Nemere, 1875 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1875-10-20 / 84. szám
84. szám. Sepsi-Szentgyörgy, Szerda, 1875. október 20 ------------------------------- ----- — A*-------------Ötödik évfolyam. Szerkesztőségi iroda: ‘Hsinac/t,5 J a ko ti»I A ronffeldi ház, hová:, ni ljip/ )«aij .iltejli nyék küldeusi Kiadó-hivatal: Polli Kit dj rijtSnjfy nyomdája, hovd a hirdetések és előfizetési pénzek bjrmentesei intézelníík. Hirdetéseket elfogni Braun Ede hirdetési, ügy^fikeégo Illupapesten Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. loán^rom .ít Megjelenik ezen lap hetenkint kétszer szerdán és szombaton Előfizetési feltételek: helyben házhozhordva vagy vidékre postán küldve Egész év . . . 6 ft — kr. Fél év .... 3 ft. — kr. Negyed év . . 1 ft. 50 kr Hirdetmények dija: 3 hasábos petitsorért, vagy annak helyéért 6 kr. Hély.gdij kilép 30 kr. Nyilttér sora 10 kr. tu A „Kelet“ 238. sz. Sepsi-Szentgyörgy mint municipális központ mellett. (5. "§.) Ama 'nagy tragédiának, melyet az elsőfölyílfttodákn törvényszékek^ rendezésének neye^jmk, első felvonása imittér körülbelül bp van lejpzy.e., A cselekmény személyei egyfelől a kormány, másfelől a Jör.Y.aivy’fizéiki ,hweifk és törvényhatóságok között folyt küzdelem egyelőre nyugóvói'a tért , a hasztalan erőlködés emettek részéről a kérlelhetetlen fátum ellen küziködő gyarló emberi erőnek bizonyult, mely miatt semmi utálik szét a mindenhatósággalszemben. A czélt és elvet, melynek érdekében tri roductio és kivive volt, mindnyájan helyeseltük ; a n'red'ttfi eljárás iránt nem egy alapos kifogás emelkedhetett és emelkedett.. Egyének szenvedhettek és szenvedtek ártatlanul, községek és törvényhatóságok vonhattak ,és vontak rövidet. Kolozsvár, Torda, Enyed, Fehérvár egymást érő határai megtartották külön-külön önálló törvényszékeiket a Fogaras egy napi járó földjén maradt illetékes törvényszékétől, a sepsi-szentgyörgyi és gyergyószentmiklósi székek jövőre nem, dicsekeddhetiek külön törvényszékkel, de a medgyesi és Segesvári szászok, kik egymástól amúgy is egy hajitó fányfira laknak s még vasúti összeköttetéssel rendelkeznek, a markukba nevethetnek. Mifielei dhiabúc De a fatum ellen ki zúgolódnék ? Nagyobb az, hogy a törvényszékek reductioja, mint mondatik, a megyék kikerekítéseire való tekintettel hajtatik végre s ha ez áll , alapos a föltevés, hogy amely törvényhatósági központból ezúttal a törvényszék elmozdíttatott, annak idején maga a közigazgatási centrum is máshová helyeztetik át. Jól van. De fez- áthelyezések természetesen, nem történhetnek sem a budapesti bureauk kedvtelései, sem egyes egyének érdekei, hanem valamennyi közre ható szempont követelményei ■Szerűit. H .q .a adaogiS aió/jj-sí atint,oa ji-e 1-^S várjon e közreható szempontokat, épen a közigazgatási érdekeket tekintve, meg lehet-e alaposan ítélni csupán a minisztérium irodáiból? Ha tehát áll az, hogy a törvényszékek és a törvényigazgatási középpontok egyesítendők, akkor azt a tényt, hogy valamely közhatóság középpontját nem ott kívánja, ahova a törvényszék áthelyeztetett,fél bizonyítékul .i lehet elfogadni arra nézve, hogy a törvényszék áthelyezésénél hiba történt, vagy legalább is okot adhat e tény arra, hogy az ügy még egyszer alaposan megvizsgáltassék, mert míg egy község lehet, hogy csak saját érdekéből kardoskodik törvényszéke mellett, addig alig hihető, hogy egy egész törvényhatóság csalódásban ringassa magát közigazgatási középpontja helyének kiválasztására nézve. - n- ti ! -. Itt aztán az a kérdés merül fel, hogy, ha ez újabb alapos vizsgálat eredménye az lenne, hogy a törvényszék áthelyezése helytelen volt: folytatja-e a minisztérium tévedését s tetézi-e aval, hogy a rosz helyre vitt törvényszék után költözteti — csupán a következetesség jó ,hiréért — a közigazgatási középpontot is, — vagy pedig lesz elég morális bátorsága tévedésének bevallására s az által való kihelyreillésére, hogy a középpontot meghagyja illetékes helyén , s szép csöndesen a törvényszéket is visszakölttözteti oda. A kérdés ez a felelet megadására, többek között talán legelőször Háromszékre nézve nyílik alkalom. íme e törvényhatóság üléseiben határozottan kimondta, hogy megyei