Nemere, 1880 (10. évfolyam, 1-104. szám)
1880-05-30 / 44. szám
44. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1880. Vasárnap, május 30 Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyöti Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részit illeni közlemények killdemlik• Kiadó hivatal: SIEHNSTEIN Jálk könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendő. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. AHáromszéki Megjelenik ezen lap hetenkint kétszer: ctütörtökön és van&m&p. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . , 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt 6 kr. Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyílttéli sora 15 kr. Zichy-Ferraris Viktor. Sepsi-Szentgyörgy, 1880. május 29. Rehabilitálva van. Ennyi mindaz, a mi összefoglalja a szomorú történet eseményeit. A napi sajtó nagy diadallal triumphál: egy ember, aki be volt vádolva a nyilvánosság előtt nyilvános megtorlást érdemlő dolgokkal; a kit nem eresztettek az úgynevezett nagy urak lovagias barriereikkel a parkéira; a kinek megölték lelkét, akitől elvették hivatalos és társadalmi becsületét, akit a lovagias elit világ kitaszított a klubból, képviselőházból, akit kigolyóztak a kaszinóból, kidobtak a tisztességes emberek társaságából, az az ember rehabilitálva van, mert egy parányi álom keresztülfúrta testét. Az áldozat igen nagy valószínűséggel már kibékült a „lovagias” világgal ” ott fenn az egekben. Talán már elnémult az ajk, megszűnt a szív dobogni s a kiterített holttest mereven fekszik ezóta a ravatalon, hogy kiengesztelje a megbántott társadalmat. Adja az ég, hogy feltevésünkben csalódjunk, de azok után, amiket a ma hozzánk érkezett lapok állapotáról írnak, vége minden reménynek. Az rísz apa fájdalma, keresztüllőtt fia halálos ágya mellett, egy borzasztó társadalmi tévedés, egy iszonyú bűn rettenetes következményeiben leli égbekiáltó magyarázatát. El kellett esnie párbajban, nehogy egy még szomorúbb halállal, az erkölcshalott kínjaival kelljen kimúlnia. A társadalom ki van engesztelve: Zichyi keresztül lövette magát. A napi sajtó azonban, mely következetesen küzd e nagyúri passzió megmagyarázhatatlan isusa ellen, ez esetben is következetlen önmagával. Mindaddig, míg Zichy Ferraris el nem hullott a Károlyi golyója alatt, nem volt elég erkölcsi bátorsága egynek sem, hogy őt legalább csak a külső forma kedvéért is védelme alá vegye. Mindenik várt, véleményét dehogy kockáztatta volna. Most aztán, mikor azon párbajnak vége lett, melyet különben, a mint mondok, oly szívesen elitél minden józan lap, egyszerre kiderül, hogy hát voltaképen Zichy nem volt hibás. Ma még a legszélsőbb ellenzéki lapok is a legmelegebb részvét és rokonszenv hangján szólnak azon áldozat, mellett, aki „ezt nem érdemelte“. Csakhogy ezt előbb kellett volna elmondani és nem most, amikor már késő. Hírlapjaink megfoghatatlan okokból nem mertek mellette addig véleményt kockáztatni, míg keresztül nem volt, lőve. Van e szomorú történet, bás végében sok része a mi hírlapirodalmunk tartózkodó félelmének. Minden ember tudta jól, érezte azon fájó igazságtalanságot, melylyel Zichy gróf lelki összetöretett; de hallgatott mindenki. Mikor már a félhalott a súlyos hányattatások izgalmaitól félőrülten ott tántorgott a világból számüzötten: nem nyúlt egy mentő kéz utálni, nem volt egy vigasztaló baráti kézszorítás Szajnára. Megjelent a röpirat. is Zieliytől, melyben tényekkel és adatokkal szálolt, s várta, mit fog a sajtó igazsága szólni rá. Hallgatott mindenki, pedig minden ember tudta és érezte, hogy igaza van , mégis várt, sokáig várt. Végre eljött, amire várakozott: Zichy meghívotta magát. Most egyszerre igaz ember lett Zichy, megtisztult minden vádak alól: „rbabii tava van“. Szomorú és szívrendítő satyra! Megtisztult. Az az ólomgolyó olyan szépen megtisztította őt, hogy soha sem fog többé nektek véteni. Betelt az ige. Martyrnak kellett lenned, hogy bebizonyítsd büntelenségedet. A scena jól volt