Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-07-10 / 55. szám

55. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi- Szentgyörgyön a ref. kollégium épületé­­ben, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők" Kiadó hivatal: t­ollák: JA.­ A könyvnyomdája és könyv­kereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A.fi Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. b&ziistar-*gyl*tM­ás a „sepsi-szemtgfSriji initiates ttniti-egylet" hivatalos Sepsi-Szentgyörgy, 1873 Csütörtök julius 10 IX. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten kint kétszer: csütörtökön és vasárnap ELŐFIZETÉSI FELTÉTEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 úr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. Előfizetési felh­ivás IX. évfolyamának II. felére :i l. Előfizetési feltételek : Július - szeptember .... 1 frt 50­0 Г Július — december . . . . . 3 frt —­­ Г Külföldre fél évre.......................4 frt — kr Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó­hivatalának P . 1 1 á­l Mór könyvnyomdájába 4^^S$5 Szentgyörgyre küldendők Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani, miután felesleges példányokat nem nyo­­mattathatunk. A „Nemere64 kiadóhivatala Br. Wenkheim Béla. Br. Wenkheim miniszter, ő Felsége személye körüli miniszter nincs többé ; ezt a fájdalmas hírt tudatta jól. 7-én a táviró a magyar fővárosból. Dr. Wenkheim halála nem sújt váratlan csapásként, mert hiszen már napok óta el lehetünk készülve a szomorú végre s minden percben várhattuk, hogy a halálangyal fagyos keze örökre befogja az agg államférfi már hetek óta megtört fényű szemeit. Már hetek óta küzködött a hajlott korú agy a leg­­gyötrőbb kinokkal s a tudomány férfiai már na­pokkal ezelőtt lemondtak a reményről, hogy ki­szabadítsák a halál karjai közül. Mind­hiában : a tudományon, a legfeláldozóbb ápolás, a barátok, ismerősök és tisztelők nagy seregének aggódó közérdekeltségén, melylyel a végzetes kór lefo­lyását kisérték, végre is diadalmaskodott az enyé­szet szelleme. Azonban a mennyire nem váratlan dr. Wenk­heim halála , annyira lesújtó a veszteség, melyet elhunytéval közéletünk, kormányköreink és pár­tunk, a szabadelvű­ párt szenved , s ha nem nevez­hetjük is épen kipótolhatatlannak e veszteséget . Kétségtelen, hogy azt sokáig és érzékenyen meg­fogják sínyleni pártunk, kormány- és parliamentá­­rius köreink. dr. Wenkheim Béla egyike a régi gárda leg­kiválóbb alakjainak , abból a­­nemzedékből, mely a legutolsó három évtiz folyamában hazai közéle­tünkben irányadó szerepet játszott. Kiváló sze­mélyes kegyeltsége az uralkodó előtt, — kegyelt­­ség, a melyhez ’hasonlóval magyar államférfi a legutóbbi időkben igen kevés dicsekedhetett ; — személyes összeköttetése és ismeretsége egyfelől befolyásos udvari körökkel s másfelől közügyeink terén szereplő minden nevesebb egyéniséggel, tar­tozott légyen bármely párthoz ; kifogástalan lova­giassága, szeretetre méltó személyes tulajdonai és modora szenvtelen jellemtisztasága, melyet még a legelvakultabb pártdüh sem mert soha még gyanu­­sítni sem ; benső baráti viszonya legújabb törté­nelmünk legkiválóbb alakjaival : mindezek együtt­véve olyan befolyást és szerepet biztosítottak Wenkheimnak politikai és társadalmi terén közéle­tünkben, a­milyen befolyás és magas jelentőségű szerepet gyakorta sokkal nagyobb tehetségek is mint br.is Wenkheim Béla volt, alig-alig tudnak ma­guknak kivivni. S a­mi