Nemere, 1874 (4. évfolyam, 1-103. szám)

1874-10-10 / 79. szám

Szerda, október 7. Sepsi-Szt.-György 1874. Megjelenik ez a lap ’’hetén- ^ kint kétezer szerdán és szombaton. Ara: Egész év . . . 6 ft. a kr. Félévre .... 3 ft. -a kr. Negyedévre I ft. 50 kr. A szerkesztő Irodája: Föpiacz, Józsa-féle ház. '“"^^Kiadó-hiv. Gsik­i-utcza 311 ^ Politikai, Negyedik évfolyam 79. sz. ■ 1· Hirdetési dij : 5 hasábos garmend sárért, ty­­ annak helyéért » kr.H 1—10 sornyi hirdetés ára mindig­­ 30 kr. — Bílysgdij mind*» 1 iktatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku­­ szerint. — Hirde­tsek fü­lvé_ 3 tettnek a kis ' iratainál \—·—— ——­ Előfizetési felhívás ds­ezimű politikai, társadalmi és közgazdászati lap IV. évfolyamára. Előfizetési feltételek : Október—deczember. . 1 frt. 50 :r. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadóhivatalához, S.-Szt.-Györgyre kül­dendők ______ „Nemere18 kiadóhivatala» S.-Szt.-György, 1874- okt. 6. Nevelésügyi mozgalmakHáromszéken * Alig van államunknak vidéke, mely köz­­művelődési viszonyaink körül annyi áldozatot hozott volna: alig van törvényhatóság, melyben a közművelődés fáklyája oly széles körben lo­bogtatnék, mint vidékünkön. A népnevelés magas foka, a székely nép közművelődési állapota, a háromszéki nevelés­ügyi viszonyok kedvező kialakulása mellett ta­núskodnak. Iskoláink számát illetőleg bátran kiállhatjuk a versenyt Magyarország legtöbb vidékével. Soroljuk tanintézeteinket egyenként elő, ne­hogy állításunk a valótlanság szik­ében tűnjék fel. Sepsi-Szent-György városban van egy elemi iskola, egy a kormánytól felállított fő nép­iskola, egy kath. elemi iskola, egy nem régiben beállított leányiskola, mely hihetőleg fő leány­iskolává növi ki magát, van egy ref. algymna­­nasium és egy g. n. e. elemi iskola. Kézdi-Vásárhelytt van egy iparosztállyal bővített népiskola, a K.Vásárhellyel egybeolva­dó, Kantában egy kath. algymnasium, Baró­­thon egy fő-népiskola. Azonban, Zágonban virágzó népiskolák, ezek mellett a különböző községekben elszórtan 38 községi iskola. Mindenik falu bir ezeken kí­vül kezdetleges falusi iskolákkal. Iskoláink nagyrészben felekezetiek, melyek­ben szakképzettség, szakismeretre nem tehetni szert. Vidékünk lakosai gyermekeiket, hogy szak­emberekké képezteth­essék azokat, kényte­lenek voltak nagy költséggel távoli helyekre küldeni. Háromszék, mely fiait eddig a tudományos ismeretek megszerezhetése végett Enyed, Ko­lozsvár, Keresztúr és Udvarhelyre küldötte közművelődési érdekei öntudatára ébredt s be­látta, hogy vidékünknek, melynek lakossai a tulnépesedési viszonyok miatt kiválólag ipar­űzésre vannak utalva, az általános elméleti is­mereteket nyújtó iskolák mellett főkép és majd­nem kizárólag — szakiskolákra van szüksége. Iskolaügyünk körében közelebbről élénk mozgalmak indultak meg, mely mozgalmak czélja iskoláinkat a fejlettebb nevelésügyi viszo­nyok követelményei szerint s a fennálló orszá­gos törvényeknek megfelelően átalakítani, azo­kat biztos alapokra fektetni s vidékünkön men­től több szakiskolát létesíteni. Háromszék bizottmánya közelebbről egy kissebbkörű bizottmányt küldött ki, melynek feladata a szék területén, nevezetesen a s.-szt.