Nemere, 1876 (6. évfolyam, 1-108. szám)
1876-06-03 / 45. szám
45. szám. Sepsi-Szentgyörgy, Szombat, 1876. junius 3. VI. évfolyam« Szerkesztőségi iroda: Bransai utcza 60. sz alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó-hivatal: Pollák Mór könyvnyomdája, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérrentesen intézendők. Hirdetéseket elfogad Braun Ede hirdetési ügynöksége Budapesten Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap, és a háromszéki „Háziipar-egylet“ hivatalos közlönye, megjelenik ezen lap hetenkint kétsszer, szerdán és szombaton Előfizetési feltételek: helyben házhozhordva vagy vidékre postán küldve: Egész év ... 6 ft. — kr. Fél év .... 3 ft. — kr. Negyed év . . 1 ft. 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petitsorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyiktór sora 15 kr. Sepsi-Szentgyörgy, junius 1-én. A keleti zűrzavarok tetőpontra hágtak. Szerbia és Montenegro minden előkészületet megtettek a háború megkezdéséhez. A Balkán félsziget felizgatott lakosai szintén a háború mellett nyilatkoznak. A porta engedékenysége következtében — miután a zavarok lecsendesítésére a legkisebb erélyt sem fejtette ki — ma ott áll a dolog, hogy úgy az ó törökök, mint a radikálisok nyíltan kifejezést adnak a diván iránti bizalmatlanságuknak és a keresztyének iránti gyűlöletüknek. A törökországi különben is kedvezőtlen helyzetet, még kétségbeesettebbé teszi egy Konstantinnápolyból érkezett távirat, mely szerint Abdul Aziz detronizálta vott s helyette Murád proclamáltatott szultánná. Törökország egy állami rázkódás veszélyeinek van kitéve. A keleti jelleg — a theocraticus nézetek most sem tagadják a megtámadásokkal szemben is, melyeknek Törökország kitéve van magukat. A törökök a legválságosabb helyzetben sem tudnak egyetérteni. Maholnap fajküzdelem és testvérharcz fogja felváltani egymást, mert a feslett életű Abdul detronizálását rosz szemmel nézik azok, kik a gyenge uralkodó gyávaságát, közönyét készpénzül tekintették s nem szívesen látják a trónon Muradot a reformok barátját, a szabadelvű törökök kegyenctét. Abdul Aziz detronizálását sokan külhatalom befolyásának tulajdonítják s Oroszország izgatásának tudják fel Murad trónra emelését. Annyi kétségtelen, hogy a törököknek be kellett látni, hogy európai existenciájuk csak a szláv népek kibékítésével biztosítható. A törökországi események után ítélve : háború küszöbén állunk. A lázadás Törökország minden részében kiütött. Szerbia és Montenegro szövetséget kötöttek, s bizonyosan Oláh- és Görögország sem fogják zsebre dugott kézzel bevárni az események kifejlődését. A törökországi állapotok kétségbeejtők. A háború bizonyos. Csak kérdés sikerül-e, azt lokalizálni, ellenkező esetben lehet tartani egy európai általános küzdelemtől, mely egész Európát a háború esélyeinek és pusztításainak fogná kitenni. A zágrábi „Obzor“ szerint a Ristics-kormány elhatározta a Törökország elleni háborút. Alimpics Ranko, ki Cetinyében a montenegrói udvarral a hadviselés minden pontjára nézve az egyezséget sikeresen megkötötte, a drinai divízió parancsnokává neveztetett ki tábornoki ranggal. S abacon önkéntes légió alakult Hubmayer vezérlete alatt. Negotinban hasonló légió Petrovics vezérlése mellett. E csapatok mielőbb átlépik a határt. Stratimirovics extábornok a nem benszülött önkéntesek felett parancsnokol. A rendes s a nemzeti hadsereg fölötti parancsnokságot maga a fejedelem veszi át. A kisebb csapatok már mind a határszélen vannak elhelyezve. A török-szerb határ el van zárva. Egész Szerbia lázas izgatottságban van, a határszéleken 144 ágyú van felállítva. Az államnyomdában éjjel nappal foly a munka. Az utasítások a hadviseléshez nyomatnak. A sebesültek ápolására már megalakult a női albizottság, melyben a fejedelmi ház rokonai s miniszterek nejei viszik a főszerepet. Hetenként kétszer az ápolásról orvosi előadások tartatnak. Ausztria-Magyarországnak saját jól felfogott, érdekében őrizkedni kell magát egy háború esélyeinek kitenni. Reánk nézve míg a lázadás lokalizálva lesz é s az általános mérvet nem vesz nem forog semmi veszély fenn. Remélnünk kell, hogy a lázadás elfojtva lesz a hatalmak közbejárása és Murad erélyes intézkedései által, de azért elkészülve kell lennünk a lehető legroszabra is. * Magán, de