Nemere, 1880 (10. évfolyam, 1-104. szám)

1880-05-30 / 44. szám

44. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1880. Vasárnap, május 30 Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyöti Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részit illeni közlemények killdemlik• Kiadó hivatal: SIEHNSTEIN J­álk könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendő. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. A­­Háromszéki Megjelenik ezen lap heten­­kint kétszer: ct­ü­törtökön és van&m­&p. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . , 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt 6 kr. Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyílttéli sora 15 kr. Zichy-Ferraris Viktor. Sepsi-Szentgyörgy, 1880. május 29. Rehabilitálva van. Ennyi mindaz, a mi összefoglalja a szomorú történet eseményeit. A napi sajtó nagy diadallal triumph­ál: egy ember, a­ki be volt vádolva a nyilvánosság előtt nyilvános megtorlást érdemlő dolgokkal; a kit nem eresztettek az úgynevezett nagy urak lovagias barriereikkel a parkéira; a kinek megölték lelkét, a­kitől elvették hivatalos és társadalmi becsületét­, a­kit a lovagias elit­ világ kitaszított a klubból, képviselőházból, a­kit kigolyóz­tak a kaszinóból, kidobtak a tisztességes emberek társaságából, az az ember rehabilitálva van, mert egy parányi álom keresztü­lfúrta testét. Az áldozat igen nagy valószínűséggel már ki­békült a „lovagias”­ világgal ” ott fenn az egek­ben. Talán már elnémult az ajk, megszűnt a szív dobogni s a kiterített holttest mereven fekszik ez­óta a ravatalon, hogy kiengesztelje a megbán­tott társadalmat. Adja az ég, hogy feltevésünkben csalódjunk, de azok után, a­miket a ma hozzánk érkezett lapok állapotáról írnak, vége minden re­ménynek. Az rísz apa fájdalma, keresztüllőtt fia halálos ágya mellett, egy borzasztó társadalmi té­vedés, egy iszonyú bűn rettenetes következményei­ben leli égbekiáltó magyarázatát. El kellett esnie párbajban, nehogy egy még szomorúbb halállal, az erkölcshalott kínjaival kelljen kimúlnia. A társadalom ki van engesztelve: Zichyi ke­resztül lövette magát. A napi sajtó azonban, mely következetesen küzd e nagyúri passzió megmagyarázhatatlan i­susa ellen, ez esetben is következet­len önmagával. Mind­addig, m­íg Zichy Ferraris el nem hullott a Ká­rolyi golyója alatt, nem volt elég erkölcsi bátorsá­ga egynek sem, hogy őt legalább csak­ a külső forma kedvéért is védelme alá vegye. Mindenik várt, véleményét dehogy koc­káztatta volna. Most aztán, mikor azon párbajnak vége lett, melyet különben, a mint mondok, oly szívesen elitél min­den józan lap, egyszerre kiderül, hogy hát volta­­képen Zichy nem volt hibás. Ma még a leg­szélsőbb ellenzéki lapok is a legmelegebb részvét és rokonszenv hangján szólnak azon áldozat, mel­lett, a­ki „ezt nem érdemelte“. Csakhogy ezt előbb kellett volna elmondani és nem most, a­mi­kor már késő. Hírlapjaink megfoghatatlan okokból nem mertek mellette addig véleményt koc­káztatni, m­íg keresztül nem volt, lőve. Van e szomorú tör­ténet, bás végében sok része a mi hírlapirodalmunk t­artózkodó félelmének. Minden ember tudta jól, érezte azon fájó igazságtalanságot, mely­ly­el Zichy gróf lelki­ össze­­töretett; de hallgatott mindenki. Mikor már a fél­halott a súlyos hányattatások izgalmaitól félőrül­ten ott tántorgott a világból számüzötten: nem nyúlt egy mentő kéz utálni, nem volt egy vigasz­taló baráti kézszorítás Szajnára. Megjelent a röp­­irat. is Zieliytől, melyben tényekkel és adatokkal szálolt, s várta, mit fog a sajtó igazsága szólni rá. Hallgatott mindenki, pedig minden ember tudta és érezte, hogy igaza van , mégis várt, sokáig várt. Végre eljött, a­mire várakozott: Zichy meghívotta magát. Most egyszerre igaz ember lett Zichy, megtisztult minden vádak alól:­­ „r­­­babi­­­i ta­­­v­a van“. Szomorú és szívrendítő satyr­a! Megtisztult. Az az ólomgolyó olyan szépen megtisztította őt, hogy soha sem fog többé nek­tek véteni. Betelt az ige. Martyrnak kellett len­ned, hogy bebizonyítsd bü­ntelenségedet. A scena jól volt rendezve, tisztelt ellenzék! Asbóth betűjéből jól megöntöttétek a halálos golyót! Most már a függöny legördült: tapsoljatok!