­gyürgyi városi elemi, a szék fő-népiskolája és a ref-­­gymnasium lehetőleg czélszerű­ átalakításá­ról az egyházi küldöttek meghallgatásával ter­vet dolgozni ki. A kidolgozott és a szék bizott­mányának benyújtott terven változtatni s a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket megtenni a szék bizottmányának, van fentartva, hogy horderével birnak a háromszéki ujabbi nevelésügyi mozgalmak, mert azoktól Három­szék anyagi és szellemi jóléte függ Kétségbevonhatjan tény, hogy Háromszék­nek oly sok elméleti ismeretet nyújtó taninté­zetre szü­kség­e nincs. A természettől józan ész és belátással megáldott­ székely fiúknak szakis­meretre van szükségük hogy mint iparosok, ke­­r­eskedők létfen tar­tásuk­at biztosíthassák s a szé­kely­s­ég anyagi érdekeit erejük, képességükhöz mérten előmozdíthassák. Azon esetben, ha a megindult korszerű mozgalmakat a kívánt eredmény koronázza, gratulálhatunk székelységünknek s köszönetün­­ket fejezhetjük ki a népnevelés azon fáradhat­­lan és minden áldozatra kész barátainak, kik ernyedetlenü­l fáradoznak a székely nép nevelés­ügyi viszonyai minél kedvezőbb kialakítása mel­lett. Nemzetünknek hogy lételét biztosítsa, mi­nél fejlettebb társadalmi viszonyokra van szük­sége, főkép állami életünk életfeltétele, az ipar és kereskedelem felvirágzása. A napokban tartatott meg a háromszéki is­kolatanács és a ritkán bedőlt ev. ref. com­muni­­tás gyűlése. Közöljük e gyűlések eredményét tudósítónk után, mert az oly mozgalmaknak adott életet, melyeket ignorálnunk nem szabad. E gyűlésről következő tudósítást vettünk: A népoktatási törvény értelmében meg a nult 1869-ik évben 5 évre választott iskolatanácsnak kikül­detési ideje letelvén, az uj 5 évi ciklusra, az illető testületek által választott uj iskolatanács ez évi september hó 30-án tartó első gyűlését. Az alakulás után szóba jött Háromszék közönségé­nek azon i­smeretes­ határozata, mely szerint az általa vá­lasztott tagokat nem kivánja fuvar és napi dijban ré­szeltetni , s mely esetet — épen a törvényszabta eskü­letételének pillanatában — a szék egyik köztisztelet­ben álló kiküldöttje azon végletre vitte, hogy maga részéről ezért az egész választást törvénytelennek te­kintvén, az esküt nem kívánván letenni, a gyűlést el­hagyta. Nem akarom itt vitatni azt,­ hogy volt-e joga az illető úrnak épen az iskolatanácsban tenni meg azon nyilatkozatot, midőn a közgyűlés megválasztását ottan elfogadta; annyit azonban merek állítani, hogy a közgyűlés törvényszerűen eszközölvén a választást, az ellen , az iskolatanács nem remonstrálhat, annál kevésbé verifikálhatja, mert az iskolatanács tagjai az őket saját kebelekből kiküldött testületeknek felelősek,­­ ezen testületek felett pedig más közegek vannak hivatva a felügyeletet gyakorolni. Ha a megyének határozata nem volt törvényes, arra a miniszter határozni fog, annál is inkább, mert erre nézve felterjesztés is ment a me­gyétől. Ezen egy tagnak visszalépése után az iskolata­nács megalakulván, jegyzőit és pénztárnokát megvá­lasztó és meghallgató az elnök tanfelügyelőnek évne­­gyedes jelentését. Ezen jelentés mindenesetre igen nagy fontosságú, helyszűke miatt azonban abból csak azt kívánom fel­jegyezni, miszerint ha székünk területén lendületet is nyert az oktatásügy,­­ kivált a nagy számmal lévő községi iskolák által; még­is itt-ott, nem kevés hiá­nyok tapasztalhatók még, kivált az ismétlő iskolák be­­állítása körül; és az iskolatanács ezekre nézve a köz­­igazgatás hatóságát határozó felkérendőnek, hogy a ki­mutatott hiányok mihamarább pótoltathassanak?'' Megalakíttattak ezután minden járásra külön a község­ iskolák felügyeletére, azok számadásának meg­­vizsgálására­ kiküldött bizottságok, melyek egyszersmind arra is felkérettek, hogy a felekezeti iskolákat is láto­gassák, s különösen, hogy a vizsgákon átalában le­hetőleg jelen legyenek. A k.