Nemere, 1874 (4. évfolyam, 1-103. szám)

1874-09-12 / 73. szám

Brassó 1874. ,JF.M«L' 1K­ép jelenik ez «a lap het kint kétszer szerdán és szombatin. Ara: Er*az 41 ft. — Folívr» . . . 3 ft. — Negyditévre . . 1 ft 50 A Szerkesztő Irodája: Nagyutaza, 402. szám. Kiadó-Hivatal, halpiaca 311 kr. kr. kr. pes — Negyedik évfolyam 73. szám. Szombat, September 12. Hirdetési díj: V 5 hasábos paimond aarárt, vagy annak helyiért 5 kr. 1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 30 kr. — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alka szerint. — Hirdetések felvl lettnek a kiadóhivata­lal ___ _______| Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap,­­ Előfizetési felhívás a „MM 11M“ czirkű politikai, társadalmi és közgazdászati lap IV. évfolyamára. Előfizetési feltételek : Október deczember. . 1 frt. 50 T.r. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ szerkesztőségéhez, Brassóba küldendők, A utreraiere*4 szerkesztőségGe Brassó, September 11. * A 48—49 iki függetlenségi harczok ki­­magasuló alakja, a magyar szabadságharc ve­teránja Kossuth Lajos közelebbi levele, melyet a függetlenségi párthoz intézett foglalkoztatja napok ó­ta a magyar sajtót. Hazánk lángkeblű veteránja életjelt ad mindannyiszor : valahányszor államunk élete válsághoz közel áll. A hazánktól negyed század ó­ta távollévő, hazánkat mindenek felett szerető Kossuth La­jos ezen utóbbi levele is világos tanúbizonysága annak , hogy az önvédelmi harcok oroszlánja jelenlegi állami viszonyainkat gyökerében nem ismeri, hogy még sokkal inkább a lefolyt ese­mények hatása alatt áll, hogysem állami éle­tünk mostani, reánk nézve életkérdéses közjogi formájával megbarátkozni tudhatna. A rendkívüli tapasztalatok és csalódásokon keresztülesett nagyelméjű s lángoló hazaszeretetü férfiu túlteszi magát államunk tényleges viszo­nyain , túl a bennünket minden oldalról kör­nyező veszélyeken s kiolthatlan hazaszeretetétől sarkalva a hazája jövője felett kétségbeesett, megtört lélek utolsó erőlködésével egy ideális, egy ködképet tár ki elünkbe, mint egyetlen remediumot mely után, mint esemény után jelenlegi állami viszonyaink tökéletes mellőzésével törekednünk kell. A lefolyt nagy események hatása alatt álló nagy hazafi nem tudja a régi rekriminatiok miatt a hazánkban és hazánkon kivü­l 25 év lefolyása alatt végbement gyökeres változásokat tisztán látni : nem tud a mai tényleges viszo­nyok logicája előtt meghajolni. A nagy jellemek, a nagy történeti alakok és azért magaslanak milliók közül ki , mert önmagukhoz, elveikhez vas következettességgel hívek maradnak. Az önvédelmi harcok kimagasuló alakja közelebbi levelében a hazafi lelket megrázkódtató hűséggel irja le hazánk anyagi és erkölcsi sü­­lyedésének szánalomra­­éltó állapotát : a hazafi kebel keserű érzetével festi alkotmányunk s államiságunk bajait le, melyeket a magyar nemzet s az általa választott parlament és kormány hiányahnűsége, rövid látása s páratlanul rosz !” bikája s nem mint állítja az Ausztriávali ka­pocs — idézett elő. S mégis nemzetünk legünnepeltebb férfia­­ a testileg és lelkileg megcsonkított, a huzamos vajúdásoknak, nemzetiségi ü­zelmeknek kitett, az államilag örvény szélén álló nemzetnek azon tanácsot adja , hogy mondja fel egyetlen ter­mészetes és törvényes szövetségese Ausztriával kötött egyességét, tegye magát az államélet minden irányában függetlenné, legyen egy füg­getlen fej alatt lévő nagy állammá. Mi őszintén megvalljuk nem ily de más irá­nyú buzdítást : az egész magyarságnak egye­sülésre, az állam bajai gyökeres orvoslása végett hazafias egyesülésre felhívását vártuk és köve­teltük volna a hazáját, mindenek felett szerető nagy­ férfiútól. Az európai constellatiok, az állami viszo­nyaink ismeretével bird politikusnak át kell ok­vetlenül látni , hogy azon kapocs fentartása, mely Ausztriát és államunkat, mint szövetséges államokat érdekeik védelme tekintetéből szo­ros solidaritásba hozta , nélkülözhetlen és lét­feltétele úgy a Magyar államnak, mint Auszt­riának. És épen ezen kapocs megszüntetését állítja élénkbe Kossuth Lajos, azon színben , mint a melynek megszűnte esetében vagyunk és leszünk képesek csak állami bajainkat orvosolni s a Ma­­gyar államot virágzásra hozni és biztos alapokra fektetni. Távollévő nagy hazánkfiának a légvárakat, az utopisticus jövőt hazafisága sugalja s ő, ki állami életünk egy­es mozzanatait csak távolról és a felszínről ítéli meg, a reeriminatiok miatt nem is ítélhet máskép és behatóan , és igy az élőnkbe rajzolt szép álmok, szép álmok ma­radnak. A nagy hazafi egyben tévedett : tévedett, hogy nem választotta enantitatioja tárgyát jobban és állami bajaink orvoslásának megfele­lőbben meg. A közjogi állapotok vitatása, ez állapotok megszüntetésére törekvés , a Magyar álla­mak legin­kább fog ártani, azt épen létezése és fenn­állásában támadván meg. Kossuth enuntiatioja méltóbb tárgyai lettek volna : felrázni a nemzetet végzetszerű­ lethar­­giájából, a haza polgárait a pénzügyi bukás­­ieggátlására szólítani fel s azokat párt, érdek­­különbség nélkül egyesülésre buzdítani, hogy államunk becsülete­s tétele rendkívüli áldozatok árán is vállvetve megmentessék. A közjogi viták leélték már magukat s ezeknek a legkomolyabban fenyegető veszélyek előtt elmaradniok kell : most a nemzet, parla­ment és kormány kezet fogva köteles pénzü­gyünket, állami életünk vérerét rendbehozni s az egésséges vérkeringés eszközlésére képessé tenni. Ha ily irányban szól ünnepelt hazánkfia államunk magyarságához, szózata a palotában és kunyhóban rendkívüli lelkesedést idéztek volna elő, s bizonyára az egész nemzet áthatva, fel­villanyozva összeszedte volna minden erejét: megteremteni a pénzügyileg rendezett erős Ma­­gymállamot. Egy ily szerep méltóbb lett volna törté­nelmünk egyik legnagyobb alakjához, méltóbb lett volna annak múltjához , mert a múlt nagy érde m­eihez hozzáfűzné a jelen és jövő nemzedék hálaérzelmét is. Kossuth megmutatta az örvényt, melynek szélén államunk hajója áll, de a menekvésre a biztos utat és célravezető eszközöket nem. A függetlenségi ábrándok kivihetlenek, azok államunkat léterében tám­astják meg, tért fognak nyitni az egyes nemzet­iségeknek a Ma­gyar állammal ténylegesen dacolni a utopisticus eszméiket megvalósítva látni. A függetlenné le­­vés egy jelentőségű viszonyaink között: a for­radalommal. Nekünk államun­k belélete be­v és kialakítá­­sára kell törekednin­­k­ : legk­é s­okat is mely forradalon jz.­. n­yom­o­. n kerül­nünk kell. Kossuth em­illiátiója ha a nemzet azt r­og­­rammal fogadná el, nem hogy egyesítene ben­nünket s bajaink orvoslására késztetne , de a visszavonás a pártviszály Eris almáját bocsátaná közelikbe. Hazánk e n­ie­mzetünk bármennyire imá­­dásszerü tiszteleti , gondol is történetünk e leg­nagyobb ujabbi i. a. nem rog) bizonyo­san egy utopisti, L.i álom rr. , lange,tm rög e­sz­­mé­jéért államunk j.voc., békéjét s­i,­e­­düli tenállh­atíisi tel,­­n­­­i­an .inunknak teia.­­dozni. Kossuth enuntiatioja mm fog bizonyára államunk helyzetén, viszonyain semmit sem vál­toztatni : csak emelni fogja a kegyeletet azon férfiú iránt, ki életének minden percet ház ügyeinek szentelte s kitől tévedései daca rem lehet a nagyságot megtagadni s kinek voló hazaszeretete előtt meg kell hajolnunk. Nem pártnézet vezette tollunkat , csak nézeteink, meggyőződésünknek kívántunk ez irányban kifejezést adni. Mi a lánglelkű hazafi legőszintébb tisztelői közé tartozunk , s az elmondott igénytelen sorok írásakor az irániai kegyelet lebegett min­dig szemeink előtt. Brassó, szeptember. 11. Többen nyilatkoztak úgy, hogy lapunk igen so­kat bajlódik a szász ügyekkel s egyénekkel és hogy mindez a vidéki olvasókat nem, vagy pedig igen ke­veset érdekli. Remélem, a vidékiek nem így gondol­koznak, hisz lehetetlen be nem látni, hogy a­mikor lapunk ezzel a tárgygyal foglalkozik, akkor közvetlen a székelyek érdekében szól , mert ép úgy érdekli a brassóvidéki magyarság elnyomatása a Székelyföldet, mint egész testnek érzi a fájdalmat, ha egyik tagunk megsebesül. A brassóvidéki magyarság már évszázadok óta a magyar királyok s erdélyi fejedelmektől ajándékozott s részben kicsikart jogai által a szászoknak, tétlenül nézi azoknak a magyar nemzetet s az államegységet megzavarni akaró törekvésüket. A közelebbi időkig nem zavarta meg semmi eme politikájukat míg a ma­gyar nemzet újból feltámadása után ez a kis elnyomott része is a honnak öntudatra ébredt. Ebben az idő­­tájban keletkezett ez a lap. Sokáig kellett, hogy küzdjön, míg annyira czéljához jutott, hogy a nemzet figyelmét bármily kis részben is a brassóvidéki magyarság nyo­masztó helyzetére irányozhatta Nevezett meg egyéneket, kik az újabb korban a szász nemzetiség ügyét védik Ezzel a kormánynak szolgálatot tett. Hogyha a kormány elérkezettnek látja az iőt erélyesen intézkedni, mi rámutattunk egyesekre, kik jelentéktelenségük daczára nagy befolyást gyako­rolnak a szásznépre. Félrevezetik, oly reményekkel

Next