székhelyéül Sepsi-Szentgyöt óhajtja, holott, a törvényszék Kézdi-Vásárhelyre helyeztetett át. A minisztretérium tehát, vagy megtagadja a megye e kérését, vagy megadja, de a törvényszéket ,Vásárhelyet hagyja (az alapelv megszegésével), vagy jobb meggyőződésre jut s mind a törvényszékét ] visszahozza Sepsi-i Szentgyörgyre, mind a köz- igazgatásiközéppont maegállapitására nézve, igazat ad a legilletékesebb bírónak, magának a törvényhatóságrak. Melyik, telik be a három eset közül? Ahol az eredmény előidézésében sok -i s tegyük hozzá: számos kormányban működő — tényező szerepel : a következtetés majdnem lehetlen. Mi természetesen csak a ratio szerint ítélhetünk. Azt tudják, hogy Kézdi-Vásárhely egy szélül fekvő, nem nagy intelligentiális erővel rendelkező, nagyon kezdetleges ipart és kereskedést űző s rendkívül lassan fejlődő város. Azt is tudjuk, hogy Sepsi-Szentgyörgy az utóbbi 10 — 15 év alatt kiváló lendületnek indult, fokon emelkedőben van, erős szellemi középponttá küzdötte föl magát s középponti helyen fekve természetes találkozási pontja Háromszéknek. Tudjuk, a mostani határozatból, hogy a törvényhatóság közigazgatási helyét Sepsi-Szentgyörgyön óhajtja is,mi is meg vagyunk győződve, hogy etzől igen alapos okai lehetnek Már most megválik, a kormány minő álláspontot foglal el a kérdésre nézve. Folytatja-e, nézetünk szerint helyteleneljárását és Szentgyörgy hátérbe szorításával, ama megye érdekeit és óhaját elejti-e, vagy a törvényszékek rendezésének és a megyék kikerekítésének alapelveit sérti meg, avagy visszatér a helyes útra s Háromszék középpontjává a természetes középpontot, Sepsi-bszentgyörgyöt teszi-e ? Valóban kíváncsian nézünk e hármas kérdésre adandó felelet elé, így.- beszél egy egészen érdektelen, de igazságszeretettel bíró lap. Kormányunk a közvélemény, a napi sajtó, a törvényhatóság nyilatkozatait nem hagyhatja számításon kívül, miért hisszük, hogy az ,,előbbi állapotba viszahelyezés“ Sepsi-Szentgyörgyre nézveannak idején meg fog történni. Szláv és Román lapszemle. ‘A zágrábi „NárodDe Novine“ a belgrádi „Isztok“ után a bolgár néphez intézett következő tartalmú proclamatiót közli: Szeretett bolgár nép ! A körülötted lévő, összes népek boldogéletet folytatnak ; csak te s rokon szomszédaid vagytok azon szerencsétlen helyzetben, hogy az összes emberi jogoktól megfosztva, barbár igaalatt nyögtök. • ....... '■ Legkivált pedig te, kedves népem, nem is gondolhatsz arra, hogy nemzet módjára élj . Csak neked van megtiltva minden nemzeti közművelődés , csak a te mesterségeid vannak a legkezdetlegesebb állapotban ; te földivelésed és kereskedelmed van teljesen tönkretevő gyermekeid becsülete, vagyona és élete az önkénynek van kitéve; csak a t.e . számodra nem terem igazság a bíróságok előtt. . S. mindennel akutforrása az embertelen kormány. Ez állapot nem viselhető el tovább. Szent kötelességed írja elő, hogy fegyvert ragadj. Azért hát kisérd ki fiaidat a csatamezőre, hogy a szent czélért kezdjék meg a harcrcot." Mi engedelmeskedni fogunk neked, készek is vagyunk már a véres harczot megkezdeni, hol utolsó csepp vétőnket ontjuk szabadságodért. Kérünk, hogy indítványainkat figyeld meg s vigyázz a törvényre, mely tiszteletbeli tartandó !) Minden bolgár, a legkisebbtől a legnagyobbig köteles a nemzeti határozatoknak magát alávetni, s a török kormányt s annak hiveit, kik a mi Szerencsétlenségünknek okozói, minden áron megbuktatni. 2) Úgy a békés polgár, mint az, aki fegyvert ragad, ne bántsa a békében lévő törököket, kik velünk együtt szenvednek, mi több — kötelességének ismerje mindenki, testvéri jobbot nyújtani nekik, ha a kormány üldözőbe venni találja őket gyanú okok miatt, mintha a nemzeti mozgalomnak részesei volnának. A békési törökök becsülete, vagyona és élete szent legyen előttetek, miként előttük is az. 3) Amig a jelenlegi kormánytól meg nem szabadulunk, s helyébe egy másikat nem állitunk, ezen nemes czélra minden tisztelendő személytől elvárjuk az áldozathozatalt. Az egyház és iskola fenntartására szánt községi vagyont, mely véres verejtéken szereztetett,"további intézkedésig nem szabad bántani. Kedves nép! TV Sokat szenvedtél, a szenvedés azonban nem tört meg, te fel