyaroknak két ellenséges táborra osz­­lani s egymás marczangolásában keresni dicső­séget; midőn ha épen csak arra vágyunk, hogy ellenségünk legyen,­­ találhatunk eleget, még pedig nemcsak a Newa partjain. Abban megegyezik a nemzet roppant több­sége, hogy uralkodónk egÿéb országaival állan­­dólag szövetséges viszonyban kell élnünk. Bi­zony a felett sem szabad különböznünk, hogy midőn az Ausztriával kötött szerződés megújítá­sára kerül a sor,­­ ha túlságos követelésekkel áll elő a szomszéd, mindnyájunknak egy aka­rattal kell rámutatnunk a méltányosság és lehe­tőség határpontjára. Épen azért mi csak örülni tudunk azon, hogy pártjaink nem rágódnak többé a 67-ben megkötött kiegyezés részletein — a­melyek most úgy sem változtathatók­ — hanem hozzá­látnak mindnyájan az ország belső szervezéséhez. Épen ebből reméljük, hogy a kiegyezés megújítását is 77-ben közös akarattal és közös törekvéssel fogják intézni. Addig pedig éljen Deák és éljen Ghyczy, éljen minden jó fia a hazának. Akkor vagyunk-e méltányosabbak és eszé­­lyesebbek, ha Deák miatt Ghyczyt, vagy Ghy­czy miatt Deákot szidalmazzuk, kisebbítjük? Avagy akkor, ha mindenik jelesünknek meg-

Next