Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-01-14 / 4. szám

a­i (r­é­k. Sepsi-Szent-György, 1873. jan. 10. ) közjegyzői szigorlatok, melyek jelenleg Három­szék — különösen pedig városunk — főbeszédtárgyát képezik, a társadalmi kör minden rétegeiben — az ün­nepek miatt bekövetkezett szünet után — f. hó 7-én újból kezdetüket vették. Úgy látszik a t. vizsgáló bizottság — melynek ki­válóbb tagjai főszámvevő Csabai László, Sera Tamás, Tompa Sándor és főjegyző Horváth László nem külön­ben tiszti ügyész Kéküsi Endre és Sebestyén Sándor urak — kik közül az első, igen gyakran beburkol­va , azonban érthetőleg teszi fel kérdéseit, utóbbi pe­dig különösen a hallgatóság, kedvence humoros kérdé­sei által — jelmondata, hogy: „az arany is a tűzben tisztul meg a salaktól“ mert e szigor, melyet alkalmaz, s mely általános elismerést nyert — rendkívüli. Nagyon kívánatos, hogy ezt végig is megtartsa —­­ mert csak ez által érhető el azon czél, miszerint úgy­­ az egyes községek valamint csoportok — oly egyéne­­­­ket nyerjenek elöljáróikul, kik a községi ügyek keze-­­­lésére a szó szoros értelmében képesek. Jó vizsgákat — minő Nagy Pál, Bodor Zsigmond­­ és Barabás József uraké volt — hallottunk, de olyat,­ minőt f. hó 9-én Geréb Béla, Simon Samu és Benedek János urak letettek — nem. Ez a csoport az egyedüli , mely edd­igelé általános elismerést nyert. Geréb Bélá­nak valamint a szóbeli, melyen nemcsak a vizsgáló bi­­­­zottság, hanem a jelen volt hallgatóság által is intéz­­tetett hozzá kérdés, daczára, hogy ez tiltva van — úgy az írásbeli vizsgája is különösen csinos kiállítás és irály tekintetében a legjobb volt, miért a vizsgáló bizottság is elismerését fejezte ki. Az elbukottak és visszavonultak száma napról napra szaporodik, úgy annyira, hogy 44 pályázó közül eddigelé csak húsz képesittetett. No de jól van így, mert nem bitangolják érdemte­lenek azon hivatalt, melytől a nép valamint anyagi ügy szellemi jóléte nagyban függ. Egy a vizsgákat szemmel kísérő, azon magasztos eszmének, mely a közoktatási törvény­­ születésekor a halhatatlan alkotó lelke előtt lebegett . Nagyméltóságod öngondjaira bízatott a nemzetet a közér­­telmesedés azon színvonalára emelni föl, mely képesítse­­ az európai előhaladt népcsaládok hangversenyében a­ már elfoglalt független állást mégis tarthatni. Nagyméltóságodnak a múltban gyökerező orszá­­­­gos érdemei, évtizedek során kipróbált hazafias jelleme a közoktatás érdekében nyilvánított szabad szellemi­­ nézetei, európai színvonalon álló műveltsége, mind meg­­­annyi zálogai annak, hogy elvégre Magyarország is­­ megszerzendi magának a tudomány erkölcsi terén azon hatalmi állást, minek folytán „Magyarország nem volt, de lenni fog.