megbízható forrás után a megyekikerekítés tárgyalása felől következőkről értesültünk : Künte József lelkes képviselőnk buzgó közbenjárásának sem sikerült a Barczavidéket Háromszékhez csatolni; sőt Udvarhelyszék testvér székely törvényhatóság érdekében az addig Háromszékhez csatolni tervezett felső fehérmegyei részekből: Felső- és Alsó- Rákos, Máthéfalva, Udvarhely megyéhez fog jönni; továbbá Felső-Fehérmegyének Héviz körül fekvő községei, továbbá Héjasfalva, Bún, Fehéregyháza, Segesvár városig és végre Kőhalom városig a Homoród vize mellett fekvő falvak azon székből. * Az országgyűlés június közepén három hónapra fog elnapoltatok A miniszterelnök mint hírlik, az országgyűlés elnapolása után Debreczenbe fog utazni, s választói körében megjelenni. * A nyári szünetelés előtt a ház bizottságai közül még csak a jogügyi bizottság fog hosszabb tanácskozásokat tartani. A jelenleg tárgyalás alatt álló békebírósági javaslaton kívül — valószínűleg még e héten — tanácskozás alá veszi az uzsora korlátozására vonatkozó, s az igazságügyminiszter által ma beterjesztett törvényjavaslatot, s ezek után folytatni fogja a büntető -törvényjavaslat tárgyalását. A közigazgatási bizottság már elkészült a hozzá utasított törvényjavaslatok mindenikével, s a zárszámadási bizottság is egy pár ülésében teljesen el fog készülni az 1874-diki zárszámadásokra vonatkozó jelentésével. * Az uzsoratörvények eltörléséről szóló 1868 évi XXXI. törvényczikk pótlásáról a kormány törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, melynek főpontjai a következők : 1. §. A közjegyzők nem vehetnek fel közokiratot, s nem ruházhatnak fel közjegyzői okirat minőségével magánokiratot oly ügyletről, melyben tíz százfoknál magasabb kamat köttetik ki. 2. §. Kamat kötbér és megtérítési összeg alatt nemcsak a pénzben fizetendő melléktartozás értetik, hanem bármely elhasználható dolog, vagy haszon, melynek adására vagy teljesítésére az adós a hitelező eszére, a tőke visszafizetését illetőleg visszatérítésén kívül kötelezettséget vállal. 3. §: a jelzálogi bekeblezett vagy előjegyzett tartozás utáni kamat a tőkének tíz százalékát nem haladhatja felül, s ha az okiratban magasabb kamat köttetett ki, ez a bekeblezés, illetőleg előjegyzés elrendelésével, a jelen szakaszban meghatározott összegre bíróilag leszállítandó. Ezen leszállítás a jelzálogilag bejegyzett vagy előjegyzett kamathátralékokra is kiterjed. 6. §: Jelzálogilag be nem keblezett, sem előjegyzett vagy kézi záloggal nem biztosított követelések után, a felek által kikötött magasabb kamatok, a keresetlevél beadásának napjától, a végkielégítésig, a bíróság ügydöntő határozatában szintén tíz százlokra szállítandók le. Ezen szabály kiterjed a bíróság előtt kötött, s ítélet erejével bíró egyezségekre is. 7. §: A csőd megnyitásának napjától lejáró magasabb kamatok, szintén a fennebbi szakaszban meghatározott összegre lesznek leszállítandók. 10. §. Nem alkalmazható a jelen törvény, az enek hatálybaléptekor lejárt azon kamatokra, melyeknek a tőkével vagy e nélküli bekeblezése, ezen törvény hatályba lépte előtt kéretett, habár az ez iránti kérelemnek csak a törvény hatályba lépte után adatott hely, vagy az előbb elrendelt bekeblezés, illetőleg előjegyzés csak a megjelölt idő után foganatosíttatott. Nem alkalmazható továbbá a jelen törvény azon kamatokra sem, melyek ennek hatályba lépte előtt váltak esedékessé, habár kézi záloggal biztosítva voltak, vagy melyeknek előzetes biztosítása iránti kérvény a jelen törvény hatályba lépte előtt adatott be a bírósághoz, habár az előzetes biztosítás ezen törvény hatályba lépte után rendeltetett el, vagy foganatosíttatott. * Bécsből távírják a „Pester Lloydsnak. A rendőrség megtiltotta a demokratikus pártgyűlés megtartását, mely a czélból volt e hó 30-kára egybehiva, hogy mondja ki a magyar-osztrák egyezkedés ellen rosszulását. képes erősíteni, hogy Angolországnak ezen lépése a felkelésre nézve nemcsak hogy minden befolyás nélkül marad, de közvetlenül oda van irányulva, hogy Törökország szétbomlását megsiettesse. Andrássy gróf reformprogrammját elfogadván, mindent tett, a mit tenni lehetett; de tovább menni anélkül, hogy keleten egész befolyását ne koczkáztassa, teljes lehetetlenség volt. Az által, hogy a berlini megállapodást