sikereit biztosította az kü­lönösen abban rejlett, hogy br. Wenkheim bámu­latos tapintattal bírt az ellentétek kiegyenlítésében, az eltérő nézetek összeegyeztetésében , szóval a transactio embere volt. És e tekintetben valóban kitűnő szolgálatokat tett mind az 1867-i kiegyezés létrehozása körül, mint a Deák pártnak egyik leg­hívebb tagja, mind később, mint az első kabinet tagja egyfelől a korona és udvar, másfelől a ma­gyar kormányférfiak és parliamentáris körök kö­zött. Ő volt az összekötő kapocs igen sok­ orszá­gos érdekű kérdés lebonyolításában az egyedül hatékony közvetítő. Így történhetett aztán, hogy míg 1867 óta államférfiaink egymásután járták le magukat, úgy hogy a 12 év előtti első miniszté­rium tagjai közül még csak az egy gr. Andrássy van felszínen, rendíthetetlenül a korona becsülésé­ben és a nemzet szeretetében , addig dr. Wenk­heim Béla mindvégig megtartotta helyzetét, mint grata persona az udvar körében és döntő befolyá­sát kormány- és parliamenti köreinkbe szennyleten, jellemtisztasága, mely midőn a mindennemű szé­delgés egyidőben mindenkit magával ragadott , őt a legtávolabb tartotta mindentől ami árnyat vethe­tett volna rá ! valamint lebilincselő szeretetreméltó modora, tökéletes gentlemansége, ám ezek biztosí­tottak számára megingathatlan előnyös helyzetet a korona és a képviselő testület bizalmában. A­mi különben politikai szereplését illeti , az legkevésbé sem volt zajos, hanem inkább zajta­­lanságában jótékony a magyar politikai közélet minden irányában. S így nagyon természetes, hogy életében sem találunk magas hegycsúcsokként ki­emelkedő részleteket. Br. Wenkheim született a királyságon túli, ré­szekben egyik legrégibb, leggazdagabb és legte­kintélyesebb aristokra­ta családból i­n.febr. 16 án A családban hagyományos jó szokáshoz képest, ki­tűnő nevelésben részesült. 1848-ban Békésmegye főispánja jön, mint a hol a család terjedelmes bir­tokai is feküsznek. A­ szabadságharcra következett szomorú korszak elteltével 1801-ben ismét elfo­gadta a b­ékésmegyei főispánságot ; de­­csakhamar letette, nem akarván a centralizáló bécsi törekvé­sek vak eszközéül felhasználtatni magát. 1867-ben Ш Adalékok a Háromszéken 1853 14-ik évben lefolyt „Várady“-ügyhöz. Folytatás. A felkelés után rendezendő székely táborban 13—30 évesig állandanak az ifjak. Gál Sándor terve a leendő népfelkelésre nétt: 1) a császári biztosokat, zsandárokat, rosz szellemű egyéneket leölni; 2) a pénztárakat lefoglalni ; 3) a megnyerhető katonaságot a mondottak­ban működő guerilla csapatokba olvasztani, a nem csatlakozó katonaságot lefegyverezni ; 4) azután 24 ezer gyalog, 3 ezer lovas szé­kely tábort állítani, 9 üteg ágyúval, mi végre a hámorokat és öntödéket rögtön kézre kell venni s tovább harcolni ; 1, 5) különösen a csikszeredai várat be kell venni, ha máskép nem lehet, kutak stb. mérge­zé­­sével is. Ez ugyan gonosz módnak tetszik, de ezt tenni fel vagyunk jogosítva az első szabadságharcban, az osztrák kormánynak ellenünk tanúsított kegyet­len és legembertelenebb tényei által... Mák írja Váradinak 1853 jan. 23 -ről a többek között nevezetesen ezeket : Külföldi dolgainkról még többet írhatnék, minthogy sokaktól fog ön interpelláltatni, addig is mondhat annyit ön bízvást, hogy Palmerston hallgat, Napoleon is nem trombitálja ki terveit, Kossuth is elnémult , majd megszólalnak helyet­tük az ágyuk és akkor az álarcok lárvái is hul­lani kezdenek.