“ Nagy horderejű szolgálatja kezdetén mivel üdvözöl­hetnek Nagyméltóságodat méltóbban, mintha őszinte bi­zalommal és mély ragaszkodással ígérjük a közművelt­ség emelésére ezélze minden törekvéseire hivatalos se­­­­gédkezésünket, — hogy a fogarasvidéki oskolatanács 1 perczig sem fog habozni Nagyméltóságod dicső terveit támogatni, — valahol a nemzet, a haza jövendőjének­­ beható javítás általi biztosításáért küzd homokra lép. S midőn Nagyméltóságod hason bizalmát iskolatanácsunk , tettek által igyekszend kiérdemelni , engedje meg, hogy­­ vidékünk tanügyi érdekeinek, szükségleteinek istápo­­lására kegyes indulatát kikérni bátorkodjunk. Fogadja Nagyméltóságod meleg üdvözletünk s legmélyebb tisz­teletünk őszinte kifejezését. Fogarasvidéki oskolatanácsnak 1872-dik évi okt. 1-sején tartott évnegyedes üléséből alázatos szolgája­ttelk­i Lajos, elnök. Pánczél Károly, ref. lelkész, iskolatanácsi jegyző. A fogarasvidéki iskolatanács felirata Tre­­fort Ágostonhoz. Nagy méltóságú vallás és közoktatási miniszter ur! Nagyméltóságodnak közoktatási miniszterré lett kineveztetését s e magas állás elfoglalását tudató leiratot a fogarasi. oskolatanács őszinte örömmel üdvözlé, mert a királyi kegyelem hazánk közművelődésének sorsát illetékesebb kezek közé nem tehette volna le. — Nagy­méltóságod lévén hivatva — mint a dicsőült b. Eötvös gondolatainak, fenkölt lelke óhajtásainak szellemi örö­köse vér és lélek szerinti rokona — megvalósítására Az ókor öszszes miveit népeinél fellelhető a sze­kér és pedig igen tökélyes használatban. A bibliában olvashatjuk, hogy József nagy diadal­menetet tart szekéren, hogy atyja elé szekerezik s hogy később az egyiptomiak a zsidókat 600 szekéren üldö­zik.­­ A görök két vagy négy fogatú szekéren ver­senyeket tartottak és a rómaiak lovak és szekerekkel rendkívüli fényt űztek. Livius — római történetíró — szerint a római imperatorok kocsiját 4 fehér ló vonta, a Néróét már épen 10. A nyomorult Kaligula pedig annyira szerette e nemes állatot, hogy kedvence lovára arany patkót veretett, arany és ezüst vállából etette, papi méltósággal ruházta fel, sőt később kinevezte a senátorának. A rómaiak szekerei habár külsőleg fényesen néz­­­­tek is ki, de mégis egyszerűen, idomtalanul voltak ké­­szitve s csak nehezen vonathattak. Legegyszerűbb volt a két kerekű b­iga, mit két ló húzott. Ennél könnyebb volt a szintén két kerekű ci­si­um­. A car­rum 600 fontnál kisebb, a rheda pedig ennél nagyobb terek­ számára készült jármű volt. Az aranynyal, elefántcsont­tal sat­­ékített díszszekeret c­a­r­u­c­á­nak hívták , c­ar­pent­u­m­o­t pedig csakis magas rangú egyházi szemé­lyek használtak. T­h­e­n­s­á­n­a­k nevezték azon szent járművet, melyen ünnepélyes körjáratok alkalmával az­­ istenek ültek. (A mythologia szerint az istenek gyakran vették alkalmazásba a lovat és szekeret, így pl. Phoe- I­bus — a napisten — tüzes ménektől vont szekéren uta­zott a föld körül ; Neptun — a tenger istene — kezé-­­ ben a hatalmas 3 ágú szigonynyal haladott át szekeré­ben a hullámok felett sat. sat.) A mi a fogatok számát illeti : a rómaiaknál 2 — 3—4—6 lóból álló fogatokat találunk, melyeket egymás­­ mellé fogtak. Tehát a későbbi és mai kor eltért török a mennyiben egymás elébe is fognak igavonó álla­tokat, és ötös fogatot is használnak, főleg nálunk a magyar földön. Még abban is eltértünk a