Nemere, 1874 (4. évfolyam, 1-103. szám)
1874-09-26 / 77. szám
Brassó 1874. ------- Negyedik (UfoHam 77. szám. Megjelenik ez a lap heten" 'v- Isint kétszer szerdán és szombaton. A r a: Éji»* év . . . 6 ft. — lr. lfílívre . . . 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft, 50 kr. A szerkesztő irodája : Kagyuteza, l.)2. szám. Kiadó-Hivatal, halpiacz 311 / mm Politikai, társadalmi, czépirodalmi és kösgazdaslati lap, Szombat, September 26. Hirdetési dij : 5 hasábos garmond sörért, vagy annak helyéért 5 kr. 1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 30 kr. — Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint. — Hirdetések felvétettnek a kiadóhivatalnál " Előfizetést a czivill politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap IV. évfolyamára. szonyok miatt fentartani lehetetlen, folyó év október 1-én kezdve A „Nemere“ hetiközlöny, miután azt Brassóban a kedvezőtlen atyai?, viszony Sepsi-Szent-Györgyön fog megjelenni. A Sepsi-Szent-Györgyön megjelenő „Nemere“ nem valamelyik politikai párt, tát ,odaírnunk valamelyik osztálya, hanem állami és nemzeti közérdekeink, az eliogulatlan igazságérzet közlönye leend egyedül. Ily irányú munkálkodásra teljes függetlensége is képesíti. A ,,Nemerer külalakja, egyelőre az eddigi marad. * Mint háromszéki lap, kiválóan székely és magyar érdekeket képvisel , de azért munkálkodása körébe kívánja vonni a szomszédos törvényhatóságok területén előforduló eseményeket is. " Pangó szellemi életünket feleleveníteni, társadalmi viszonyaink zilált állapotán javítani, az elszunyadt nemzeti érzületet feléleszteni és fokozni — hazadas kötelességének ismeri A brassói és barczasági magyarság politikai és társadalmi viszonyaira mindig figyelemmel leend. Hozni fog közérdekű vezérczikkeket. Közleni fogja a bel- és külpolitikai élet nevezetesebb mozzanatait rövid kivonatban. Ad tárcacikkeket Háromszék törvényhatóságának fontosabb kör és szabályrendeleteit, gyorsan és biztosan közhírré teszi. A s.szt.-györgyi kir. törvényszéknél, úgy a 2-ed bíróságnál előforduló nevezetesebb perek előadási napját jóelőre tudatja. A vidék érdekében a gazdászat, ipar és kereskedelem kérdéseivel behatóan foglalkozand Hozza a piaci árjegyzékeket, a tőzsdeárakat, a nagyobb sorsjátékok eredményét. Közöl mindennemű árlejtéseket és hirdetményeket. Nem élünk, mint rendesen szoktak, czifra szavakkal, hangzatos, virágos phrázisokkal. Nem ígérünk kivihetlen, valósíthatlan eredményeket. De annak, mit kevés szavakban ígérünk , teljes erőnkből igyekezünk meg is felelni. Keveset ígérünk, de annál többet igyekezünk tenni. Lapunk tömegesebb pártolása esetében azt, mihelyt tehetjük, hetenkint legalább háromszor adandjuk ki. Ismert és jó munkatársakról lehetőleg gondoskodtunk. Kérjük negyedéves előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek, valamint a lapunkat megrendelni kívánókat, hogy az előfizetési pénzeket mielőbb küldjék be. Az előfizetés legczélszerűbben postautalványokkal történhetik. Előfizetési árak: Egész évre......................................6 fit. —kr. fél évre...........................................3 „ — „ Negyed évre......................................1 „ 50 „ Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadója Pollák Mór úrhoz intézendők S.-Szt.Györgyre. A lap szellemi részét illető közlemények, levelezések a „Nemere“ szerkesztőségéhez. Pollák Mór, Vida Dániel, a „Nemere“ kiadó tulajdonosa, a „Nemere“ felelős szerkesztője, a „Nemere“ segédszerkesztője. Ismét a kölcsön. Hogy az 1867-ki kiegyezés előnyeiért az osztrákok mily elösmeréssel vannak s azáltal hozott áldozatainkat, mennyire méltányolják, felvilágosításul szolgáljon arra, a „Honnak“ következő érdekes czikke. Egy bécsi szaklapnak Magyarország pénzügyi helyzetéről írt czikke késztet arra, hogy ismét az új kölcsönről szóljunk. A „Warrens Wochenschrift“ czímű Np, mely pénzügyi körökben nagy elterjedésnek örvendett egykor, midőn még a néhai Warrens szerkesztő, melyről az „Oest. Oek.“ azt írta volt, hogy a török sorsjegyeknek csinált reclamért 40,000 trot kapott, oly gyűlölettel ir most hazánk pénzügyi helyzetéről, hogy el nem zárkózhatunk azon gyanú elől, miszerint jelenétben nem csak a részakarat és ellenséges indulat, hanem más szennyes indokok is befolyással lehettek a szóban levő közleményre. Nem akarjuk olvasóinkat a magyar nemzet ellen szórt rágalomteljes közlemény részletes ismertetése által boszantani, s ezért csak egy pár tétel idézése által ismertetjük W. hetilapjának a hazai hitel ellen intézett támadását. A nemzet jellemzésére vonatkozólag azt írja, hogy a magyarok történelme a vereségek hosszú sora, melyet majd a némettől, majd a töröktől szenvedtek, és forradalmak, felségárulás, miközben idegen ellenségekkel szövetkeztek. De adósságot csinálni és oly szerződéseket kötni, melyek által a másik szerződő fél kiraboltabb, ezt tökéletesen értik a magyarok.“ És aztán hosszasan azt igyekszik bebizonyítani, hogy az ország már most sem képes az elvállalt kötelezettségeknek eleget tenni. S végül így szól: „Végeredménye az egész gazdálkodásnak természetesen az állam pénzügyi bukása leend. A hiszékeny állami hitelezők furcsa képet fognak vágni, ha a magyarok egyszer elkezdik a reductiót. Ezt ők a nekik sajátos megvetéssel idegen jogok iránt fogják tenni s egészen jól is fogják érezni magokat e mellett, mert magyar embert ez által nem fognak megsérteni. A 153 milliós kölcsön első felének aláírásánál Magyarország részvéte, ámbár a kincstári jószágok vannak lekötve, úgyszólván zérus volt. — A magyarok ismerik önmagukat.“ Ez a hála osztrák részről, amiért az ő adósságaik egy részét elvállaltuk, nehogy saját adósságaik terhe alatt összeroskadjanak. A nemzet múltját gyalázatosnak, tüntetik fel a világ előtt, hogy ne legyen hitelünk sehol, s hogy egyedül ők uzsoráskodhassanak jövőre is felettünk. Azon tényt, mely szerint a hitel-