rendezve, tisztelt ellenzék! Asbóth betűjéből jól megöntöttétek a halálos golyót! Most már a függöny legördült: tapsoljatok!a.n. Az országgyűlési szabadelvű párt f. hó 24-ik értekezletét Vizsolyi elnök megnyitván, folytattatott a tiszavidéki vasút megváltásáról szólójavaslat részletes tárgyalása. Hosszas vita után abban történt megállapodás, hogy a törvényjavaslat 5 - a kihagyatik, s a kormány a helyébe teendő módosítás keresztül vitelére utasíttatik ; a megfelelő indítványnak a képviselőházban előterjesztésével Hegedűs Sándor bízatván meg A tárgyalásban részt vettek Hegedűs Sándor, Boros Gábor, Teleszky István, Éles Henrik, Máriássy Sándor, Ivánka Imre, id. Ráday Gedeon gr. Boross Bálint, Hieronymi Károly és Tisza miniszterelnök. Ezután a tvjavaslat többi része a pénzügyi bizottság szövegezése részleteiben elfogadtatott. Végül Tisza Kálmán miniszterelnök előadta azon válasz tartalmát, melyet Krajcsik János püspöknek bizonyos barsi és nyitrai községek átkeblezésére vonatkozó interpellácziójára s illetőleg beadottjavaslatára nézve adni szándékozik. A válasz helyeslő tudomásul vétetvén, az értekezlet véget ért. Az osztrák magyar vámkonferenczia báró Konradsheim Vilmos külügyi minisztertanácsos elnöklete alatt több órai tanácskozást tartott a külügyi minisztériumban a küszöbön álló szerb szerződési tárgyalásokra vonatkozó utasítások megállapítása érdekében. Az értekezletben az osztrák kormány részéről báró Bazant miniszteri tanácsos, Schuch pénzügyminiszteri osztálytanácsos, dr. Glanz-Eicha külügyminiszteri titkár és dr. Strohbach kereskedelmi miniszteri titkár, a magyar kormány részéről ellenben Matlekovics Sándor miniszteri tanácsos, báró Salmon Jenő és Herisch Károly osztálytanácsosok vettek részt. A tanácskozások be is fejeztettek s az elvi megállapodások létrejötte után az értekezlet egy albizottságot küldött ki a szerződés tervezet kidolgozására, mely annak idején a szerb megbízottak elé fog terjesztetni. Az albizottság azonnal hozzá kezd munkájához. Tüntetések Bismarck ellen. Az elkeseredés Bismarck herczeg javaslatára nézve Hamburgnak és Brémának a német vámterületbe foglalására és Richart Bajor követ elleni fellépése miatt általános, sőt mondhatni, hogy Münchenben ezen elke- A „Nemere“ uurcája. Fürdői levél: Herkule Mühle, (Mehádia) 1980. május 20. Fényesen kivilágított fél keleti szélben tartott állomási épület előtt áll meg a vonat Mehádiát elhagyva, az első állomáson A kiszálló tömeg nagy részben a hadsereg minden szinti hajtókájában tarkálló, „ba dekur“ használatára itélt, legkevésbé sem harczias szellemű hadfiból áll. Csöndes melancholia tükrözik vissza a bizonytalan sorsban megnyugvó alakok arczárái, melyet félárnyékkal komorit a nyakba vetett ,rpanta 11 ér'1 ; az arczokra nem vet derűt a „prótczakk“ oldalán csüngő „sajka“ bádogjáról visszavetett fénysugár. A „transport“ megérkezése Ouverture-je az addig néma évadnak, úgy vonzza maga után az elegáns czivil világot, mint a csorda a kolumbácsi legyet. (Baka-hasonlat a kolumbácsi légy hazájából.) A két szekérre — melyeknek gyártója még nem is álmodott a kocsi rejtelmes mechanizmusáról — szerencsésen felnyalábolt negyed század meg két ember, a frisserítésű kavics tetején különféle ugrások és karambole-ok között szerencsésen halad a zugó Cserna oldalán néhol alig öt méter keskenységben soványkodó után a fürdő felé. A válogatott szerkezetű vas- és kőhidak a Csernán, mely egyszer átdöczögve ellenkezve visszatér, azt tanúsítják, hogy Szörénymegyihídépítkezés dolgában eddig nem pauzált. Merész, hajlású vascsörű függműves híddal kezdődik a tulajdonképeni fürdő területe, mely a keskeny völgyet övező sziklacsúcsok meredek fa fai között teljes szélcsöndben pihen. Városiasan világított utczán, tekintélyesépületsor előtt még gyéren jár-kel a fürdővendég, a nagyszabású udvarok benépesülésre készen, várják lakóikat. Minden nagyobb épület udvar nevet visel, kivéve a katonai kórházat, mely a fürdői felső végén baloldalról bezárja az utczasort. Átellenben