régiektől, hogy tereh­­hordásra nemcsak lovakat használunk, hanem öszvért, szamarat, ökröt, bivalat, itt-ott kutyát és kecskét is; hasz­nálnak még az illető tartományokban tevét, számszar­­vast, elefántot, lámát sat. is. A római birodalom felbomlása után újból kevés gondot fordítottak a járművek készítésére, mert a fér­fiak illetlennek tartották szekérbe ülni s csak nem ki­zárólag nők kezdték használni utazáskor. A 15. szá­zadban Mátyás király uralkodása alatt találtak fel Ma­gyarországon egy szíjakon függő kocsit, melynek használata a szomszéd Német-, sőt Francziaországban is gyorsan elterjedt, a következő században Angliában is. Ennek berendezése sokat hasonlít a mai régibb szer­kezetű kocsikéhoz, mit azonban az ipar és művészet sok tekintetben czélszerű­en tökélyesített. Elannyira, hogy ha meggondoljuk a mai járművek roppant számát és kényelmes berendezését, lehetetlen el nem ismernünk e tekintetben a természettan rendkívüli befolyását, mely a kézművesnek az önmaga segélyével készített anyago­kat kezébe szolgáltatja, megtanítja őt a vasnak czél­­szerű felhasználására, a fa alkalmazására, lakkmézga és színkészítésre sat. sat így foly be a természettudomány mint természet- és vegytan a járművek s tehát közvetve a közlekedés előmozdítására ! (Folytatása következik.) 12 Külföld. A bo­nap art­is­ta bizottmány, Napoleon halála alkalmából, Eugenia excsászárné részéről manifestumot szándékozik kibocsátani. Mint mondják Napóleon po­litikai végrendeletet hagyott hátra. Az angol királyné sajátkezűleg írt részvétsorokat, a pápa sürgönyt intézett Eugéniához, az olasz kamrá­ban a miniszterelnök részvétét fejezte ki, Bécsben tizen­két napos udvari gyász lesz, Milanóban Napoleon-em­­léket emelnek. A portugáli kamrákat a király trónbeszéddel jan. 2-án nyitotta meg. A trónbeszéd a pénzügyekben az egyensúly helyreállításának szükségét, a trón ellen intézett összeesküvések elfojtását constatálta. A kor­mány mindkét házban nagy többséggel rendelkezik. A „N. IV. Pr.“ legjobb forrásból értesül, hogy Szerbia csakugyan készülődik, okot adott rá a vasúti kérdés, minthogy Mithad basa által megígért, utóda által azonban megtagadott csatlakozáshoz Nischnél vagy Viddinnél­­ragaszkodik. Hirdetmény. Az 1872. évi decz. hó 31-én beváltás végett ki­sorsolt erdélyi földtehermentesitési kötvényekről. (Vége.) A kisorsolt földtehermentesítési kötvények a húzás napjától számítva 6 hónap múlva az osztrák érmékben kiszámított összegekben az ej­­tekintetben fennálló sza­bályok szem előtt tartásával a Budai m. kir. államadós­sági pénztárnál­*kifizettetnek, a­mely pénztár egyszers­mind a kihúzott 1. 5. 3. 8. számú szelvényes 10.000 forintos kötvény ki nem sorsolt része felett a meg­felelő új kötvényeket kiállítandja. A kisorsolt és már esedékes kötelezvények visz­­szafizetését a kolozsv. m. kir. adóhivatal bizottmányi után szinte eszközlendi. A kifizetés előtti három hónap alatt a kisorsolt kötvények a szabadalmazott osztrák nemzeti bank által Bécsben a kisorsolás után azonnal a pesti m. kir. föld­hitel­intézet által is beszámíttatnak (escomptirt.) Egy­úttal, hogy a következő erdélyi földtehermentesítési köt­vények tőke összeget kihúzattak és már visszafizethe­tők voltak, de a pénztárból vétettek és pedig. Szelvényes kötvények: 50 fftos. 