­a.­n. Az országgyűlési szabadelvű párt f. hó 24-ik értekezletét Vizsolyi elnök megnyitván, folytatta­­tott a tiszavidéki vasút megváltásáról szóló­­javas­­lat részletes tárgyalása. Hosszas vita után abban történt megállapo­dás, hogy a törvényjavaslat 5 - a kihagyatik, s a kormány a helyébe teendő módosítás keresztül vi­telére utasíttatik ; a megfelelő indítványnak a kép­viselőházban előterjesztésével Hegedűs Sándor bí­zatván meg A tárgyalásban részt vettek Hegedűs Sándor, Boros Gábor, Teleszky István, Éles Hen­rik, Máriássy Sándor, Ivánka Imre, id. Ráday Ge­deon gr. Boross Bálint, Hieronymi Károly és Ti­sza miniszterelnök. Ezután a tvjavaslat többi része a pénzügyi bizottság szövegezése részleteiben el­fogadtatott. Végül Tisza Kálmán miniszterelnök előadta azon válasz tartalmát, melyet Krajcsik Já­nos püspöknek bizonyos barsi és nyitrai községek átkeblezésére vonatkozó interpellácziójára s illető­leg beadott­­javaslatára nézve adni szándékozik. A válasz helyeslő tudomásul vétetvén, az értekez­let véget ért. Az osztrák magyar vámkonferenczia báró Kon­­radsheim Vilmos külügyi minisztertanácsos elnök­lete alatt több órai tanácskozást tartott a külügyi minisztériumban a küszöbön álló szerb szerződési tárgyalásokra vonatkozó utasítások megállapítása érdekében. Az értekezletben az osztrák kormány részéről báró Bazant miniszteri tanácsos, Schuch­ pénzügyminiszteri osztálytanácsos, dr. Glanz-Eicha külügyminiszteri titkár és dr. Strohbach kereske­delmi miniszteri titkár, a magyar kormány részé­ről ellenben Matlekovics Sándor miniszteri taná­csos, báró Salmon Jenő és Herisch Károly osztály­­tanácsosok vettek részt.­­ A tanácskozások be is fejeztettek s az elvi megállapodások létre­jötte után az értekezlet egy albizottságot küldött ki a szerződés tervezet kidolgozására, mely annak ide­jén a szerb megbízottak elé fog terjesztetni. Az albizottság azonnal hozzá kezd munkájához. Tüntetések Bismarck ellen. Az elkeseredés Bismarck herczeg javaslatára nézve Hamburgnak és Brémának a német vámterületbe foglalására és Richart Bajor követ elleni fellépése miatt általá­nos, sőt mondhatni, hogy Münchenben ezen elke- A „Nemere“ uu­rc­ája. Fürdői levél: Herkule Müh­le, (Mehádia) 1980. május 20. Fényesen kivilágított fél keleti szélben tar­tott állomási épület előtt áll meg a vonat Mehá­­diát elhagyva, az első állomáson A kiszálló tömeg nagy részben a hadsereg minden szinti hajtókájában tarkálló, „b­a deku­r“ használatára i­t­é­l­t, leg­kevésbé sem h­a­r­czias szellemű hadfiból áll. Csöndes melancholia tükrözik vissza a bizonytalan sorsban megnyugvó alakok arczárái, melyet félár­nyékkal komorit a nyakba vetett ,rp­a­n­t­a 1­1 é­r'1 ; az arczokra nem vet derűt a „p­r­ó­t­c­z­a­kk“ olda­lán csüngő „s­a­j­k­a“ bádogjáról visszavetett fény­sugár. A „t­ranspor­t“ megérkezése O­u­v­e­r­tur­e-je az addig néma évadnak, úgy vonzza ma­ga után az elegáns czivil­ világot, mint a csorda a­­ kolumbácsi legyet. (Baka-hasonlat a kolumbácsi légy hazájából.) A két szekérre — melyeknek gyártója még nem is álmodott a kocsi rejtelmes mecha­­nizmusáról — szerencsésen felnyalábolt negyed század meg két ember, a fris­serítésű kavics te­tején különféle ugrások és karam­bole-ok között szerencsésen halad a zugó Cserna oldalán néhol alig öt méter keskenységben soványkodó után a fürdő felé. A válogatott szerkezetű vas- és kőhi­dak a Csernán, mely egyszer átdöczögve ellen­kezve visszatér, azt tanúsítják, hogy Szörénymegyi­­hídépítkezés dolgában eddig nem pauzált. Merész, hajlású vascsö­rű függmű­ves híddal kezdődik a tulajdonképen­i fürdő területe, mely a keskeny völgyet övező sziklacsúcsok meredek fa fai között teljes szélcsöndben pihen. Városiasan világított utczán, tekintélyes­­épü­letsor előtt még gyéren jár-kel a fürdő­vendég, a nagyszabású udvarok benépesülésre készen, vár­ják lakóikat. Minden nagyobb épület udvar nevet visel, kivéve a katonai kórházat, mely a fürdői felső vé­­gén baloldalról bezárja az utczasort. Átellenben Mi­tt Litjon-fürdő, mely