Nemere, 1876 (6. évfolyam, 1-108. szám)
1876-01-01 / 1. szám
Frandos hir terjeng, hogy az omladina egy tagjai tárczba és Francziaországba utazott oly czélból, egy Bakuninnal és Rocheforttal találkozék s jövő évaszra önkényten csapatok alakítására hívja fel azországok socialistáit. Fölhívás! Az aradi gazdasági egylet 1976. évi január 30- kán Aradon egy gabna-tisztító, szerelő és osztályozó ■osta és kézi erőre alkalmazott kukoricza morzsológép kiállítást rendez. A t. ez. gép-gyáros, bizományos és gép tulajdonos urak felkéretnek, hogy fenntebbi czélra alkalmas gépeikkel ezen kiállítást érdekessé tenni sziveskedenek. A kiállítandó gépek szállíttatása az aradi indóhházig a tulajdonosokat illeti, ezen alkalomra azonban a díjak mérsékelése iránt a kellő lépések már meg létettek. Az indóháztól a kiállítás helyére és vissza a szállítás és felügyelet az egylet költségén történik, száraz és téves helyiségről gondoskodva van. Az illető kiállító urak megkéretnek, miszerint kiállítani szándékolt gépeik számáról és minőségéről■legfeljebb január 25 ig az egyleti titkárt értesítsék, mert a későbben jött tudósításból eredhető nehézségek és mulasztásokért felelősség nem vállaltathatik. Tudni valók : Kiállítható minden oly gép és eszköz, mely a gabna tisztázására szolgál. Kiállítható minden kézi erővel hajtható kukoricza-morzsoló pép. A kiállított gépek czéljaikhoz képest osztályozva versenyre bocsáttatnak. A legjobbnak találtak jutalommal és pedig arany érem és dicsérő oklevéllel tüntetnek ki. Kiállíthat mindenki, akár bizományos vagy pedig 4 gép tulajdonos legyen, utóbbi azonban csak elismerő nyilatkozatban részesülhet. A gépek működtetéséhez szükségesgabnáról az egylet fog gondoskodni. Arad, Ferencz-tér, 1875. decz. 12-én. Berta János, egyl. titkár. Vegyes. u. t KeC1’0^0?' S.-szi’itgyörgyi özv. Kerék Andrásijané szül. Sipos Ágnes néhány napi sorvasztó betegség Ll|LILt4»_‘ hó 1-én reggeli 5 órakor jobb lehre szenderült. w Béke poraira ! !— Bodokon decz. 27-én a könyvtár javára egy 8 igen szépen ^sikerült tánczestély rendeztetett. Összes bevétel 63 frt, kiadás 23 frt 85 kr, és igy a tiszta^jövedelem 39 frt 45 kr. Felttlfizetott Apor Miklós 9 frtot. Tudósítónk e bált igen kedélyesnek nevezi. — Dobos Gábor és társai rablásaik és tolvajlásaik által összesen 31,000 frtnyi kárt okoztak. — Gr. Andrássy Gyula mint boltezimer. Néhány nap előtt egy bécsi divatán is kereste fel a külügyminisztert s megkérte : engedné meg neki, hogy boltját „Gróf Andrássy Gyulához“ czimezhesse. A gr.f több helyütt kérdezősködött a kereskedő jelleme után , s mindenütt csak jót hallván felőle, helyt adott kérelmének, de azt nem engedte meg, hogy üzlete elé kérpét kifüggeszthesse. Ennek daczára azonban a kereskedő egy gyönyörű gr. Andrássyt festetett, mely a grófot magyar honvédezredes diszöltönyben tüntet elé s mely egész csődülést okozott az üzlethelyiség előtt. A Bécsben levő követek s a főbb hivatalnorkok mind ott szerezték be szükségleteiket, egy rőtlen észszlajtániai miniszter pedig csak azért ment be az üzletbe egy nyakkendőt vásárolni, hogy jó barátságát a külügyminiszterrel külsőleg is kimutassa. Andrássyt ekkor ismét megparancsolta, hogy képe vétesték le, a s mi meg is történt, de azért a kereskedő újabb kérül vényt nyújtott be a miniszterhez, melyben a rosz üzleti viszonyokat hozza ki is „nem hiszi, hogy a gróf oly kegyetlen legyen és — a képe kitűzése által mármár virágzásnak indult — üzletét tönkre tegye.A nyúltak, t. i. az állatok bőrét kezdették figyelembe venni, mig végre 200 Kr. e. sikerült az úgynevezett pergamentet bizonyos papirnemű anyagot feltalálni. Ezzel egészen a Xll-ik századig éltek, amikor a valódi papir feltaláltatott. 