Nemere, 1876 (6. évfolyam, 1-108. szám)
1876-10-18 / 87. szám
87. szám. Szerkesztőségi iroda: Bransni utcza 60. sz alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó-hivatal: Pollék Mór könyvnyomdája, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérrentesen intézendők. Hirdetéseket elfogad Braun Ede hirdetési ügynöksége Budapesten Sepsi-Szentgyörgy, szerda, 1876. október, 18 VT. évfolyam. NEMERE Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap, a háromszéki „Háziipar-egylet“ és a si sztgyörgyi „önkéntes tűzoltó-egylet“ hivatalos közlönye. megjelenik ezen lap litte a kint kékvssel: szerdán és szombaton Előfizetési feltételek: helyben 1 lízhez hordva vagy vislékre pután küldve: Egész év . . 6 ft. — kr. Fél év . . . 3 ft. — kr. Negyed év . . 1 ft. 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petitsorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 20 kr. Nyilttér sora 16 kr. II. keleti kérdés. Sepsi-Szentgyörgy, 1876. oct. 17. A porta fegyverszüneti javaslata. A porta fegyverszüneti javaslatához a nagyhatalmak mindannyian beleegyezésüket adták; egyedül Oroszország nem nyilatkozott. A „Bud. Corr.“ bécsi távirata szerint a török javaslatokat az összes hatalmak elfogadták. A nP. Lt. szerint Francziaország és Anglia e feltételeket lényegükben jogosaknak, de időszerűtleneknek tartják, de a fegyverszüneti javaslatot támogatni fogják. A párisi „Corr. Havas“ értesülése szerint a biztosok kinevezését a hatalmak valószínűleg elfogadják, ez iránt már történtek is lépések s állítólag a konstantinápolyi nagykövetségek katonai attachói neveztetnének biztosokul ki. A porta javaslatai categorikus feltételeket nem foglalnak magukban — azokban a porta óhajtásai a legszelidebb alakban vannak kifejezve. A porta fegyverszüneti javaslata az angol, osztrák-magyar és orosz követek rábeszélései, unszolásainak eredménye lévén, kötelességük a nagyhatalmaknak — köztük Oroszországnak is, mely szintén sürgette a fegyverszünetet, annak életbeléptetéséről gondoskodni. Oroszország és monarchiánk. Ujóbbi hírek szerint Oroszország és monarchiánk között végzetes czéllal ujóbbi alkudozások folynak. Taskofsf az orosz czár szárnysegéde napok óta Bécsben időz és sűrűn értekezik Andrássy gróffal. Mint a „N. H.“-nak Bécsből Írják, Oroszország és monarchiánk között az egyezség már befejezett tény, a Oroszország mielőbb megkezdi a háborút, Ausztria- Magyarország egyelőre semleges lesz s csak passiv nézője az orosz-török véres küzdelemnek. E hírnek alig adhatunk hitelt, mert nem tehetjük fel, hogy monarchiánk akkor, midőn azon ajánlatot, hogy Oroszországgal együttesen működjék Törökország ellen, melyért Bosznia birtoka biztosittatott — visszautasította, most csupa jóakaratból passiv szemlélője legyen Oroszország működésének. Lázadás Konstantinápolyban. Egy konstantinápolyi távirat azon hírt közli, hogy Konstantinápolyban lázadás ütött ki s Mithad Dasa meggyilkoltatott. E lázadás ha megtörtént, igen végzetes fordulatot ad a porta ügyének, mert Mithad basa a török kormány legtevékenyebb tagja, ki reformtörekvéseiért Európaszerte bizalmat érdemelt ki s az ő érdeme, hogy a porta politikájában a békés irány főszerepet játszik. Mint reformok embere, Mithad a mohamedán lakosságnak nem volt kedvencze. Szövetség Anglia és a porta között. Hírlik, hogy Anglia és a porta között formaszerű szövetség jött létre. E hírt az angol kormány egyik tagjának a lord főügyésznek azon nyilatkozata, hogy „Angliának szükség esetén kötelessége anyagi segélylyel is támogatni a portát“ — megerősíti. Lesz-e európai háború ? A Nándorfehérvárra érkező oroszok a háborút küszöbön állónak mondják. Tekintélyes lapok és diplomaták hiszik, hogy orosz török háború lesz, de európai háború kitörésétől nem félnek, mert európai háborút senki, még Oroszország sem akar. Általános nézet szerint, ha az oroszok és törökök eldöngették egymást, a hatalmak közvetítése fog beállani s egy európai congressus össsszeülni, mely a hatalmak mostani programjáját végrehajtja. Oroszország készülődései. A Don és Volga környékén, NI. Novogorodban folynak a toborzások Szerbia részére. A doni kozákok 1000 önkénytest állitnak ki. A legénység sajkáján ez a felirat olvasható : „A hitért és szlávságért.