Nemere, 1875 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1875-08-07 / 63. szám
63. szám. Szerkesztőségi iroda: Fílpincc, Jakot» Áronféle ház, hová a lapcelláim részét illető közlemények küldendők. Kiadó-hivatal: Pollik Mór könyvnyomdája, hová a hirdetések és előegetési pénzek bérmentesen intézendők. Sepsi-Szentgyörgy, Szombat,, 1875. augusztus 7. Ötödik évfolyam. NEMERE Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. Megjelenik ezen lap hetenkint kétszer, szerdán és szombaton. Előfizetési feltételek: helyben házhozhordva vagy vidékre postán küldve Egész év . 6 ft. — kr. Félévre . 3 ft. — kr. Negyedévre 1 ft. 50 kr. Hirdetmények díja : 3 hasábos péti térért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdíj külön 30 kr. Nyílt tér sora 15 kr. Sepsi-Szentgyörgy állítólagos magasabb politikai okok miatt törvényszék nélkül. Sepsi-Szentgyörgy, augusztus 6-kán. A hivatalos lap múlt vasárnapi száma a miniszter által törölt 20 törvényszéket teszi közzé. A törölt erdélyi törvényszékek között ott van Sepsi-Miklósvárszék Szigyörgyön lévő törvényszéke is. A miniszteri indokolás állítólagosan magasabb állami és politikai okokat hoz fel, melyek szükségessé tették, hogy a Háromszéken meghagyandó egy törvényszék K.-Vásárhelyre, Háromszék és az ország legkeletibb végpontjára, mint középpontba helyeztessék át. Mi, nemhogy magasabb politikai okokat, de a legközönségesebb, a józan ész és a stratégia, vagy törvénykezés, úgy közigazgatás által helyeselhető semmi oly okokat nem látunk és nem láthatunk, melyek miatt Sepsi- Szentgyörgyöt, Háromszék középpontját, Háromszék egyedüli élet, mivelődésre és előhaladásra képes városát, mely mindazon anyagokat, melyek egy városi ipar, kereskedelem és a közmivelődés tekintetében felvirágoztathatnak — magában rejti — törvényszékétől, és igy központi minőségétől megfosztani, s a már oly gyors fejlődésnek indult várost haladásában meggátolni, sőt hátralökni kellene. Sepsi-Szentgyörgy századok óta központja Volt Háromszék törvényhatóságának —kebelében centralisáltattak a cardinálisabb állami és közigazgatási hivatalok. Sepsi-Szentgyörgy város volt mindig Háromszék művelődési középpontja és az ma is — innen, e város kebeléből indult ki minden életképesebb szellemi mozgalom — e város volt Háromszék művelődési történetében a sötétségtörő, a fáklyavivő, kebelében vannak összpontosítva Háromszék mindennemű magasabb intézetei, gymnasiuma, községi leány- és fi-felsőiskolája, népiskolája sat., melyek a közműveltségnek leghathatósabb emeltjűi. Van kereskedése, van ipara, melyek a polgári elem erőlködését, vagyonosodását, és igy Háromszék jólétét is nagy mérvben mozdítják elő. Van könyvnyomdája, journalistikája; kebelében egy politikai és egy tanügyi szaklap jelenik meg, melyek politikai és tanügyi téren irányt adni vannak hivatva. Ennyi előny, a politikai és társadalmi élet minden lehetőleg megkívántatható követelményeivel szemben, alig tudjuk kimagyarázni, nem foghatjuk meg azon okokat, melyek miatt Sepsi- Sztgyörgyöt törvényszékétől megfosztani kellett. Nem ismert geographiai tekintetben is Háromszék egyedüli és közvetlen központja Sepsi-Sztgyörgy — miután majdnem e szék központján és igy e szék minden pontjától, sőt Brassó és Kézdi-Vásárhelyhez is egyenlő távolságra fekszik ; és igy törvénykezési és közigazgatási tekintetben is a feleknek az ide-oda utazás könnyebb és olcsóbb, mint K.-Vásárhelyre, az új középpontba. Nézzük geographiai szempontokból az uj középpontot Kézdi-Vásárhelyrt. Kézdi-Vásárhely Háromszék legkeletibb és legtávolabbi végpontja — fekszik Moldvához 1 mérföldnyi, Csikhoz */ és Sepsi-Szentgyörgyhöz 5 mérföldnyi távolságra. Az országút, mely a nyugati egyik ponttal Alsó-Rákossal K.