Nemere, 1876 (6. évfolyam, 1-108. szám)
1876-11-08 / 93. szám
ha a hőmérsék délelőtti emelkedése szabályszerű, vagy épen visszamaradó menetet mutat. Zivatar bekövetkeztére a délelőtti hőmérsék említett gyors emelkedésekor, annál ontosabban számíthatni, ha egyidejüleg szélcsend uralg, a légsúlymérő csökken s az eget felhők tarkázzák, melyek mögül a napsugarak csak helyenként és rövid időre, de annál nagyobb hőséggel törnek elő. Ha nyáron napfeljöttekor a hőmérsék kevéssel áll alább, mint a megelőző naplementekor állott, vagy e két időpont hőfoka egyenlő, vagy végül éjszakán át a hőmérsék épen emelkedett, számíthatni, hogy az idő közelebbről megesősödik. 2. Következtetések a légáramlatból. A szelek ereje és iránya valamely hely vagy vidék időjárására leglényegesebb befolyással van. A szélirány változtával többnyire a legfontosabb időjárási tényezők is, melyek a hőmérsék, légnyomás és a község nedvességi viszonyai, szintén megváltoznak. A légáramok úgyszólván magukat a légköri viszonyokat egy helyről a más helyre szállítják, utjokban eső helyek időjárását kiszorítják s annak helyébe távolabbi vidékek e nemű jelenségeit hozzák el és juttatják érvényre. Bizonyos szélirány az időjárásnak mondhatni mindig sajátságos jelleget kölcsönöz, így pl. általánosan ismeretes, hogy az északi szél hideggel lép fel, a keleti szelek derült időt és szárazságot hoznak, a déliek felhőzetet idéznek elő s a nyugatiak a legtöbb nedvességet szállítják. Ismeretes továbbá az is, hogy tartós derült idő mellett télen a hideg, nyáron pedig a hőség tetemesen fokozódik, míg ellenben a borulat a nyári forróságot és téli hideget egyaránt mérsékli. Tartós déli és nyugati szelek ennélfogva a telet szerdébb és a nyarat hűvösebbé teszik ; huzamos északi és keleti szelek ellenben télen erős hideget, nyáron pedig forróságot okoznak. A szoros összefüggés, mely a szélirány és időjárás között létezik, szerfelett megkönnyítené az időjóslást, ha egyúttal azt is előre tudhatnók, hogy pl. a jelenleg uralgó szél megszűntével melyik világtáj felől fog támadni az új légáram. E tekintetben a szelek körforgásának törvénye*) némi tájékozásul szolgálhat ugyan, de biztos számítás alapjául nem és pedig azért, mert egyfelől a szélfordulatok rendjét — miként tudok — gyakori visszacsapások zavarják, másfelől pedig soha sem tudhatjuk, hogy ezen fordulatok során azonyos világtáj felől mennyi ideig marad állandó égáramlás s mily idő alatt megy végbe a szélnek egyszeri teljes körfordulata. A szélfordulati időszak tartama ugyanis tapasztalás szerint igen különböző néha egyszeri körforgás 24 óránál kevesebb idő alatt véget ér, néha pedig napokig, sőt hetekig eltart. Mindazonáltal a szélfordulatok ismert rendje még a legfigyelemre méltóbb kiindulási pont gyanánt tekinthető a bekövetkező időjárás észszerű megítélését nézve , feltéve, hogy egyidejűleg a hőmérséket, a légköri nedvességet és a légnyomást mindig kiváló figyelembe vesszük. Ha az időjárás tanulmányozásánál és megítélésénél csupán a szélzászló jelzését vesszük alapul, akkor igenis eljutunk azon olcsó meggyőződésre, hogy az időjárásban nincsen állandóság, hanem hideg és meleg eső és napfény, ború és derű szakadatlanul váltogatják egymást; mit nem tudunk meg azonban s még tájékozást sem nyerünk arról, hogy a küszöbön álló légköri változás mikor köszönt be, milyen mérveket ölt és meddig tart. Szükséges ennélfogva, hogy a hőmérő és légsúlymérő egyidejű állását, valamint a légköri nedvesség fokát esetről esetre megfigyeljük s ezen jeleket a széliránnyal összevetve, vonjunk következtetést. Ha az említett megfigyelések ugyanazon változást jelzik, mire a szélirányból következtetnünk lehet, akkor utóbbira alapított jóslatunk csak nyer megbízhatóságában ; ellenben, ha szélirány és további jelek között ellenmondás létezik, e körülmény előre számításunk alapját megingatja. A szélzászlónál, mely csak az alsó