-vásárhelyi, szentgyörgyi és baróthi felsőbb népiskolák ügyében egy 5 tagú bizottság küldetetett ki, mely is munkálatának az alispánhoz leendő beter­jesztésére november hó 1-sejéig utasittatott; ezen bi­zottsághoz utasíttatott Illyefalva város nagyfontosságú kérelme és ajánlata is, mely szerint a gazdasági szak­osztállyal megtoldott felsőbb népiskolának oda lép­vő átköltözése esetében, annak a gazdaság berendezésére szükséges birtokokat csaknem ingyen kész átengedni. Ezenkívül még több időközben történt tanítói vá­lasztások tárgyaltattak és a dijlevelek megerősítettek. Fontosabb és a közérdekre nézve mélyebben be­ható volt a f. hó 1-én tartott közgyűlése a Rikán be­­lől ev. ref. egyház­községének (communitás.) Szép és helyes irányú volt, már maga az elnöki megnyitó beszéd , mely jelezi előre a tanácskozás azon nagyfontosságú tárgyát, mely szerint az erdélyi ev. ref. egyház igazgatótanácsa, a s.-szt.-györgyi ta­noda igazgatóságának felterjesztésére azt válaszolja, hogy iparkodjon az igazgatóság az állammal kezet fogva ezen tanodát 8 osztályú középtanodává emelni. Hosszas és mély csend követi a leirat felolvasá­sát. Érre mindenki, hogy az erre teendő határozattól függ ezen intézet élete, ettől függ Háromszék neve­lésügyének felvirágzása. Végre egy indítvány léte­tett, hogy ezen nagyfontosságú ügynek behatóbb ta­nulmányozására egy többtagú bizottság neveztessék ki. Ezen indítvány egy másik által oda bővíttetett ki, hogy adassák a t. esperestséghez véleményadásra ki , azaz: napoltassék el. De a nevelés barátai is résen állottak és határozottan sorompóba lépve ezen inté­zetnek jövőjéért, egy főcurátor és egy esperessel szem­ben a nagy többség elhatározá, miszerint a commu­nitás gyűlése örömmel fogadja az igazgató egy­házi tanács leiratát, a további lépések megtétele végett a tanoda igazgatósága mellé egy többtagú bizottságot neve­zett ki, mely is a communitási elnök-esperes veze­tése alatt a nevezett igazgatósággal együttesen ta­nácskozzék, és megállapodását mihamarább terjessze újból is az egyház közönsége élébe. Ez volt a rövid, de következményeiben messze kiható határozat, mely megmutatta azt, hogy egyház­községeinknek felvilágosodott tagjai a nevelésügyet nem tartják oly elfogult felekezeti kérdésnek, mely anyagi szegénység miatt azt megbuktattassa, hanem igen­is nemzeti-cultur kérdésnek, melynek­­felvirágoz­­tatásáért önmegtagadólag is tudnak áldozni. És most már többé nem csak a református egy­­házfelekezet, hanem Háromszék minden lakossága elvárja a bizottság tagjaitól, hogy a nevelésügyet egy S.­Szt.-Györgyön felállítandó 8 osztályú középtanoda sorsát sikeresen fogja a közérdek és várakozást meg­oldani. Nagy fontosságú volt továbbá még a nagy­­enyedi theologia karnak Kolozsvárra leendő átköltöz­tetési terve ellen beadott indítvány tárgyalása. Az indítvány, hogy a theologiai kar továbbra is Nagy-Enyeden hagyassák, egyhangúlag ment keresztül ugyan, de az e tárgyban felküldendő felirat s vege ellen ketten felszólaltak. Felszólattak, az ön-.: zetes hang ellen, mely szerént ezen eljárás törvénytelennek nyilvánu­ttatik; merthogy a bizonyos helyhez kötött alapítvány más helyre vitessék, erre joga senkinek sincs, miután felekezeti törvényeink szerént, ezen ja­vakat csak felügyeli a zsinat — nem pedig kezeli is. Ezek voltak két nap eseményei, elég nevezete­sek vidékünkre nézve, melyek érdekeit közelről érin­tik; én nagy vonásokban ecsetelem­, az ítélet felettük a közvéleménynél van.

Next