Nemere, 1875 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1875-08-07 / 63. szám

63. szám. Szerkesztőségi iroda: Fílpincc, Jakot» Áron­­féle ház, hová a lap­­cel­láim részét illető közlemé­nyek küldendők. Kiadó-hivatal: Pollik Mó­r könyvnyom­dája, hová a hirdetések és előegetési pénzek bérmen­tesen intézendők. Sepsi-Szentgyörgy, Szombat,, 1875. augusztus 7. Ötödik évfolyam. NEMERE Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. Megjelenik ezen lap heten­­kint kétszer, szerdán és szombaton. Előfizetési f­eltételek: helyben házhozhordva vagy vidékre postán küldve Egész év . 6 ft. — kr. Félévre . 3 ft. — kr. Negyedévre 1 ft. 50 kr. Hirdetmények díja : 3 hasábos péti térért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdíj külön 30 kr. Nyílt tér sora 15 kr. Sepsi-Szentgyörgy állítólagos maga­sabb politikai okok miatt törvény­szék nélkül. Sepsi-Szentgyörgy, augusztus 6-kán. A hivatalos lap múlt vasárnapi száma a miniszter által törölt 20 törvényszéket teszi közzé. A törölt erdélyi törvényszékek között ott van Sepsi-Miklósvárszék Szigyörgyön lévő tör­vényszéke is. A miniszteri indokolás állítólagosan magasabb állami és politikai okokat hoz fel, melyek szüksé­gessé tették, hogy a Háromszéken meghagyandó egy törvényszék K.-Vásárhely­re, Háromszék és az ország legkeletibb végpontjára, mint közép­pontba helyeztessék át. Mi, nemhogy magasabb politikai okokat, de a legközönségesebb, a józan ész és a straté­­gia, vagy törvénykezés, úgy közigazgatás által helyeselhető semmi oly okokat nem látunk és nem láthatunk, melyek miatt Sepsi- Szentgyörgyöt, Háromszék középpontját, Három­szék egyedüli élet, mivelődésre és előhaladásra képes városát, mely mindazon anyagokat, me­lyek egy városi ipar, kereskedelem és a közmi­­velődés tekintetében felvirágoztathatnak — ma­gában rejti — törvényszékétől, és igy központi minőségétől megfosztani, s a már oly gyors fej­lődésnek indult várost haladásában meggátolni, sőt hátralökni kellene. Sepsi-Szentgyörgy századok óta központja Volt Háromszék törvényhatóságának —kebelé­ben centrali­sáltattak a cardinálisabb állami és közigazgatási hivatalok. Sepsi-Szentgyörgy város volt mindig Há­romszék művelődési középpontja és az ma is — innen, e város kebeléből indult ki minden élet­képesebb szellemi mozgalom — e város volt Háromszék művelődési történetében a sötétség­törő, a fáklyavivő, kebelében vannak összponto­sítva Háromszék mindennemű magasabb intéze­tei, gym­nasiuma, községi leány- és fi-felsőisko­­lája, népiskolája sat., melyek a közműveltségnek leghathatósabb emeltjűi. Van kereskedése, van ipara, melyek a polgári elem erőlködését, va­­gyonosodását, és igy Háromszék jólétét is nagy mérvben mozdítják elő. Van könyvnyomdája, journalistikája; kebe­lében egy politikai és egy tanügyi szaklap je­lenik meg, melyek politikai és tanügyi téren irányt adni vannak hivatva. Ennyi előny, a politikai és társadalmi élet minden lehetőleg megkívántatható követelmé­nyeivel szemben, alig tudjuk kimagyarázni, nem foghatjuk meg azon okokat, melyek miatt Sepsi- Sztgyörgyöt törvényszékétől megfosztani kellett. Nem i­s­mert geographiai tekintetben is Háromszék egyedüli és közvetlen központja Sepsi-Sztgyörgy — miután majdnem e szék köz­pontján és igy e szék minden pontjától, sőt Brassó és Kézdi-Vásárhelyhez is egyenlő távol­ságra fekszik ; és igy törvénykezési és közigaz­gatási tekintetben is a feleknek az ide-oda uta­zás könnyebb és olcsóbb, mint K.-Vásárhelyre, az új középpontba. Nézzük geographiai szempontokból az uj középpontot Kézdi-Vásárhelyrt. Kézdi-Vásárhely Háromszék legkeletibb és legtávolabbi végpontja — fekszik Moldvához 1 mérföldnyi, Csikhoz */­ és Sepsi-Szentgyörgy­­höz 5 mérföldnyi távolságra. Az országút, mely a nyugati egyik pont­tal Alsó-Rákossal K.