légrétegek mozgásirányát jelzi, biztosabb következtetést vonhatnánk a bekövetkező időváltozásra, ha módunkban állana a legfelsőbb rétegeinek mozgásirányáról is, legalább azon magasságig, hol a felhőképződés végbemegy, minden időben tudomást szerezni. Ezen felsőbb légáromlásokat jelzik ugyan ama felhők, melyeket épen ezen légáramok szállítanak tova; ez azonban önként érthetőleg csak akkor figyelhető meg, ha ezen magasabb légköri tájakon felhők tartózkodnak és a kilátást alsóbb felhőzet nem zárja el. A legmagasabban szállongó fürtfelhők mutatják a felsőbb légrétegek áramlásirányát, mely gyakran nem esik össze a szélzászlók és alantjáró halomfelhők által egyidejűleg jelzett széliránynyal. Ezen fürtfelhők, miként tudjuk, a magasban északkelet felé vonuló egyenlítői légáram által idéztetnek elő s ennélfogva mindig ezen áram folyamatban léterét jelentik s egyúttal azon időváltozások mielőbbi bekövetkeztére figyelmeztetnek, melyek az egyenlítői áram nedves meleg levegőjének alászálltakor szoktak előfordulni, t. i. esőzésekre. Ritka eset, hogy élénk, kitartó légáramlás idején szélfordulat álljon be, ez utóbbi közel bekövetkezésére akkor számíthatunk, midőn valamely szél ereje folyton csökken és még inkább teljes szélcsend beállával, midőn egyúttal időváltozásra is kilátásunk lehet. Székely Mihály: T A N Ü G Y. A magyar nyelv népiskoláinkban. (Felohastatott a háromsíroki tanító testület közgyűlésén Kérd figyelmét kissé felolvasásokhoz (Első közlemény.) A tárgy, melyre önök becses génybe veszem, a száraz, unalmas tartozik, ugyannyira, hogy csak nagyon kevesen vállalkoznak ily nemű munkák előállítására. Hogyis ne ! mikor a tárgy olyan háládatlan ! Megvallom, magam is gondolkozóba estem, mikor tárgyam választásánál megállapodtam ; magam is száraz unalmas dolognak tartottam egyelőre, de később belenyugodtam. Hisz én magyar néptanító-testület előtt beszélek s mindenekfelett olyan gyűlés előtt, melynek tagjai a műveltség magasabb színvonalán állanak, kik előtt magyar nyelvről beszélni s a tárgyat tüzetesebben megvilágitni, jogosult vagyok. A szerencsés viszony tehát, melyben a t. hallgatósághoz állok, megkönnyíti feladatomat. Másfelől azonban előleges megnyugtatásul ki kell jelentenem, hogy felolvasásom alatt nem fognak önök tőlem abstract nyelvtani szabályokat hallani, nem fogok a magyar nyelv alaktanáról vagy mondatszerkezetéről tudományos dissertatiót tartani, hanem megmaradok az áldott középszerűség hárai között s beszélni fogok a magyar nyelvről általánosságban s önök elé állítom röviden azt úgy, mint népiskoláinkban ápoltatik s megteszem reflexióimat ezen ápolásra röviden. Nem mondok újat önök előtt, ha azt állítom, miszerint népiskoláinkban egyetlen tárgy sincs, melyre oly kevés gondot fordítnának tanítóink, s a melyet oly kevés előszeretettel tanulnának növendékeink, mint a magyar nyelv. A tanító megtanítja ugyan valami nehezen a nyelvtani szabályokat; a gyermek talán el is mondja azokat elég helyesen is; mikor azonban az „applicatióra“ kerül a dolog-, akkor a gyermek úgy áll, mintha sohasem tanult volka egy árva betűt sem a nyelvtani szabályokból. A gyermek nem is tanulja örömest, „Úgyis tudok én magyarul beszélni, ha soha nem tanulom is a magyar nyelvet“, rendesen így gondolkozik a növendék , a tárgyat elhanyagolja. A tanító, miután népszerűvé nem teheti az unalmas nyelvtant növendékei előtt, maga is megbarátkozik nemsokára azon gondolattal, hogy a magyar nyelv száraz tudomány, nem népiskolába való. Ennek pedig első és legtermészetesebb következménye, hogy az iskolából kilépő növendék nemcsak nem tud helyesen beszélni és írni, de képesítve sincs a helyes beszéd és írás megértésére. És ez már nagy baj uraim Nézzenek szét önök a közönséges emberek közt hányat találnak olyat, kiről elmondhatnék: „ez értelmes ember“. Minden helységben könnyen felszámíthatnák azokat Legtöbb része szaporítja a „semi-doctus“-ok számát , ezek pedig nagyon veszedelmes teremtések. Magam is találkoztam Magyarországon egy falusi árva-biróval, aki egy pár osztályt kitanult s már az intelligens emberek közé sorozta magát; igyekezett aztán nemcsak írásában, de szóbeli előadásával is művelt embernek tetszeni s mondott oly czifra dolgokat, hogy nem tudtam, szánakozzam-e, vagy nevessek az együgyü erőlködés felett. Az én árva biróm épen a jegyzővel beszélt körülbelül ilyenformán : „Az hozzá halott és hogy édes jegyző uram, minthogy az árva csak 18 éves fiucska lévén, nem tudja a letelt oda sorsosítani, hogy a maga emberségéből megélhessen, kellene tehát holott valamely oly kitűnő észjárást feltüntetni, mely a felvilágosultsági egyensúlyt gyanúsíthatná“. Azt akarta mondani a jámbor, hogy a fiú már megnőtt s szabadlábra kellene állitni, nem gyámság alá való. Eltekintve a tájszólásoktól, a különbnél különbféle idiotismusoktól, kimondhatjuk minden habozás nélkül, hogy népünk anyanyelvében még fejletlen, ugyannyira, hogy sok idő és nagyon önzetlen, kitartó fáradozás kell a néptanítók részéről addig, míg a magyar nyelv a legalsóbb rétegekben is legalább annyira megtisztul, hogy általánosan szépnek mondhassuk azt. Nem akarok én itt az őseredetiség ellen szónokolni, nem tartozok a nyelvújítók divathősei közé, de annyit mégis ki kell mondanom, hogy a magyarnyelv, amint azt jelenleg a nép általános többségre bírja, nem áll azon stádiumon, mely a fejlesztést, mind nyelvtani, mind szépészeti tekintetben égetően ne tenné szükségessé, hogy a behívott katonák örömmel jöttek, engedélyt kért, továbbá, a katonaságnak a szokott időnél huzamosabb benntartására, 4 millió póthitelre, fegyverkezés kiegészítésére. A török csapatok nov. harmadikán szálták meg Bániát. Az osztrák Reichsrathban feltűnést keltett, hogy Hohenwarth gróf, a szláv federalisták feje Ausztriában, feltétlenül védte Andrássy keleti politikáját, a többi beszélő ellenben elítélte. A király nem megy Pardubiczba, hanem Gödöllőre jött vissza. Vásár helytt, október 21-én,'TÍI) * E törvény szerint az északi szelet északkeleti, ezt keleti ezt ismét délkeleti, ezt déli, délnyugati, nyugati stb. váltja fel szakadatlan ismétlődő körben. Sz. M. 859 Legújabb. Nov. 6. Oroszország a demarcationans vonalat a szerbek és törökök között aként kívánja megállapittatni, hogy Alexinácz, Djunis, Deligrád a szerbeknek visszaadassék. Az Oroszország részéről küldött ultimátum miatt a hatalmak, Péterváron sajnálkozást fejeztek ki, de jegyzékváltás nem volt. A „Tagblatt“ azon meglepő hírt hozza, hogy Gorcsakoff elbocsáttatik. Ma mennek a hatalmak képviselői Abdul Kerim táborába, a két fél közt a határvonal megállapítására. A fegyverszünet alatt a főtábor Alexinácznál lesz A törököknek Celgrádba való vonulását a hó megakadályozta, s a lovasság visszavonatott onnan. A szerb tisztek fizetése leszállíttatott. Szemendriánál és Dubroviczánál sok csalnak vár a román sereg átszállítására A román hadügyminiszter bejelenté a kamarának: VEGYES — A sepsi-sztgyörgyi ref. egyház e hó 12 én tartamtja meg néhai gróf Mikó Imre emlékére a gyászistentiszteletet. Ezzel kapcsolatosan köztudomásra hozzuk, hogy a sepsi-sztgyörgyi ,,Mikó-tanoda‘‘ e hó 26-án tartja meg a „Mikó“ gyászünnepélyt. — Gül Baba sírjánál. Halottak napján a budai mecsetben nyugvó Gül-Baba sírjánál tüntetés volt a törökök mellett. Mintegy 500 főből álló csoport zarándokolt föl az ódon kis mecsethez s koszorút vittek az ott nyugvó török szent sírjára s szónoklatokat tartottak fölötte magyarul, francziául, angolul és lengyelül. — A szász nemzeti egyetemből. A szász nemzeti egyetem által kiküldött ll-es bizottság, a választó kerületek s a választási módozatok megállapitására vonatkozó munkálatával már elkészült, mely munkálat több pontjával a románok nincsenek megelégedve. Miután a XII. törvénycikk 8. §-a meghatározza, hogy a királyföldön levő