Mitt Litjon-fürdő, mely a kórházzal lépcsős alagúttal közvetlen összeköttetésben áll és annak kiegészítő részét teszi. A „Terézia-udvar“ épült 1852-ben a fürdőre utalt katonatisztek lakásait tartalmazza, a „Lajos-fürdő“ folytatásában. Alább a „Ferencz-udvar” (épült 1824.) fekszik, mely az előbbiekkel, tehát három épület, egész hossza utczai homlokzatot képez, két emelettel. Noha nem épen tökéletes szélszerűségben pompázik is , elégösszhangot fejez ki. A „Nándor-udvar,“ mely a posta-táviró hivatalt, fürdő igazgatósági irodát, könyvtárt stb foglalja magában, a túlsó oldalon vonul végig. A Cserna alább átcsap balról a jobboldalra, az átvezető kétnyílású, körívben hajlott bojtozott kőhíd a fürdőt két részre osztja. Itt, az alsó végen csak egyik utczasor van kiépítve; a Cserna partján közvetlenül most készül két csinos villaszerű ház, egészen az újon emelt partvégfalra támaszkodva, melynek lábánál, mintegy tíz méter mélységben rohan a folyó kristályzöld vize ; tetemes mélysége daczára minden követ láthatni fenekén. Ha majd a takarító szobalány az ablakból beleejti úrnője kiporozandó „kokszát“ , keresztet vethet rá ; két óra múlva Orsóva felé úszik a becses portéka. Tovább a hegység aljában a kiépített utczát a „Ferencz udvar“ és a „Rezső (Rudolf) udvart valóban nagyszerű épületei határolják, a két épület képes Herkulesfürdő közönségét lakosztályaiba fogadni. Újabbkori modorban, csínnal és czélszerű beosztással, tetszetős csoportosítással az első helyet ezek foglalják el. Köztük teraszírozott park fekszik, díszfákkal és cserjékkel, ugrókúttal, vázákkal, padokkal bővel ellátva. A terraszokat csinos lépcsőzetek kötik össze ; középen áll legfelül a gyógyterem (Kursalon) renaissance stilben, dús díszítéssel, attikával, szobrokkal, „Saluti et la étiine“ felirattal. Két oldalra födött csarnokok nyúlnak belőle, egész hosszukban minden üzlethelyiséggel; a csarnokok egy-egy kerek sarokpavilonban végződnek, melyeknek kimagasló tornya sgrafitto diszít ménynyel, tánczoló alakokkal van körítve. Az új építkezések nehézsége a keskeny völgyben, helyszűke miatt, itt is szembeötlő, mint sok más fürdőnél, e miatt inkább csak hosszirányban bővülhet, nem nagy örömére az egymásra utalt, vagy egymás által napjában minél többször új teiületesen megbámultatmi óhajtó vendégeknek, hogy egyenesen nőkről ne szóljunk. A melegforrásokból elszálló kénhydrogén azonnal minden felirat nélkül elárulná az egyes fürdőhelyiségeket, nem is számítva, a fölszálló porfelhőket. Migra vnre hajlandó ideges egyént lepne meg kellemesen ez az illat, melyet a chernia a záptojáséhoz hasonlít. A víz melegsége egyik-másik forrásnál akkorra (45' C.), hogy használat előtt szabad, csupán tetővel és oldal rácsozattal ellátott, medencékben, vagy kanyargós deszka csatornákban le kell hűteni. A víz színe a kéncsapadéktól eltéres, mint a tejes víz. Korán reggel a hydrotron csaknem elkábit. Az említett „Lajos-fürdőn“ kívül a Cserna-sétányon a „Herkules forrás“ által táplált népfürdők és külfürdők fölötte látogatottak. A népfürdők folyton telvek a vidék oláh és polgár pórnépével, melynek viselete festőileg ronda. Az asszonyok viseletét igy lehetne legtalálóbban vázolni : a test kéthatod része fehér kendő, azaz : fej; egyhatod rész meg fehér ing; a negyedik sratod aztán fekete zsák, az ötödik két szál halina (ezondra) „ka in a si“, végre az utolsó hatod két nagy bocskor. Megjegyzendő, hogy a fehér alatt itt valami bizonytalan szürke értendő. A fő tájt a helyettesítő, övre fűzött rikító piros rojt már rangra mutat. A férfi viselet leírását ezúttal mellőzöm. — A népfürdőkben egyszeri fürdés ára tíz krajczár ; elég nagy, ha a pórnép külsejéről következtetni lehet a vagyoni állapotra. Mosé modorban épült az Erzsébet és Sarolta fürdő ; természetes téglaszínűen vöröslő falaik azonnal szembeötlenek. « És ezzel a legközelebb fekvő környezettel végezhetünk; következő alkalommal a fürdő sétányaira a nevezetességek megszemlélését kezdhetjük meg. Adieu’! Gyps.