“ A szárazföldi sereg mozgósíttatik, „Nagy Péter“ legnagyobb pánczélos hajó a középtengerre indulásig fölszereltetett. A trónörökös és a feketetengeri hajóraj főparancsnokai a pénzügyminiszter 7-én Livádiába érkeztek. Románia hadilábra állítja seregét. Szerbia a fegyverszüneti ajánlatot visszautasította hír szerint. Görögországban mindinkább nő az izgatottság. Minden nagyobb városban gyűléseket tartanak a nemzet fölfegyverkezése érdekében. A harcztérről. A harcztéren nevezetesebb esemény nem történt. A törökök , az Ibarsereg között összeütközés történt, a törökök előnyt vívtak ki. Lesnicánál nagyobb tüzérségi harcz volt, szerbek hátráltak. Szerbia készül a téli hadjáratra — 150.000 teljes egyenruha iránt szerződött. aw A £2 eTyt C & «Sk tteli il \J4EStmm% Bálványos-vár urai» Történeti rege.*) Irta Deák Gerő. II. — Ki ne ejtsd e szót ajkadon többször, ha leányom akarsz maradni ! Azt gondolod talán, hogy egy Mikéné azért ápolta egyetlen gyermekét oly féltékeny gonddal s annyi szeretettel, hogy utoljára egy bálványimádó, egy hitetlen pogány............ — Anyám ! — vágott anyja szavába sértett szive hangján Ilonka — Lászlót nem illeti e vád, hiszen ő is egy fölényt imád s ez az isten! Igaz ugyan, hogy isten mellett tiszteli még a földet, vizet, levegőt, napot és holdat, de sem ezeknek faragott képeit, sem pedig semmiféle bálványokat nem szenved meg vallása. Aztán a szív, ha tisztán szeret, nem vizsgálja: ki miként imádja az égi atyát s váljon az isten házába vagy pedig Hadúr templomába jár-e? Különben nem szeret! Miként arczára a bősz harag torzképe ült ki, mi alatt leánya a fennebbi szavakat elmondá s aztán fenyegetve szólt: — Ismétlem Ilonka, hogy véget kell vetned e szerelemnek. Jövendő boldogságod s családunk mocsoktalan becsülete kívánja, követeli, hogy örökre elfelejtsd ama pogány lelket ! — Én úgy gondolom, anyám! nem hozok szégyent becsületünkre, ha a székelyek első bajnokát magaménak vallhatom s mit tehetek róla, ha úgy vagyok meggyőződve, hogy csak László szerelmében lelhetem föl itt e földön üdvöm, boldogságom ? . . . Eközben felnyílt az ajtó s azon egy daliás alak belépve, szenvedéllyel szólt: — Köszönet, édes Ilonka ! hála és köszönet e nyilatkozatért! Opor László volt. in. Az ifju leventének szép alakját ezüstös csillaggal hímzett kék bársony ruha födte, mely sürü redőkben folyt alá daliás termetén. Villain gazdag tertei nyugodtak, szabályos kanyarulatokban hullámozva. Szavaiból, melyeket Ilonkához intézett, következtethetjük, hogy hallotta az anya és leány közt hangosan folyt párbeszéd utolsó szavait a e körülmény még inkább fölbátoritá őt terve kivételére. Látta ugyan Mikénének haragtól feldúlt arczát; látta a bánatfelhőt, mely homályt vetett Ilonka szép arczára s melyet csak az ő megjelenése oszlatott el némileg , mégis fölhasználta e baljóslatú alkalmat is és az anyához leánya kezéért esengett. Szavaiban egy szerető szív nyilatkozott, amely képes is s akarja is boldogítói imádott választottját. Mikéné megütközve hallgatá végig a kérő ifjút. — Uram ! válaszolt aztán Lászlónak — nem tudok eléggé bámulni önnek e merészsége fölött, maiután itteni megjelenései alkalmával ellenszenvemnek világos jeleit mindig látható — Asszonyom ! én semmit sem láttam, csak Ilonka tiszta szerelmét, angyali jóságát. — Jól tudom — folytatá Mikéné — hogy az engedetlen leány szigorú parancsaim daczára mégis szereti önt. S ha már ezt lehetetlen meggátolnom, jól van, legyenek egymáséi, de csakis egy feltétel alatt. — És az ? — Pogány hitének elhagyása és a keresztény vallás fölvétele, mert én egy bálványozóhoz soha sem adom leányomat ! László arcza elkomorult e nem remélt föltétel hallatára. Látszott, hogy szivében a hit és szerelem hevesen tusázik, miközben Ilonka halvány vonásain legeltető szemeit. — Elhozzam-e elevenen az ojtozi rémes góliátot? Ide vezessem-e meglánczolva az emberfalókavári kígyót, asszonyom ! ? — szólt a bajnok ifjú kívánjon bármit, csak őshitemet ne ! — Ismétlem, hogy én keresztény férjet óhajtok leányomnak s ezért ha kezét megnyerni óhajtja, semmi mást nem követelek, csak hite elvetését. Ilonka üde arczán nehéz könycseppek hulltak alá. — Asszonyom ! szólt végre László — ha követelése mellett hajthatlan megmarad, akkor kegyedhez