Nemere, 1874 (4. évfolyam, 1-103. szám)
1874-09-12 / 73. szám
Brassó 1874. ,JF.M«L' 1Kép jelenik ez «a lap het kint kétszer szerdán és szombatin. Ara: Er*az 41 ft. — Folívr» . . . 3 ft. — Negyditévre . . 1 ft 50 A Szerkesztő Irodája: Nagyutaza, 402. szám. Kiadó-Hivatal, halpiaca 311 kr. kr. kr. pes — Negyedik évfolyam 73. szám. Szombat, September 12. Hirdetési díj: V 5 hasábos paimond aarárt, vagy annak helyiért 5 kr. 1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 30 kr. — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alka szerint. — Hirdetések felvl lettnek a kiadóhivatalal ___ _______| Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap, Előfizetési felhívás a „MM 11M“ czirkű politikai, társadalmi és közgazdászati lap IV. évfolyamára. Előfizetési feltételek : Október deczember. . 1 frt. 50 T.r. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ szerkesztőségéhez, Brassóba küldendők, A utreraiere*4 szerkesztőségGe Brassó, September 11. * A 48—49 iki függetlenségi harczok kimagasuló alakja, a magyar szabadságharc veteránja Kossuth Lajos közelebbi levele, melyet a függetlenségi párthoz intézett foglalkoztatja napok óta a magyar sajtót. Hazánk lángkeblű veteránja életjelt ad mindannyiszor : valahányszor államunk élete válsághoz közel áll. A hazánktól negyed század óta távollévő, hazánkat mindenek felett szerető Kossuth Lajos ezen utóbbi levele is világos tanúbizonysága annak , hogy az önvédelmi harcok oroszlánja jelenlegi állami viszonyainkat gyökerében nem ismeri, hogy még sokkal inkább a lefolyt események hatása alatt áll, hogysem állami életünk mostani, reánk nézve életkérdéses közjogi formájával megbarátkozni tudhatna. A rendkívüli tapasztalatok és csalódásokon keresztülesett nagyelméjű s lángoló hazaszeretetü férfiu túlteszi magát államunk tényleges viszonyain , túl a bennünket minden oldalról környező veszélyeken s kiolthatlan hazaszeretetétől sarkalva a hazája jövője felett kétségbeesett, megtört lélek utolsó erőlködésével egy ideális, egy ködképet tár ki elünkbe, mint egyetlen remediumot mely után, mint esemény után jelenlegi állami viszonyaink tökéletes mellőzésével törekednünk kell. A lefolyt nagy események hatása alatt álló nagy hazafi nem tudja a régi rekriminatiok miatt a hazánkban és hazánkon kivül 25 év lefolyása alatt végbement gyökeres változásokat tisztán látni : nem tud a mai tényleges viszonyok logicája előtt meghajolni. A nagy jellemek, a nagy történeti alakok és azért magaslanak milliók közül ki , mert önmagukhoz, elveikhez vas következettességgel hívek maradnak. Az önvédelmi harcok kimagasuló alakja közelebbi levelében a hazafi lelket megrázkódtató hűséggel irja le hazánk anyagi és erkölcsi sülyedésének szánalomraéltó állapotát : a hazafi kebel keserű érzetével festi alkotmányunk s államiságunk bajait le, melyeket a magyar nemzet s az általa választott parlament és kormány hiányahnűsége, rövid látása s páratlanul rosz !” bikája s nem mint állítja az Ausztriávali kapocs — idézett elő. S mégis nemzetünk legünnepeltebb férfia a testileg és lelkileg megcsonkított, a huzamos vajúdásoknak, nemzetiségi üzelmeknek kitett, az államilag örvény szélén álló nemzetnek azon tanácsot adja , hogy mondja fel egyetlen természetes és törvényes szövetségese Ausztriával kötött egyességét, tegye magát az államélet minden irányában függetlenné, legyen egy független fej alatt lévő nagy állammá. Mi őszintén megvalljuk nem ily de más irányú buzdítást : az egész magyarságnak egyesülésre, az állam bajai gyökeres orvoslása végett hazafias egyesülésre felhívását vártuk és követeltük volna a hazáját, mindenek felett szerető nagy férfiútól. Az európai constellatiok, az állami viszonyaink ismeretével bird politikusnak át kell okvetlenül látni , hogy azon kapocs fentartása, mely Ausztriát és államunkat, mint szövetséges államokat érdekeik védelme tekintetéből szoros solidaritásba hozta , nélkülözhetlen és létfeltétele úgy a Magyar államnak, mint Ausztriának. És épen ezen kapocs megszüntetését állítja élénkbe Kossuth Lajos, azon színben , mint a melynek megszűnte esetében vagyunk és leszünk képesek csak állami bajainkat orvosolni s a Magyar államot virágzásra hozni és biztos alapokra fektetni. Távollévő nagy hazánkfiának a légvárakat, az utopisticus jövőt hazafisága sugalja s ő, ki állami életünk egyes mozzanatait csak távolról és a felszínről ítéli meg, a reeriminatiok miatt nem is