Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-02-21 / 15. szám
a szászok társas — jobban clique-es — életében, szóval szívélyes, társas, collegiális jellemüknél fogva ellenszenvvel viseltetnek azon osztály iránt, mely ellen mi is küzdünk. Ha most meggondoljuk, (mit a ,,Kr. Z.“ sem czáfol meg) hogy hadseregünk általánosan mivelt és képzett, ember és világismert egyénekből álló tiszti kara a helyi viszonyokra nézve teljesen elfogulatlan és a priori részrehajlatlan és pártnélküli, sőt német szellemének túlsúlyánál fogva tulajdonképen a városi szásznémet elemre volna inkább utasítva — situationk jellemzésére nagy fontosságú tény az, hogy derék vitéz uraink idegenkednek az idegenkedőktől és testvériesülnek a testvériesültekkel. Ezt az érdekes tárgyat, — melynek fejtegetésére a „K. Z.“ által éreztük magunkat kihiva — a helyzet illustrálására tovább folytathatnék, de már ennyi is, bevalljuk, egy kis kimélytelenség volt az érintett testület iránt. A 27. sz. „Kr. Z.“ minket illető sértegető és kihívó nyilatkozatára lesz alkalmunk egy adag hűvösítővel szolgálni. Országgyűlés. A képviselőház ülése február 15-én. A beadott kérvények között egyik Macellariu Illés képviselőre vonatkozott, aki mai napig sem adta be megbízó levelét. Azután a közlekedési minisztérium költségvetése tárgyaltatott folytatólagosan. A kamatbiztosítéki számvevőszéknél Iványi azt kérdezte a minisztertől, hogy miután ezen hivatal a maga teendőit a személyzet elégtelensége miatt nem végezheti, miért nem indítványozza szaporítását? A miniszter arra azt felelte, hogy mikor a költségvetést összeállította, a szaporításról még nem volt meggyőződve. Tisza Kálmán csodálkozását fejezi ki azon, hogy miképen kérhet Irányi itt személy szaporítást, holott általában ellene nyilatkozott a hivatalok szaporításának. A képviselőház ülése febr. 17-ikén. A közmunka és közlekedési minisztérium költségvetésének rendkívüli fedezeténél felszólalt Helfy Ignácz, ellenvetéseire Tisza Lajos válaszolván, következett a kőutakról szóló fejezet, ahol jelesül a n.Károly-csucsai út kérdésénél több ellenzéki az út kiépítése mellett szólalt fel, amelyre szánt költséget a pénzügyi bizottság elhalasztani kívánta addig, amíg a várt úthálózati terv elő nem terjesztetik. A képviselőház ülése február 18-án. A mentelmi bizottság Szluha Benedek képviselő ellen a bűnvádi eljárás indíthatására az engedelmet megadatni véli. Az indok a miért a szegszárdi törvényszék bűnvádi pert akar indítani Szluha Benedek hatpárti képviselő ellen, egy beszéd, hmelyet az a választás alkalmával tartott, s melyben a kir. ügyészség közcsendháborításra való izgatást látott. A közlekedési miniszter költségvetésénél Horváth Gyula kérdésére : micsoda elvek szerint osztja ki a miniszter a törvényhatóságok között az utakra megszavazott átalányt? (300.000 frt.) a miniszter azt felelte, hogy oda szokta fordítani a segélyt, ahol arra legnagyobb szükség van.nek. „Nó feleség! vagy leányom! tavaly a három magyar bálra készítettél (mert — persze — az életrevaló magyar nő és hölgy ezt Románia fővárosában, a kényelmesen élő és fényűző Bukarestben is maga csinálja, nem csináltatja), három rend ruhát, aminek ma még foszlányai sincsenek meg. Azon három rend ruhád ürítette erszényemet 9 vagy 12 aranynyal. Az idén