fogsz emelkedni a felingerelt oroszlán módjára, miután ereidben hősi vér félyt kivált ha még meggondolod, miféle czél miatt küzdesz. Azonkívül te nagyszámu vagy, s tűzhelyeiden s a szikláé Balkán szirteit között vagyonod által vagy kőrüldvedzve. Mindez pedig a legjobb s a leggyőzhetlenebb Szövetséges, azért hát előre, mert tied a győző férfi, ikiután a te részeden áll az igazság is. Bátran előre tehát, mert a te felkelésedet az isten áldása is kíséri, s kisérni is fogja minden államot, népet és községet, hol az igazság s emberszeretet tüze el nem hajti vad ! A Balkán félsziget ezer felkelő bolgárja. A budapesti „Albina“ 64-ik szám a következőket irja: főirat : Orgiák vagy lakmározás (ugrándozás, ujongást a román sirok fölött! Ha valaki tudni akarja, miből áll az, mit a bécsi német s általában gazdáink a modern politikusok kultúra s európai civilizationak neveznek, melyről követelik , hogy Ausztria-Magyarországnak keleti hivatása volna, aki megakar győződni , hogyan beszél a legvadabb farkas és kutyaság — a humanismus, kultúra és civilizatio álcrája alatt, — ki kóstolni akarja savanyúságát és undorodását a hazadság-, csalás, a rablás , s a legundokabb szemtelenségnek a szabadság, világosság, előhaladás és boldogitás czimén, — nem kell mást tennie, mint elolvasni gazdáink — kiválóan a Lajthán túliak lapjaiból a dicsőítéseket, melyeket ezek Bukovina 100 éves jubileuma s a cernovitzi egyetem fölállítása alkalmából ünnepelnek. Becsületes román s romlatlan ember nem olvashatja ezeket anélkül, hogy egész lényében fel ne háborodnék ezen aljas, nyomorult kegyetlenségen, mely a kultisa és civilizatii)álczása alatt pöffeszkedik a világ elé ! Rablás, hazugság, csalás, az igazság megfojtása a szívben s a népek lényében, ezek prédikáltatnak legfőbb czéljaiul egy nagy államnak, mely «Ausztria“ nak neveztetik, németnek mondatik az ő sok tanultja és bölcsédei ! ! ! (Több német lapbeli idézet után igy megy ez — sűrű 4 hasábon át.) Ugyanez írja : U? A magyar belügyminiszter rendelete, mely által rafinált s a törvényt mistifikáló módon a magyar nyelvet igyekezik behozni, még az oly községekben is, hol egyetlen magyarnak még nyoma sem található, jó megkapta gunyját s nevetségességét. A bánsági határőrvidéki megyékből Ugyanis visszaírtak , hogy a nagy Tiszának a rendelete nem gyakorlati, nem valósítható! No Tisza úr ! Most legalább tudhat annyit, hogy „magyar ország“ nem Azonos a „magyar állam“-mal, mint ezt önök esztelen képzelődésükben látják !kálkodásért. Budapest, október hó 12-kén. Az országgyűlés nemsokára ismét megkezdi mánt A delegáczió megszavazta a hadügyminiszérium költségeit, megszavazta a tengerészetre kivont költségeket is — s adott is utasítást a közös kormánynak dr. Kaas Ivor fejtegetése és indítványa folytán, hogy igyekezzék R rövid idő alatt a tengerészetre nézve adatokat összeállítani — vagyis más szóval ennek értelme az,hogy jöjjön egyszer tisztába a kormány az iránt, hogy voltaképen mire is való az a tengerészet és hogy tudjuk meg mi a nemzet, hogy hát tulajdonképen miért is fizetüünk és fizetünk mi annyit és annyit a tengerészettel.101 A delegáczió a külügyminiszternek is bizalmat szavazott s megnyugodott abban, hogy ez idén „vörös könyv“ nem adatott a külügyér által a delegálásoknak — külügyi politikát is csinált, hangsúlyozta a békét és ezt jól tette. A magyar delegátusok többet is tettek Bécsben való tartózkodásuk alatt. Bizonyára e nagy város mesés számú látnivalóit fölkeresték. Az arzonált megtekintették s e csodálatos műhelyben bámészkodtak. A hires Actatiust megismerték s az ő előadásait hallgathatták. Nincs egyéb hátra mint tapasztalat gazdagon hazatérniük. Elválnak Bécstől, a bécsi kollegáktól — amit Jókai valószínűleg egy cikkben megsirat, mert hát a „N. Fr. Pies se“-ben a bécsiekkel, a német zsurnalistákkal bruderschaftot ivott. — Hisszük, hogy a felelősség érzete, a lelkiismeret furdalása nem igen fogja őket álmodozásukban zavarni — a megszavazott költségekért. Egy része hozzá van szokva, más része meg nem törődik vele. Hogy a bécsiek jól kinevetik őket a mint Jókait kinevették említett czikkéért — arról meg vagyunk győződve. Képzeljük, hogy Koller dr. hadügy-