a kórházzal lépcsős alag­úttal közvetlen összeköttetésben áll és annak ki­egészítő részét teszi. A „T­eré­zi­a-u­d­v­a­r“ épült 1852-ben a für­dőre utalt katonatisztek lakásait tartalmazza, a „L­a­j­o­s-f­ü­r­d­ő“ folytatásában. Alább a „F­e­rencz-udvar” (épült 1824.) fekszik, mely az előbbiekkel, tehát három épület, egész hossza ut­­czai homlokzatot képez, két emelettel. Noha nem épen tökéletes szélszerű­ségben pompázik is , elég­­összhangot fejez ki. A „Nánd­o­r-u­d­v­a­r,“ mely a posta-táviró hivatalt, fürdő igazgatósági irodát, könyvtárt stb foglalja magában, a túlsó oldalon vonul végig. A Cserna alább átcsap balról a jobboldalra, az átvezető kétnyílású, körívben hajlott bojtozott kőhíd a fürdőt két részre osztja. Itt, az alsó végen csak egyik utczasor van kiépítve; a Cserna part­ján közvetlenül most készül két csinos villaszerű ház, egészen az újon emelt partvégfalra támasz­kodva, melynek lábánál, mintegy tíz méter mély­ségben rohan a folyó kristályzöld vize ; tetemes mélysége daczára minden követ láthatni fenekén. Ha majd a takarító szobalány az ablakból beleejti úrnője kiporozandó „kokszát“ , keresztet veth­et rá ; két óra múlva Orsóva felé úszik a becses portéka. Tovább a hegység aljában a kiépített utczát a „Ferencz udvar“ és a „Rezső (Rudolf) udvart valóban nagyszerű épületei határolják, a két épü­let képes Herkulesfü­rdő közönségét lakosztályaiba fogadni. Újabbkori modorban, csínnal és czélszerű­ beosztással, tetszetős csoportosítással az első he­lyet ezek foglalják el. Köztük teraszírozott park fekszik, díszfákkal és cserjékkel, ugrókúttal, vázákkal, padokkal bő­vel­ ellátva. A terraszokat csinos lépcsőzetek kötik össze ; középen áll legfelül a gyógyterem (Kursa­­lon) renaissance stilben, dús díszítéssel, attikával, szobrokkal, „Saluti et la éti­­­ine“ felirattal. Két oldalra födött csarnokok nyúlnak belőle, egész hosszukban minden üzlethelyiséggel; a csar­nokok egy-egy kerek sarokpavilonban végződnek, melyeknek kimagasló tornya sgrafitto diszít ménynyel, tánczoló alakokkal van körítve. Az új építkezések nehézsége a keskeny völgy­ben, helyszűke miatt, itt is szembeötlő, mint sok más fürdőnél, e miatt inkább csak hosszirányban bővülhet, nem nagy örömére az egymásra utalt, vagy egymás által napjában minél többször új teiülete­sen megbámultatmi óhajtó vendégek­nek, hogy egyenesen nőkről ne szóljunk. A melegforrásokból elszálló kénhydrogén azonnal minden felirat nélkül elárulná az egyes fürdőhelyiségeket, nem is számítva, a fölszálló por­­felhőket. M­i­g­r­a v­n­r­e hajlandó ideges egyént lepne meg kellemesen ez az illat, melyet a che­rn­i­a a záptojáséhoz hasonlít.­­ A víz melegsége egyik-másik forrásnál akkorra (45' C.), hogy hasz­nálat előtt szabad, csupán tetővel és oldal rácso­zattal ellátott, medenc­ékben, vagy kanyargós desz­ka csatornákban le kell hűteni. A víz színe a kén­­csapadéktól­­ elté­res, mint a tejes víz. Korán reggel a hydrotron csaknem elkábit. Az említett „Lajos-fürdőn“ kívü­l a Cserna-sé­­tányon a „Herkules forrás“ által táplált népfü­r­­d­ők és k­ü­l­fü­­rd­ő­k fölötte látogatottak. A nép­fürdők folyton telvek a vidék oláh és polgár pór­­népével, melynek viselete festőileg ronda. Az asszonyok viseletét igy lehetne legtalálóbban vázolni : a test kéthatod része fehér kendő, azaz­ : fej; egyhatod rész meg­ fehér ing­; a negyedik sratod aztán fekete zsák, az ötödik két szál halina (ezondra) „k­a in a s­­­i“, végre az utolsó hatod két nagy­­ bocskor. Megjegyzendő, hogy a fehér alatt itt valami bizonytalan szürke értendő. A fő tá­jt a­­ helyettesítő, övre fűzött rikító piros rojt már rangra mutat. A férfi viselet leírását ezúttal mellőzöm. — A népfürdő­kben egyszeri fürdés ára tíz krajczár ; elég nagy, ha a pórnép külsejéről következtetni lehet a vagyoni állapotra. Mosé modorban épült az E­r­z­s­é­b­e­t és Sa­rolta fürdő ; természetes téglaszínűen vöröslő fa­laik azonnal szembeötlenek. « És ezzel a legközelebb fekvő környezettel vé­gezhetünk; következő alkalommal a fürdő sétá­nyaira a nevezetességek megszemlélését kezdhet­jük meg. Adieu’! Gyps.

Next