legyünk eszélyesebbek ! Most adok én neked felannyit, mint amennyit tavaly sárba dobtál , de azon föltét alatt hogy abból állíts magadnak egy tisztességes magyar ruhát, amelyben ne csak a jövő fársáng minden báljai ba, hanem minden ünnepélyes alkalommal megjelenhessél. Ebben nekem is hasznom van, s neked is. Nekem az, hogy fele megmarad annak, amit tavaly és azelőtt a báli ruhák megettek; neked az, hogy ruhatárad szaporodott egy értékes, állandó és díszes nemzeti öltözékkel, s aztán minden bálba elmehetsz minden utóbbi egyezkedésünk nélkül.“ — Erre pedig ha önök, asszonyaim és hölgyeim, azt felelendnék : „Helyes, jól van, rá állunk örömest ! és mindazt, aki egy egész fársáng minden báljaiba nem ugyanazon öltözékben jelenik meg, vesztegetőnek nyilvánítjuk:“ akkor én, kedves szépeim meghajtom önök előtt tisztelettel, s csókolom kezeiket. — Vederemo. — De visszatérek a báli tudósításra. — A rend most is igen szép volt, és egy percig sem zavartatott meg. Ezen bált is megtisztelte megjelenése és abbani teljes mértékű részvéte által a magyar-osztrák konzulság részéről alkonzul nás Karabecz ur, még pedig nem egyedül, hanem több,konzulsági hivatalnok urak kíséretében, — mindamellett is, hogy ugyanezen estve hivatalos lévén, megjelent a „lövész-egylet“ báljában is, s onnan átjött aztán a miénkbe. Ezen bált is még a Bunkó jeles magyar zenekara lelkesítette tánczva, — most is ki világos viradtig. De már e hó 18-án indul e jeles zenekar hazafelé, s legelőbb a brassói, azután a háromszéki közönséget fogja szabatos és kellemes zenéjével élvezetben részesíteni. Előre is ajánljuk e jóravaló zenekart hazánkfiai pártfogásába! 1. 1. — A székely történet pályadij-alapjának mibenállása. (Ötödik közlemény.) Még el sem küldöttem volt a negyedik közleményt ma egy hete az erdély-részi lapokhoz, melyben óhajtásomét fejeztem ki az iránt: vajha Székely véreink meghallgatnák jó szándékú szavamat, meginditná lelköket a Kolozsvár által adott szép példa ! az aznapi posta már számos örvendező, buzdító levelet hozott kezeimbe, onnan és a vármegyékről, melyek nagyobb részében nagybecsű adományok voltak zárva az elálírt czélra, a melyekről ime nyilvánosan számot adok. Legelső volt Soltész Nagy János urnak Alajuorról február 6-án irt lelkes, velős rövid levele, melyben üdvözli az eszmét, a székely történet megírását országos irodalmi szükségnek mondja, minden jó honfinak meleg pártfogásába ajánlja, s maga 5 forinttal nyitván meg egy ivet, beküldötte a következő adományokat. i. Gál Ferencz ur adott 2 frt. Lang Nándor 1 frt. Barabás Norbert 1 frt. Szabó Károly 1 frt. Balassa Bálint 1 frt. Fejér Alajos 1 frt. Kóré Ferencz 1 frt. Szombathn László 1 frt. Tuzson Gyárfás 1 frt. együtt 15 frt. Második volt Dr. Szombathy Ignácz urnak az „Udvarhely“ érdemes szerkesztőjének február 5-én irt kisded levele, melylyel beküldi saját adományát 5 frt., továbbá Tibád Antaltól egy kir. arany értékében 5 frt. 18 krt., Homród-városfalvi Bedő Sándortól egy 10 frankos arany értékében 4 frt. 33 krt., Dr. Fejérvári Lajostól 2 frt. Szakáts Károlytól 2 frt. együtt 18 frt. 51 krt. Harmadik volt a Gyergyó-Szent-Miklóson székelő m. kir. törvényszék elnöke Sándor István uralik gymnasiumot járó derék fia Jenő, a ki meghatott szívvel adta elő, hogy édes atyja mint