-Vásárhelyt összeköti — Sepsi- Szentgyörgyött érintve ,14 mérföldnyi hosz­­szuságu, és igy a nyugati pontokról a központ­tal érintkezés 5—6 napba kerül, mig Sepsi-Szt­­györgygyel, e helyek némileg vasúttal is ellátva lévén — alig pár órai időt igényel s e pontok lakóinak sokkal könnyebb és gyorsabb a Brassóvali érintkezés mint K.-Vásárhelylyel. — Ha valaki innen törvénykezési ügyekben meg­idézve van — az uj székhelyre 5—6 annyi utat kell tennie, mint kellett tennie Sepsi-Szent­­györgyre, és hogy ez például végtárgyalások­nál mennyi kiadásába kerül az államnak — azt felesleges magyaráznunk. Tehát geographiai okok — nem szólanak Kézdi-Vásárhely mellett, mert kétségtelen az, hogy mint legvégsőbb pontja Háromszéknek, köz­ponti minőségre hivatva nincs. De kutassunk tovább, hasonlítsuk össze ma­gát a két várost, nézzük meg, hogy minő elő­nyöket képes Sepsi-Szentgyörgy Kézdi-Vásár­­helylyel szemben törvénykezési szempontokból és a hivatalnokok elhelyezése tekintetéből nyúj­tani. Sepsi-Szentgyörgy fejlettebb város, minden irányban fejlettebb mint Kézdi-Vásárhely, ter­jedelmes, szép épületei vannak, melyekben az összpontosított hivatalnokok kényelmesen és az álláshoz méltóan elhelyeztethetnek. Mig ellenben K.-Vásárhelynek pár állami és magán épületén kivül egyetlen, a magasabb igényeknek megfe­lelő lakása sincs s ott, hol már összpontosítás nélkül is szűk a szállás, alig lehetne több hiva­talnokot kényelmesen elhelyezni. Arra várni pedig, míg új épületek létesíttetnek — aligha van bármely hivatalnoknak is kedve. A lakás­hiánynak tudhatni fel azon körülményt, hogy a már most Kézdi-Vásárhelyit lévő hivatalnokok maguk is egészen száműzve — büntetésből de­portálva hiszik magukat El.-Vásá­rhelyre , igen szívesen menekülnének onnan Sepsi-Sztgyörgyre, vagy bár­hova. Ami a törvényszéki épületeket, hivatali he­lyiségeket, börtönt stb illeti, Szentgyörgynek egy czélszerű hivatalhelyisége és a büntető igazság­szolgáltatás s a modern börtönrendszernek tel­jesen megfelelő épülete van, melyet a kormány csak ezelőtt évekkel rendeztetett és alakítatott át 30 ezer forint kiadással. Kézdi-Vásárhelynek köztudomásúlag tör­vényszéki, czélnak és a hivatalos tekintély és igényeknek megfelelő épülete nincs. És igy a törvényszéknek oda lett elhelyezésével gondos­kodni kell egy ily épületről, mely az államnak legalább 100.000 írtjába fog kerülni. Az ily ki­adásokkal pedig alig van elérve a czél: a tör­vényszékek leszállításával az állam kiadásait redu­­cálni. Tehát maga az elv is, mely miatt a tör­vényszék Kézdi-Vásárhelyre helyeztetik át — Kézdi-Vásárhely ellen beszél s az áthelyezést a lehetetlenség színében tünteti fel az állami kia­­adások reductioja szempontjából. Más indokot pedig, főkép egyénit sem a minisztériumról, sem az igazságügyérről nem tételezhetünk fel. Míg egyfelől tehát az elhelyezéssel az ál­lamnak tetemes, mintegy 100.000 frt kiadás ro­­vatik nyakába, addig másfelől a perlekedő felek a központ szerfeletti távolsága miatt 6—7 annyi kiadás és költekezésre lesznek szorítva. Pedig tekintettel kell lenni mindig bármely or­­ganizationál az állam közvetlen netalánt érde­kei mellett, az egyes polgárok érdekeire is, hogy azok lényeges okokon kívül túlságosan ne terheltessenek. Ez áthelyezésnél pedig államér­dek, mint kifejtők­épen semmi sincs, az állam­polgárok pedig minden okon kívül lesznek túl­ságosan terhelve. Közegességi szempontok is K.