ítélhet máskép és behatóan , és igy az élőnkbe rajzolt szép álmok, szép álmok maradnak. A nagy hazafi egyben tévedett : tévedett, hogy nem választotta enantitatioja tárgyát jobban és állami bajaink orvoslásának megfelelőbben meg. A közjogi állapotok vitatása, ez állapotok megszüntetésére törekvés , a Magyar államak leginkább fog ártani, azt épen létezése és fennállásában támadván meg. Kossuth enuntiatioja méltóbb tárgyai lettek volna : felrázni a nemzetet végzetszerű lethargiájából, a haza polgárait a pénzügyi bukásieggátlására szólítani fel s azokat párt, érdekkülönbség nélkül egyesülésre buzdítani, hogy államunk becsületes tétele rendkívüli áldozatok árán is vállvetve megmentessék. A közjogi viták leélték már magukat s ezeknek a legkomolyabban fenyegető veszélyek előtt elmaradniok kell : most a nemzet, parlament és kormány kezet fogva köteles pénzügyünket, állami életünk vérerét rendbehozni s az egésséges vérkeringés eszközlésére képessé tenni. Ha ily irányban szól ünnepelt hazánkfia államunk magyarságához, szózata a palotában és kunyhóban rendkívüli lelkesedést idéztek volna elő, s bizonyára az egész nemzet áthatva, felvillanyozva összeszedte volna minden erejét: megteremteni a pénzügyileg rendezett erős Magymállamot. Egy ily szerep méltóbb lett volna történelmünk egyik legnagyobb alakjához, méltóbb lett volna annak múltjához , mert a múlt nagy érde meihez hozzáfűzné a jelen és jövő nemzedék hálaérzelmét is. Kossuth megmutatta az örvényt, melynek szélén államunk hajója áll, de a menekvésre a biztos utat és célravezető eszközöket nem. A függetlenségi ábrándok kivihetlenek, azok államunkat léterében támastják meg, tért fognak nyitni az egyes nemzetiségeknek a Magyar állammal ténylegesen dacolni a utopisticus eszméiket megvalósítva látni. A függetlenné levés egy jelentőségű viszonyaink között: a forradalommal. Nekünk államunk belélete bev és kialakítására kell törekednink : legké sokat is mely forradalon jz.. nyomo. n kerülnünk kell. Kossuth emilliátiója ha a nemzet azt rogrammal fogadná el, nem hogy egyesítene bennünket s bajaink orvoslására késztetne , de a visszavonás a pártviszály Eris almáját bocsátaná közelikbe. Hazánk e niemzetünk bármennyire imádásszerü tiszteleti , gondol is történetünk e legnagyobb ujabbi i. a. nem rog) bizonyosan egy utopisti, L.i álom rr. , lange,tm rög eszméjéért államunk j.voc., békéjét si,edüli tenállhatíisi tel,nian .inunknak teia.dozni. Kossuth enuntiatioja mm fog bizonyára államunk helyzetén, viszonyain semmit sem változtatni : csak emelni fogja a kegyeletet azon férfiú iránt, ki életének minden percet ház ügyeinek szentelte s kitől tévedései daca rem lehet a nagyságot megtagadni s kinek voló hazaszeretete előtt meg kell hajolnunk. Nem pártnézet vezette tollunkat , csak nézeteink, meggyőződésünknek kívántunk ez irányban kifejezést adni. Mi a lánglelkű hazafi legőszintébb tisztelői közé tartozunk , s az elmondott igénytelen sorok írásakor az irániai kegyelet lebegett mindig szemeink előtt. Brassó, szeptember. 11. Többen nyilatkoztak úgy, hogy lapunk igen sokat bajlódik a szász ügyekkel s egyénekkel és hogy mindez a vidéki olvasókat nem, vagy pedig igen keveset érdekli. Remélem, a vidékiek nem így gondolkoznak, hisz lehetetlen be nem látni, hogy amikor lapunk ezzel a tárgygyal foglalkozik, akkor közvetlen a székelyek érdekében szól , mert ép úgy érdekli a brassóvidéki magyarság elnyomatása a Székelyföldet, mint egész testnek érzi a fájdalmat, ha egyik tagunk megsebesül. A brassóvidéki magyarság már évszázadok óta a magyar királyok s erdélyi fejedelmektől ajándékozott s részben kicsikart jogai által a szászoknak, tétlenül nézi azoknak a magyar nemzetet s az államegységet megzavarni akaró törekvésüket. A közelebbi időkig nem zavarta meg semmi eme politikájukat míg a magyar nemzet újból feltámadása után ez a kis elnyomott része is a honnak öntudatra ébredt. Ebben az időtájban keletkezett ez a lap. Sokáig kellett, hogy küzdjön, míg annyira czéljához jutott, hogy a nemzet figyelmét bármily kis részben is a brassóvidéki magyarság nyomasztó helyzetére irányozhatta Nevezett meg egyéneket, kik az újabb korban a szász nemzetiség ügyét védik Ezzel a kormánynak szolgálatot tett. Hogyha a kormány elérkezettnek látja az iőt erélyesen intézkedni, mi rámutattunk egyesekre, kik jelentéktelenségük daczára nagy befolyást gyakorolnak a szásznépre. Félrevezetik, oly reményekkel