székely, a székely nemzet története megírására szánt alap javára hivatali körében egy ivet indítván meg, arra legelébb maga irt alá, s azt valamint társainak adományát általa beküldötte, kívánva üdvözlete mellett, az eszmének mihamarabb valósálát; a beküldött jegyzékben a következő hazafiui adományok voltak : a gyűjtő adott egy császári királyi aranyat. Geréb Kálmán 2 frt. Csányi Ferencz 2 frt. Kedves Tamás 2 frt. Gereöffy Ferencz 50 krt. Orel Máté 1 frt. Lázár Menyhért 2 frt. Csíki Dénes 1 frt. Csányi István 30 krt. Tiltscher Ede 1 frt. Szász Ignácz 1 frt. Gaál István 1 frt. Benedek István 1 frt. Györfi Dénes 1 frt. Biró Ferencz 30 krt. Péter Lajos 1 frt. Bokos Endre 50 kr. Nagy Tamás 50 kr. Déér Venczel 50 kr. Bereczk Antal 30 kr. együtt 1 aranyat (börzei értékben 5 frt. 18 kr.) és 18 forintot s 90 krt. Ugyanezen buzgó hazafi másnap beküldötte pótlólag Dr. Rákosi Béla adományát 1 frt., tehát együtt 25 frt. 8 krt. Negyedik volt ismét Dr. Szombathy Ignácz úr, aki február 10-ki utalványlevéllel beküldötte azon összeget, melyet nála a nemes lelkű és a közügyek iránt fogékony érzelmű Lakatos Jánosné született Pintye Lina úrnő tett le, mint az általa a Székely történeti pályádíj- alap javára Székely-Udvarhelyen rendezett tánczos mulatság tiszta jövedelmét, melyhez jegyeiknek 40 kr. helyett 1 írttal kiváltása által, tehát felülfizetésekkel járultak: Bartha Miklós, Kovács Jánosné, Móricz Gyula, b. Orbán Balázs, Sebesi Ákos, Szabó István, Szentkirályi Árpád, Szombathy Ignáczné, Szőts Mártonné, Steinburg Ottoné, Ugrón Lázárné, Ugrón Gábor, Ugrai Anna és Valencik Ferenczné (1 frt. 40 kral) együtt 42 oszt. ért. forint. És igy az anyaszék anyavárosából máig 60 frt. és 51 kr. jött be a kitűzve lévő czélra. Nem veszik talán rész néven férfitársaim, ha Udvarhely város e nemes hölgyeinek mély hálámat kiválóan kifejezem azért, hogy a nemzeti czélra időtöltést rendeztek. Aláírási ivemen a székekből ők az elsők, kik az eszme pártolását oly nyomatékosan tanussták. Midőn majd a czélt teljesen elérve, a gyűjtést bevégezzük, az ország Múzeumába teszem le gyűjtőivemet, mint a magyar irodalomtörténet nagybecsű emlékét, s oktatólag beszélő tanúbizonyságát annak: kik pártolták ez időben a pártolásra oly igen méltó nemzeti és hazai ügyet! akkor a sok tudós komor férfi neve között úgy fognak diszleni e szintén lelkesülő és áldozó hölgyek nevei, mint az élet hétköznapjai rendében az ünnep, próza között egy-egy isteni szonett, nemes érczek között a szinarany! Kétszeres üdv azért nektek Udvarhelyváros derék hölgyei! Helyben Kolozsvárit gyűjtő-ivemen aláírtak a hét folytán : Zsigmond Elek frt. Dr. Fischer Lajos 2 frt Horváth Sándor 1 aranyat, Antal Mihály 1 frt. Mák Ferencz 1 frt. Kovásznai G. József 1 frt. Istvánffy Pál 1 frt. Jánosi 1 aranyat, Szentgyörgyi 50 kr. Végh József 2 frt. Rucska János 2 frt. dr. Kanitz Ágost 1 aranyat, dr. Meltzl Hugo egy tallért, Bartha János 1 frt. Finály Henrik 5 frt. Február 7-ki közleményem szerint, azon nap takarékpénztárba téve volt 407 frt. 66 kr. a folyó héten írtak alá és fizettek vidéken és Kolozvártt, az aranyat 5 frt. 18. kr. a tallért 2 frt. 22 kr. számítva 127 frt. 64 kr. , a korábbi aláíróktól fizetett be egy ős honidból eltávozott Székely 15 forintot, a másik egy arany értékében 5 