-Vásárhely el­len beszélnek. Ugyanis: Szentgyörgy a három­széki gyönyörű szép lapály közepén, teljesen nyilt helyen, az Olt folyam partján fekszik, a kedvező légfolyás következtében egésséges és üditő levegővel bir, melyet a dús vegetatio és az Olt folyam még előnytartalmubbá és igy élvez­hetővé teszen. Kézdi-Vásárhely ellenben egy szögletbe épített össze-vissza zsúfolt város, ut­­czák nélkül, egésségtelen sikádorokkal, élvezhet­en és az egésségre kártékony levegővel, mit, az ott űzött ipar még inkább mephisticussá teszen. Lássuk, hogy a központtóli távolság mennyire igazolja K­­Vásárhelyt, mint középpontot, mert itt eginkább, legecclatansabbul kitűnik: mennyire nem való Kézdi-Vásárhely központnak s hogy men­nyire alapon kivül lett Háromszék törvénykezési köz­pontjául kiszemelve. Ugyanis: Kézdi-Vásárhely­től mint központtól Csikig a legközelebb fekvő köz­­ség Szentlélek, mely Vá­mföldre esik a központ­tól, míg a legtávolabb eső községek Erdővidé­kén, Vargyas és Ágostonfalva 12 mf. távolságra feküsznek Kézdi-Vásárhely­től mint középponttól. Ez lesz aztán a szó szoros értelmében Háromszék központja. Kifejtettük eléggé, hogy úgy az állam, mint az egyesek, úgy törvénykezési, mint a geographiai szempontok nemhogy Kézdi- Vásár­hely mint középpont mellett, de határozottan ellene vannak s világosan, ugyszólva kiáltólag beszélnek Szt­­györgy mellett.’ Ha már csakugyan veszteni kellett központi, minőségét Sztgyörgynek törvénykezés s talán, mit alig teszünk kormányunkról fel — más irányban is — miért nem csatoltatott inkább Brassóhoz, hisz úgy Sepsi-Miklósvárszék, mint Erdővidék minden egyes pontja sokkal közelebb fekszik Brassóhoz és ide a közlekedés olcsóbb és gyorsabb. Nemcsak egyedül Háromszéket tekintve, de még azon esetben is, ha netalán Csik és Há­romszék egyesittettnék — miután Csik főutja Szentgyörgyön megyen keresztül — középpont csakis Sztgyörgy lehetne. Kétségtelen tehát, hogy minden állami és az egyes honpolgárok érdekei mellettével tűzetett ki K.­­Vásárhely Háromszék központjául l létetett az vagy régi emlékek miatt, vagy kedvezésből központtá. Ha ez eset állana, mit feltennünk kell: két­ségbe kellene esnünk államunk és az egyes hon­polgárok sorsa felett. Maga Szentgyörgy mely pár év alatt a fejlettségnek alig hihető fokára emelkedett •— megszűnik a miniszteri intézkedés által város lenni — pedig a magasabb állítólagos politikai indokok aligha követelik egy város és vidéke anyagi és culturális érdekeinek megölését. Az igazságszolgáltatás központja távol lévén, Szent­­györgy és vidéke anyagilag ép oly rohamosan fog sülyedni, minő mértékben emelkedett anyagi és szellemi irányban, míg központ volt. Pedig nem szabad és bűn múltjáért és már a 48-diki események miatt is jobb sorsra és elbánásra ér­demes háromszéki székelyeket a csángók sor­sára juttani. E sors annyival elviselhetlenebb és keserűbb lenne, mert a kegyetlen csapás ép onnan jőne, honnan segélyt és gyámolítást jog­gal követelhetünk. A királyi tábla javaslata K.-Vásárhely, mint központot illetőleg, igen gyanús színben tünteti fel ez áthelyezést, s még inkább megerősít azon véleményünkben, hogy Kézdi-Vásár­helyt egyedül a reminiscensiák, egyes egyén érdeke és befolyása tette központtá. Ez esetben kár volt a központot nem Altorján, vagy Lázárfalván keresni — ott megfelelőbb helyen lettek volna bizonyára. Újból felderült-e ránk fájdalommal kérdjük, a családi vasutak engedélyezésének átkos kora? Videant consules! E tárgyban Szentgyörgy város tanácsa mint értesültünk jövő keddre értekezletet hívott össze, melynek tárgya lesz egy küldöttség kine­vezése és felküldése Budapestre . Sztgyörgynek központul meghagyása végett. Az ügyvédi kamara, melyet ez áttétel leg­közvetlenebbül érdekel , hisszük, hogy mielőbb gyűlést tart és e tárgyban Szentgyörgy mellett feliratot intéz a kormányhoz.

Next