-Vásárhelyt összeköti — Sepsi- Szentgyörgyött érintve ,14 mérföldnyi hoszszuságu, és igy a nyugati pontokról a központtal érintkezés 5—6 napba kerül, mig Sepsi-Sztgyörgygyel, e helyek némileg vasúttal is ellátva lévén — alig pár órai időt igényel s e pontok lakóinak sokkal könnyebb és gyorsabb a Brassóvali érintkezés mint K.-Vásárhelylyel. — Ha valaki innen törvénykezési ügyekben megidézve van — az uj székhelyre 5—6 annyi utat kell tennie, mint kellett tennie Sepsi-Szentgyörgyre, és hogy ez például végtárgyalásoknál mennyi kiadásába kerül az államnak — azt felesleges magyaráznunk. Tehát geographiai okok — nem szólanak Kézdi-Vásárhely mellett, mert kétségtelen az, hogy mint legvégsőbb pontja Háromszéknek, központi minőségre hivatva nincs. De kutassunk tovább, hasonlítsuk össze magát a két várost, nézzük meg, hogy minő előnyöket képes Sepsi-Szentgyörgy Kézdi-Vásárhelylyel szemben törvénykezési szempontokból és a hivatalnokok elhelyezése tekintetéből nyújtani. Sepsi-Szentgyörgy fejlettebb város, minden irányban fejlettebb mint Kézdi-Vásárhely, terjedelmes, szép épületei vannak, melyekben az összpontosított hivatalnokok kényelmesen és az álláshoz méltóan elhelyeztethetnek. Mig ellenben K.-Vásárhelynek pár állami és magán épületén kivül egyetlen, a magasabb igényeknek megfelelő lakása sincs s ott, hol már összpontosítás nélkül is szűk a szállás, alig lehetne több hivatalnokot kényelmesen elhelyezni. Arra várni pedig, míg új épületek létesíttetnek — aligha van bármely hivatalnoknak is kedve. A lakáshiánynak tudhatni fel azon körülményt, hogy a már most Kézdi-Vásárhelyit lévő hivatalnokok maguk is egészen száműzve — büntetésből deportálva hiszik magukat El.-Vásárhelyre , igen szívesen menekülnének onnan Sepsi-Sztgyörgyre, vagy bárhova. Ami a törvényszéki épületeket, hivatali helyiségeket, börtönt stb illeti, Szentgyörgynek egy czélszerű hivatalhelyisége és a büntető igazságszolgáltatás s a modern börtönrendszernek teljesen megfelelő épülete van, melyet a kormány csak ezelőtt évekkel rendeztetett és alakítatott át 30 ezer forint kiadással. Kézdi-Vásárhelynek köztudomásúlag törvényszéki, czélnak és a hivatalos tekintély és igényeknek megfelelő épülete nincs. És igy a törvényszéknek oda lett elhelyezésével gondoskodni kell egy ily épületről, mely az államnak legalább 100.000 írtjába fog kerülni. Az ily kiadásokkal pedig alig van elérve a czél: a törvényszékek leszállításával az állam kiadásait reducálni. Tehát maga az elv is, mely miatt a törvényszék Kézdi-Vásárhelyre helyeztetik át — Kézdi-Vásárhely ellen beszél s az áthelyezést a lehetetlenség színében tünteti fel az állami kiaadások reductioja szempontjából. Más indokot pedig, főkép egyénit sem a minisztériumról, sem az igazságügyérről nem tételezhetünk fel. Míg egyfelől tehát az elhelyezéssel az államnak tetemes, mintegy 100.000 frt kiadás rovatik nyakába, addig másfelől a perlekedő felek a központ szerfeletti távolsága miatt 6—7 annyi kiadás és költekezésre lesznek szorítva. Pedig tekintettel kell lenni mindig bármely organizationál az állam közvetlen netalánt érdekei mellett, az egyes polgárok érdekeire is, hogy azok lényeges okokon kívül túlságosan ne terheltessenek. Ez áthelyezésnél pedig államérdek, mint kifejtőképen semmi sincs, az állampolgárok pedig minden okon kívül lesznek túlságosan terhelve. Közegességi szempontok is K.