visszautasította, csakis saját álláspontját védi és azon működik, hogy a jövőre nézve szabadkezű legyen. Angolország jól tudva, hogy a három szövetséges hatalomnak keleten azonos érdekei nincsenek, tiltakozik minden hadi interventio ellen, ami az említett hatalomra nézve nem azonos jelentőséggel bír; másodszor Angolország a diplomaták megállapodását szóról-szóra veszi, t. i. hogy azok semmi occupatiót nem terveznek arról lévén meggyőződve, hogy Ausztria is ezt ellenezni fogja. Mindenből tehát kitűnik, hogy Angolország Ausztriára, mint esetleges szövetségesére számít, mint mindkettőnek keleti politikája ugyanazon alapon nyugszik. A prágai „Národne Listy“ 144. sz. egészen ellenkező nézetpontból indulva ki, állítja, hogy Angolország félti Törökország fenállását s ezért nem engedné annak „a többi hatalmak által“ történendő elfoglalását. Továbbá azon véleményben is van, hogy Gortsakoff Angolország részéről ily lépésre előkészülve volt és hogy mielőtt Berlinbe ment volna, jól megfontolta az ügyet és arra elhatározta magát: vagy Angolország nélkül, vagy szükség esetében az ellen is a keletre vonatkozó terveit keresztül vinni. A Cseh lap roszólja Angolország magaviseletét. A laibachi „Szlovenski Národ“-nak 120. számában egy szt-pétervári levelezője az orosz lapok maguktartását a fenforgó kérdésekkel szemben így rajzolja: az orosz lapirodalom a berlini értekezletről igen hidegen és megbizatlanul nyilatkozik. A „Szt.Peterburgskija Vjedomosti“ — mond a levelező — nem hiszi, hogy Gortsakoff memorandumának nagyobb sikere lenne Andrássy gróf refomprogrammjánál, mivel a tanácskozó diplomaták a „beteg embert“ feleleveníteni akarják. A „Szvi Otecsestva“, „Novoje Vremja“, a „Sovremenija Izvjestija“ és a többi orosz főlap a Törökországgal leendő háborút elkerülhetetlennek találja, sőt az utóbbi Csernjajev tábornokot üldözölve, hogy az feladatát úgy fogja teljesíteni, mint ezt Közép- Ázsiában tette, a midőn 1869-ben Taskendet 900 emberrel bevette. A közvélemény pedig az, hogy a bájoru csakis a legalkalmasabb pillanat kérdése. A nagy-szebeni „Telegraf Roman“ 38 ik száma „Tiz évi küzdelem“ fölirattal írja : Tiz éve annak, hogy a magyarországi románok egy nehéz politikai s társadalmi harczot folytatnak. Nehéz e küzdelem, mert kezdetbe a románokat készületien s pártokra szakadva találta; — de nehéz azért is, mert a magyarok ellen kell küzdenünk. Pedig nekünk románoknak a magyarokat—mígennek az életrevalóságnak egy szikráját látjuk — gyengítenünk nem szabad. Mindannyian elégedetlenek voltunk, de kevés találkozott köztünk, ki azt hitte, hogy amolyan Bobesiu-féle politikával czélt ér, pl. ha a szerbekkel szövetkezik! Minket a hazaszeretet, a saját ■ a magyarok jövője iránti aggodalom tartózkodó állásra intenek. A magyart a rohanó szláv és germanismus védgátjául tekintjük. Mi támogatjuk a magyart kormányt kiválóan most, midőn a haza javáért küzd. Mikor aztán látni fogjuk, hogy küzdelme nem a hon javára van irányozva — állásunk megváltozik s a sorsra bízzuk magunkat. Egyébiránt némi eredményt mégis tudunk felmutatni a tiz évi küzdelemből. Először azt, hogy most már nem vagyunk pártokra szaggatva, minden románnak egy czélja, egy rohajtása van. Második eredmény, hogy az elbizakodott magyarok észretértek. — 1866 ban két párt volt: Deák a dualismus Tisza és Ghiczy a personal unió mellett a most, midőn a német az alternatívát fölállítja „dualismus“ vagy a „personal unió“, ugyan az a Tisza, ki ez utóbbit annyira védte, sőt ama pártnak vezére volt — roppant áldozatot hoz a dualismus mellett, nehogy a personal unió bekövetkezzék. A „Hon“ egy czikke ezt akép látszik megfejteni, hogy a magyarok félnek tőlünk. Ha félnek, elég roszul teszik s ez csak azt bizonyítja, hogy irántunk a társadalmi s honfi kötelmeiket nem teljesítették. Mi románok soha sem voltunk azonosak és soha sem álltunk szövetségben Magyarország s a magyar nemzet ellenségeivel, a szlávokkal! Mi a magyarokat a szláv és német elem elleni védbástyaként tekintjük s kimondjuk, hogy a magyarok létezése bizonyos fokig reánk nézve is életkérdés . Szláv és román lapszemle. A szláv lapok Angolország bele nem egyezéséről szólva, külön véleményt fejtenek ki. A krakoi „Uzasu 117. számában ugyan nem tudja mondani : vájjon ez Angolország javára fog kiütni, vagy sem, de annyit