*) *) Mikor ezt Várai­ már lefel­ezt -«n »sjtzitiiTi m^it'îbîa ' tett. (Közlő.): Ismét: Szegény vagyok, semmim sincs, mert pénzünket, mintegy 8 ezer po­sztot mit a kormányzó ur nekünk indított volt, az áruló Semmi elrabolta s ezért vagyunk pénzhiányban. 20 hónap óta va­gyok igy, még kabátom is elrongyolott. De azért híven őrzöm Szent István koronáját , nem gyanítja senki, de ha tudná mi van a zsebemben, elbámul­­tan kész volna rajtam segíteni pénzkölcsönnel. De tűrjünk míg eljön szenvedéseink vége, akkor dú­san kárpótolva lesz minden rövidségünk, stb. Ismét: A Gál Sándor 40.000 betörő seregéről írja, hogy nem leszen fegyvercsempészet, mint Gál S. ezelőtt tervezte volt, hasonló kezek fogják azt behozni s a székelységnek kezébe adni, kár is volna azoknak a székelyek kezébe ne jutni, kik buzgalmukat oly jól kitüntették. Váradi titkos szállásai, Moldovából Csikba átjővén, megszállott Va­­csárcsiban, onnan tett titkos kirándulásokat, vagy rendezett magánál találkozást. Azután átment Erdővidékre s megszállott Bi­­barcfalván a Szabó Áron házánál. Ott huzamosabb megállapodása volt és többfelé rándult ki intéz­kedni. Majd Zalánba vonult az Apor Józsefné asz­­szonyság házához. De nem lehetett elég rejtetten, s a háztáj is népes lévén, másfelé kellett gondos­kodni a kedvelt vendégről. Szállásul eszközöltetett teh­át a Benkő Ra­­faelné asszonyság háza, hol magát elég kényelme­sen is találhatta, jól is el volt rejtve el annyira, hogy az akkori mindenható császári biztos Kovács István kiküldött motozói nem akadhattak reá, holott a szobában volt. Csakugyan nem tartván bátorságosnak tovább ott maradni Zoltánban, on­nan is elvonult és befogatásáig több helyen rövi­den szálláso­gatott. Az alatt egészsége is megvál­tozott és a sok veszteglés miatt vizkósságba esett bafoly­án erre többféle aggodalmai is. Közegei. Az említetteken kívül Sepi-Szentgyörgyről Oláhonba, Bukarestbe akkor gyakran fuvaroskodó Császár Sámuel , ugyan Bukarest felé bibarcfalvi Bartalis Ferenc és Háromszéken, Csikban és­­ Er­­dő vidék­en futárkodó ifjú, ilvefalvi Szász Lukács , valamint egy inasa is. Mások is voltak kiket azonban nem tudtam. Comprommissiók. Végre mégis csak be kellett következni a nagy szaglászatnak és kutatásnak, még pedig csoport zsandár­sággal, a­mit előidézett egy igen gondolat­­lan tény. Váradi ugyanis kijárásai alkalmával fe­dezetül magával hordozgatott némely bibarcfalvi avatott és megbízott ifjakat. Ezekről a császári biztos értesítést vett, és a kik az üldözés által kézre is kerültek már 1853 nyarára. Ezek mint tapasztalatlanok, a vallatáson Maros-Vásárhelyit megijedve s ígéretekkel elámítva, a kikről vala­mit tudtak, kiadogatták. Kettő közülök a fogdából elszökött, s a havason lappangva, egy pár csik­ó­szentimrei ökröt elraboltak. A káros panaszára a biztosi hivatal őket felkerestette, kézre adta s mint rablószökevények felakasztattak.­­ A társaik erre még inkább megijedve, a mit láttak és tudtak mindent kivallottak. És igy azon őszön igen sokat befogattak mindenfelől; télen át pedig mások is és végre Váradi is kézre került kézdiszentléleki jelentés nyomán. Hadi törvény­szék szerveztetett Maros Vásárhelyre s a foglyok mind oda szállttattak. Elsorolhatom névszerint is a kikre emlékszem. Csíkból : Fischer János, Tankó Albert szent­­simoni, Győrfi József csatószegi. Háromszékről : Benkő Rafaelné asszonyság, Apor József, Vas István, Kiss Mihály, Ütő Dániel, Veress Dániel, márkosfalvi Bece Miklós, Szász Lukács.

Next