-Vásárhely ellen beszélnek. Ugyanis: Szentgyörgy a háromszéki gyönyörű szép lapály közepén, teljesen nyilt helyen, az Olt folyam partján fekszik, a kedvező légfolyás következtében egésséges és üditő levegővel bir, melyet a dús vegetatio és az Olt folyam még előnytartalmubbá és igy élvezhetővé teszen. Kézdi-Vásárhely ellenben egy szögletbe épített össze-vissza zsúfolt város, utczák nélkül, egésségtelen sikádorokkal, élvezheten és az egésségre kártékony levegővel, mit, az ott űzött ipar még inkább mephisticussá teszen. Lássuk, hogy a központtóli távolság mennyire igazolja KVásárhelyt, mint középpontot, mert itt eginkább, legecclatansabbul kitűnik: mennyire nem való Kézdi-Vásárhely központnak s hogy mennyire alapon kivül lett Háromszék törvénykezési központjául kiszemelve. Ugyanis: Kézdi-Vásárhelytől mint központtól Csikig a legközelebb fekvő község Szentlélek, mely Vámföldre esik a központtól, míg a legtávolabb eső községek Erdővidékén, Vargyas és Ágostonfalva 12 mf. távolságra feküsznek Kézdi-Vásárhelytől mint középponttól. Ez lesz aztán a szó szoros értelmében Háromszék központja. Kifejtettük eléggé, hogy úgy az állam, mint az egyesek, úgy törvénykezési, mint a geographiai szempontok nemhogy Kézdi- Vásárhely mint középpont mellett, de határozottan ellene vannak s világosan, ugyszólva kiáltólag beszélnek Sztgyörgy mellett.’ Ha már csakugyan veszteni kellett központi, minőségét Sztgyörgynek törvénykezés s talán, mit alig teszünk kormányunkról fel — más irányban is — miért nem csatoltatott inkább Brassóhoz, hisz úgy Sepsi-Miklósvárszék, mint Erdővidék minden egyes pontja sokkal közelebb fekszik Brassóhoz és ide a közlekedés olcsóbb és gyorsabb. Nemcsak egyedül Háromszéket tekintve, de még azon esetben is, ha netalán Csik és Háromszék egyesittettnék — miután Csik főutja Szentgyörgyön megyen keresztül — középpont csakis Sztgyörgy lehetne. Kétségtelen tehát, hogy minden állami és az egyes honpolgárok érdekei mellettével tűzetett ki K.Vásárhely Háromszék központjául l létetett az vagy régi emlékek miatt, vagy kedvezésből központtá. Ha ez eset állana, mit feltennünk kell: kétségbe kellene esnünk államunk és az egyes honpolgárok sorsa felett. Maga Szentgyörgy mely pár év alatt a fejlettségnek alig hihető fokára emelkedett •— megszűnik a miniszteri intézkedés által város lenni — pedig a magasabb állítólagos politikai indokok aligha követelik egy város és vidéke anyagi és culturális érdekeinek megölését. Az igazságszolgáltatás központja távol lévén, Szentgyörgy és vidéke anyagilag ép oly rohamosan fog sülyedni, minő mértékben emelkedett anyagi és szellemi irányban, míg központ volt. Pedig nem szabad és bűn múltjáért és már a 48-diki események miatt is jobb sorsra és elbánásra érdemes háromszéki székelyeket a csángók sorsára juttani. E sors annyival elviselhetlenebb és keserűbb lenne, mert a kegyetlen csapás ép onnan jőne, honnan segélyt és gyámolítást joggal követelhetünk. A királyi tábla javaslata K.-Vásárhely, mint központot illetőleg, igen gyanús színben tünteti fel ez áthelyezést, s még inkább megerősít azon véleményünkben, hogy Kézdi-Vásárhelyt egyedül a reminiscensiák, egyes egyén érdeke és befolyása tette központtá. Ez esetben kár volt a központot nem Altorján, vagy Lázárfalván keresni — ott megfelelőbb helyen lettek volna bizonyára. Újból felderült-e ránk fájdalommal kérdjük, a családi vasutak engedélyezésének átkos kora? Videant consules! E tárgyban Szentgyörgy város tanácsa mint értesültünk jövő keddre értekezletet hívott össze, melynek tárgya lesz egy küldöttség kinevezése és felküldése Budapestre . Sztgyörgynek központul meghagyása végett. Az ügyvédi kamara, melyet ez áttétel legközvetlenebbül érdekel , hisszük, hogy mielőbb gyűlést tart és e tárgyban Szentgyörgy mellett feliratot intéz a kormányhoz.