409, 467, 670, 1143, 1174, 1190, 1341, 3297, 3622, 3639, 4238, 4997, 5831, 6054, 6604, 6685, 6918, 7083, 7095, 7204, 7432, 7683, 7961, 8044,8665, 9000, 9113, 9124, 9341, 9429, 9582,19654, 9692,9781, 9886, 10070, 10228, 11505, 11582, 11982 számmal. 100 frtos, 469, 601, 740, 790, 1172, 1430, 1748, 1761, 2011, 2359, 2088, 2422, 2465, 2711, 2909, 2955,­2966, 3499, 3492, 3632, 3649, 3682, 3889, 3956, 3969,4126, 4164, 4267, 4302, 4796, 4870, 5083, 5113, 5122, 5585, 5843, 5924, 5945,­5991, 6198, 6251, 6456,­­6547, 6684, 6917, 7060, 7287, 7341, 7455, 7621, 7807, 8039, 8282, 8377, 8500, 8704, 8870, 9320, 9403, 9669, 9706, 10073, 10183, 10211, 10273, 10356, 10375, 10491, 10524, 10735, 11113, 11953, 12235, 12256, 12400, 12582, 12660, 12799, 12868, 13083, 13406, 13764, 13810, 13995, 14865, 14899, 15301, 15720, 15879, 16243, 17108, 17251, 17548, 18136, 18161, 18259, 18289, 18371, 18622, 18798, 19027, 19063, 19081, 19708, 20346, 20646, 20817, 20855, 21114, 21381, 21399, 21400, 21477, 21705, 21718, 21856, 21873, 22007, 22007, 22388, 22675, 23415, 23448, 23477, 23657, 25516, 25561, 25705, 25849, 25971, 26126, 26163, 26183, 26224, 26254, 26277, 26397, 26920, 27146, 27327, 27675, 28019, 28027, 28037, 28352, 28397, 28742, 29258, 29259, 29363, 29606, 29970, 29991, 30318, 30323, 30518, 30866, 31004, 31155, 31213, 31367, 31391, 31395, 31654, 31881, 31919, 32439, 32928, 33716, 34092, 34739, 34763, 35537, 36829, 37385, 37918, 37962, 38850, 39602, 39659, 40005, 40337, 40771, 41437, 43702 számmal. 500 frtos. 269, 538, 804, 1483, 1484, 1661, 1967, 1997, 2474, 2514, 2519, 2909, 3008, 3369, 4391, 4412, 4826, 5028, 5271, 5720, 6244, 6259, 7578 számmal. 1000 frtos. 13, 93, 340, 1278, 1404, 2495, 2666, 2919, 3359, 3410, 3827, 5114, 6211, 6230, 6822, 7072, 7095, 7265, 7560, 7613, 7650 számú 250 írt. részlettel. 7895, 7916, 7941, 8681, 9089, 9093, 9613, 9859, 9888 10322, 10801, 11099, 11340, 11383, 11870, 11789, 11921, 11992 számú 505 frt. részlettel. 12389, 12390, 12596, 12761, 12904, 14055, 14144, 14581, 14551, 19913, 15996, 16817, 18663, 19356 számmal. 5000 frtos. 49, 53, 301, 460, 1484, 1715 számmal. 10000 frtos, 206, 236, 981 számmal. A. betűs kötvények. Egy darab 830 frtos 294 számmal. „ „ 800 frtos 1110 „ Egy darab 2110 frtos 870 sz. „ 200 „ 2386 sz. Ezen kötvények tulajdonosai figyelmeztetnek, hogy a lejárati naptól kezdve, azaz a kisorsolási naptól szá­mítva, hat hónap múlva, a kamatélvezeti jog megszű­nik, hogy ha mindazonáltal ezen kötvények szelvényei a szabadalmazott bécsi nemzeti tőzsde vagy pedig va­lamely tartományi gyypénztár által beváltatnának, az így felvett őszi etek a tőkéből le fognak vonatni. Az érd. földtehermentesítési pénzalap m. kir. igazgató­ságától. Budán 1872. decz. hó 31-én. Hajós János, osztálytanácsos.

Next