160-ban Kr. e. készítettek már a dunaiak pamutból bizonyos papirnemű anyagot ; inén később Samarkandba, majd az arabokhoz is eljutott a papirkészítés módja, akiktől később Velenczébe, Német , Francziaországban is elterjedt. De ez sem volt alkalmas az írásra, mivel lágy és törékeny vala s így csak ecsettel lehet rájuk mázolni. Nagy volt tehát az öröm, midőn 1270-ben a rongy papírok feltaláltattak. Hogy kik találták fel a rongy papírokat, az eddig még bizonytalan, hanem bárki legyen is az, bizonyára a legnevezetesebb, a legnélkülözhetlenebbel nevét megörökítette. E papír rövid idő alatt a legnevezetesebb kereskedelmi czikke lett, nemcsak Európának, hanem Ázsiának is. Kik tehát a papírnak tulajdonképeni feltalálói ? Különbözők a vélemények ugyan, de mégis a többség a dunaiaknak adja a babér. Azon anyagok, melyekből a papirt készítik, következők : papiros, bőr, pamut, rongy, len, szalma, kukoricza (a sárga szivarpapirokat ki ne ismerné), selyem. Magyarország 1303-ban látta először a papirt. Dalmácziában már 1274 ben ismerve volt. Ez tehát a papir története. Most lássuk azon anyagok történetét, melyek segélyével a régiek írásjegyeiket lerakták. Azon időben, midőn még a papir feltalálva nem volt, midőn fák, falevelek, vagy azok hártyái képezték a papirost, a betűk vagy írásjelek jelzésére bizonyos hegyes eszköz, az úgynevezett ió tör használtatott. Ez később — midőn viaszozott vászonra kezdettek írni — szintén tökéletesíttetett, ugyanis egyik vége hegyes volt, a másik meg lapos. A hegyes végével a hetüket a viaszba bevésték, a lapossal pedig, ha valamit nem jól írtak, lesimitották a Viaszkot. Innen eredt az írás, i r m odor a s ty 1. Későbben is, midőn a papiros általánosan használatba jött, ecsettel kezdették a belüket rajzolni, majd lúd s más madarak tollaival (a réztollakat a XIX-ik század találta fel Hogy azonban az írás láthatóvá legyen, a kivésett helyeket fekete porral hintették be, majdbarnás folyadékot öntöttek rá, mely végre tintává tökélyesült. A grafit irónt 1550 körül Angliában találták fel. Most pedig térjünk át a saját képi irás történetére. Már Mózes idejében az irás mestersége fel volt találva. Tudjuk a szentirásból, hogy a tízparancsolat kőtáblára volt vésve. Még bizonyosabb történetét az írásnak a rómaiak, görögök, más ókori népeknél látjuk. Tudjuk, hogy a nevezetes emberek mondatai kövekbe bevésve az utak, utczák, közterek s más nevezetes helyeken nyilván láthatók voltak. Tudjuk, hogy a rómaiaknál a törvények táblákba vésve kifüggesztettek stb. amik mind az irás művészetének ismeréséről tesznek tanúságot. Hogy miből állott kezdetben a valódi irás, azt gondolhatjuk : t. i. ha valaki egymással távolról közlekedni akart, azt nem tehette másképen, mint az úgynevezett képírás (Hierogliph) által. Ez pedig neem állott egyébből, mint a kérdéses tárgynak lerajzolásában. Az ókori maradványok, szobrok, obeliskek, gúlák, telve vannak mind ilyen Hierogliphekkel, amelyek megfejtése eddig nem sikerült senkinek. Sokan egész alphabetumokat írtak össze e százados titkok kifürkészésére, de hasztalan, azok talárt örökre rejtve fognak maradni az emberiség szemei előtt. A dunaiak írása szintén régi s egyike