semmi szavam többé. Aztán Ilonkához lépve e szavakkal vett tőle búcsút: — Csak kitartás, drága Ilonka! s szerelmünk diadalra jut. Isten kegyeddel ! IV. László haza lovagolt Bálványos-várba s ott elbeszélte öcscseinek a nap szomorú eseményét. Ezek vigasztalni kezdették bátyjukat, kire a bánat egész súlylyal látszott nehezedni. * — Örvendezzek nélkülem, jó testvérek! Én elhagytam egy időre útját az örömnek és a bánatot keserű tövisei közt járok .... Látjátok a sast, mily bágyadtan repül szárnya alatt nyílvesszővel ? Le sem tekint a futó nyulakra, haza siet, hogy meghaljon sebeiben. Hagyjatok engem gyötrelmeim között, az öröm, a vigság fájna most szivemnek !............„Oh hölgy ! mért is rejte isten szivedbe delejt és a férfi szivébe vasat, hogy utánad vágyva törődjék, vágyva sóvárogjon?! . . . .“ De bennem szilárd az elhatározás, végtelen a kitartás. Én nem szűnöm meg, esküszöm addig küzdeni, mig Ilonkámat keblemre nem ölelhetem. Érzem, nélküle nem élhetek, szivem szivéhez van forrva s ha őt tovább is nélkülöznöm kell , inkább Torja kénbarlangjának nehéz gőzében keresek menedéket a fálasztó halál árnyékában! Nemsokára sötét és leple borult Bálványos vár fölé. A telehold halvány fénye ragyogott az égen a bolygó csillagok űzték egymást. Az ormokon pásztortüzek égtek, mint megannyi piros csillagragyogás. Néha egyegy hárskürt zendült meg a bérczeken elandalitó hangjával pásztorfiak ajkairól. A vár lakói már régen pihentek. Csak a három Opor volt ébren s komolyan tanácskozott.................. (Folyt. következik.) A szerb-török háború és a járványok. (Folytatás.) 1833. Albániában, 1834. Bulgáriában, 1835. Ruméliában, Bosniában, kivált Szarajevóban, 1836. Szerbiában. Végre a török birodalomnak tőlünk távolabb fekvő tartományaiban egész 1843-ig Mennyire féltek hazánkban e járványtól még e század 4-ik tizedében is, bizonyítja a „pestis elleni közbátorsági rend“ ez időből, melynek egy pontja hangzik: „Az olyat, ki a pestises őrvonalat az őr kiáltása daczára átlépi, le kell lőni.“ Egy másik rendeletben pedig az mondatik, hogy előbb vaktöltéssel kell ráijeszteni a csak ha ez nem fogna, lőni le. 1843 tól aztán hosszú paula állott be, sokáig nem lehetett semmit sem hallani e pestisről. — Már őrült mindenki , áldotta a czivilisátiót, mely a nemzetek közegészségügyét annyira megjavította, hogy a szörnyű baj ki se fejlődhetik. Azonban a feltevés tévesnek bizonyult. 1858-ban Bengaziban tört ki a „Kelet typhusa.“ 1867. Hindia kerületben az Euphrát mellett s 1000 lakosból 300-at ragadott el, 1871, 73, 74 mind pestises évek, 1875 Bagdadban, 1876. Hillében pusztított a járvány. A legutóbbi epidémiáról különböző értesítéseket kaptunk. Vannak, kik tagadják, hogy e járvány pestis, hanem a váltóláz egy súlyos nemének tartják, ellenben a legnagyobb rész pestisnek állítja. A „Wiener Med. Wochenschrift“ legutóbbi értesülése szerint Bagdadban a megbetegültek 7°/0-a halt meg az említett járvány alatt, Hillében az összes lakosság ’/,-a. Annyi tény, hogy ez idő szerint a járvány megszűnt. A pesti* * hazájának sokan hajlandók Egyptomot tartani. Azonban a legutóbbi járványok leginkább a török birodalom ázsiai tartományaiban (Erzerura, Irak, Arábia stb.) és Poraikban, tehát jó nagy területen észleltettek. Az utóbbi pestis járványok híre Európába eljutván, az angol egészségi tanács először foglalkozott a kérdéssel, váljon félhet-e Európa dögvészepidemiától ? Akik e kérdéssel foglalkoztak, az aggodalmat alaposnak tartják. Hirsch, aki e téren tekintély egy szakavatott értekezésben egy egész új pestis aeráról beszél s azt fejtegeti, hogy Európa a járvány invasiójától igen is tarthat. Nekünk bizonyára legtöbb okunk lehet egésztől tartani, kik tudjuk, hogy a pestis hazánkban e század első tizedeiben is pusztított, s hogy határaink közelében ázsiai s afrikai csapatok harczolnak. A magyar kormány a baj megelőzése végett lépéseket is tett s a nagyvezírtől azt a választ nyerte, hogy csak immunis csapatok fognak a táborba küldetni. Azonban jól tudjuk, hogy csapatmozgósításoknál nem mindig egészségtani tekintetek mérvadók. Jelenleg a vész az ázsiai tartományokban szünetel. De tudnunk kell, hogy ősszel újult erővel szokott kitörni. „Egyedül a czivilisálló semmisítő meg a dög.