városok 7 választókerületet képeznek, és ezek 9 képviselőt küldenek, e munkálat a királyföld összes községeit 11 választókerületbe osztja. A kerületek következők : a szebeni 25 községgel, a brassói 13, a segesvári 16, a medgyesi 26, a beszterczei 23, a szászsebesi 10 a szászvárosi 13, a nlsinki 22, a kőhalmi 18, az újegyházi 12, a szerdahelyi 11 községgel. Borzasztó baleset történt a fővárosban és pedig a három sziv utcza egyik gyárában, hol egy napszámos fővel a gépezetbe esett, mely azt tökéletesen összezúzta. — Öngyilkosság. Egerben Dombrádi László, 1848-ban honvédszázados, utóbbi időben a hevesmegyei takarékpénztár pénztárnoka, október 31-én, egri szerviták gyümölcsös kertjében lebelőtte magát. A szerencsétlen, kit zavart pénzviszonyok vittek e lépésre már 67 éves őszember volt. A Szamosújvár monographiájára kitűzött 100 aranyos pályázat ügyében múltszor abaton ítéltek a fölkért pályabírálók. Gajzágó Salamon, Torma Károly, Lukácsi Kristóf, Simai Gergely és Issekutz Adeodat. A bírálók a díjt egyhangúlag a „peragit tranquilla potestasquae violentia nequit“ jelige alatt beküldött pályamű szerzőjének ítélték. A jeligés levélbe fölbontatván, dr. Molnár Antal országgyűlési képviselő neve tűnt ki abból. A nagy terjedelmű munka „Szamosújvár története, tekintettel az örmény nemzet múltjára“ czímet visel, az eredeti örmény kútfőknek, valamint a hazai és külföldi (angol, franczia, német és olasz) irodalom idevágó műveinek felhasználása, úgyszintén a bécsi császári, az erdélyi kormányszékes kincstári, a több más levéltárban tett önálló buvárlatok alapján készült. Első része az örmény nemzet történetét tárgyalja a legrégibb időktől kezdve az örményeknek hazánkba költözéséig; a második rész Szamosújvárnak az erdélyi fejedelmek korában a fontos végvárak egyikének) adja kimerítő történetét a rómaiak korától mai városnak a beköltözött örmények által történt megalapításáig, a harmadik részben pedig a város történelme van előadva a megalapítástól kezdve 1849-ig. A munka kinyomatásának eszközlésével a városi tanácsot bízta meg a város közönsége, mely e raonographia létesítésével a hazai történet-buvárlatnak is igen jó szolgálatot tett. A Sz.-udvarhelyi rom. cath. finövelde ifjúsága védszentje sz. Imre ünnepének előestéjén 1876 nov. 4-én, szombaton, délutáni 3 órakor a növelde nagytermében zene-, ének- és szavalati-ünnepélyt rendezett következő műsorozattal: 1) .Hymnus“ Erkel F.-től énekli az ifjúság. 2) „Arna“ Kozák M.-tól előadja az ijusági zenekar. 3) „t emlékbeszéd“, tartja Tamás Albert VIII. oszt. tanuló. 4) „Ének sz. Imréhez“ énekl az ifjúság. 5) „A világ“ Talabér J.-tól, szavalja Kovács József VI. oszt. tanuló. 6) „Népdalok“ a „Falu rosszáéból, előadja az ifjúsági zenekar. 7) „Haszon lesés“ Vajda P.-től, előadja Hamar Ignácz VII. oszt tanuló. 8) „Für die kleinen“ polka Fahrbach F.-t, előadja az ifjúsági zenekar. — A korcsmai koszt. Nem rég több iparos társágban együtt vacsoráit Szigeti Ádám szerb utczai korcsmájában Bpesten , midőn haza mentek, mindegyiket heves hányás fogta el, s a gyorsan előhívott dr. Davida Miklós orvosnak sikerült mindegyiket a további káros következményektől megóvni és konstatálta, hogy az iparosok meg vannak mérgezve, még pedig a korcsmában élvezett, mindenesetre rothadásnak indult húsból készített pörkölt által. Az eset a rendőrségnél bejelentetett, a vizsgálat megindittatott. (»N. H.“) — Meghalt rémületében Temesváron egy aszszony. Egyedül volt éjjel odahaza s egyik üvegállvány nagy csörömpöléssel alázuhant. A szegény nő minden rémesetet összegondolt s a világért nem mert volna ágyából kikelni, hogy a zörej okát megtudja, s a gyötrelmes remegés közt áttöltött és a nőnek életébe került. — Furcsa nyomozó levelet közöltünk lapunk egyik számában. E furcsaságot az „Ébredés“ is átvette. Most e lapban a segesvári kir. járásbíróság nyilatkozik, hogy e nyomozó levél azelőtt látott nap-