a legnehezebbeknek. Ők jelenleg is azzal az írásjellel élnek, melyekkel századokkal vagy ezredekkel az előtt éltek. A legnehezebb, mondom, mert ott minden fogalom, külön alakkal jeleztetik. Képzelhetni tehát, mily iszonyú nehézséggel jár náluk, az írás. Annak, ki írni akar tudni, több mint 2000 ily írásjelt szükség ismernie, amit tanumányozni nem minden embernek jó kedve. Így tehát náluk a könyvnyomtatásról szó sem lehet, valamint hírlapokról sem, az egész birodalomban csak egy van. A mi írásunk szintén a képírásból fejlődött ki. Ez nagyon természetes s magából a tárgyból is érthető, ugyanis a legrégibb időkben az összes emberiség csak egy írásjellel, valamint egy nyelvvel élt, azonban az egymástóli elszakadás által különböző nyelvek, valamint különféle írásjegyek jöttek használatba. Hogy pedig mostani írásjegyeink a képírásból fejlődtek ki, bizonyítja az, hogy maguk a betűk valamely fogalmat rejtettek magukban. Ugyanis a betűk bizonyos fogalainaknak kezdőbetűit tették, s ha éles bonezkés alá vesszük a magyar, úgymint más alphabetumot, meg fogjuk találni az eredeti tárgyat. Vegyük legelőször is az A-t, mely a görög alpha-hoz nem csak hogy nem hasonlít, de sőt ugyanazon egy betű. E szó alpha a héber alpha szótól származik, mely magyarul bikát tesz. A b betű a hébereknél Bethnek hivatik, mely magyarul házat jelent, s e betű régibb alakja (]“")) egy ház alakját magában hordja. A g betű szintén a héberből van átvéve Gimel Kameel magyarul tevét tesz, régebben pedig egy tevenyakhoz hasonló alakkal jeleztetett s így a többi is. Ezek után pedig mondhatjuk, hogy mai betűink nem minden jelentés nélküli alakok , hanem bizonyos tárgynak fogalmát fejezik ki, tehát: képek. így tehát legelőszö a képírás (pictographia) ,ebből később Hierogliphák származtak, s végre a mostani betűírás fejlődött. Ennyit az irás történetéről _________ r. e. Közgazdászat. Egy pár szó a selyem tenyésztésről. (Folytatása következik.) Kikelésük szerint a hernyókat külön palczokon helyeztem el, az elő két hétben papírt rakva a polezokra alájuk, később pedig csak a polezokon étettem. A hernyók kikeléskor igen kicsinyek, azért egyelőre egy-két polezon megférnek, de minden nap szemlátomást nőve mind nagyobb nagyobb tért igényelnek, azért a polezok számát is aszerint kell szaporítani Arra pedig mindig jó figyelmet fordítottam, hogy a hernyók ne legyenek egymás hátán, mert abban az esetben ők a testükön történendő légzés által egymásnak ártanának, sőt akadályoznák is egymást a légzésben, minek következtében a megsemmisülés érhetné őket. Én a 34 gramn (2 lat) tojásból kelt hernyók számára polezokusok 90 drb 37 centiméter széles, 4—5 méter hosszú deszkát használtam fel két terembe, melyekből 3—3 deszkát illesztve egymás mellé 30 polezot állítottam fel. A 30 polez mellett még 4 drb 3,5 méter hosszúságú léczekre szegzett vászontábla is folytonosan használatban volt, melyek szinte czélszerűbnek bizonyosultak, mint a deszka polezok, mivel ezeken szabadon járhatta a levegő aláírói is a hernyókat. A hernyókat rendesen minden két napban megváltoztattam óvóhelyükről és a tisztán letakarított más polezra tettem át őket, miért is egy polez mindig üresen állott, melyen a kicserélés kezdődött. Ez a kicserélés és takarítás a selyemtenyésztésnél ismét egy igen fődolog, mert ha sokáig hagyják a hernyókat egy polezon, hol azoknak ürülékük és ételük maradéka halomra gyűlve rothadásnak indul, kész a rosz levegő és