frt. 18 kr. a harmadik 2 fr., negyedik 1 fr. együtt 23 forint 18 kr. tehát uj gyűjtésből és hátralékból egyenbejött 150 frt. 85 kr. amit ma takarékpénztárba tettem, és igy mától kezdve kamatozik 558 frt. 51 kr. nem fizetődött be a heti aláírásból 3 frt. 1 arany vagyis ennek értékét 5 frt. 18 kr. számítva 8 frt. 18 kr. A korábbi 510 frt. 28 kr. aláirt és nagyobbára befizetett összeghez adva már most az e héten aláirt és befizetett 127 frt. 67 kr. és az aláírással biztosított 8 frt 18 krt. a Székely pályadij-alap ma tesz: 646 frt. 13 kr. ; eddigelé nálam 117, vidéken 51, együtt 168 honfi és honleány irt alá. Kolozsvárit, 1873. febr. 14. JAKAB ELEK: Bukaresti levél. Bukarest, 1873. febr. 16. Az éjjel folyt le a „Hunnia“ és „Iparos magyar egylet“ közösen rendezett második bálja, amely előre kifejezett reményünknek tökéletesen megfelelve, nagyon jól ütött ki. A „zöld fa“ vendéglőnek a magyar király és romániai fejedelem arcképeivel s magyar nemzeti és romániai lobogókkal fényesen diszített tánctterme jól megtelt. A férfiak közül most is számosan jelentek meg tiszta magyar öltözetben. Fájdalom, hogy a különben sok csínnal és ízletesen öltözködött nők és hölgyek szép koszorújáról nem mondhatjuk el ugyanezt. Mivel az egész bálban egyetlenegy magyar öltönyű nő volt, aki e nemzetiséghez, hű ragaszkodásért meg is érdemli, hogy nevét e lapok hasábjain méltányló elismerésünk kíséretében fölemlítsük. Ez nem más, mint az eredeti székely nő, Csáki Balázsáé született Fodor Ágnes. Látják-e, kedves asszonyaim és hölgyeim, ezt önök is mindnyájan megtehették volna minden költségszaporítás nélküli? Hisz’ mindnyájan új köntöst állítottak ki e bálra , mégpedig olyat, amelynek e bál után soha semmi hasznát nem veszik! Avagy nem czélszerűbb lett volna-e azon aranyokon oly magyar öltözéket állítani elő, amelyben ezután is többször díszeleghetnének? Mi, ha az önök férjének vagy atyjának volnánk, — a jövő fársáng kezdetén azt mondanák önök Székely leányárvaház. Kézdi-Vásárhely, 1873. február 12-én. A felállítandó háromszéki székely leány-árvaház létesítésében működő választmány sorshúzással összekötött tánczvigalmát f. hó 8-án megtartotta, mégpedig szép sikerrel. Mindazok, kik néhány év óta tartott tánczvigalmainkat látogatják, tanúbizonyságot tehetnek azon örvendetes körülményről, hogy ezek, csinosság és jövedelmezés tekintetében, előnyösen kiállják a versenyt más, sokkal nagyobb városokéival, mert daczára hogy termünk oly kicsiny, mégis egyes tánczvigalmakból 2, 3 sőt 400 frton felülrugó tiszta jövedelmet vagyunk képesek felmutatni. így jelen tánczvigalmunk is 308 frt. o. é. és 4 db. cs. arany tiszta jövedelmet hozott a Kézdi-Vásárhelyt felállitandó árvaháznak, melyből 2 db aranyat ez intézet létesítéséért lelkesedő s mint elnök oly sokat fáradozó báró Szentkereszty Stefanie Oúga, 1 darabot a szintén lelkesen buzgolkodó alelnök Hankó Lászlóné úrasszony és ldbot két belépti jegyért zágoni Biró Gyula úr voltak szívesek adni, nem különben zágoni tiszteletes Demeter Sámuel ur az ottani nőegylet tagjai részéről adott be 5 irtot o.é. Azonban nagy az érdem mely illeti azon úrnőket is, kik ezen tánczvigalom rendezésében oly lelkesen — s mint az eredmény megmutatta, oly sikerdusan működtek. A két alelnök : Pócsa Jánosné ő nga ki szi-