a hernyók betegsége. Negyedik alvás után 8—9, nappali a hernyók már készen vannak a selyemmel, melynek bizonyos ismertető jele, mint előbb is említettem az átlátszó sárga szín és az ételleli megszűnés s meg ebekhez a folytonos keresés, jövés, mienés. De ezt nem kell bevárni, hogy így elkészüljenek, hanem a negyedik alvás után mindjárt a bekötő helyeket elő kell készíteni, mert egy nap ezer meg ezer készül el s nekik akkor egyszerre kötni kell be magukat, ha nincs nová, vesztegetik a selymet, mert magukban nem tudják tartani tovább. Én e bekötő helyeket zsúppal szereltem fel nek következőképen : A zsúpot megtakarítottam minden fűtől és gaztól markonként középen át kis nyalábokba köttem, így mindkét végét elvágva az egymás fölé helyezett polezok közé behelyeztem, úgy hogy a polezok között szétterített lomok alul és felül egymást érték melyekre azonnal az elkészült hernyók másztak fe és kütték be magukat. A bekötő helyeket elkészítve, melyeknél fődolog az, hogy az anyag legyen száraz és tiszta, szüntelen ügyelni kell, hogy az elkészült hernyók hamar juthassanak bekötő helyükre, mert különben selyem veszteség van. Én a bekötés ideje alatt csaknem mindig azzal foglalkoztam, hogy a melyeket láttam egész elkészülve tév után járni mindjárt tettem a bekötő helyre, hol azonnal bekötési munkájokat megkezdették. (Vígó követk.) Materialista köszönés. Kiszakított lap egy naplójegyzetből.— 1872. ápril 20-án. Jeles aesthetikusunk Greguss Á. egy értekezést indított meg a materializmus ellen. Habár nem hivatásom e tekintetben czáfolgató fejtegetéseket eszközölni — mindazonáltal, nem tekinthetem magamat megfosztottnak a jogtól, szerény nézetemet itt, hol csupán magamnak beszélek a jövő számára kifejteni. Greguss egyes példákat hoz fel a materializmus elveiből, és azoknak ellenmondását igyekszik kimutatni. Az istentagadást (atheizmus) idézvén, azt mondja, hogy a materialisták, következetességgel nem használják az annyira szokásos isten áldjon, isten veled — stb. üdvözlő köszöntéseket — és levezeti, hogy anyagi dolgok véletlen találkozása — egyesülése — a parányi részletek előreláthatlan működése — vezeti az embert tevékenységében — ügyeiben — elmondja, hogy az anyagiságok következtében a keresztényi fogalom az isten helyett, — a mnaterialis fogalom az anyag állítható — átvitt érzemények lánczolatos fejtegetése után kisüti, hogy az anyag helyett a fatum, a sors — alkalmaztatható a materialisták által, s igy azoknak üdvözlő köszöntésük abban állana, hogy a sors hozott, a sors áldjon. — Nem akarom felsorolni, hogy mily utat követnek e tekintetben a materialisták. — Csak nézetemet óhajtom kifejteni e tárgy körül . Az egyéniség, annyim alá van vetve még mindig az összességnek — modern nyelven a társadalomnak — hogy azon okszerűtlen — és következetlen szokásoknak is alá kell, hogy vesse magát sz egyén — mely szokások — többnyire középkori maradványok, melyeket az újkor nemcsak meg nem változtatott, hanem melyekbe tökéletesen beleélve magát — sajátjává tőn — Tagadhatlaan, hogy vannak igen szép és magasztos jellemvonású maradványai, és sajátjai a társadalomnak, — mint a kegyelet, tisztelet, előzékenység — hazafiság, szeretet — gyöngédség — erkölcsiség, melyek már oly annyira össze vannak forrva az emberi szellemmel, hogy azok fölött még korunkban is mesek nézeteket szellőztetni, habár tudományosan is — korántsem lenne üdvös dolog — Azért nem is szándékszom megkísérteni, palczát